Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 99. szám

A mi aztán jó a vidéki lapokban, az nagyobbrészt ollózmány a fővárosi lapokból és e tekintetben némely lap egész az orczátlanságig megy. Csak egyetlen példát hozunk fel ; öt évvel ezelőtt közölte Szana „Otthon"-ja Börne tározóját „A nők dtizzo- gá8á“-ról és e czikket öt éven át még ma is közli számtalan vidéki lap különböző aláírással és ezim- mel, sőt akadnak emberek, kik Devüket aláírván mint eredeti muukájokat adják ki azt. Es ez még a legközönségesebb, legszelídebb példa.

Pedig a vidéki hírlapoknak volna szép hivatásuk. A legnagyobb összeköttetésekkel legtöbb térrel rendelkező fővárosi hírlap se terjesztheti ki figyelmét az ország minden vidékére s az itt tör- i téliteknek és történendőknek legilletékesebb közlő- ! nye csak is egy helyi lap lehet. Volt idő, midőn I hírlapjaink legérdekesebb és legfontosabb részét a j vidéki levelezések tették, most már ezek jóformán j csak az ellemi csapások és botrányok tudósításaivá devalválódtak, ellenben ha a vidéki hírlapok főkép a helyi érdekeket karolnák fel, azokból vehetnék ki központok társadalmi, művészeti, irodalmi s közigazgatási életének liü képét.

Hagyja ki a vidéki sajtó a nagy politikát tárgyai közül, beszélgesse meg inkább a helyi ügyeket, de ne meddő polemizálással. S e mellett mindig talál társadalmi kérdéseket, oly reformeszmfjvet, melyek mellett izgatnia kell ; agitáljon a germanizá- czió ellen, olvasó körök, közművelődési társulatok, testedző s tűzoltó egyletek alakítása mellett; őrködjék a küzerkölcsiség felett: izgasson a szegények, szükölködők és árvák érdekében, az irodalom kitűnő termékeinek üssön reklámot közönsége előtt, gaz- dászati tanácsokat oszszon régészeti ásatásokat, s esetleg levéltári történelmi kutatásokat arangirozzon, őrködjék a régészeti műemlékek épségben tartása felett stb. stb. S mely vidéki lap nem ezt teszi, attól vonja meg a környék az anyagi támogatást már csak azért is, mert hírlapjáról ismerik meg az olvasót. A fővárosi hírlapok pedig a közönséggel együtt részesítsék nagyobb figyelemben a jobb vidéki lapokat, különböztessék meg a rosszabbaktól, hogy ne legyen szégyen vidéki lapba Írni.

Neveket akarattal nem említettünk, egy-két tűrhető vidéki lapunk úgy sem fogja magára venni megtámadásunkat ; és ha alapos, részletes véleményt akarnánk mondani az egyes vidéki lapokról külön- külön, akkor valamennyi provincziális hírlapnak egykét hónapi számait át kellene olvasnunk ez az ut pedig — nem akarunk nagyot mondani — egyenesen az őrültek házába vezetne.

Porzsol! Kálmán.

De csak változzanak meg azok a rendes körülmények ! akkor azután magosán hordják fejőket, kimeresztik mellöket, büszkék lesznek, követelőkké válnak pedig még mindig nem egyebek, mint a társadalom zérusai.

Jöjjenek a zajos mozgalmak napjai, jöjjenek a töltetesek háborgó izgalmai, jöjjenek a pelengérező megcsufitás botráuyai, akkor ezek a számba nem került zérusok elkezdenek számítani.

Álljon elébök egy véresszájú demagóg, egy felliőhasogató, zenditő álpróféta, egy átkozodó népszónok, legyen ennek a vezérnek bármilyen csekély értéke is, csak számba kerüljön, akkor azok a zérusok egyen kint számítanak.

Kitelik belőlük a nagyszám, kitör balölük a vihar, érzik, hogy érnek valamit, megőrjíti őket a túlbecsült öntudat s ekkor azután nincs az a megtörtént vagy meg sem történt tüntetés vagy botrány a mire nem vállalkoznának.

Rettenetes napok azok, mikor a társadalom zérusai számítani kezdenek.

IV.

Lejárt tekintélye k.

Bizonyos tragienmot nagyobbrészt mindegyikben találhatni. Bukásuknak rendesen saját maguk voltak az okai.

A nagyobb fokú gyarlóság törte meg büszke fejüket. Már pedig a gyarlóság scálájából minden embert megillet bizonyos rósz.

Imiét a részvét és szánalom, mely a tra- gicus sorsú embert mindig kisérni szokta.

Csakhogy a társadalom lejárt tekintélyeiben gyakran egész más inditó okok intézik a bukás katasztrófát, mint a színpadon a tra- go ed iában.

Vannak bűnök, melyek részvétre és szánalomra sohasem érdemesülnek, vannak lejárt tekintélyek, a kik tragicus alakká sohasem válnak.

Mert a társadalom egészen más törvényekkel mér mint a költő.

