Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 70. szám

beszélósek ez i mii könyvöm ügyét ro- konszenviikkel tisztelték meg*, hogy iveiket lehető mielőbb szíveskedjenek hozzám beküldeni, mert a nyomtatandó példányok száma iránt már tájékozódnom kell. Ugyanez alkalommal nem mulasztha­tom el legőszintébb köszönetemet nyil­vánítani azon t. hölgyeknek és uraknak, kik szerény irodalmi vállalatomat lelkes pártfogásukkal karolták föl. Esztergom, aug. 30. Dr. Körösy Lászió. Hírek. — A beiratkozások főgyranásiumunk- bau igen szép eredménnyel haladnak, Lapunk zártáig a beiratkozottak száma kétszáz ti- zeunyolcz volt. Jövő számunkban már be- végzett eredményről fogunk tudósítást hozni, a mennyiben addig az iratkozásokkal végkép elvégződnek. — 'A kereskedelmi vasárnapi iskolá­ban a beiratások f. é. szeptember 4-én délután 3 órakor a reáltanoda helyiségében fognak eszközöltetni; miről a t. c. főnök urak tisztelettel értesittetuek. Az igaz­gatóság. — Több tiszleletpóld ínyt kénytelenek voltunk elcserélni.Nevezetesen néhány mun­katársunk helyett, kik háromnegyed éven keresztül alig szerencséltettek hírnevükkel is, másoknak voltunk kénytelenek lapunkat kiadni. Ugyanígy járt el a kiadóhivatal oly t. olvasókkal szemben, kik lapunkra három­negyed éven keresztül megfeledkeztek előíi- zetui. Ez szolgáljon indokolásul, ha a jövő számtól kezdve több helyről kénytelenek vagyunk búcsút venni. — Baleset. Vasárnap este felé a her- czegprimás teliéncsordáját terelték át a hí­don Párkányból. A 20—24 darab tehén már majd átkelt a hídon, midőn közvetlen a nyitó osztályok között néhánya megijedt s összebújt; mire az egész csorda össze­csődülve állapodott meg a nyitó osztály fölött. A gerendák n«m bírták ki a nagy súlyt s a bid leszakadt. Valamennyi telién a Dunába esett, honnan azonban könnyű szerrel úsztak ki a közeli partra. A bid megsérült részét csak másnap igazították ki. Addig a posta is lóháton közlekedvén a gyalogjárón, késedelmet szenvedett. — Tanulság. Nagy szerenese, hogy a bid korhadt padlózata s gerendázata nem olyankor szakadt le, mikor nagy sor kocsi és vásáros nép közlekedik rajta. Különben szomorú katasztrófa történhetett volna. A niagmk káián okulni már régen megszok­tuk s épen azért ez alkalommal nem is mulaszthatjuk el a tanulság közlését. A bid ugyanis erős anyag dolgában némi elhanya­gol! adásban részesül ; pedig a sűrű közle­kedés lelkiösmeretesebb biztonságot igényel. Szolgabirónk is tanulhat a dologból, a mennyiben ezentúl gyakrabban rá lesz utalva i gyanús biztonságú hid megvizsgálására, nehogy nagyobb szerencsétlenség történjék. hogy ezen tartozásunk törlesztéséhez is végrehajtóra volna szükség ? Mondok még valamit. A házasok szeretető, olyan mint a föld párolgása, melyet a nap felszí magá­hoz, de később termékenyítő esőben ismét viszaadja azt a földnek. A férj, ki nejét igazán, bensőleg, osz­latta uul szereti, benne és általa nemcsak önmagát, gyermekeit és az egész emberisé­get részelteti szeretete-és becsiilésbeu. há­tiéin boldogítja is önmagát. Jó öregünk negyvenkét évi és kedves­olvasóim hosszú, igen hosszú boldogsága »egyen tanúságom. Ily gondolatokat ébreszte