Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 1. szám
czimertanom magprázatát. hiteles okmánynyal most sem támogatlidl^^-jfo7j^Xű újból ezen czimert és magyarázatát, reményeivé hogy a megyei vagy érseki levéltárból az erre vonatkozó okmáuyok észrevételezéskép velem közöltetni fognak. Rézsö Ensel Sándor. Hírek.-— Kiadóhivatalunk elfoglaltsága folytán előfizetőinkhez az előfizetési nyugtákat nem küldhette el. Midőn ezért elnézést kérünk, tudatjuk, hogy úgy a régi, mint uj előfizetőinknek a lap rendesen fog küldetni. — Közönségünkhöz. Lapunk ez idei első számában első kötelességünk szives olvasóinknak régi társadalmi szokás szerint boldog uj évet kívánni. Azt hisszük, hogy a kedves hatású karácsonyi emléknek méltó társa uj évi ajándékunk ami szeretve tisztelt Horáuszky N áudor u nk-tól, a ki különben lapunknak nemcsak jóakarója, hanem legdíszesebb munkatársa is. Midőn olvasóink szives figyelmét mai közleményeinkre kiválóan felkérjük, sajnálkozva jelezzük, hogy Brzorád Rezső urnák alapos czikket a vasúti ügyről a közbejött .örvendetesakadályok1 után csak jövő számunkban közölhetjük. Yan szerencsénk egyúttal lapunkat, mely aranyos ígéretek helyett inkább tényekkel szeret előállani, szives olvasóink pártolásába ajánlani. — Lapunk karácsonyi száma Lévay Sándor munkatársunktól egy igen hangulatos költeményt közölt Tóth Kálmánhoz. Most az ünnepelt költő jeles tehetségű fia Tóth Béla a .Függetlenség1 belmuuka- társa, egy köszönő levelet intézett költeményünk szerzőjéhez, melyet szerkesztőségünk Lévay Sándor urnák, szerencsekivánatunkkal, meg is küldött. Örvendünk a megtisztelő eseménynek. — A megyei költségvetésre vonatkozólag a következőket közöljük: Ha nagyon feltűnő volt, hogy a megyei költségvetés a ministermmtól hamarabb visszaérkezett, mintsem a két fölebbezés ugyanoda felterjesztethetett volna, ennek oka a ministeriumnak eljárásában fekszik. A ministenum, hogy az országos költségvetést elkészíthesse, megsürgette a megye hatóságát a felküldés végett s mivel Esztergom megye az őszi közgyűlést csak nov. 29-én tarthatta meg, a ministeriumnak elfogyott a türelme és a költségvetést azonnal felkivánta anélkül, hogy a hitelesítéstől számítandó 15 napi határidőt fie hagyta volna várni. Az eljárás mindeneietre törvénybe ütközik, mert nem bírjuk Mképzelni, hogy a belügyminister mit fog most már a föllebbezésekkel tenni. Az eljárás oka különben a foispáni lemondás által elárulva lett. — A gymnasium ügyébeu kiküldött albizottság munkálatait befejezte és jelentését az építési bizottsághoz beterjeszti e napokban. Az összes eredmény az uj előirányzatból 400 írtnak törlése, de az anyagi eredménynél fontosabb a vélemény, melyet az egész ügyről alkotott a bizottság, s melynek tárgyalása, a, közgyűlés dolga leend. Legközelebb lesz alkalmunk reális adatok alapján a gymnasiumi ügy kérdését, mely folytonos feszült figyelemben tartja a kedélyeket, tüzetesen tárgyalni. — Az időjárás az év utolsó napján teljesen meglágyult és nemcsak a hó kezdett olvadni, hanem eső is kezdett permetezni. Nem tudhatjuk, minő marad az időjárás, de ha újra megkeméuyül, kérjük háztulajdonosainkat a jég behintésére, mert most már igazán veszélyes fog lenni a járás. A folytonos lágyulást nem kívánjuk, mert ez csak az árvíz veszélyét hozná közelebb. — Az árvíz bizottság városunk területére megalakult. Tagokul e bizottságba beválasztattak a kapitány, Prokopp János mérnök, Kapa Mátyás város gazda, Marosi József, Schwarcz József, Horváth Mihály, Lieb József urak. Mint értesülünk, e bizottság megalakulása