Esztergom és Vidéke, 1881
1881 / 3. szám
Esztergom, Hl. évfolyam. ______ _ 3. szám.____ Vasárnap 1881. janár 9-cn. V V árosLásimegyei érdekeink közlönye. Előfizetési ára : egész évre..........................................0 frt. — kr. fél évre...............................................3 „ — „ évnegyedre.........................................1 , 50 „ E gy es szám: 8 kr. Az előfizetési pénzek ;i kiadó Ilivsitui.llioz, .Széchenyi téren intézendők. Megjelenik : lie ten kint kétszer vasárnap és csütörtökön. Nyiltlér petit soronként 30 kr. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltetnek. A lap szellemi részét illető levelezések, ;i szerkesz tőséghez, J^ŐRINCZ-UTCZA 30. SZÁM ALÁ, intézendők. Kéziratokat nem adunk vissza. A népszámlálás. — Hátrányai főleg nemzetiségi szempontból. — A számláló ügynökök innen-oniian már befejezik működésüket. A népszámlálási összeíró iveket minden háznál felülvizsgálva nagyrészt összegyűjtötték. A nagy munka minden fönakadás nélkül véget ért s a derék népszáin- láló ügynökök lankadatlan működése s valóban önzetlen fáradozása őszinte köszönetét érdemel. Nem czélnnk e helyütt a népszámlálás rendkívül nagy fontosságát s tudományos becsét kimutatni. A legfiatalabb tudományok egyike, a statistika táplálkozik belőle megdönthetetlen adatokkal, melyek hitelességét mindenütt egyformán elismerik. A magyar nemzet összeírása tiz évre döntő adalékokat nyújt nemzetiségi, társadalmi, vagyoni, erkölcsi és művelődési képességünkre nézve. A mit azok a számok mondanak, a mit azok az arányok kimutatnak, az biztos, az számitó. A magyar nemzet leltára lesz a mostani népszámlálás, melyből szellemi és anyagi értékünket fogják kiolvasni. Nem lehet azonban néhány gáncsunkat elodáznunk vagy épen elhallgatnunk. A népszámláló ivek rubrikázása annyira complicált, a rovatok stylusa több helyütt anyucira több oldalú magyarázatra ad okot, hogy ezek miatt sok vbs ás adat fog napvilágra kerülni. Mikor a nép számára, fejen kint, összeírást rendelünk el, legyenek a számláló ivek egészen a nép egyszerű eszejárásához alkalmazva. Hogy mennyi magyarázgatás s mily sok személyesen alkalmazott munka történt e J82TBBS0IC ÉS VIDÉKE" TÁRCSÁJA. Önnön magához. (Anakreon.) Elterülve gyönge myi'íus S lothus enyhe szárnya alatt, Élvezem a tiszta szinbort, Melytől a bú messze szalad. A leányzó már felölte Ős fügefa levél mezét, Bort ad, pohárnokoskodik Betölti Ganyméd helyét.*) Mint a kocsinak kereke Gyors futammal lejt életünk, Hol Charon átveszi a pénzt Ottan ugyan mit érhetünk ?**) Egy tenyéren elvihető Könnyű teher, por vagyunk ott. *) Ganymédes Tros trójai király fia, kit Jupiter felvitetett az égbe és Ilébc helyébe pohárnokává tett, **) Charon az alvilági révész, ki a fel- és alvilágot ei-választó Acheron folyón átszállítja a megholt lelkeket, illetve csak azokat, a kiknél a révpénz| az obolust megtalálja. miatt, azt népszámláló ügynökeink legjobban elmondhatnák. De, hogy tovább folytassuk a hiányok és hibák bonczolgatását, legelső helyen kellett volna érintenünk, hogy a különben igen szerencsétlen fogalmazási! számi álói ven a legszerencsétlenebb rubrica az, mely azt kérdi, hogy m i az a n y a nyelve ? Most, mikor az egész világ mohón várja, hogy milyen nemzeti előnyök vagy hátrányok keletkeztek tiz év lefolyása alatt valamely nemzet fejlődésében, most midőn annyi ezer ellenséges szem tekint a magyar nemzetiségi arányokra, most midőn rossz szomszédaink tőkét kovácsolnak belőle, ha magyarság dolgában apadtunk s a honi idegen elemek emelkedtek volna, most — ismételjük — ez a kérdés nemcsak ügyetlen, de rendkívül kártékony hatású is lehet. Azt kérdik ugyanis például a megma- gyarosodott külfölditől, a visszamagyarosodott firt-litől vagy a magyar szivű zsidótól, hogy mi az anyunyelve ? Valamennyi őszintén akar bevallani s habár kínos ingadozás is fogja el, bizony ha a kérdés szerint és igazságosan akar megfelelni, akkor odaírja' hogy német. Legalább német szót hallott bölcsőjénél először s a kérdés nem tekint arra, hogy hová vezettek a későbbi fejlődések. így lesz azután az anyanyelvi kérdésből