Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 74. szám
tekintik, mely a bel-elemivcl nem is mint parallel, J hanem egy közönséges falusi iskolával, majdnem azonos jellegű. Jóllehet, hogy ez utóbbi értelemben vett hasonlat nem illik rá mindenben a kül-elemi iskolára, de ha szorosan vizsgáljuk a nevezett tanodák közti párhuzamot, azon tapasztalatra juthatunk: hogy az egyeuközüekpek látszó vonalak egymástól eltérők sőt azon gondolatra is ébreszthet,hogy a ktilelemi iskola inkább egy falusi mint városi rendezett iskolára emlékeztet. Ám lássuk mibeu áll e feltevés?! A külső-elemi tanodák berendezését illetőleg nem sok panaszunk lehet, mert ha a padok rendezetlenségét, 1. 2. oszt. tantermek nedves állapotát és a függönyök hiányát ide nem számítjuk, úgy a tanszerek és taneszközök jókarban levőknek mondhatók s ezekkel a tantermek Ízlésesen benépesítve : jó benyomást gyakorolnak a belépőkre. Hanem tekintsük meg az idei felvételi naplót, váljon: hány szülő iparkodott a beiratás első hetében gyermekét beíratni, a hol 160—170 tanuló behatására 3 tanító várakozott? A heti beiratás 9 gyermek felvételével végződött. íme ilyen a mozgalom a külelerai iskolában, iniglen az úgynevezett „város iskolájába" (a belelemiben) a beiratkoztak — ugyanazon idő alatt — 100-at is meghaladták. Ez utóbb érintett körülmény távolról sem mutat szembe szökő különbözetet a tanodák között, ha meg nem nézzük a tavalyi 1879 —80-iki külelemi mulasztás és felvételi naplókat; ezek aztán eléggé feltüntetik a különbözetek nagyságát ! A belelemi iskolánál a beiratás szept. 15-ig eszközöltetik azontúl nem, sőt ha ezen időn belül a tanulók száma annyira felszaporodnék, hogy a tanodákban el nem helyezhetők; a beiratást hamarább is beszüntetik. Néha beiratási dij a külelemi tanodánál nem szedetik, még is a legnagyobb lanyhaság tapasztalhatott a múlt évi behatásoknál ; mivel a beiratások szept. 1-jétŐl egész mártiusig elhúzódtak. Ez még szép, hogy tanodába belépnek, de nem szép és elég- szánalmas — sőt botrányosnak nevezhető azon állapot, mely a töménytelen iskolamulasztás és idő - előtti kimaradásokban nyilvánult. Hetenkint 100 félnapi iskola mulasztást registrálui, nem tartozott a ritkaságok közé. Váljon ily állapotokkal szemben remélhető-e hogy ezen tanoda a hozzá kötött várakozásnak ép úgy megfelelend, mint azon tanoda, a hol a fönebb érintett visszaélés csak esetlegesen fordul elő ? Eleget izzadnak, fáradnak és tépelődnek a tanítók, hogy miként kelljen a tanodák közti egyensúlyt fentartani s azt egyszer s mindenkorra biztosítani ? S valahányszor e dolgok elintézésének kérdésébe bocsátkoznak mindig és mindig azon gondolatra ébrednek: ha tanodánk népessége, tanév elejétől végéig iskolamulasztások és kimaradások tekintetében változást nem szenved, vagyis egyformaságban marad, úgy a haladás a tanoda lakói résziről biztosítottnak tekinthető ; mert mi sem teszi kétessé a tanitás sikerét, mint a tömeges iskolamulasztás és időelőtti elmaradás ; azért a tanítók sem óhajtanak egyebet ; miszerint a tanulók iskoláztatása ezentúl nagyobb gonddal űzessék nem csak a szülők, hanem a kényszerítő iskoláztatás foganatosító hatósági személy által is. Sok gyermek elkerüli az iskolát a nélkül, hogy szülője ezért kellőkép megfenyítené, inkább eluézők, hogy sem a gyermek haladását