Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 61. szám
ESZTERGOM és VIDÉKE Városi és megyei érdekeink közlönye. Sf 8 Á 45 I __ . a ■ ' t i ■ ■••••■oda E sztergom, tt: évfolyam.___________•_________________61^ szám. Csütörtök 1880. július 29 én. E lőfizetési ár : Megjelenik : Hirdetések a legolcsóbb-anjn közöltéinek. egész évre..............................................................................6 fit. — kr. fél évre .......................................................................................3 , — „ é vnegyedre.............................................................................1 „ 50 „ hetenként kétszer A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesztőséghez, Egyes szám: 8 kr. vasárnap és csütörtökön. SZÉCHENYI TÉR^ SZÁM ALATT, intézendők. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendők. D^T* Nyilttér petit soronként 30 kr. — Kéziratok nem adatnak vissza. Hévvizforrásaink. Esztergom minden lakója előtt .tudva van, hogy mennyire gazdag* városunk hév viz forrásokban, de csak kevésnek van sejtelme arról, hogy ezen források mily nagy gyógyászati jelentőséggel bírnak és nemcsak azoknak tulajdonosaira, hanem az egész városra nézve mily nagybecsű természeti kincseket képeznek, melyek egykor Esztergom anyagi felvirágzásának hathatós előmozdítóivá lehetnek. Ezen források természeti tulajdonságait és használhatóságát kívánjuk ezúttal közönségünkkel megismertetni, — a mennyire azok az eddigi tudományos vizsgálatokból megállapíthatók, — hogy ez által ezen források iránt a közönség figyelmét felkeltvén, azoknak bővebb tanulmányozására és hasznosítására alkalmat szolgáltassunk. Hévvizeink eddig — egy-két szakembert kivéve — a nagy közönség előtt, csupán azon tulajdonságaikról voltak ismeretesek, hogy bőséges vizükkel három malmot hajtottak és hogy azoknak langymeleg kristály tiszta vize ruhamosásra és fürdésre használható. Azonban már a negyvenes években felismerték egyes kitűnő helybeli orvosaink ezen hévvizek hasznos tulajdonságait s azokat hazai és külföldi szaklapokban részletesen ismertették, de az akkori kedvezőtlen viszonyok között fáradozásaik, melyeket ezen források érvényre emelésére fordítottak, nyom nélkül enyésztek el. _________________ A sztalomnál. . . Asztalomnál üldögélek Enyhe nyári éjjelen, S mélán a bús lámpafények Reszketősét nézdetem. Es akarva — akaratlan Mostan is rád gondolok S szempillámon, öntudatlan Reszkető könycsopp ragyog. Majd legördül, majd leszárad! Forrása is kiapad. . . De a szív, mely belefáradt, Nem talál-e újakat? És ha lel is — többé habja Nem lesz zajgó s medre mély A mi eddig felkavarta — Kipihent a szenvedély. Mészáros István. A múlt. (Lenau.) Hesporusuak sápadt fénye Biískomoran integet ; Újabb időben a hazai hévvizek és ásvány- források tanulmányozása körül a magyar tud. akadémia kezdeményezése folytán élénk tevékenység indult meg, melynek következtében Bernáth Jőzseí a magyarországi ásványvizek fáradhatlan kutatója és ismertetője által az esztergomi hévvizekre vonatkozó adatok nagy gonddal összegyűlj tettek és a in. tud. akadémia által a Mathematical és természettudományi közlemények 1876. évi folyamában kiadattak. * * * Ezen adatok szerint az esztergomi hévvizek a várhegy által képezett vetődés részein a duuapar- ton emelkednek a felszínre, mely források valószínűleg egy közös rétegből egyenlő körülmények közt erednek, mindezeknek hőmérséklete fajsulya és egyéb phisicai tulajdonságai egyenlők, vegytani tulajdonságaikra nézve azonban némi eltérések már a felületes észlelésnél is felismerhetők, melyek felette kívánatossá teszik,hogy azok tüzetesen vegytani vizsgálat alá vétessenek. A források közt első sorban Vezér Jáuos birtokában levők érdemelnek említést, melyek egyiko (a fürdőkertheu lévő) igen bő vizű 26 C. fok meleg és sok szabad szénsavat és könkéneget tartalmaz. A fürdőtulajdouos nyilatkozat szerint vastartalmánál fogva a fehér ruhát sárgára festi, de az eddig eszközölt vegyelemzések nem voltak képesek abban nagyobb mennyiségű vas jelenlétét kimutatni. A másik Vezér-féle forrás a fürdő tőszomszédságában a malom-udvarban létezik, ezen víz szinte 27 C. fok meleg, de csekélyebb fajsulya nagyobb szén sav tartalomra vagy kevesebb ásványi alkatrészekre mutat, a hol ezen malom forrás vize napfényre jut, ott idővel feltűnő rózsasárga rakod vány képződik, mi annak vastartalmáról tauuskodik. S a haliüpak tengerébe Újra egy nap sülyedett. Könnyed esti felhők lengnek A hold fényiben tova, Mely rózsákból a menőnek Szép búcsú füzért fona. Elszunyadt napok sirkertje Múltak néma halmai; Elhal