Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 56. szám
son, alkalmat ad tehát arra, hogy a városnak 1800 l't. megtakarj.ttassék, a kinek nem kell a megtakarítás ám fellebbezzen, senki más mint csakis a város érdeke fog •csorbát szenvedni. Egy adófizető. A szombati közvacsora. Nem tudom mit Írjak róla. Vezércikket, tudósítást, tárczát, vagy liymnust P — Leírom úgy, a hogy tudom, de tudom azt is, hogy leírni úgy, a hogy volt — lehetetlen. Vagy százötvenen gyűltünk össze a Lövölde helyiségében, hogy Horáuszky Nándornak mint megválasztott képviselőnknek első látogatását ünnepeljük. Csak körülijeiül 24 órai ideje volt a buzgó Abellinóuak, hogy a közvacsora tervét létesítse, s daczára ennek olyan szép kis társaságot láttunk együtt, hogy valóban öröm volt nézni! Hát az a kedv, az az igazi lelkes s szívből fakadó jókedv, a mely az egész társaságon végig ömlött ! Az eső elmosta ugyan a fiatalok reményeit, a tánczot, de a helyett olyan „muri“ követte a vacsorát, a mely örökké feledhetetlen marad azok előtt, a kik részt vettek benne. Muzsikaszó, dal és fesztelen vigalom járta! Mintha egy pár régi jó czimbora ült volna össze egy pár pohár bor mellé, hogy szívből, lélekből kimúlásra magát. Minden arczon az öröm, a jókedv súgóra, s a sok vidám közt a legvidámabb Horáuszky Nándor. Ott énekelt közöttünk, ott mulatott velünk azzal az ő szeretetreméltóságával, a melybe már eddig is annyian beleszerettek. Mikor azután végig Ízleltük a borászati csarnok pinczéjének kitűnő nedveit, minden csepp bor megszázszorozódott lelkesedéssé változott bennünk. Ömlöttek a felköszöntések és mindenik- nek más-más tartalommal mégis csak oda lyukadt ki a vége, hogy éljeu Horáuszky Náudor! A hajnal versenyre kelt már az éjjel, midőn odahagytuk mulatásunk színhelyét. Piros jókedvvel, igaz szeretettel, fesztelen barátsággal folyt le ez a feledhetetleu est, a mely ismét csak azt bizonyította, hogy a legőszintébb ragaszkodás, hogy a tisztelettel párosult szeretet választotta meg Horáuszky Nándort városunk képviselőjéül. — r. Bevégzett ügy. Palkovics Károly volt polgármester ur arczképének beszerzése és a fő- gymiiásimn dísztermében való felfüggesztés végrehajtására kiküldött bizottság a múlt évi 346. számú határozata jelenti, hogy az arczkép a főgymná- sium dísztermében felfüggesztve van és1 hogy a befolyt pénzekből 4 frt. 8 kr. maradvány mutatkozik, azt javasolja a bizottság, hogy ezen összeg az esztergomi főgyinnásium segélyző pénztárának alaptőkéjéhez való csatolás végett a. gymnásiumi igazgatósághoz tétessék át. A hivatalos jelentéshez mellékelt okmányokkal kétségtelenné van téve az. hogy Palkovics Károly ur arczképének megörökítésére megindult gyűjtés eredménye Háromszázhetvenhét frt 11 kr. ): (377 frt 11 kr. ) a kiadás pedig Hároinszázlietvenliárom forint és 3 kr. (373 frt. 3 kr. ) volt és ennél fogva 4 frt. 8 kr. többlet tétetik át a városi közgyűléshez, azzal az értesítéssel, hogy az arczkép rendeltetése helyén az esztergomi nj gymnásiuin dísztermében felfüggesztve található, ennél fogva az eljárás közgyülésileg helyesel te tik, a 4 frt. 8 kr. az esztergomi főgymnasinm segélyalap pénztára javára történendő elkönyvelés czél- jából a fogyniiiásimni igazgatósághoz áttétetni, a számadás nyilvánosságra hozatal végett, az ezen mozgalmat megindított „Esztergom és Vidéke“ helyi lap hasábjain közzététetni, a bizottság pedig a számadás felelősége alól felmentetni határoztatok. Miről Nagyságos Vargha Benedek kir. tanácsos úr, a helybeli Benczés rend főtisztelendő igazgatósága és az „Esztergom és Vidéke“ czinní lielyi- lap tekintetes szerkesztősége jegyzőkönyvileg értesitendők. Esztergomban, 1881-ik évi május 30-án tartott közgyűlésből. Kiadta: Takács Géza főjegyző. Hire k. — Horánszky Nándor tiszteletére városunk polgárai múlt szombaton a lövölde helyiségében közvacsorát rendeztek, melyről már föntebb