előmozditassák Ilyen pajkos gyermekek természetesen társakat is vonzanak maguk köré, mig ennek rovására a tanoda üresen marad. Ezt látva a jobb érzésű szülők, azért legkevésbé sem csodálkozhatni, ha gyermeiket inkább az úgynevezett „város iskolájába" adják hol a pajtások által a tanodától való elcsábítás nem vált még szokássá. _____________________________ í gy tehát a külelemi iskola tanítói bármenynyire igyekezzenek, nem állatid módjukban tanodájukat olyanná emelni, a minőnek szeretnék ! hanem igen is módjukban áll a szülőknek — különösen a földmivelő osztálybelieknek — és annak, ki az 1868, népisk. törv. 38 t. ez. 4. §-at a fenforgó esetekben végrehajtani van hivatva. Ügy pártoló. Városi közgyűlés. i. (Szept. 6-án.) A szép számban megjelent képviselőket az elnöklő polgármester elsőben is Dr. Èeioîrtinger Sándornak királyi tanácsossá lett kinevezéséről értesit- teti, a mi jegyőkönyvileg örvendetes tudomásul vétetett. Horváth Károly jelentése az alapítványok tárgyában a tanács által a minisztériumhoz terjesztendő. A tankötelesek beiratása s a közmunka kirendelése tárgyában a polgármester a törvények teljes szigora igénybe vétele mellett kéretett föl. A hegymesterek úgy a majorra való felügyelet az inspector alá rendeltetnek. Az elemi iskolák igazgatójává Pór Antal helyébe gróf Csáky Károly választatott. A temető fal kijavításáról szóló iuditványt a tanácshoz utasították. A rozzant falak azonnal való kijavítását sürgetve. Több jelentés és indítvány tudomásul vétele után a közgyűlés véget ért. II. (Szept. 7-e'n.) Ekkoi kezdődött meg az 1881-iki költségvetés tárgyalása. A tisztviselők fizetésére való előirányzat megmaradt 13,282 frtbau. De az illeték nyilvántartó hivatal Burány János indítványára töröltetett. A tárgyaláson s megállapításon keresztül ment pontozatok a következők : Öt hivatalszolga, kapus és sokszorosító bére 1.520 frt. Ruházatukra 246 frt. Hivatalos helyiségek tisztogatására 10 frt. Plébáuiára 1739 frt. 76 kr. Termesztményi járandóságra 400 frt. Tiszti orvos és báoa fizetése 825 frt. Négy sirásó bére és ruházatára 416 frt. Reáltanárok fizetésére 4362,50. Elemi tanítók 5555. Iskola szolga és fütőbére 227. Iskola helyiség bérletére —. Tantermek tisztogatására 5(). Tanszerek beszerzésére 50. Tornatanitók fizetésére 160. Tornaszerek és eszközökre 20. Ösztöndíjakra 5.4. Gazda fizetésére 500 frt. Három kocsis bérére 600 frt. Ezek ruházatára 96. Termesztmények beszerzésére 625. Termesztmények betakarítására 450. Gazdasági állatok beszerzésére -- Gazdasági szerrt. és eszközökre 500. Termények biztosítására 50 fék Erdőmester fizetése és lakbére 870. Négy erdőkerülő, egy fakertész bére 1.200. Ezek ruházatára 70. Ölfavágásra 788. Fasina —. III. (Szept. 9.) A költségvetés folytatólagos részletei : Szerszámfa vágása 32 frt. Öl-szerszámfa, sü- ge és fasina hordásra 683. Fáskert művelésére 50. Erdő művelésére 300. Erdei utak csinálására 660. Napidijakra ölfa számba vételekor 50. Ölfa biztosítására 25 frt. Most én vagyok ily haldokló ősz . E$ még sincs csak egy könyed is nekem. Felemlítjük az „A mit neked nem szabad !" czimtí versét is, mint egyikét az olvashatóknak. Van benne legalább eszme, melyet még a rossz verselés se törül ki egészen ; — ha még a „Kovács [ István emlékezete" s a „Részvét" czimüt nem any- nyira kidolgozása, mint rokonszenves tárgya miatt i említjük, befejeztük P. G. A. ur olvashatóbb verseinek sorozatát. — A többi versében költészetről még csak szó sincs; az a mi szivet megindít, megragad, itt egészen hiányzik ; sőt legtübször, lia ■ már néhol nyilatkozik is egy kis hangulat tüstént lerombolja ezt egy-egy profán kifejezés, mindenna- j pi gondolat. Ha már néhol fel is emelkedik az esz- j ményiségre, azonnal lesülyed a legiszaposabb sárba. Az „Emlékezetek" czimtí tizenkét számú verssoro- i zatban humorosan, keserűen satyrikusan akar Írni ; de az ő humora csak durva különczködés ; az ő satyrája csak szitkozódás. Avagy humor-e ilyes? Ha ón vagyok boldog férjed hát Már régen máshogyan teszek : Megadtam volna szabadságod Hogy nyilván szeressenek! Avagy satyra-e ez ? . , . S csóktól lopom meg ajkad báját ? Hiszen megengeded, szabad ' Férjed talán ? no volna nagy baj ! Aztán mit tenne, Istenem ? El pityeregne mint egy asszony, S te vigasztalnád . . . szívesen. Ez csak egy irigy ember mást leszóló ócsár- lása; de a világért se satyra. S az egész vers sorozatban oly éretlen gondolkodásmód vouul át, oly j alantjáró érzés . . . ideálja hol magasztalva, hol piszkolva, de mindig a legvadabb eszmékben meg- hurczolva . , . hogy örülünk mikor már a 12-ik végére érünk. Vers elése pedig valóságos merénylet a költészet ellen. Az „Ellenőr" (362 sz.) következőkép nyilatkozik róla: . . . „Költeményei alig egyebek mint próza ; vagdalt rövid darabok, rimes véggel felcifrázva." A „Függ, Hírlap" még tovább megy s azt mondja : . . . „Technikája nincs, rímei kezdetlegesek és inkább Hazafi Verái Jánosra emlékeztetnek, mint másra" . . . „írjon csak sok verset, buzgó lantját pengesse, de előbb olvassa el a Torkos féle költészettant stb." De Petii es ur valóban rászolgált is a fővárosi sajtó e nem épen biztató szavaira ; mert verselése akarva se lehetett volna hanyagabb, rosszabb, pongyolább. Nem félünk Pethes ur azon szavaitól, hogy a kritikára semmit sem ad — — isten neki ! hát ne adjon ránk semmit. Hanem adjon legalább valamit magára, saját édes valójára — mert ne gondolja hogy csak kritikusok olvassák verseit, olvassa a közönség is, s nagyon hiszszük, hogy nem sokára irhát újra egy olyan forma verset, mint az „Az én kritikusom", csak hogy e czimmel : „Az én olvasóm". Sebők Zsigmond. a) Kutak, utak és árkokra 300 h. 150 frt. b) Bikák számára szalma só stb. 150. c) Bikák vásárlására —. d) Kansertések tartására —. e) Csikós béréra 200. f) Csikó akolra 10 frt. Építési anyagokra és munkákra 1062 frt. Tűzkár elleni biztosításra 194.34 kr. Kéményseprő bérére 90 frt. KŐhordás, törés és kövezésre 1939 frt. 66 kr. Utczák világítására 1842 frt. h. 1444.32. Városhaza világítására 100. Hivatal szobák világítására 100 frt. Napidijak és úti költségekre 200. Bérkocsikra 30 frt. Egyenes adóra 5443.41, Egyeuértéki 1891.33. Illeték adóra 20. Késedelmi kamat és végrehajtás —. Bélyeg, pósta és távírdára 80 frt. írószerek, és eszközökre s községbiró átalány 816 frt. Nyomtatványokra függőben. Hírlap és hirdetményekre 80 h. 90 frt. Bútorok és eszközökre 50 frt. Szegények élelmezése és gyógyítására 50 frt. Árva és leleuczek tartására 791.69 h. 808.69 kr. Törvényhatósági szegény alapra 600. Segedelem és jótökouyságra 50. Képzőművészeti kiadás 10 frt. Tiszti szállás, raktár és istállókra 1930. Tiszti bútorokra 60 Átutazó katonaságra 200 frt. a) JTŐke törlesztésre 1421.16. b) Tőke kamataira 7078.64. a) Függő tőke törlesztésére —. b) Függő tőke kamataira —. IV. (Szept. 