Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 18. szám

folytatni kívánja, melyre a meghívót a következőkben kéri tudomásul venni :

A folytatólagos közgyűlés folyó évi február hó 29-én délután 6 órakor a városház nagytermében fog megtartatni, melynek tárgyai:

L a kiküldött bizottság jelentése,

2. az egylet újjászervezése, ennek folytán

3. a tisztikar és választmány választása.

4. Netáni indítványok.

A folytatólagos közgyűlés látogatására annál- inkább felkérem a tagok figyelmét, mivel a tárgyalandó ügy semmi egyéb, mint az egylet élete.

Esztergom, 1880 február 23-án.

Dr. Áldory Mór

egyl. alelnök.

Hírek

— Nagyszerű alapítvány. A Bibornok her- czegprimás, mint a „Magyar Állam“-ot értesítek Esztergomból táviratilag csütörtökön, százezer forint alapítványt tett az esztergomi főegyházmegye kath. iskoláinak javára, melynek kezelését a főszékesegyházi káptalanra bízta. Az alapítvány áll tíz darab tizezerforintos magyar járadékkötvényből, melynek kamataiból 4000 irt a tanítók fizetésére fordítandó, 200 fit pedig az iskolák fentartására. A káptalannak utalványozási joga azonban csak sede vacante, azaz ha az érseki szék üres, lép életbe, egyébként pedig a rendelkezési jog a prímást illeti.

— A női munka tanítónő állomására mint értesülünk, Kiinda Mariska kisasszony is pályázott. Lapunk eddig a nyilvános állások betöltése körül személyes hajlamokat nem árult el és egyátalán óvakodik mindennemű korteskodás színétől. Ez esetben azonban kivételt kell tennünk. Eltekintve attól, hogy a kisasszony okleveles tanítónő s igy képesítettsége minden kétségen felül áll, felújítjuk édes atyja Kiinda Károly emlékét. Hogy mennyire szerette és tisztelte városunk ezen érdemekben gazdag tanárát, megmutatta temetése alkalmával, midőn részvétének imposans kifejezést adott, minőt Scitovszky temetését kivéve, soha. Egyébként azonban háláját nem nyilvánitá. Most itt van az alkalom. Az átalá- nosan szeretett, a nagyon fájlalt tanár nagy családot hagyott hátra, melynek gondjai egyedül az özvegyet terhelek. A gond és fájdalom nem sujták őt le annyira, hogy gyermekeit, az árvákat, a haza | hasznos polgáraivá ne nevelte volna. Az egyik szép képzettségű, nagy reményekre jogosító gyermek most szolgálatát és tehetségeit — bár nem oly téren, hol ezt teljesen méltányolni alkalmunk yolna, de mégis városunknak ajánlja fel. Azt hisszük, hogy a folyamodók egyenlő képesítettsége mellett erkölcsi kötelezettséggé vált nemcsak jeles tanerőt nyerni meg, hanem kegyeletünknek, hálánknak érdemdús atyja emlékéért is kifejezést adnunk azon tény által, hogy megválasszuk. A korteskedés ez esetben jogosultságot nyer, mert a felszólalás által csak városunk atyáit emlékeztettük arra, kit szerettünk, kit tiszteltünk, kinek emlékét elfelednünk nem szabad.

— A városi pénzügyi bizottság e héten tartott ülésében a 45000 ftos kölcsön elkönyvelését helyeslő tudomásvétel végett határozta a közgyűlés elé terjeszteni.

— A városi gyógyszertárt eddigi tulajdonosa Moeüch Dénes ur eladta, mint értesülünk, ugyanazon árért, mint ő vette és ő Tatába fog átköltözni. Moenich Dénes ur és kedves neje sokkal ismertebb és sokkal tiszteltebb alakjai voltak városunknak, mintsem sajnálatunknak ne kellene kifejezést adnunk, hogy városunkból eltávoznak és társadalmunknak két szeretetreméltó egyénét elveszítjük. Reméljük, hogy uj lakhelyükön sem feledik el Esztergomot és szívesén fognak néha ide is visszagondolni.

