Esztergom és Vidéke, 1881

1881 / 31. szám

válik, akkor még valahogy az anyósom is visszakerül, pedig már hat hónapja temet­tük. — Egy uewyo r k i orvost szörnyű kellemetlenül érintett egy olyan betegnek nyilatkozata, kinek testmozgást ajánlt, hogy különben is le\élhordó. — A vizsgáló czenzorok visszautasítanak egy jogászt a szigorlattól. Ez dühöng és fenyegetőzve for­dul az elnökhöz : Uram ! — kiáltja elszán­tan — önök még szörnyen meg fogják bánni hogy megbuktattak, mert boszum néliáuy ember életébe fog kerülni ' — A fenyege­tőző fiatalember szavait rémület kiséri. — Nagy derültséget idézett elő a fenyegetés következő részlete : Igen is uraim, több ember életébe fog kerülni megbukásom, mert én még ma átiratkozom az orvosi fá­éul tásra. — Egy .szórakozott“ tanár előadásaiból : Uraim, a reformatió fontos korát egész joggal levezhetjük re­formats korszaknak. — Patogónia észak­ról hegyes, délről lapályos vagy a mi egé­szen egyre megy délről hegyes, és észak­ról lapályos. — Uraim. Seipió igy szóllott Katonáihoz í Katonáira ! — Karthago már csak két angol mértföldnyire vau tőlünk, legyetek kitartóak"! — Az is nevezetes tü­nemény, uraim, a görög hadviselésben, hogy az athéniek hajóikat legtöbbnyire tengeren bírták és végül kérem semmise mutatja annyira a haladás által teremtett jutányos- ságot és leleményességet, mint egy frau- czia példa. Párisban uraim, már olyan tük­röket készítenek, hogy azokból csak egy darab, ha mindjárt üveg és keret nélkül való is, szabott áron ezer franc* — Befe- jezsül még megjegyezhetem uraim, hogy mint már azt a történetből is tudják, — Posthumus László szülői halála után lá­tott napvilágot. OUJTÁS, Sajátságos egy banquette volt az. Ha­zamentő negyvennyolczasok rendezik s részt vesznek rajta városunk leghirueve <ebb ma- mellük messiásai. És toasztot rebegnek füg­getlenségi szivdobbanásokkal olyan urak, a kik voltaképen hát már jegyet is váltottak más meny asszony nyal. A Fabius Cunctatorok közül is töb­ben megjelentek. No hát én azt nem rös- telem. Igen jó a körültekintés s nagyon bölcs a tartózkodás. A liyénák csata előtt szörnyű szeré­nyek és óvatosak. Azután még uiucs for­galomban a választás Gethszemané kertjé­be szolgáló ezüstös belépti jegy. Majd más világ lesz akkor ! * * * A .habarék“ ellen erősen buborékolt Eötvös és Verhovay is. Csöpp Inja, hogy Nagy Imre ur is. Ataláuos szólásszabadság világát él­jük. Beszélhet mind enki úgy, amint akar 3 a hogy tud. Hanem arra már szörnyű kiváncsi va­gyok, hogy hogyan fog nálunk két éles tőr egy hüvelybe férni? * * * Ez se rossz. Fogadást merek rá tenni, hogy egé­szen uj adoma. Mert Pázmány Péter Kalauzában ta­láltam, még pedig a kilenczvenkilenczedik lapon. Szórni szóra lemásolom : — Egy udvari tréfás ember, ki magát képíróvá tette volt, a faluban a fizetést felvevén, bé-rekeszkedett egyedül a szent- egyházba, melyet meg kell vala festeni. A polgárokkal jól tartatván magát, semmit nem irt. Egynihány napi henyélés után, tudtára adá a községnek, hogy véget ért munkájában, azért nékinyitván a temlomot, mutogatni kezdé a fejér kőfalon (hogy már) a képeket, melyek ott nem valáuak és hogy az emberek ne ítélnék Ötét tréfás czigány- nak, elhiteté vélek, hogy ezeket a szent képeket senki sem láthatja, valakinek fe­lesége nem jámbor. Hogy azért a szegény község gyalázatba ne hozná feleségét, kiki mind azt tetteté, hogy jól látja, a mit nem látott és a képek szépségét csudáltatta.