egészen nemzetiségi kérdés, a mi hogy visszásán s kártékonyán fog kiütni, azt annak idején mindenki szomorúan constatálhatja. Ha a szerencsétlen s kártékony követke- zésii kérdés helyett az áll ott, hogy mi a nemzetisége, akkor nem a gyermekkori emlékek, hanem az élet fejleményei szólnak s nem az ajak, hanem a szív határoz. Akkor ezer német anyanyelvű egyén közül kilenczszáz biztosan magyar nemzetiségű. Az ügyetlen kénlés egészen tönkre teszi mindazt, a mit az iskola és közélet niegina- gyarositott.Es az a magyarosodás,mely akármelyik magyar városban egy év tized óta oly örvendetes előrehaladást tett, meg van döntve, meg van czáfolva. Hozzá kell még adnunk egy másik szerencsétlen kérdést. Az egyik rubrica ugyanis azt kérdezi : ezen ki v ü 1 111 e 1 y hazai n y 0 1v e t beszél még? Minden művelt magyar ember — more patria — beszéli a teuton nyelvet. De nem minden német tanul meg Magyarország kedvéért, ha mindjárt nagybirtokos, gyáros vagy nagykereskedő is magyarul. Már most mi következik ebből a kérdésből? Az a szerencsétlen eredmény, hogy a statistica határozottan a magyar nemzetiség ellen fog vallani. Ki fogja ugyanis mutatni, hogy Magyarországon sokkal több ember beszéli az idegen nyelvet, mint a magyart. S mi lesz ennek a következménye? A germán és szláv elemek fönhéjázása, hegemóniája. A külföld szomorú következtetései. Szeretőire méltó Ausztriánk gyászbeszéde a„xaint- momirchie“ egyik része ellen. A népszámlálás hibás eszközökkel tehát visszás eredményeket fog elérni, a minek minden gondolkodó magyar ember épen nem vigadhat. Ezek volnának szerény észrevételeink a Illatos koporsó mit ér? Nem élvezzük az illa,tot! — Azért csak addig szagosits Lánykám édes, a inig élek, Köss rózsa koszorút nekem S hozz ölembe szép lányt, kérlek ! Mielőtt kimúlnák innen» S hall’nám az égiek karát: Add ide a hűoszlató Édes sziubor telt poharát! (Görögből.) Füredi Ferencz. Mea culpa Azt irod nekem jó barátom, hogy Kisvárosi Képeim miatt nagy a revoiutió Esztergomban. Hát hiszen én síkra tudok szállani irataim mellett s megtudom azt védelmezni, a mit megírta m. Istenem teremtőm, milyen gyengéd színekkel vannak festve azok az én alakjaim! azután te tudhatod legislegjobbsn jó barátom, hogy annak a gen- renak, melyben képeim Írva vannak, minden kifejlődött agyvelejű ember bizonyos szabadalmat tulajdonit. A fesztelen csevegő, szellemesen kritizáló, 1 gyakran malitiozusau leszállító, — vagy meglepően fölemelő összehesorlitásokbau dűskálódó, váratlan fordulatokban gazdag, semmi tekintettől meg nem vesztegetheti)eto szépirodalmi műfajt, mely a satyra paródia, epigramm és tárcza sajátságos összeolvadása s melyet Heine és Börno, Kecskeméthy és 1 Ábrányi Cornél annyi genislitással műveltek, ezt a I műfajt honosítottam én meg Esztergomban. Persze j nagyobb rebellióval járt, mintha hétköznapi kenye- , rét szelünk va-la az édes közönségnek. Nem bánom, hogy tizenkét kartonomat oly I erős kritikában részesítik. Es nem bánom meg, — ( hogy Írtam. Egy földműves eszű kritikusom s neked jó barátom személyes ellenséged s igy minden I irodalmi vállalatodnak pharizeusi kárhoztatója, raeg- ró engem azért, mert photographiáim közt van a I megye első tisztviselője is. Kívánom, hogy az a megyebeli első tisztviselő valamikor magasabb polezra a fővárosba kerüljön. Majd megszokná ott, hogy az író szellemének hatalma mindenütt fölötte áll s a nyilvános élet alakjainak meg kell tűrnie a nyilvános bouczolga- tást. De ismerek én sok urat is a megyebeli első j tisztviselőn kívül, a ki összeszidja photographusa- I inkát, ha nem retouchirozzák Képeiket. Te megírtad jó barátom, hogy Haan Rezsőnek,, a ki megvéuhedt ugyan, de csak egyetlen egy mű- t vet sem létesített, a mi nevét s tekintélyét hirdet- j né az irodalomban, a-ki van olyan rossz lelkű,. I mint képzés télén s szánalmasan erőlködő, mint • minden veterán kezdő iró, a ki az élet mindjén I pbásisábau szerencsétlen rabszolga s ügyetlen mun- I gó, a ki Esztergomban még csak egy litániát se- j bírt rendezni s Blahánét annak idején olyan orcát- lan támadásokban részesítette, a ki vegetál mint a