Nagy bűnök nagy törekvések nélkül közönséges gonosztevők sajátságai.

Sok lejárt tekintély van, a kiben a nemes törekvés csak szemfényvesztés volt.

A ki bitorolta fényes álláspontját s a kit a társadalom csak akkor rántott le jogtalan szerepével, a mikor már maga is megérett a , gyalázatos bukásra.

Tegyünk tehát különbséget a Lejárt tekintélyek s a társadalom vértanúi között.

cH-ooó c8cin.

Hírek.

— A vidéki sajtó ellen egy igen értelmes czikket veszünk föl mai számunkba. írója tárgyilagos hangon constatál, de az okozatok vázolása mellett az okok forrásából nem igen merit. Igaza van a fővárosi irodalmi közvéleménynek, mely Porzsolt ur czikkébeu kifej ej ezést talál, mikor a vidéki sajtó sleudriánságát elitéli. De ha az inditó okokból indul ki, akkor mégis más eredményekre jut. Mi azon az állásponton vagyunk, hogy a vidéki sajtót okvetlenül irodalmi színvonalra kell követelni s ha ide emelkedik, akkor szavának lesz súlya s létének tisztessége. A vidéki közönség iudoleutiája vagy mtí- veletlensége okozza, hogy a vidéki sajtó olyan szánalmasan csenevész. Tehát első sorban a vidéki közönséget kellene megnyerni az ügynek. A reform- törekvések azonban csak a fővárosi sajtó utján esz- közöIlletők. A közleményt különben csak azért vettük át, hogy közönségünk előtt legyen, mielőtt észrevételeinket megtennék reája.

— ÂZ első hó kedden hullott letarolt virányainkra. Későn érkezett, de ahhoz még mindig elég idején, hogy a tél zsarnokságára emlékeztessen.

— Naptárunk iránt minden oldalról annyi kérdezősküdést vettünk, hogy újra azzal a válasszal kell előállanunk, hogy a legközelebbi napokban már nyilvánosságra kerül. Tartalmát jövő számunkban egész részletesen bemutatjuk.

— Hangverseny. Bonno volnánk a liang- verseny-saisonban és épen semmi se történik o téren, a mi pangó társadalmi életünket némileg megeleveníthetné. Örvendve értesülünk azonban, hogy egyik legtevékenyebb buzgó férfin ki csakugyan sok eszköz felett uralkodik, nagyobbszerü hangverseny összehozásán iparkodik.

— Szarkáson a bányák védszentjének, Borbálának napján, vigalmas világ volt szombaton este.

A fekete gyémántok munkásai «zrntéu erősen ünnepeltek, hiszen egész éven át csak ez az egy napjuk vau, mikor egészen az övéké a vigalmak világa. A vidékről sok szép család vett részt a derék igazgatónál de az esztergomiak még inkább kilátogattak, ugy hogy meglehetős népessé vált az egész ház. A régi jóvilág társadalmi élénksége lobogott fel e z algkalommal. A vendégszerető háziasszony gondossáát mtjd csakhogy fölülni itta a hídig azd i őszinte barátsága. Dúsgazdag volt a jókedv s az asztal. Lajos egész éjjel ki világosig csinálta, hol a keserveseket, hol a vidámakat. Az ifjúság pedig fáradhatatlan odaadással járta megyénk legtáuezo- sabb szépeivel. Reggel feíé hét után oszladozott el a társaság mely egy valóban szép este vidám emlékét vitte el magával megőrizni valónak.

— Dr. Vállas Rezső. Városunk ifjabb nemzedékének egyik buzgó törekvésű tagját, V állas Rezső urat, a napokban promoveáltálc a jogi egyetemen. Üdvözletünket csatoljuk a kellemes hírhez.

— Beküldetett Tekintetes szerkesztő ur ! Itt az ideje, hogy valahára felszólaljunk s szolgabÍróságunk és rendőrkapitányunk figyelmét felhívjuk azokra a kósza nőkre, kik aljas viseletűk által megbotránkoztatják a járó-kelőket. Este felé annyira

i belepik a népesebb utezákat s olyan szemtelenül viselik magukat, hogy a botrányokat tovább tűrni nem lehet. Adja ki rendőrségünk a legszigorúbb rendeletet a gyanús kósza lányok elfogatására, -—- Teljes tisztelettel.“ A levél küldője felkért neve elhagyására. Felszólalása valóban helyén van s mi is ajánljuk az ügyet rendőrségünk éber és lelkiös- i meretes figyelmébe.

—- Maga kárán tanul az alispán. A gyorsvonattal vagy öt esztergomi ur érkezik. Kint vau az omnibusz, föltelepednek rá s elszántan megindulnak az ország egyik legnyomorultabb utján. A társaság megérkezik végre valahára Párkány határára. A feneketlen kátyolok s agyrázkódtatást előidéző úti sziklák végre már túl estek a láthatáron A kocsis a jobb lator kínjait izzadja s a szegény párák alig hogy lihegnek. Az utazók személyes gyötrelmek árán tanulhatták meg, hogy milyen erimi- j uális rozzant az az ut, melyről tudtunkon kívül | egyszerre csak állandó rovatot kell nyilvántartanunk.