bennem a jámbor öreg egyszerű élettörténete. Kiváncsi .vagyok, meglátom-e még, ha a jövő évben talán ismét kirándulok a Kovácsi patak­hoz. . . . Aquincum, — Vcsrnapi tárczánk három cabal léró 3erepadjáról tett említést. Nemo ur azt •irta, bogy a gavalléáok csütörtökül énekel­jek s a megénekelt vízivárosi szépek nem igen vették megtiszteltetésnek a sajátságos najnali szerenádot, Miután a serenadosok legjelenvéu nálunk s fölvilágosítván a fe­il, hogy nem hárman, hanem ötou s nem ilscliul. hanem igenis komoly sikerrel éne- eltek, kötelességünknek tartjuk Nemo urat igyelmeztetui, hogy a hajnali „esőmé nye- ■et“ más alkalommal több történeti hű- Jggel jrja inog. Reméljük, hogy ezzel a jballero kérdés be van fejezve. — Képtárunk minden keddeu és péu- fcekeu nyitva van a mtgy nyilvánosság szá­mára. A városunkban tartózkodó idegenek­nek azonban igen kevés utánjárásába kerül, hogy a képtár előzékeny őre kivételesen is bármikor megengedje a remekművek meg­szemlélését. — Rendőri brutalitás. Nem ne­vezhetjük másnak az újabb esetet mely­ről a következő tudósítást kaptuk. Tok. Szerkesztő ur! Becses lapja mindeddig nem vett tudomást egy olyan ügyről, melynek kell, hogy nyoma maradjon városunk évkönyveiben. A napokban ugyanis egy tűzoltó polgár a városhá­zára ment Reviczky Győző tűzoltó pa­rancsnok urnák jelenteni, hogy a gya­korlatra már összetrombitálta a tagokat. Áz említett tűzoltó Stugel Imre fodrász a városház kapuja alatt találkozik egy rendőrrel, a ki azt mondja neki, hogy néhány nap múlva már eltávozik a vá­ros szolgálatából. Stugel orro néhány megjegyzést ejtett el, mit meghallván az udvaron álldogáló rendőr biztos „ha­talmas Békássy Rezső ur“ nagy haragra lobbant s a helyett, hogy Stugel Imre különben is nem sértő kifejezéseiért ta­lán az illetékes fórumnál keresett volna elégtételt, megparancsolta összes rend­őreinek, hogy rántsák le a pribéket lábairól s csukják be „az ő felelőssé­gére.“ A kegyetlenül dressirozott remd őrök rárohantak akiadott parancsolatra Stugelra, ki ellenállván, összes ruháit foszlányokra tépték. A nagy dulako­dásra a kapitány magához paraucsol- tatta a brutális jelenet hőseit s föl­vette az esetről a jegyzőkönyvet. A gyalázatossá meghurczolt polgár ember azonban mindeddig elégtételt nem ka­pott. Kérjük erélyes kapitányunkat, hogy azonnal intézkedjék s a tűzoltó­ság parancsnokát hogy ne engedje meg­torlás nélkül egy tevékeny tűzoltó ilyen módon való brutális bántalmazását. Bé­kássy Rezső urnák pedig ajánljuk, hogy menjen a zulu-kafferek trónilresedett országába, ott minden következmény nélkül hősködhetik. Spectator. — Paczka Ferencz jeles tehet­ségű fiatal képírónk jelenleg városunk­ban időz s a herczegprimási képtárban dolgozik. A kormány ugyanis a csáko- vai templom számára a Szent Három­ság képét akarja festetni s e czélból az arányok meghatározásával pályázatot hirdetett. Ezen a pályázaton vesz részt Paczka ur is, ki a Szent Háromság eszméjét nem a szokott utakon akarja kifejezni. Az ő compositiója igen egy szerű és igen eredeti felfogású Az atya Isten ölébe festi ugyanis a keresztfáról levett Krisztust. Fölöttük a Szentlélek jelképéül fehér