— Mária Terézia és a káptalan. Egy bécsi

lap, az osztrák püspökök tiltakozása alkalmából, a következő reiuiuisczencziát eleveníti fel. Az ájtatos Mária Therezia idejében nem volt parliament Ausztriában. Midőn 1760-ban arról volt szó, hogy a nagyszebeni és brassói esperességnek, melyek addig az esztergomi egyházmegyéhez tartoztak, észszerűen az erdélyi püspökséghez csatoltassanak, az esztergomi káptalan az érsek nevében, kinek helye akkor üresedésben volt, ez ellen tiltakozott. Erre a császárné s királynő sajátkezüleg a következőket reskri- bálta: „Das Capitel von Gr au kaim protestiren,

nicht dér Biscbeff! dér bin ich!“

— Purim ünnep. A zsidó farsang két napja a szokáshoz képest elég vígan, elég élénken folyt le. A vigaság ünnepe, daczára a rossz időnek, talált elég mulatót és — álarezost. Keservesen panaszkodott erről egyik fiatal barátunk is, ki társával nagy tusakodás után belép egyik ünnepet tartó házba, melyből egy férfinak öltözött nő épen jó vastag se- tapálczájával jön kifelé, ügy látszik, ismerte a fiatalokat. mert minden további megszólítás nélkül döngetni kezdé őket, mig azok megszaladtak és ő újra vissza nem ment kalandjával dicsekedni. Hány ily kaland fordult elő a hemzsegő álarezosok közt, arról nehéz volna számot adni.

— Vörheny. Osév községében a vörheny szinte kiütött. Jelentés tétetett az illetékes hatósághoz.

— Az iparhatóságokat a kereskedelmi minister körrendeletben hívta fel, hogy az általuk vezetendő ipar lajstromba iktatott iparbejelentéseket és telepengedélyeket* valamint az ipar álladékában történt változásokat az illető kereskedelmi és iparkamránál havonként rendesen jelentsék be, mint ezt az ipartörvény kívánj a.

— Rendőri hir. Burián Mari özvegy Sturné cselédje úgy látszik újra bocsánatra szorul. Tegnap előtt újra elment Homiczky József üzletébe 15 frt. kölcsönért, hol azonban ezt nem adtak neki, hanem a háziasszonynál előbb kérdést tettek, váljon igaz-e hogy pénz kéretik. Ezután kezdett kisülni mindenféle história, minő pénz visszatartás, pénz ki nem fizetés és egyéb ilyes minek következésben rendőrségért kelle küldeni. Mig a rendőrség eljött, addig a leány kétszer akarta magát felakasztani, miben azonban megakadályoztatott, azután bevitetett a városházára.

— Virágárusleány járt a purim ünnep másodnapján álarezban az ismerősebb házakhoz, igen csinos virágcsokrokat árulva. Az álarezos elegáns megjelenése tisztelőit bőkezűségre is ösztönözte és igy azon csokrokból, melyeket eladásra szánt, 2 frt. 50 kr. vett be, mely bejött összeget tegnap szerkesztőségünknél letéteményezte az izraelita iskolás fiuk segélyezésére fenálló alap javára.

— Az ujonezozás a kir. város területére holnap veszi kezdetét és pedig hétfőn a felszólamlások tárgyaltatnak, kedden a sorozás kezdődik és a munka végeztével az esztergomi járásban az első nap a felszólamlások tárgyalása, a második és következő pedig az állítások történnek, honnan az állítási bizottmány Muzslára megy át. A második állítási bizottmány pedig Barsmegye területére már elutazott és szinte holnap kezdi meg munkáját.

A Sarkady István javára tett gyűjtésre vona kozólag megkerestettünk annak kijelentésére, hogy a gyűjtő ivén ugyan rajta állott Sarkady István ur neve, de a hozzánk beküldött kimutatáson nem ; Eényi ur megnyugtatására tehát megmondjuk, hogy a kimutatásra mi voltunk kénytelenek az adakozók iránti tekintetből a nevet kitenni.

— Felhívás az esztergomi összes iparosokhoz. Az esztergomi első egyesült ipartársulat folyó évi marczius 7-én, jövő vasárnap délelőtt 10 órakor a lövölde helyiségében tartandó közgyűlésére úgy a társulat tagjait, valamint ezeken kívül mindazon iparos urakat, kik eddig a társulathoz nem csatlakoztak, de közös ügyünk iránt érdekkel viseltetnek, ezeunel tisztelettel meghívja és minél számosabb megjelenésre kéri Neum a y er Károly elnök. A közgyűlés tárgyai: 1. elnöki és jegyzői előterjesztések. 2. az évi számadás bemutatása. 3. alelnök választása. 4. a választmány x/z adának kisorolása és újak választása. 5. netáni indítványok. — Midőn e felhívást közöljük, különösen felkérjük az esztergomi összes iparosság figyelmét e közgyűlésre, miután a közgyűlés tárgyalási sorozatába az ötödik helyen foglalt indítványoknál, mint értesülünk, oly indítvány is fog tétetni és eleve bejelentetni, mely az összes iparosok ügye, melyről még most bővebben nem beszélhetünk, de melyre a gyűlés napján még visszatérünk.