“ — Ügyes kortes fogás. Megér harmiucz ezüstallért. * * * Hogyan lett Pór Antal kanonok? Hát igy. Trefort Ágoston (egyesült görög) a miniszteri bársonyszékben már hónapok óta észrevette, hogy Pór Antal a háta mögött ül s lesi hogy mikor tüsszen. Mikor az excelentiás ur legkegyel­mesebben eltüsszent, Pór Antal a háta mögött figyelmes udvariassággal rebegé: — Kedves egészségére kegyelmes uram. így tartott ez négy hétig. Trefortnak már tüsszenni sem volt kedve, annyira zokolta az üldöztetést. Végre Pór Antal ur már oda vitte a dolgot, hogy ha a miniszter csak egy ki­csit is meghajolt, azonnal elkezdte : — Kedves egészségére kegyelmes uram. Az üldözött miniszter kénytelen volt egy kis kanonoksággal megszabadúlni Pór Antal határtalan üdvkivánataitól. * >K * De hogyan lesz Pór Antal képviselő ? Hát így: Programmbeszédét minden gyanús Választójával négyszemközt fogja közölni. Minden csütörtökön óriási káposztadinért s káposzta-soirét rendez. Tisztelt előtte szóló Iskarióth képviselőtársát egész Európa előtt tisztára mossa s érveit inkább a mar­kában középpontositja. Keveset fog ígérni, de sokat adni. És olyan biztos a sikerben, akár a jómódú mészáros a marhavásár előtt. * He He Pirók Győzi igazmondásaiból: Nin­csen keltő órám. Soká alszom. Négykor ébren kell lennem, hogy Pestre utazhas­sam. Mit csináljak? Hát kilövök az abla­kon este tiz órakor. Úgy lakom, hogy a visszhang csak hat óra múlva érkezik hoz­zám vissza. Négy óráig alszom. Négykor fölkelt a dörrenés. És én Pestre utazom. Becsületszavamra mondom. He He _______He___________________________ _ i römére hatalmasan felpántlikázva óvato­san karikázuak haza felé. Kapuk alatt, sö­vények mellett vidám legények ólálkodnak, ciki egy csöbörrel várva a jó szerencsét s /au öröm, nevetés, vérhűtő rikoltás, ha úgy ígyet-egyet eltudnak fogni szánandó áldo­zataikból. Azt egyenesen a község kutjára viszik. Pedig haj! nagyon szomorú dolog ment ott egyszer végbe. Talán már nem is tudják, hogy miről lett az nevezetes. S ha igazán nem, úgy bizonyosan nem hal­lottátok még hírét Bogi Imrének. A legde- ekasabb legény az egész faluban. Sugár, lélczeg volt a termete, napbarnított az írcza, fekete pörge bajusza s tüzes feketék jagy szemei. Azóta sem látott senki ilyen egényt. Csak az a kár, hogy abba a Ju- isba szeretett. Hiába mondta az apja, hogy ebből a íázasságból mig ő él semmi sem lesz, hiába agadta meg tőle Éva asszony Juliska ke­iét, hiába akarták rátukmálui gazdag, döly- “ös Erzsikéjét, neki csak Juliska kellett. Éva asszony egy nagyot sóhajt s to­vább bámulja, hogyan hurczolják a kútra a eányokat. Bezzeg másként volt ez akkor. Szegény Juliska! Mikor föllovalta azt a le­gényt őt is igy vitték a kútra, őt is igy intötték le egy vödör vízzel, midőn mint így haragos villám, csap közéjük Imre, logy kiszabadítsa kedvesét. Heves dulakodás támad közöttük, rai- :özben Juliska megmenekül ugyan, de haj ! agyon gyászos véget ért az. Hogyan, hogyan ern. Imre mind a kettőt beletaszitotta a kútba? Ö ugyan váltig azt hajtotta, hogy maguktól fordultak bele, de hát azt nem hitték el neki; húsz évi fogságra ítélték élte virágában. Ép ilyen hűvös tavaszi délután törtéut ez. Juliska átfázva, sápadtan s a dolog kimeneteléről mit sem tudva érkezett haza, hogy gyorsan ruhát váltson. Másnap már rosszul érezte magát, lefeküdt — lefeküdt, hogy soha többé fel se keljen. Erzsiké is mindig szomorúbb lett. Már akkor kezdett hervadni, mikor először meg­tudta, hogy Imre csak Juliskát szereti, el­itéltetése pedig őt is ágyba döntötte. Oh ki gondolta volna akkor, hogy te sem fogsz felkelni többé édes Erzsikem !... Sokára, nagyon sokára egy görnyedt, megőszült ember vetődik hozzá, a ki Ju­liska után kérdezősködött. Két alacsony mohiepet halmot mutatott neki egymás mellett a temetőben, azután csendes sírás­sal mindketten oda borultak