galamb. A kik a jeles kivitelű képet láthatták azok velünk együtt csak gratulálhatnak a jeles fia­tal képírónak. — Nagy orkán tört ki vasárnap este óriási porzivatarral. Az orkán úgy látszik egész vidékünket érintette s roppant erővel törvén ki több helyütt egész fákat kicsa­vart s hatalmas galyakat tépett le. Négy inból álló kiránduló társaság épeu vissza­felé iparkodott Esztergomba, hogy a fekete fenyegető felhők járását elkerülje, s az ut javában érte őket a hatalmas vihar. Sze­rencsének lehet mondani, hogy minden baj nélkül állták ki a felzúdult orkánban a hosszú utat. A szabadban s a szigeten levő közöuség gyorsan hajlék alá menekült, s ott várta meg az orkán megcsillapodását. — A prágai színház építéséhez Schwarz József kezdeményezése folytán tartott érte­kezleten egy lián gulag elhatároztatott, hogy a jelenvoltak gyűjtést rendeznek. Az e czólra alakult bizottság működését legközelebb megfogja kezdeni. Sokkal több ügyünk baj­unk vau magunknak is idehaza, hogysem a „rokouszeuves“ prágai színház javára megindult^ „mozgalmat“ helyeshetnők. — Uj élet szállott iskoláink falai kö­zé. A jövő nemzedék ismét összesereglett, hogy az üdítő vakáczió után ötanuyi időre erőt szerezve folytassa tanulmányait. Könyv- kereskedéseinket erősen ostromolják s a pa­pír és írószerek rohamos keletnek örvende­nek. Messze vidékről jötteka szülők,'hogy a jóhimevíí gymnásium megnépesitéséhez hozzájáruljanak. Az ifjak pedig a verbun ­kon megfordult re knit ák vidámságával vi­gadnak az uj változású életnek, míg lapok múlva ugyancsak lesz szerük a helyzetbe belekomolyodni. Valóban uj élet szállt né­hány napra városunkba is. mert az idege­nek erősen összesereglettek benne. A hoz­zánk jött tanuló ifjúsághoz lapunk élén mondjuk el üdvözletünket. — Komáromból több szakasz tüzér utazott át Párkányon rövid pihónŐ utáu, hogy a miskolezi nagyszerű hadgyakorla­tokra induljanak, A múlt tudjuk, helyőrsé­günk a fővárosból szintén Miskolczra megy. — Nyilatkozat. Nagy Imre ur a kö­vetkező sorok közlésére kért föl: T. Szer­kesztő ur. Becses lapja múlt számában kö­zölt iuterpellatióra van szerencsém kinyilat­koztatni. hogy a választási mozgalmak min­den tekintetben befejeződvén, pártunknak is megtettem azt; a mi kötelességem volt : beszámoltam. Ennyit az igazság érdekében. Nagylmre. — Ekkert Antal ur kiváló képzett­ségű fővárosi munkatársunk a budapesti tanács állal a napokban neveztetett ki ta­nárnak. Ez örvendetes hirt fölölte érdekessé teszi azon körülmény, hogy a kinevezés mielőbbi megnősül és kötelességével van ösz- szekapcsolva, Kinevezett barátunk ugyanis f e 1 s‘ő b b leányiskolában kapott tanári ál­lomást. — Pályázat ösztöndíjakra, A buda­pesti állami középipartanodánál a budapesti kereskedelmi és iparkamara által alapított öt, egyenkint 200 frt ösztöndíjra pályázat hirdeítetik. Pályázhatnak ezen kam ra te­rületéről a polgári iskola, gymnásium vagy reáliskola négy alsó osztályát jó sikerrel végzett tanulók, iparos segédek és mindazok a kik bár a középiskolában kevesebb osz­tályt végeztek, de kellő készültségüket fel­vételi vizsgálat utján bizonyítják. Iparos segédek, általában azok, kik már gyakor­latban