megemlékezünk. Másnapra a Hadinger féle vendéglőben szintén díszes társaság gyűlt egybe s az ifjúság jókedvű tánczot rendezett. A nagyszámú közönség csak jóval éjfél után oszlott széjjel. Horánszky Nándor hétfőn délután utazott el körünkből. Itt időzése alatt városunk előkelőségeinél tett látogatásokat s azzal az ígérettől vált el, hogy legközelebb családjával látogat cl hozzánk. — Lapunk ellen, mint bennünket „hiteles forrásból“ tudósítanak a királyi ügyészi politikai csikkek 1 özlése miatt vizsgálatot fog elrendelni. Az alispánhoz terjesztett jelentés már meg is érkezett s ha a saját árnyékunktól is megtudnánk ijedni, a meg- réiuülésre csakugyan nagy oltunk volna. Nem kevesebb mint 30, mond harmiuez incriiniuált czikkről van szó s nem lto- kevesebb, mint legalább is egy esztendei fogságról beszél a „hiteles lorrás.“ Az ugorka-saisonban köszönettel vesszük az ilyen érdekes híreket. — Kövér János, a városunkban tartózkodó tehetséges fiatal festő a napokban a Vasárnapi Újság által felszólítva lefogja e lap számára rajzolni Bajcs szebb vidékeit. Érdekkel nézünk lierczegprimásunk kedven ez tartózkodási helyének tájképei elé. — Az írók és művészek kirándulásáról szól mai tárczánk. Az országos jelentőségű kirándulás részleteit lapunk szerkesztője olvasóinkkal még tüzetesebben is fogja ismertetni. A városunkból résztvevők között van Bors Mihály tanár is, ki sikerült toasztjai által vonta magára a figyelmet, úgy annyira, hogy Feleky őt, mint a társaság legszellemesebb toasztirozóját köszöntötte fel. Azonkívül a társaság egyik uőtagjával egy-egy arany jutalmat tűztek ki Torkaljáu iskolai jutalmul, s miut alapok megjegyzik, a főtisztelendő úr indítványa szerint, a kisasszony jutalma fiúra szól, az övé pedig lányra. Szóval Esztergom méltóan van képviselve a nagyszerű kirándulásban, s még e díszes és nagynevű társaságban is érvényt tudott szerezni magának. — A primasi palota építési felügyelője Lippert lovag a napokban városunkban időzött. Az építkezések a lehető leggyorsabban haladnak, úgy hogy augusztus hó végefelé az egész épület köröskörül födél alá kerül. — Kisorsolás. Heinrich Ede udvari festőnek festményét, Blaha Károly legközelebb ki fogja sorsolni. —■ Az értékes kép, mely a tavaszi kiállításon 400 frtra volt kiállítva, valóban megérdemli, hogy műértő közönségünk a kisorsolást pártfogásával megtisztelje. Négyszáz számmal egy forintjával a kép értéke sem lesz túlbecsülve, s a szerencsés nyerő is olcsó áron jut egy ily kiváló alkotás birtokába. — Beődyék társulatát, mint nekünk írják a komáromiak az első héten meglehetős pártfogásban részesítették. Örülünk a kedvező hÍrnek és kívánjuk is, hogy Beődyék komáromi működését továbbra is elismerés kövesse, a miben nálunk olyan csekély mértékben részesült. — Károlyi társulata, mely városunkba akar szinielőadásokat tartani, a napokban nyújtja be ez iránti kérvényét a tanácshoz. A társulatról s annak tagjairól igen előnyösen nyilatkozik a fővárosi szigorú kritika, így a hétfői Műk án y i elődadásról a következőleg ír a Fővárosi Lapok: A czim- szerepet Fereuczy játszotta ügyes alakítással, Kövesy, a t ársulat eleven komikusa az ortholog nyelvtudós háládatos szerepében gyakran megkaczagtatta a közönséget; Kozák személyesitője Hegyi volt, a ki e hálás szerepet minden esetre jobban betanulhatta volna, Szeredy Ödön szerepe Bahasának, a társulat egyik fiatal tagjának jutott, a ki csinos alakkal es jó orgánummal bír. A többi szereplők Hazay, Hagy ári, Pesti és Farkas mind megállták hely őket. A női szereplők közül különösen tetszett Laczkó Aranka k. a. (Margit) és Kovács Ilka k. a. (Piroska). Mind a ketten kedvesen játszottak s Károlyiuét és Balassa Grilettát szintén kiemeli. Szóval az egész társulatot elismeréssel méltatják, s igy csak örülhetünk, ha a derék társulat látogatásával megtiszteli városunkat. — Fővárosi matinéé