a szúevett ke­resztre . . . Imre azt susogtá, hogy nem soká lesz már egyedül Juliskája... . . . Sötét lepel kezd a vidékre borulni. A leáldozó nap bucsúvilága arany felhők­kel borítja nyugotot s a kisded ablakon egy utolsó búcsúszót intve Éva asszony­nak, eltűnnek a távoli violasziu hegyek mögött. — Oh bár én is mehetnék veletek ! sóhajt Éva asszony s zokog, zokog ke­servesen. Halmay. Még egy Pirók Győzi-féle : Múltkor egy jó barátomat megragadtam a gallér­jánál s a főispán szemeláttára kipöndöri- tettem a vármegyeháza alól. Én ezt olyan elszántsággal végeztem, hogy önmagamat kellett megtapsolnom. Becsület szavamra mondom. * * He Kedves kisasszony. Nincs átkozottabb találmány, mint a kendőzés. Mert a hazug festék alatt el vau rejtve az a szin, mely a hajnal után legbűvösebb : a szemérem pírja. 39. eRcVUÓ cBó/n. Felelős szerkesztő: Körösy László. Nyilttér*) Első magyar általános biztosító­társaság. Lapunk mai számának hirdetései kö­zött találják fel tisztelt olvasóink e nagy tekintélyű társaság 1880. évi zárszámadá­sát és mérlegeit. A szilárd alapon nyugvó hazai intézetek barátai örömmel fogják azo­kat olvasni, s mi is örömmel s megelége­déssel emeljük ki azoknak több részét, me­lyek megczáfolhatatlan számokkal tüntetik elő azon szilárd alapot, melyen az első rangú hazai intézetünk nyugszik. Ugyanis mig e társaság a múlt évben, mely feuállása óta üzletére nézve a legmos­tohább volt 4.090,680 frtot és 44 krt. fi­zetett ki káit'rités fjében, addig egyre emelkedő bevételei, teljesen befizetett alap- és tirtalék-tőkéi folytán 820,694 fit. és 79 kruyi jövedelmet mutatott fel. Ez eredmény csakis az egyre növekvő bizodalom és azon körülménynek tulajdonítható, hogy a közön­ség a biztosításnak csak is az első magvar ált. bizt. társaság által életbe léptetett és csakis általa életbeléptethetett módját t. i. az első ingyen évvel összekötött 6 évi biz­tosítást nagy rokonszeuvvel fogadta, elany- nyira, hogy a csupán ezen 6 éves biztosí­tások után a múlt évben eredményezett díjbevétel 2,497,022 frt. és 14 krra emel­kedett. Ez összeg, valamint az 1879. évben szerzett dijváltók minden megterhelés és levonás nélkül a következő évek javára esik. Minthogy azonban ezen koczkázatok után az első évben készpénzdij-fizetés nem tel­jesítetik, az ezen koczkázatok fedezésére a múlt évi közgyűlés intézkedése értelmében az ezen czélra visszatartott 586,835 frt. és 57 kruyi összegből a dij váltók összege egy hetedének megfelelő rész vétetett igénybe a jelen zárszámla javára. Csak egy heted­rész pedig azon okból, hogy ezen 6 éves biztosításoknak a hetedik üzletévre is kiter­jedő koczkázat részért annak idejében a megfejelő fedezet meg legyen. A tűz-, jég és szállítmány üzleti kész­pénz-díjbevétel : 4.775,634 frt. 70 kr tett. E bevétel 1879-ben 4.720,315 „ 45 kr. volt, e szerint en elkedés 55,319 frt. 25 kr., mely összeg azonban ha az első ingyen éves biztosítások azok lényegének megfelelőleg egy hatodrészét számba venuők, vagy 500,000 frt. díjtöbb­letre emelkednék. Hasonló emelkedésre találunk az élet­biztosítási üzletágban a múlt évben sze­relt tőkebiztositás a 15,600,000 frtot jó­val meghaladván, úgy. hogy a törlések és esedékessé vált biztosítások levonása után 1880-ik év végével az érvényben álló biz­tosítási összeg 41.804,445 frt. 21 krra emel­kedett. így emelkedett. így emelkedett az életosztálybau a díjtartalék is, mely 1879. év végével kimutatott 6.133,922 frt 28 kilói 7.228,749 frt. 55 krra növekedett. Ez osztálynak 231,311 frt 23 krt tevő nye­reménye annál tetemesebbnek mondható, minthogy az üzletág összes szerzési költsé­ge a lefolyt év terhére Íratott és nem