voltak, előnyben részesülnek, A fo­lyamodványok az iskolai, gyakorlati és sze­génységi bizonyítványokkal f e 1 s z e reive Hegedűs Károly igazgatóhoz (VIII, Bodzafa utcza 28) nyújtandók be legkésőbb szep­tember hó 10-ik napjáig. — Tóth Béla színtársulata már a holnapi vonaton érkezik városunkba. Szom­baton színre kerül: Oh azok a férfiak. Re­méljük, hogy a bemutató estén szép kö­zönségünk nem fog távol maradni. Vasárnap Lukácsy Vereshajúja, Ez alkalommal a népszínmű terén mutatja be magát a tár­sulat. — Nóvmagyarositóknak. Az országos san megindult mozgalom igen szép ered­ménnyel járt. Tömegesen magyarosodnak az idegen hangzású magyar családok vezeték­nevei s ha igy halad, maholnap mar kivétel­kép fog hangzani nz idegen vezetéknév ma­gyar családainkuál. Újabban városunk!) ól nem messze egy egész község lakossága fogja nevét megmngyarosifcani. Kis-Maros nagyrészt németajkú, de ifjabb nemzedéké­ben már megmagynrosodott lakosságának derék lanitója Vilcsek Sándor, a ki Eszter­gom fia, azt indítványozta, hogy a tömeges névmagyarosítást maga hajlandó eszközölni. Ez iránt a következő kérdéseket intézte a közp, társasághoz ; 1. Milyen iratokra van minden családnak szüksége ? 2. Mennyibe kerül egy-egy családnak ? 3. Vájjon mind­egyikért kíilöu-külöu kell-e folyamodni, vagy pedig együttesen ? 4. A nevek szabadon választhatók-e ? 5. Hogy és mi módon nyuj- tassék be a folyamodvány ? Minthogy a közp. társasághoz az ország különféle ré­széből majdnem minden nap érkeznek ha­sonló kérdések és minthogy egész köz­ségek tömeges névmagyarosítása leginkább felelne meg a kitűzött czélnak, a fentebbi kérdésekre a következő felvilágosító választ közöljük: 1. Névmagyarosításoknál kizáró­lagosan a családfő és gyermekeinek kereszt- levele (illetve születési bizonyítványa) mel­léklendő. Külföldieknél a honossági okmány is csatolandó a kérvényhez. Kiskorú (24 éven aluli) árvák törvényes vagy természetes gyámjuk felkérése folytán az árvaszéktől bé- lyegmentes kérvény alapján kieszközölt en­gedély szükséges. Közös családi értesítő is csatolható a kérvéuyhez. 2. Egy-egy kér­vényre 50-ros bélyeg ragasztandó : ha azon­ban egy és ugyanazon családnak több nagy­korú tagjai egy kérvényben óhajtják nevüket magyarosítani, úgy annyi 50 kros, bélyeg ragasztandó a kérvényre, a hány a nagykorú személyek száma, A férjezett nő számára nem kell a névmagyarosítást külön kérel­mezni, minthogy az amúgy is férjének nevét viseli. 3. A rend fentartása és félreértés kikerülése szempontjából igen óhajtandó, hogy minden családnak kérvénye külön sze­reltessék fel, de ez nem okvetlenül szük­séges, minthogy a törvény értelmében egy és ugyanazon kérvéuyben többen is folya­modhatnak névmagyarosítás iránt, csakhogy auuyi 50-ros bélyeg ragasztassók a közös kérvényre, a hány a benne előforduló család illetve a nagykorú családtag száma. 4, A uovek szabadon választhatók ügyen, de kí­vánatos, hogy a nevek tapintatos és helyes választásánál, úgy a nyelv törvényeinek, va­lamint a szerénység, aeszthetika stb, is közreműködjék, tehát szakférfiú véleményé­nek kikérése okvetlenül szükséges. Kívá­natra a központi társaság is szolgál név­sorral. 