Siposs, fővárosi zeneintézetének vizsgálatairól érdekesnektart- juk a Magyarországból a következő részlet átvételét: „Valamennyi zongorajátszó közt leginkább kitűnt Horánszky Em ilia, (Horáuszky Náudor képviselő úr szép leánykája) e tüneményszerű tehetség, ki az utolsóelőtti számban játszotta Schumann Miguon-carneválját. A szeszélyes Schumann poetikus the máit ragyogóbb technikával talán, de mélyebb közvetlenséggel és idyllibb felfogással alig interpertálta valaki. Érzelemdús előadását valódi műélvezettel hallgatták végig. A művészi siker, melyet aratott a ^legszebb jövőre nyújt fényes ígéretet.“ Őszintén gratulálunk szeretett képviselőnk leányának e sikeréhez és kitüntetéséhez. — Jubileum. Ritka ünnepélynek lesz városunk legközelebb színhelye. Ugyanis Schwarz József városi képúselő ur miut biztos forrásból értesülünk legközelebb megfogja ünnepelni busz éves képvisel ősit ödés ét. Azért irtuk ritka ünnepélynek, I mert valóban az lesz; mivel a közpályán nálunk ily hosszúidéig egy huzamban és oly sikeresen ebben a században senki sem működött. — Esküvő. Winter Lipót fiatal kereskedő f. hó 12-ikén tartá esküvőjét Párkányban Engel Gizella kisasszonynyal. Sok szerencsét az ifjú párnak. — Névmagyarosítás. Id. Mellinger Rezsőnek, lapuuk volt kiadójának—jele uleg budapesti lakos — a belügyminiszter saját, valamint gyermekei nevének „Medvei“-re kért átváltoztatását helybenhagyta. — Választási fogadás. Egy fölötte érdekes s a lefolyt képviselő választásra vonatkozó fogadás nyert a napokban egy ke- ' délyes társaság előtt megoldást. Horáuszky - győz, a vagy Pór Antal ? ez volt a fokér- dés. Csakhogy a Pór mellett fogadó kikötése szerint „a szavazatok többsége győz.“ E kikötés alapján — miután Pór visszalépett — a fogadást semmisnek nyilvánította; ■, Közmegállapodás szerint választottak egy döntő bíróságot, mely kihallgatván a felek érveit egyhaugulag a Horánszkysta előnyeire ' ítélt. A vesztett fél a fogadás tárgyát a ' jelenvolt társaság rendelkezésére bocsátotta, ; a mely élénk éljenzések között ama óhajának adott kifejezést, hogy a vesztő jövőre ha fog is Pór mellett fogadni, de semmi esetre sem fog mellette lelkesedni. — Uj hitközség. Városunkban mint j egy háromszáz hívője vau a református ] vallásnak s eddig itt eelézsiával nem bírtak. A legutóbb tartott értekezletükön el lett határozva, hogy Esztergomban külön hitközságét alakítanak. Valóban nagyon kívánatos volt már, hogy végre valahára ez irányban véghatározat hozatalra szánták el az eszmék, melyekért verőket onták meg nem buktak. * * , * Es most takarjuk el -kopasz fejőket a tisztelet koszorújával. A kor kívül belül fogyasztott. Födjük el a külsőt. És kérjük meg azokat a vén tekintélyeket, hogy ne féljenek meghalni. kiért uem mi leszünk azok, a kik az ő sírköveiket megdöntjiik. Kérjük meg, hogy ne tartsanak a történet ítéletétől. A történet gyakran csupa kegyeletből hallgat, de nem másít. Mi méltó tiszteletben részesítjük minden érdemüket, ha a mi törekvéseinket meg is kövezik. Mi kegyelettel nézzük el gyöngéiket, habár ők bűnnek tudják is be apró tévedéseinket. Hiszen a haladó század lassan- lassan megizmositja a mi karjainkat, megerősíti a mi elveinket. A vén tekintélyek világa a múlt, nekünk csak történet, melybe nem folytunk, uralkodásuk a jelen nekünk csak mostoha, a ki nem könyörül, de a jövő édes anyánk, a ki szeret rajougóan, raegvédelmez, győzelemre segít és megkoszorúz* „Was nicht ist, kann werden, — was war, ist für immer gewesen.