itt a szív keserve Ah ! de boldogsága is. Varázséji Gusztáv. Szentgyörgymezei levél. —- Kim a szabadban —• Álomhozó sokhangú kopogás között csurog az eső egyhangú világba bámuló ablakomról, mely alatt a vén szőke Duna felzavart habjai lubiczkolva sodorják emlékezés szülte édes perczeimet a múlandóság fekete tengerébe. Vastag cseppeket sir az eresz, mely alatt fecske — sohasem fészkelt, nyilván azért, mert a nagy város nem tűri pletykáját. Es méltán. Elég akad úgy is. Mivé lenne a világ, hova lennének a li- liomkai ú leánykák, a szeretőjüket keblökre váró menyecskék, a vizsla, aszott öregasszonyok (ezeknek nem jutott ki a népdalból) ha még a fecskék is pletykázuának. Hisz ez kétségen kívül az ő rovásukra menne. Pedig milyen jól esik az piczi nyel- vükiifk. ha mosolygó délutánokon a biztatóan páFigyelmet érdemel továbbá a káptalan tulajdonát képező fürdővendéglő alól kifolyó igen gazdag forrás, mely 12 kisebb forrás egyesüléséből áll, ezen forrás időközönként átható könkéneg szagot terjeszt s állítólag timsót is tartalmaz, hőmértéke 27 C., fajsulya pedig a Vezérféle két forrás vize között áll. Végül a nagyobb források között megemlítendő a primási uradalom tulajdonát képező vasöntöde mellett eredő fonás, melynek hőmérséklete 27 C. fok fajsulya azonos a káptalani fürdő forrás vizével, szénsavban szintén gazdag, kénes vagy egyéb szaga nincs. Ezeken kivül a Duna szélében még számtalan kisebb nagyobb hévviz források észlelhetők, melyek tulajdonságaikra nézve a fentebbiekkel egyenlőknek lenni látszanak. Az esztergomi hévvizekről eddigelé két vegy- elemzés ismeretes, melyek egyike a Wachtel Dávid által 1859-ben „ Ungarns Curorte u. Mineralquellen“ czimü munkájában közölt számadatok kevés hitelt érdemelnek. A másik vegyelemzés, melynek közlése boldogult Dr. Schwarzel József megyei főorvosnak köszönhető, 1857-ik évben a bécsi egyetem vegytani intézetében Schenek Istváu tanársegéd (jelenleg sel- meczi akad. vegytanár) és Than Károly gyakornok (jelenleg budapesti egyet, tanár) által eszközöltetett. Ezeu utóbbi vegyelemzés szerint az esztergomi hévvizek a közömbös langyos hévvizek sorába tartoznak, tekintve az alkatrészek közti viszonyt az eddig megvizsgált hazai ásványvizek egyikéhez sem hasonlíthatók. Fölöttébb fontos azonban, hogy ezen hévvizek vegyi összetételökre s egyéb természeti tulajdonságaikra nézve, fölöttébb nagy hasonlatosságai bírnak oly külföldi langyos hévvizekhez, a melyek mint igen hatályos gyógyvizek ismeretesek és nagy látogatottságnak örvendenek. Ilyeuek Vöslau alsó Austriában, Tobelbad Stájerország, Liebenzell Wiirtenbergben, Schlangenbad és Wiesenfeld Szászországbau. Hogy a vöslaui fürdő mily nagy látogatottságnak örvend, az kitűnik a legújabb fürdő statisrolgó kávés ibrikek mellett tündéri kaczagás, és bűvös mosolygás között szerelmes szivacs kéj őket tudja isten mióta megfekvő érdekes észleleteket szózatos dithvrambusokba szedve .... Még nem szóltam semmit! Különben mért ne? Hisz nálunk van fecske, de nem is rólunk hanem a — bécsiekről imám ezt, ha nagy csukott palotáikat a mi kis nyilt-ka- pus házacskáinkkal, hidegen hagyó pompájukat a mi kedves egyszerűségünkkel, mogorva, büszkén fintorított arczaikat ezekkel a nem is tudom milyen . . hát legalább nyájas arczokkal félném cseréltem volna. Örömmel Írok hát majd sz. györgy mezei levelet bécsi levél helyett. Elég az hozzá, hogy az eső még mindig esik, s hogy ez mindenek fölött kedvező idő hűlni kezdő emlékezetünket múltúnk egyes vonzójeleneteinek vi- ránvaiu feltüzesiteni,. s megörökíteni, már mint meg nem örökíteni azokat egy-egy tárczábau . . . Szánom, bánom, de már nem tudom, milyen tündéri reggelen helyeztük városunk felséges poros levegőjétől elfulladt tüdejii valónkat egy miniszteriális dereglye excellencziás gyomrába. Hogy valóban az volt-e már arra nem mernék megesküdni, daczára hogy a görhes nánai, kitől kiváltottuk, válltig esküdött rá. Az ő kedves férje jövendő és tiszteletbeli segéd rainisterialis Duna inspektor és valóságos halász. Élhettüuk hát kedves illusióban. Vágytunk a szabadba! Erdőt kívánt, erdőért vert szivünk. Nem, is tűnődtünk sokáig: csónakunk evező lábain csakhamar oly gyorsan nyargalt lefelé, hogy a hajnali , szellő csak neki melegedve tudta utánunk hordani t kis nemzeti zászlónkat. Délczesen zsuzsakol el mellettünk a szőnyi hajó, lomha hullámai pedig haragos dajka gyanánt ringatják a Dunát derekasan meghasaló bárkánkat, csak néha dobván bele egy-egy kelletlen látogató jegyet. A fehér fodrokban sziporkázó habok súgássá hangolódott csobóigása. a hab.ESZTERGOM ES VIDÉKE" TÁRCSÁJA.