után az előzetes intézkedések megtétele iránt azonnal értekezéseket kezd. — Boszniából. De sokszor felsóhajtottuuk már, hogy viszi1'' fiainkat Boszniába! De kevésszer találtunk alkalmat arra, hogy onnan is kedves hírt kap- juuk. Végre jelezhetünk újra egy ily hirt. Január J-ik. napjától legkésőbb 5-ig visszafog érkezni 356 •mber Boszniából, hogy övéik körébe bocsátassanak. Hozza őket a jó ég és vigasztalja meg az édes otthon azokért a szenvedésekért, miket odalent kelle kiállaniok. ■ ' — A műkedvelő társulat múlt vasárnapra összehívott közgyűlése nem volt megtartható, mivel az alapszabályok értelmében a határozatképességre szükséges számú tagok nem jelentek meg. Az uj közgyűlés, melynek határózatképességére a tagok száma befolyással nem lesz, jövő vasárnap délután 3 órakor fog megtartatni. A múlt vasárnap összejött tagok — közgyűlést nem tarthatván, — értekezletet. tartottak, hol Rényi Rezső elnöksége alatt megbeszéltettek a társulat viszonyai és beható tanácskozás után azon megállapodásra jutottak a tagok, hogy a társulat életképes, csak regeneratióra, azután erélyes ügykezelésre van szükség és igy a jövő közgyűlésen ez irányban, valamint erre vonatkozólag az alapszabályok módosítása tekintetében fog indítvány tétetni. Jövő vasárnapi számunkban kimerítőbb clis- cussio tárgyává fogjuk tenni a kérdést. — Farsang. Az Esztergomi Kör bálbizottsága a múlt vasárnap ülést tartott, melyben megállapi- totta a még .lebegő* kérdéseket. Sokat árulhatnánk el ezekből, de nem szabad árulkodni; legyen annál kedvesebb a meglepetés, ha a bál úgy sikerül, mint ez'tervezve vau. A meghívók az uj év első napjain fognak szétküldetni. Midőn egyrészről azt jelezzük, hogy e bál iránt az érdekeltség már eddig is igeu nagy; addig a bálbizottság kéri közönségünket, hogy lia a meghívók szétküldésében valami póstai vagy kihordói zavar esnék, mindazok; kik meghívóra igényt tartanak, szíveskedjenek bármelyik bálbizottsági taghoz fordulni. — Az esztergomi kör bálbizottsága ma d. u. 5 órakor értekezletet tart, melyre a tagok megjelenését kéri az elnökség. — Rovó Bán felhívása mai számunkból kiszorult. Jelentjük azonban az érdeklőknek, hogy jövő számunk bizonyosan meg fogja hozni a közelebbieket. — A zárdái karácsonyest főszereplőire nézve azon értesítést vesszük, hogy az első darab főszereplője nem Seb aller Mariska, hanem Bózó Róza volt és kérik ennek kiigazítását ; örömmel helyt adunk, a beküldőt azonban felvagyunk kénytelenek menteni minden vádtól, mert a kezünknél levő sziulapon még Schaller Mariska szerepel. — Lopás. Szenttamáson Fekete József kőműves legény keddről szerdára éjjel egy özvegy asszony házába betört és a talált élelmi szereket összeszedve azzal el illanni akart. Észrevették azonban és in flagranti tetten éretvén, elfogatott és a szolgabiró- sághoz bekisértetett. Ujévnapi meglepetések. Rongyos, didergő vén arme Re i s e n d er, va- lahára te is jobb létre szenderttltél, hitvány batyudban nem maradt reánk szebb örökség a boldogságos közösügyek subixos iskátulájánál, melyből hiányzik a — kennivaló. — Sok lélek még most is fekete tőle. A kefe; no ezzel megkeféltek mindnyájunkat, talán attól kopott el úgy, hogy most inkább gya- lunak nézné minden jóravaló ember. Egy talpatlan czipő, s csodás játéka a sorsnak! Egy csizmaszár! Szegény boldogult! a czipő fényes múltja, ha jól sejtem még a Lajthántúl kezdődik, a csizmaszár miránk vall... na ebben mégis van valami.. .Haha! egy száraz lejárt váltóba göngyölve . . . Nyugodjál békében vén oktondi, isten hozzád kiszenvedt 1879! nem verekszünk össze hagyatékod fölött! Ah mily pompás dolog is az, ha az ember az uj év reggelén, a kályha pattogó tüzéuél melengetve papucsszabadságra engedett lábait, bőséges reggeli öltönyben, bőséges reggeli után ilyen szivar- füstfölhobe burkolt búcsúztatót amúgy szive szándéka szerint útnak bocsájthat. S ami még sokkal pompásabb dolog volna ... (jaj de ezt csak maguknak mondom ám meg,) ha énnekem egy kedves kis fe-le-sé-gem volna, aki most teszem azon az átellenes ajtón bejönne, szépen jo reggelt kívánna... — Jó regei kívánom jungi Her! — Oh hogy az ör... Mondhatom kitünően kezdődik az 1880-ik év ! — F wines Inén uj esztendő!.. Ilijén! — Köszönöm! No tessék, alig búcsúztatom el tisztelt 1879 urat, midőn már a kedves kis 1880-ocska is rendetlenkedik ! Már csecsemő korában elrabolja utolsó forintomat, s mért, azért, hogy a mi Kati huszárunk ezt a remek dictiót tartotta, nevenapjára, mely Ilijén !- nel is végződik. Kétségkívül gyanítja a t. olvasó, hogy ez az Ilijén ami É lj e n-üukből veszi eredetét ; mindenki a maga módja szerint, igy okoskodik a mi huszárunk. Mit tehet ő róla hogyha szép Magyarország viráuyairól, mint feslő (kikirics) bimbót tépte le kíméletlen kezeivel egy osztrák magyar bakkaucsos és miért? Hogy szerelmével boldogítsa az egész ezredet, melyei aztán Koenigrátztől Esztergomig futott ; és ismét mért épen Esztergomig? Mérhetetlenek a gondviselés éles utai. Azért, hogy nekem ebédet hordjon, kitakarítsa a szobámat, minden reggel elmondja a város újdonságait, s végül hogy egy o: é: forintért gratuláljon........ Ah kopogás az ajtón . . . Egek ura csak nem a szabóm !... Szabad ! . . Szörnyű láb tisztitó csoszogás. . .. — Szerencsés jó reggelt kivánok ifram ! Egészségére vájjék az iczczakai nyúgodalom; .. , Ismét egy év telt el, Mejjet egy új vált föl... Ifjú... Ne fárassza magát János, tudom a többit ; Itjuramnak minden jókat, Adjon ez az uj év sokat ! — Ugye hogy igy van? — Az ám istállóm ássan hehhehe ! De hogy lehet mán azt úgy mettanúnyi ?.. — No ue búsuljon rajta János azért tudom én azt, hogy maga a szive szerint beszélt hozzám : hát mondja csak szokott czigárózni? János szörnyen vakarja a fejét, az orrát felhúzza, s olyanformán néz az orra hegyére, mintha a két szeme közakarattal e pontra akarna ugrani; végre csak kimondja: — Ha van, hát akkor igen is szoktam, de hát .... — Nos mit de hát ? — Jaj hát nem merem mondanyi iframuak... — No csak bátran kivele! — Hát az asszony . . . otthon aszonta,.... hogy aszongya, ha . . . pizt nem viszek haza, liât.. aszongya.... akkor egy hétig nem pipázhatok. — Hálihaha ! Szegény János, maga igazán szánalomra méltó! — Már mit tegyek neki kell adnom az utolsó aprópénzemet. —- No itt ván János, hát vigye haza az asszonynak... — Köszönöm ássan! Jó egészséget kívánok iframuak! Istennek ajánlom! S ezzel a János mindenesünk, ki csak azért jött he Esztergomba bárom óra járásnyiról, hogy nekem gratuláljon, megfordult felpatkózott sarkán, s itt hagyott pénz nélkül, mint sz. Pál az oláhokat. De már csakugyan jó lesz hazulról elpárolognom, mert majd egy egész bucsiljárás veszi kezdetét, mely az én csodatévő zsebemhez folyamodik, s ez még bagyján volna, de majd jőuek a számlák, váltók, kötelezvények, melyek mind határozott összegről szólnak . . Szóval, felveszem a téli kabátomat, fürteimre köcsög kalapot teszek, s kétségbeesett gyorsasággal dugok a fejembe egy 1879-iki felében égő trafikszivart . , . mindhiába ! Amint kilépek a kapun, majd kiszúija a szeműmet a Miska klarinétos az ő örökösen meghegyezett bajuszával, azután a kezembe uyom egy virágos gratulátiót, alázatosan kérvén, hogy ha a tekintetes ifiúr — már t. i. én — elolvasta, legyen kegyei neki megint visszaadni, mert több házakhoz is szándékozik élj árulni a „Jónás Pál" magyar nép zenetársaságának közös papirosával. No ezt el is olvastam híven, s mikor már megtudtam belőle, hogy mennyi mindenféle teuger jót kíván nekem a „Jónás PáJ“ magyar népzenetársasága, visszaadtam a Damokles bajusz tulajdonosának. — Köszönöm Miska! s rohantam tovább, mint Ahasver. De mit beszélek én Ahasverről, hiszen ő csak arra volt Ítélve, hogy örökké bolyongjon, s uj év napján nem háborgatta sem betanult, sem Írott, sem nyomtatott gratulatió ! Mig ón . , 4 . . — Boldog új évet kívánok ! — Menj a pokolb .... pardon, bocsánat! Köszönöm, viszont kívánom! Végre találkoztam hát egygyel, ki nem pénzért gratulál. Mázsányi teher esik le a zsebemről. — Hova siet? kérdem meghatva ettől az ismerősömtől. — Menekülök ! — Hisz akkor teatvérek vagyunk ; tartson velem! — Szívesen, de hát hová megy ? — Én, a kaszinóba. — Az nem ér semmit, ott könnyen megcsípik, mondok én jobb helyet. — Nos? — Hát jöjjön ki a pinezómbe, kitűnő 73-ikim van, s az ebédet majd kihozzák. — Kedves barátom ! ön éltemet menti meg! — No ne hálálkodjék, csak jöjjön! Úgy leve : kimentünk megmentom szőllejében, hol a vinczellér mindjárt egy Boldog új év-vel fogadott. Aztán felkeresett bennünket a város két disz drabautja, kik mint mondák nemismernek távolságot, ha valami jót akarnak végrehajtani ; aztán jött a lámpa gyújtogató, ki csak úgy véletlenül tévedt bt. A távirda szolga; no ezt nem tudom lionuét került ide. A szigeti csősz, ki csak azt jött jelentem, hogy a múlt jeges eső miatt elfagytak a rügyek, de hát egy füst alatt boldog új esztendőt is kíván. Végre a levélhordó. Ez egy igen fontos levelezési lapot hozott ; el olvastam, az volt rá Írva, hogy : „Altér és Kiss ajánlja dúsan berendezett női ruha raktárát.1 Aztán megfordítottam, s csak akkor vette észre a levélhordó úr is, hogy biz ez a levél az anyámnak van czimezve, de hát, ha már igy megtóvedt, egyúttal boldog újesztendőt is kiván, A levélhordó úrnak még számos követői voltak, de már ezt csak úgy hallomásból tudom, mert az a 73-iki ............. — Boldog új évet! Szabó Mihály. Szerkesztői posta. Tóth Béla urnák. A „Függetlenség" belső munkatársa. Budapest. Levelét azonnal elküldi ttük megtisztelt munkatársunknak. Monokli u r tárczája, habár érdekes dolgokról cseveg, nem közölhető, mert nagyon is pongyola. Jó lesz jövőre egy kicsit rendesebb ruhát adni gondolatainak. Költemények olyon özönnel árasztottak el, hogy egy lélekzetre nem is nyilatkozhatunk róluk. Kérjük azonban a szerzőket, hogy várjanak néhány napig s türelmök éri számításba esik. Posti Napló szerkesztőégének. Egy forint a második félév javára Íratott. Munkatársainknak boldog uj évet knánunk ■ kérjük támogassanak ez évben is szives jó akaratukkal. Egyúttal jelzem, hogy lakásom czime január 5-től : Budapest, Sándor utcza. Gróf Degenfeld palota. Hsrczeg Odesch i!chi Gyula urnái. Halmai. Bécs, ígéretére számítunk. Bécsi levele legközelebb jön. A lap rendesen jár. Felelős ‘'/.erkesztő : KŐrÖsy László. ________Nyilttérrt)__________ N yilatkozat. Alulírottak, mint Bártfay Géza ur becsületkérdésében felkért tanuk ezennel kinyilatkoztatjuk, hogy Sarkady István ur a saját maga által ajánlott lova- gias elégtételnek nem felelt meg. Esztergom 1879. decz. 31-én Nedeczky Vincze Frankner Károly, mint tanú. mint tanú. *) E rovat alatt közlőttekért nem válal felelősséget a z o r k.