— Panaszok. A tegnapi bálra a rendezőség midőn a meghívókat szétküldé, úgy látszik, eszükbe jutottak a panaszok, mélyeket a jótékony nőegyleti tánczvigalom után hallottak és a meghívók is akként küldettek szét. Lett is belőle panasz, hallatszik is több oldalról és jogosan. Jótékony czélt tűzvén ki, első dolguk lett volna a rendezőségnek a jövedelmezőségre tekinteni és igy ha hiba, vagy tévedés követetett el a nőegyleti tánczvigalomnál, azt nem utánozni, hanem elkerülni lett volna kötelességük. Amint akkor fölemeltük szavunkat, úgy most sem mulasztjuk el nem helyeslésünk kifejezését.

— A Függetlenségnek. A Gyorsfutárból átvett azon hirt, melyet a múlt pénteki 57-ik szám „az esztergomi basa* szim alatt közöl, kénytelenek vagyunk kiigazítani. Igaz, hogy nagy zajt és sok port vert fel az eset városunkban, de a tendentiosus ferdítések még sincsenek helyén. Az eset lefolyásáról lapunk február 5-iki száma objectiv tudósítást hozott és ha épen a kapitány ur eljárása ellenében nagymérvű megütközésünknek adtunk is kifejezést, mégis az igazság érdekében kérnünk kell a Függetlenséget, hogy a Gyorsfutárnak hírét az ott előadottak szerint igazítsa ki. A Gyorsfutár esztergomi levelezőjét pedig figyelmeztetjük, hogy ha személyes vonzalmának akar a sajtó utján kifejezést adui, mindig objectivités határai közt tegye, mert csak önmagának és ügyének árt a ferdítésekkel.

— Köztársaság I Ez a czime a legújabb lapnak, melynek az a különös sajátsága van, hogy városokban nem árulják, előfizetést nem nyitnak reá, hanem egyedül falukba küldik, ott árulják számonként. A lap a köztársaságot hirdeti meglehetős mosdatlau szájjal és igy nem csoda, ha városokba nem merik küldeni, mert egy-két szám tartalmával teljesen megelégszik mindenki. Szerkesztője Színi Károly, kinek lakása, vagy szerkesztői irodája nem tudatik, a mi nagyon czélszerű dolog, legalább az államügyész nem találja meg. Megyénk községei kivált hova könnyű póstakózlekedés van, majd minden számmal megtiszteltettek, minek nem csodálandó következése volt, hogy allarmirozva lett mindenféle hírekkel a közönség és már hangok emelkedtek melyek intézkedést követeltek a baj ellen. Nagyon szép az a gondoskodás az illetéktelen egyének részéről, de fölöslegés. Népünk elég józan arra, hogy nyomdafestékben föleresztett mosdatlau szájaskodásra ne adjon semmit és ha elolvassa is, nem mérget, de józanságot fog kiszívni a fertőből. Arra pedig, hogy Magyarország köztársaság legyen, ezen jel után még ne gondoljanak, mert ha valaha Magyarországból

köztársaság lesz is bizonyára nem Szini Károly-féle apostolok prédikácziói folytán lesz. Hagyjuk tehát a „Köztársaságot“ köztársaságnak. — Mint utólag értesülünk, Párkány egyik fő elárusító helye megyénkben ez újságnak, de daczára a felhasznált rábeszélési tehetségnek, rossz piacz már Párkány is.

Ötven krajezár egy tour ! Pénteken este történt. Egyik fiatal emberünk, pardon! fiatal házasunk széles jó kedvében, midőn a társaság zongora mellett egy kis négyest indítványozott, talán épen azért, mert jó táncsos, megkötötte magát és kinyilatkoztatta, hogy ő csak úgy tánczol, ha tánezos- nője, bárki legyen az, ötven krajezárt ád neki! Eredmény : hogy a társaság még vigabb lett, de kapott ötven krajczárokról nem tud a krónika semmit. Az eszmét azonban ajánljuk Agglegény ur figyelmébe.

— Dr. Kelndorfer Ármint szomorú csapás érte. Nejének öreganyja Szendetfy Vámosy Anna élte 70-ik évében meghalt. Ellninytát leánya Szendeffy Erzsébet férj. Veszély Jánosné, unokája Veszély Erzsébet, férj. Kelndorfer Arraiuné és ennek testvérei és ennek dédunokái Kelndorfer Erzsiké és Elek gyászolják.

— Sátorkö. Mint értesülünk, Sátorkő tulajdonosa alkudozásokat folytat néhány dorogi gazdával, a sátorkői birtok eladása iránt. Az alkudozások menete azonban oly nehézkes, hogy nehéz lesz az egyezség. Váljon fog-e nyerni értékében az a birtok, hu parczellákra osztatik ?

— A dunagőzhajózási társaság a hajójárásokat a Száván már megnyitotta és minden készületeket megtett, hogy ugyanazt a jég eltűntével az egész dunamentén is eszközölhesse.

— Jótékonyság. Baig testvérek Kövesdről az izr. iskolásfiuk segélyezésére fennálló alapjavára szer- kesztőségüukhez két forintot küldöttek be, melyet rendeltetése helyére juttattunk.

— Az első egyesült ipartársulat kötelékéhez tartozó segédek és egyátalán az ifjúság ma február

29-én délután 3 órakor tartja közgyűlését ez egyesült ipartársulat szálló helyiségeiben, hévíz utcza.

— A dunai jég Budapesten megindult. Jó hir ez nekünk, mert a felső áradás még sem okoz bajt, ha az alsó részeken akadály nincsen. Örvendenünk azonban korán lenne még, mert Pozsonyból a pénteki táviratok nemcsak nagy áradásról, hanem jég- torlódásról is beszélnek.

— Az árverések. Lukács Béla orsz. képviselő azt a lélekölő munkát tette meg, hogy az ez évben hirdetett árverésekről kimutatást adjon. Ezen kimutatás szerint az idén február 19-ig 8 millió forint ára ingatlanra lett árverés hirdetve. Hat hét alatt! Ebből pénzintézetek javára lett elrendelve harmadfél millió értékig, árvatárak és alapítványok részére fél millió, az állam részére szinte fél millió, a többi magánhitelezők részére esik. Ha ez igy megy, egy év folytán 70 milliónyi ingatlan jön dobra. Iszonyú jele ez az időnek !

— Ismét franczia borvásárló. Bonnaure Jules naneyi nagyborkereskedő f. hó 9-éu este Budapestre érkezett borvásárlás végett. Már járt a földművelési ministeriumban is, hogy hazánk nagyobb bortermelőihez nyerjen útbaigazítást. Az egyes borvidékeket sorba fogja beutazni, hogy tömeges bevásárlást eszközölhessen. Majd jönnek még többen is az idő enyhültével. Azután hozzánk is elvetőd íek.

— Beküldetett a Föld és népei czimíí, Hell- wald Frigyes után Dr. Toldy László által kitűnő gonddal átdolgozott füzetes vállalat 18—20 füzete, minden füzethez egy kitünően sikerült aczélmetszpt- tel és több a szöveg közé nyomott képpel. Ára

I füzetenként 30 kr. A mű ajánlására elég annyit I megemlítenünk, hogy ez már angol, dán, orosz, franczia, olasz, skór és cseh fordításban is megjelent.

— A kosárfonó ipar meghonosítása érdekében vasutaink nevezetes lépésre határozták el magukat. — Több társulat igazgatósága ugyanis meghagyta a vasúti őröknek s más vasúti személyzetnek, kik a pálya mellett laknak, hogy a társulat birtokában levő üres térséget ültessék be kosárkötésre alkalmas fűzfavesszőkkel és gyakorolják magokat a kosárfonásban. Sőt a magyar észak-keleti vasút még egy lépéssel tovább ment s két felügyelőt taníttat a kosárfonás mesterségre, hogy ezek után a többi őröket, azok nejeit és gyermekeit a kosárfonásba begyakorolhassák. Ezen intézkedés kétségtelenül igen czélszerű és kívánatos, mert például a szőlőkivitel- hez használt kosarak 90 százaléka Bajorországból és Szászországból hozatott Magyarországba.

Felelős szerkesztő : Körösy László.

Nyilttér.*)

egy gyár részére

legmagasabb áron vásárol;

Kertész Márk.

*) E rovat alatt közlüttekért nem válal felelősseget

a s ze rk