“ Aucun. A kirándulásról. TátrafÜred júl. 11-én. A táviratok „rövid és velős“ tudósításai már sokat elmondtak az „írók és művészek társaságának“ kirándulásáról. Szépen, tartalmasán és lélekemelten sikerült az. Nem mond igazságvt, a ki valahogy az ellenkezőt merné állitaui. Talán önök is zokon veszik nemes olvasóim, mikor az újságírók a maguk kirándulásából országos eseményt csapnak s írnak olyan lelkesedő hangon, olyan szeretetreméltó túlzásokkal s aranyos czifrasá- gokkal, hogy minden olvasó nem fogy ki az ámulatból. Hát én csak olyan tintával Írok innen a felséges Tátra alól, a mivel nem szoktak se túlozni se leszállítani. A meglehetős vegyes társaságot Tornaiján minden képzeletet fölülmúló óriási por felhők fogadták, mikor majd hatvan kocsin Sztáruyára, az ősi magyar vendég- szeretet tanyájára robogtak. A mi Sztárnyáu történt, az valóban páratlan a maga nemében. Százötvennél több touristát, a ki egy álmatlan éjszaka gyötrelmeit a szűkmellű coupéból még mindig magával hozta, — egyszerre kárpótolta minden nélkülözésért, minden kellemetlenségért Göraör legelső polgára, Radvámszky Károly. Gyömörü kis kastélyban gyülekezett össze a kirándulók társasága A szalonokban, a térés terrasseou, a kertben s mindenütt, a hová a veudégszereretet csak asztalt bűt állítani, pazar villásreggeli állott készen — hajnalban öt órakor. Radvánszky Károly és kedves családja a legnyájasabb s a legigazabb magyar vendégszeretettel fogadta másfélszáz emberét. Gömör megyében tehát a legelső benyomások igen kedvesen érintettek mindenkit, — Hanem kiállhatatlau gyorsan kellett összeszedőzköduüuk, hogy rnielőb folytassuk utunkat Aggtelek felé. A vidék mindenfelé festői szép. Magas ho miokú hegyek, viszhaugos sűrű erdők, mosolygó völgyek de valóságos budapesti por. Hosszú kocsiút után Aggtelekre értünk. Nagy nyári teremben volt terítve. Mozsarak dörgése közt robogtunk be a világhírű helyre. Innét kezdve, nemes olvasóim, rettentő sokat kezdtek szónokolni. Nem szeretem, ha minden ünnepélyes frázis forgalomba kerül s ha az időt rabolva még komoly végig hallgatást is követelnek. Meggyujtották a fáklyákat. Fölhúztuk az őszi kabátokat, s kalauzt vettünk a kezű ükbe. A barlang egy óriási szírt legtövén nyílik. Nagyszerű bérez fal az a maga nemében. Csak a róla kínálkozó felséges kilátás különb. — No menjünk már ! sürgetik türelmetlenül a hölgyek. — Csak vezetővel induljanak a csapatok! — kiáltja az egyik aggteleki rendező. Belépünk a barlang nyílásán. Mintha •csak valami igen egyszerű présházba léptünk volna. Szűkös küszöb, alig olyan nagysággal és szélességgel, hogy két jó ember karonfogva beineliessen. Mentol távolabb haladtunk, annál inkább nőtt a tér s a boszankodás. Valóságos sártengerben jártunk. Az aggteleki barlang leírását uem veszem munkába, Jókai nem jött el, s mi mind a százötvenen ha összeállnak is, nem bírunk semmitse összehozni. Európa legnagyobb barlangja, a Ba- radla, majd négyezer kétszáz öluyire nyúlik. Mi persze az egészből talán felét se jártuk meg, annyira gátolta legszebb törekvésünket a síkos és feneketlen sár. A legföljégesebb részletek előtt nemcsak elragadtatással, de bizonyos áhítattal csoportosultunk. A természet egyik leggyönyörűbb alkotása előtt merengtünk, s a föa- • ség hatása alatt megsemmisült csekélységünk. A képzelet nem bir oly magasan szárnyalni, a mennyit Baradla fölér, s arra a varázsra igen kevés szó jut, mely a barlangban mindvégig lebilincseli egész valónkat. Majd száz megtekinteni való részlet kínálkozott, s mi mindebből csak igen kevo- v set nézhettünk meg. Alig másfélórai barangolás után valóságos élet veszélyek között menekültünk le a meredek ösvényekről miközben nem egy | elbukott touristát segítettünk föl a síkos agy agtalajról. Ragályi alispán nagyszerű vendégszeretetéről már sokat irtuk a táviratok. Azokat a toasztokat is részletesen megemli- j tették, melyekről én csak hallgatni tudok. Nekem legalább leginkább a szivemhez szólott Odry Lehet toasztja, a ki köz- , kívánatra a szózatot énekelte el. Különben tizenöt tousztig csak raktam a rová- i sokat s irtain a neveket, azontúl nem bán- ' tottam jegyzőkönyvemet. — Megyünk Rozsnyóra! Tessék fölülni ! A jókedvű karaván föltolopedott a . kocsikra s visszahajtutot.t az imlulóház haN,[