osz­tatott fel a következő évekre, mely eljárá­sát az első magyar biztosító-társaságnak a legszilárdabb társaságok közül is vajmi ke­vesen követik. — Az igazgatósági jelentés­nek a vagyon elhelyezésésre vonatkozó ré­széből az érdekelt felek a legnagyobb meg­nyugvással értesülhetnek a felül, hogy a társaság vagyonának értékpapirosokba fek­tetett és 9.266,977 frt 29 krt tevő ingó ré­széből 8,200,000 frt. záloglevelekbe, s a többi csekély rész elsőbbségi kötvényekbe Hibáztatott és habár a záloglevelek börzei értéke nevezetes árhullámzásoknak nincs is kitéve a társaság mégis az árkütönbözet fedezésére alkotott külön tartalékjait is — mindegyre gyarapítja, úgy hogy az a múlt év végével 241,544 frt 25 krra emelkedett. Az igazgatóságnak lapunkban is meg­jelenő jeléntését olvasóink figyelmébe aján­lom, miután a társaságnak közhasznú czé- lokra tett legújabb adományairól már elébb szólottunk, még csak azt említjük meg,— hogy a társaságnak a gazdatisztek képez- tetése czéljából kitűzött tetemes évjáradé­kai, mint a vidékről értesítettünk a gaz­datisztek és birtokosok körében nagy sen- sátiót okoztak. Alulirt ezennel közhírré teszi, hogy bikoli Wizer Kálmán úr pusztabikoli lakos elköltözködés indokából, 5000 írtra becsült szobabútorok, képek, tük­rök, olajfestmények, teke-asztalok, zon­gora, harmonium és egyéb hangszerek, kocsi-lovak, különféle kocsik és gazda­sági eszközök s a többiből álló ingóság, nyilvános árverés utján eladni óhajtván, az árverésnek a helyszínén vagyis Puszta Bikolon leendő eszközlésére határidejéül 1881. évi april 25 ik és következő napjainak délelőtti 10 Órája állapíttatott meg, melyhez a venni szándékozok ezennel oly meg­jegyzéssel hivatnak meg: hogy az árverés alá bocsájtott ingók becsárou alól is el adatni fognak. Bővebb felvilágosítás alulírottnál nyerhető. Kelt Esztergomban, 1881. évi april hó 16 án. Mórász József _______________________ügyved.______ T éli öltönyöket nyár általi gondviselésre csekély javításokkal igen olcsó áron fogadok el, A n. ó. közönség eddigi bizalmáért köszönetét mondva, s továbbá párt­fogását kérve maradtam kitűnő tisztelettel özv. Pintér Istvánná Budautcza 505 sz. _ A legmagasabb pénz előlegeket 1 °|0 pr. m.-től fülfelé állampapírok, taka­rékpénztári részvények, ékszerek és minden­nemű áruk és értékekre, gyarmat árukra a viz mellett ad Königsbaum és Hatschek nyilvános budapesti zálog kölcsönző váltó intézete. Póstai küldemények „Königsbaum és Hat­schek“ baukiizlet Budapest, Károly körút 6. sz. czimzeudők és azok póstafordultával vagy kívánatra siirgöoyileg intéztetnek el. ERZSÉBET-KIRÁLYNÉ S Ó S Ft) R D Ö gyógyhely Budapest (Budán) * Idény május 1 -tol szept. 30-ig. A gyógyhely keserű vizforrás (ivó és fürdő gyógymód) legjobb sikerrel használ­hatók: a beteg bántál mainál, alhasi és ál­talános vérbőségnél, és az ebből keletkező nemesebb szervekhez való vért ódulásnál, verőczéri paugások esetébeu, aranyérnél, túlságos elhízásnál, rásztkóruál, máj- és légbajoknál, köszvéuynél és végre női be­tegségeknél. Egészséges fekvés, tiszta üde levegő, 40 kényelmes lakszoba, jó vendéglő, több- nemű szórakozás. Pontos közlekedés a fővárossal állomá­sozó társas kocsikon, reggeli 5 órától kezdve. Kendelő orvos Dr. Bruck J, (lakik Budapest, Deák uteza 19.) Tulajdonosok: Mattoni és Wille. HATTOWI-féle BUDAI KIRÁLY KESERÜFORRÁSOK Deák Ferencz-forrás, Hunyady Mátyás-forrás, Szt. Is ván-íorrás, Gróf Széchenyi Istvámforrás Mattoni és While, Budapest. KapLiaió minden gyógyszertárban és ásványvíz- ken skeaesuen. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal fele* lőséget s z e rk.

Next

/
Thumbnails
Contents