' De a kiszenvedett párák egyszerre csak elrekedu ele a sártengerben, a hám megszakad s mír most se tőled, se hozzád. Az utazók kénytelenek az ut vége felé kiszólni s alkalmat várni. Valamennyien személyesen meggyőződhettek róla, hogy igazunk van nekünk folytonosan prédikáló újságíróknak. S főleg meggyőződhetett az ut tűrhettem állapotáról alispánunk, kit az istenek elvégre szintén rákárhoztattak, hogy az alvilág gyötrelmeiből valamit a minai utón tanuljon meg. Talán ez esetben mégis csak beválik az a közmondás, hogy: maga kárán tanulja az alispán a más veszedelmét.

— Múlt számunk utolsó szöveg1 colum- náján azért maradtak oly gazdag termésű sajtóhibák, mert lapunk szerkesztője még a revízió előtt elutazott. A boszantó hibákért szives elnézést kérünk.

Felelős szerkesztő: Kőrösy László.

Az esztergomi kereskedelmi és iparbank igazgatósága tisztelettel értesíti a betéteket eszközlő feleket kik 5°|0-nél nagyobb kamatozásban részesülnek, az 1880. évi deczember 4-én tartott igazgatósági ülés határozata folytán, SB8I. évi január hó l-jéfős 5°|0-tel számíttatnak. Azon betétek után, melyek egy évi időközön belül kivétetnek, pedig 4‘|2 0|° fizettetik ki. Mindkét esetben a 3°|0 kamat illeték a betevőket terheli.

M esztergomi kereskedelmi es iparbaak igazgatósága*

Szódavíz.

legkellemesebb vegyiteké a bornak, egyszersmind az emésztési szervekre rendkívüli gyógy- hatást gyakorol, kapható folyton friss töltésben a gyárban (Budpitczán) valamint minden vendéglő és kereskedésben, 1 nagy syphon 10 1er.

1 kisebb 6 kr.

Minden féle

gazdasági és háztartási eszközök

a legjufcányosabb áron kaphatók az arany kaszánál vaskereskedés a kispiaczon.

*) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelőséget a

szer k.

mellőled az embereket, megfoszt becsületedtől és érdemtől, földönfutóvá tesz, embergyiilölővé változtat i öBgyikosságra üldöz és kárhozatra átkoz.

Legjobb vele barátságban élni, legjobb benne ellenséget látni s engesztelni.

Ha csak teheted dicsérd, hálálkodjál és légy taktikus. Ha jó viszonyban vagy vele, akkor jó viszonyban vagy kedveseddel, barátaiddal s az emberekkel.

Ha boszúra ingerled, akkor mindenfelől visszavonás, hideg ember s meghűlt ismerős fog kerülgetni

Tiszteld ezt a hatalmat, ismerd el még visz- szájában is, hogy jogosult, hirdesd, hogy szentesített jogai vannak s hogy az egész világ uralja. — Ügyetlen hadvezérek becsmérlik a kicsinek látszó ellenséget, ügyetlen emberek szállítják le a csekélynek tetsző rosszakaratot.

Ismerd el ezt a nagyhatalmat, mely olyan ■ régi mint maga a világ s addig fog uralkodni, mig a világ világ lesz. Ennek a hatalomnak nagyon sok jelzője, de csak egy neve van.

Rágalomnak, rosszakaratnak, ármánynak, cselszövőnek, megszólóuak, besúgónak, becsmérlőnek, alattomosnak híják sokan, áldásnak, jótanácsnak tiszteletnek, üdvözítőnek, igazi szeretetitek, örökösen aggódó gondnak, az élet mesterének s a családok angyalának nevezik még többen.

Az ördögöt és az angyalt egy személyben pedig vénasszonynak mondják.

Ez az a félni való nagyhatalom.

III.

A t á rs a d a lom z é ru s ai.

Vannak igénytelen, lenézett, kevésszavú, csöndes, elgondolkozó és magukba vonuló emberek, a kiket senki sem méltat figyelmére a mindennapi élet egyhangú menetében.

De mihelyt a napirend megváltozik, akkor megváltoznak ők inaguk is gőgös lenézőikkel egyetemben.

Ezek a semmi számba n em kerülő emberek a társadalom zérusai.

Rendes körülmények között igazi zérusok, mert se nem használnak se nem ártanak.

Rendes körülmények között nem szőrit velők kezet senki sem, nem üdvözli senki sem, nem szól hozzájuk seukisem.

Ők pedig csak megélődnek valahogy nyomoré keresményük után, de azért nem vonulnak vissza a nyilvánosság színpadáról, ahol rendes körülmények

n 1 ÖO’il f rvl C Á cif I 1 of 4 Ír