10-én) I A csütörtöki közgyűlés folytatta a költségvetés | egyes tételeinek revideálását s következő poutoza- j tokban állapodott meg : Adó és egyéb tartozások elengedésére 900 frt. a) Halottas kocsira 10. b) Fizetési előlegre 600. c) Uszodára 200. d) Mérnöki dij és napszámosokra 60. e) Adótelekkönyvi költség —. f) Ufon- ezozás —. g) Kisduuai hid javítására 752. h) Előre nem látható költségekre 2000. i) Cselekvő és szenvedő különbözetre — frt. V. (Szept. 11.) A költségvetés tételei a kiadást illetőleg e közgyűlésen véget értek. A megállapított pontoza- tok : a) Révész bére és ruházatára 213.50 |kr. a) Kompokra 120. c) Kötelekre 10. d) Napszámosokra uj zugókészitésre 100 frt. a) Négy mező csősz bére 1296. b) Ruhá- zásra 75. c) Utak, hidak és árkokra 400 frt. a) Két hegymester 9 csősz bére 2328. b) Utak, I hidak és árkokra 1600. Rendőri tisztviselők fizetésére 1265 h. 900. i Hét rendőr bérére 1512. Rendőrbiztos fizetésése s ruházatára 500. Hét rendőr ruházatára 310. Négy tűzőr bérére 864. Négy tűzőr ruházatára 197. Tii- zieszközökre 1180 h. 460. Tolouczok és fegyeuezek ellátására 400. Négy állandó napszámosra 571. Fölszerelésre —. Mérték hitelesítés férhelyre —. Nem akarjuk a szenvedélyes intermezzókat is megörökiteni. Voltak jelenetek, melyek nem illettek bele a terem méltóságába. De a szorgalmas és kitartó munkáért az összes képviselőket csak városunk hálája illetheti. Jővőhéten a födözet tételei kerülnek megvitatás alá. A főapát beszéde. (Szept. 8.) Nagyságos Polgármester ur ! Szerencsémnek tartom, hogy az esztergomi fő- gymuásium uj épületét nem csak alapkövében, hanem egész valóságában is megáldhattam ! Ezen áldást az ur Isten nevében, de szivem mélyéből adtam, mert ezen épületet már akkor szerettem, mikor még csak mint kegyeletes óhaj lebegett szemeim előtt, annál inkább ma, midőn egész díszében láthatom. Azért is ősziutén kívánom, hogy az Isten áldása nyugodjék a szép művön, és legyen sokáig a nemes város dísze, a tanuló ifjúságnak biztos menedéke, oktató és nevelő kertje, hol a bűnöktől megóva az erények és tudományok gyümölcseit bőségesen megszerezhesse! S én megvallom, hogy szerencsémnek tartaudom még élek, ha e nemes czél elérésére csekély erőm szerint közreműködhetem ! A nemes város tisztelt Polgármestere ez ünnepélyes pillanatban volt szives nekem, mint a magyar beuezésrend ez időszerinti főapátjának átadni az uj főgymuasium kulcsait! Midőn én azokat átveszem, nem a tulajdoni, hanem csak a használhatási jogot veszem át; a kegyúri jog terheivel együtt ezeutul is a nemes város vállaiu maradván. Azért továbbra is kikérem a nemes városnak mint kegyurnak nagylelkű áldozat- készségét, mely nélkül a szép mű épülete épségben és tisztaságban nem volna föntartható. Az intézet belső fölszerelését és ennek föutartását, sőt a tudományok haladása szerinti gyarapítását a főapátságnak tartom főn. Együtt állítottuk föl, együtt tartsuk is főn azon kölcsöuös bizalommal és hálás elismeréssel, a mely a szép intézetnek miudenkor csak javára fog szolgálni! Én a sokat jelentő kulcsokat átvettem, de magamnál nem tarthatom, hanem átteszem az intézet