5. A kérvényt igen rövidre kell fogni. A névmagyarosítás, okadatolását nem szük­séges a kérvényben kitüntetni 0. Rendezett tanácsú városokban a városi tanácshoz, kis és nagy községekben a járási szolgabiró- 's ághoz kell a kérvényt cz.imezni és benyúj­tani azon kérelem kapcsán, hogy azt a bel­ügyminisztériumhoz pártolólag felterjeszteni szíveskedjék, 7. Rendszerint a kérvény szer­kesztése is a központi társaság részéről díjmentesen eszközöltetik. Vidéki felek csakis a portóköltség beküldésére kéretnek. — Az árverési potom már nem egy szegényebb sorsú családunkat juttatta kol­dusbotra. Nem egyszer registváltunk már olyan dolgokat, hogy alig egy-két forintért vásároltak össze földet szőlőt s ingóságokat a lelketlen haszonlesők. Ezen nagy visszaélés ellen a fővárosban s több nagyobb vidéki városban mozgalom indult meg, melyre leg­közelebb mi is visszatérünk. — A Fári-kút azelőtt legkedvesebb kiránduló bolyé volt üdülést kereső csalá­did oknak. Az idén már alig hogy látogat­ják, mert a vágási linea igen kegyetlenül ki- pusztilott az üde forrás körül minden ár­nyékot. Alig hagytak meg néhány terebélyes fát a rég lombosok közül. Valóban sajnál­juk, hogy a kedves kirándulási hely a bar­bár fejszecsapások folytán végkép elvesz- tette régi vonzó erejét. _______ Fe lelős szerkesztő: Dr. Körösy László. Nyilttér*) Nyilatkozat. i. Tekintetes Szerkesztő ur! Az „Esztergom és Vidéke“ 69-ilí számának nyílt terében a „Nagymarosi“ aláírással ellátott közleményre vonat­kozólag* alulírottak, mint a Nagymaros Viség*rád i Ta karék pénz t ár i igazgatósági és fe!ogyelő-l)'zottsági tagjai, amennyi­ben az említett közleményben foglalt valótlanságok mellett Zoller Mihály ur mint a Nagy-Maros-Visegrádi Takarék- pénztár elnöke és igazgatósági tagjá­nak az intézet körüli eljárása egy lel­kiismeretlen és rosszakaratú névtelen által gyanusittatik, kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy a közlemény­nek intézetünkre irányzott sííleslen czól- zását csupán egy éretlen szurkos kezű fiezkó nemtelen boszú állásának tekint­jük, ki ellenében Zoller Mihály az őt ismerő közönség és az intézet részvé­nyesei előtt védelemre rém szorul. Midőn jelen sorainknak becses■ lap­jában i közlését kérjük, tisztelettel ma­radu nk. N. Maroson, 1881. augusztus 30. Fábián János, Heinzinger Ferencz, Thuránszky Annin, Hoffmann Ferencz, Bürgermeister József, Emer Antal. II. Tekintetes Szerkesztő ur ! Az „Esztergom és Vidéke“ 69-ik számában a nyílttérben „Nagymarosi“ aláírással megjelent közleményre vo­natkozólag legyen szives csupán abbeli nyilatkozatomat becses lapjának legkö­zelebbi számában közzr tenni, hogy a közleményben előadott tényállás nem felel meg a valóságnak, és a mennyi­ben találkozott ogv jellemtelen egyén, ki csupán boszuállás cs rósz indulatból nem átallotta személyiségemet egy bün­tetendő cselekménnyel kapcsolatba hozni azt ezennel alávaló rágalmazónak nyil­ván itoin, ki ellen a törvényes lépése­ket megteendem. Teljes tisztelettel N.-Maros. 1881. augusztus 30-án. Zoller Mihály. *) E rovat alatt küzlöttekért nem váll al felelőséget a Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents