Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 42. szám

Melléklet az „Esztergom és Vidéke“ 42. számához.

Ízléssel spékelt izetlen tyúk-mellnek (alighanem ko- kinkina volt), ki egy piroskás kappany deréknek udvarolt, ki egy mit én tudom micsoda sauceba fojtott szárnyacskából szopogatta ki bájós vis-á-visje hamiskás gondolatait. Egyik evett, a másik ivott, a harmadik pedig a jó alkalom megragadásának szempontjából jónak látta egyszerre végezni mind a kettőt. Ki-ki magának. Én Gambrinus istennek gyújtogattam a gyertyákat, mert csak is arasztos kupámban szikkadó „folyékony kenyéren“ tudtam menedéket találni a rám nézve már elviselhetetlenné vált idétlen kaczagása, majd fülsértő jajgatása ellen a megcsiklandozott zongorának. Sokan legalább egy hosszú esztendőt engednének o rövid életből, ha ez az irgalmatlan ária fülüket nem szerencséltetné, mit oly graciös köhög ki egy vékony dongája beamter mikrokosmosából. Még szavallat is volt. Volt ám. Előadja egy megenni való czukros kisleáuyka. . . . No ezt ugyan valamennyien szivesen elengednők, de hát a tisztességes terjedelme daczára karcsuhatnám juamácska kedvéért már csak ezt is meg kell hallgatni, sőt puszival is jutalmazni, minek még a pa- pácska is örül.

— Hölgyeim, Uraim ! nézzék csak milyen szép fényes hatost találtam a kertben, szól a kicsinált terv szerint oly ártatlan állásba hozva csupasz physiognomiáját az épen belépő braceletos, hogy csaknem magam is elhittem amit mondott.

Természetesen most a hatos lesz a beszéd tárgya.

— De hát mit csinálunk most e hatossal ? Én a p. t. társaságnak ajánlom, törjön az pálczát felette.

A minden heczczet Ígérő viczcznek hő keblet tárókból csak úgy bugyog most az okosabbnál okosabb megjegyzés, tanács ajánlat, mig végre is az itt ott már zöldbe nyargaló phantasia abban állapodik meg, hogy a fortuua pénzdarabját a lutriba kell tenni.

— Bravó, a lutriba teszsz ük !

(Vége köv.)

Halmay.

Színházi szemle.

Egy szegény ifjú története Feuillet Octave íróasztaláról szerdán Somló Sándor jutalomjátéka gyanánt került színpadra. Az öt felvonásos színmű azonban alig ötödrészét hozta egybe színházlátogató közönségünknek. Zimankós és borús időjárás tartotta odahaza még a legbuzgóbbakat is. Pedig az est sokat kárpótolt volna. Valóban kifogástalanul folyt le az összes játék s valamint áta- lában, úgy egyeukint is mindenki jóformán kitett magáért. Maga a darab gazdagabb csattanói regényes episodokban, mint megragadó drámai jelenésekben. Meg is érzik rajta, hogy regényíró müve.

Somló Sándort a jelenlevő kis közönség lelkesedve fogadta s virágokkal és tapsokkal tüntette ki. A tehetséges és folytonosan haladó fiatal szinész Odiot Maxime szerepét vállalta magára s azt szokatlan hévvel és sikerrel oldotta meg. Valóban megérdemelte sok szép piczi kacsó tapsát s az egész közönség elismerését. Voltak csakugyan megkapó jelenetei, különösen Margittal szemben, a melyek feledhetleuül emlékünkbe vésődnek. Gratulálunk a tehetséges fiatal színésznek. Csak legyen rajta és béküljön ki valahogy az udvariatlan időjárással.

Beődyué (Helén) nem csak átérezve, de átértve mutatta be alkotását. Igen értelmesem vitte

ezt is csak erős munka árán éri el, — a mindennapi élet egyik közönyös alakja.

Hogy a Feichtinger-üunepen lelkesülni tudott az egész város, az a ritkaság Esztergomban. Bár csak e ritkaság se lenne ritkaság,

Végül beszéljünk egy szegény ifjú történetéről.

Izzad, küzd, láugot érez keblében, melynek melegével ügyekszik a mindennapi élet ridegségét elviselhetőbbé tenni, s mindezt nagyon szerény anyagi körülmények közt.

Jön azonban egy nap, melyet régen vár, melynek a szellemi elismertetésen felül anyagi haszonnal is kell járnia, mely a szerény körülmények közt valódi isten áldás lehetne. Midőn e nap fölvirrad, akkor aztán van alkalma a szegény ifjúnak meggyőződni, hogy ime az ő története is csak a régi történet, hogy szegénynek szegény a szerencséje.

Ezt igazolta a szerdai színházi előadás, ezt tanulta meg Somló Sándor is, ez lett reá nézve is a szegény ifjú története.

Vigasztalja magát a tenorista sorsával. Ót még a szerencse kivánatok is üldözik.

A napokban, épen midőn a hidegek kezdődtek, eszébe jut neki halászni menni. Tudvalevő dolog pedig, hogy a halászok és vadászok egyátalán nem bírnak szerencsével, mihelyt ezt nekik kívánja valaki ; daczára ennek, a mi jó teuoristánk nem tudott megszabadulni attól, hogy valaki jó szerencsét ne kívánjon.

Fel is pattant rögtön. Az eredmény azonban csak az lett, hogy mig elérte a helyet, hova szándékozott, addig legalább is liariniuczan boszau- tották.

De nem is fogott halat.

Agglegény.

ki felfogását s növelte a közönség iránta való osztatlan rokonszenvét.

F o 11 i n u s n é Margitja tagadhatlanul elegáns jelenség volt. Ritkán egyesül vidéki színésznőben annyi tapintat és mérséklet, mint Follinusnéban.

B e ő d i Laroqueja erősen kidomborodó vonásokban állott előttünk. Realistikus felfogása azonban, különösen a bocsáuatesdő és haldoklási jelenetben némileg kirívó volt.

A színmű többi alakjai is derekasan mogállták helyöket s megérdemlik teljes elismerésünket.

Csütörtökön az újból divatba került Fa- tinicza. A népszínházi közönség csak minap élvezte újdonság gyanánt. Miuálunk már esztendeje lesz, hogy Beődyék színre hozták. A nagyon is bécsi tollal irt muszka-török tárgyú, bizarr operettere megint csak közép számú közönség gyűlt egybe. A hölgyek felöltője s az urak hamiltonja nem szereti az arénát. De a zimankós idő daczára mégis akadtak lelkes résztvevők, a kik azután igen kellemes szórakozásban részesültek.

Ismerjük el, hogy közönségünk inkább rokonszenvez a könnyedebb vígjátékkal s vidorabb operettel, mint a komolyabb és nagyobb szabású drámai müvekkel. És e tekintetben Beődiék derekasan megállhatják a helyöket, mert mint operette társulat valóban megérdemli figyelmünket.

Operette fölött átalában nem szokás behatóbb bírálatot Írni, mert maga a tárgy se valami beható. Csak constatálui szokták, hogy milyen hatást gyakorolt s azzal vagy életbiztosítást vagy útlevelet kap.

Beődiék Fatiuiezájáról constatálhatta a közönség, hogy az helyre módon sikerült. M i k e i Kan- csukoftja ugyan túlzott volt, de mégse annyira, hogy megszűnt volna mulatságos lenni. El kell ismernünk, hogy általában élénk hatást keltett. Kocsis Irma igen művelt hangon énekelte Ivanovnát, a mi felejtette játékát. Cservári Ilka remek cserkesz had- nagyocska volt s osztatlanul bírta a közönség megelégedését, mind kellemes éneke, mind vonzó játéka által. Kiss F er k ó a bécsi journalistában derekasan kitett magáért s Konti Fanni rovidecske alkalommal megint feltűnt üde és csengő hangjával.

A török katonák s a háremhölgyek chorusa kellemes harmóniába olvadt. Cserváry Ilka és Kocsis Irma duettoi valamint velők Mikei és Kiss quartettejei élénk tapsokra ragadták a közönséget. Csak az úgynevezett „áruyjátékok“ szertelenségeit kellett volna a rendező urnák némileg megfékeznie.

Hírek.

— A képviselő választási lajstrom. Az Esztergom kir. városi választó kerület állandó igazoló választmánya ez évi munkájával kész és a képviselő választásra jogosítottak névsorozatát a rendelkezés alatt álló adatok alapján kiigazította.

— A főszékesegyházi kincstár képei hetvenhét tárgy ötvenöt fényképben elkészültek. A gyűjteményt mely a leggondosabb választás után állíttatott egybe, Daukó praelatus magyar és német szöveggel fogja a tudományos világnak bemutatni, — mely bemutatás a tárgyhoz méltó — leend. Elismerés és hálás tisztelet illeti meg a Biboruok áldozatkészségét e téren, mely jó helyre vau fordítva s a művészet megkoszorúzza fölkarolása által létesítőjét, de azért mégis szívesebben vettük volna a hirt, ha ezzel egyúttal a magyar ipar teljes előmozdítását is { regisztrálhatnánk. Mint értesülünk, a nyomdászati munkát Bécsben a különben világhírű Holzhausen intézet eszközli, a diszkötések pedig Lipcsében készülnek.

— Adóreclamátiók. A harmadik és negyedik osztályú kereseti adó sat. ellen beadott felszólamlások tárgyalása holnap kezdetik meg és pedig 24-én az esztergomi járás községeire abc rendben, 25-én az párkányi járás községeire és 26-án a kir. városra nézve mindenkor délelőtt 9 órakor, mindig a megyeház nagy termében.

— Corvina. A főkáptalani könyvtárban, régibb följegyzések után, több kéziratnak kell lappangnia Mátyás királyunk dicső emlékezetű könyvtárából. A rendezés napfényre juttatott egy ilyen nagybecsű művet, melyet 1471-ben Írtak vagy másoltak.

A kézirat valóban a XV. század typikus műve s több igen díszes iuitiáléval vau ékesítve. Nem volt módunkban tartalmilag megvizsgálni, annyit mégis connstatálhatunk, hogy a könyv több kisebb nagyobb dissertátió gyűjteménye. Felhívjuk rá különösen a Nemzeti Muzenm derék corviuistájanak, Csoutosi ur figyelmét.

— Szörnyű hivatalos buzgalom. Az esztergom- megyei állandó gazdasági tudósítója a földművelés ügyi minisztériumnak nem kevesebbet táviratozott Budapestre, minthogy „elfagyott az egész határunk . . . azonnal indulok végig uézui a hegyeket sat.“ Szép az a buzgalom, de az első dolog, hogy igazat mondjunk, mert csak magunknak ártunk a ferdítéssel.

— A Bécs—Budapest közt közlekedő második gyorsvonat reggel nyolca órakor indulva Bécs- bol, Esztergom-Náuát 12 óra 46 perczkor érinti és Budapestre 2 óra 31 perczkor ér. Ezen vonatok levél csomagok szállítására is felhasználtatnak és igy a nálunk fél 11-ig feladott levél még az nap Budapesten szét is hordatik. Ez érvényben van május 15-től a további rendelkezésig. Minden esetre nagy előny a helybeli forgalomra és csak köszönettel tartozunk a postahivatalunk érte,

— A katonai orvosok a dr. Feichtiuger ünnepély alkalmával a kartársak által nyújtott üdvözlő irathoz aláirásaikkal szintén hozzájárultak, különösen hangsúlyozván, hogy a katonai jelleg mellett ők is a tudomány emberei és mint ilyenek a kartárs örömében teljes szívvel osztoznak.

—- Tüzesetek. Csütörtökön este a Fatinicza előadás végét zavarta meg a tűzi lárma és felemelt fáklyaként világított a Szenttamás tetején kiütött tűz fénye. Leégett egy ház, mely biztosítva nem volt és egy szegény mosónét tett tönkre. Jelek voltak melyek egyenes gyújtásra engedtek következtetést vonni, milyenek elszórt kócz, továbbá, hogy az alacsony tető kívülről kezdett égni. —Szombaton reggel két órakor pedig a Simor utczában a Halus- féle ház gyuládt ki. E tűzesetnél különös dicséretet érdemelnek két vizhordó kocsi tulajdonosai, Csáky Károly gróf és Bayer Ágoston. E két kocsi közreműködése nélkül alig lehetett volna a tüzet oly gyorsan elfojtani, mint az megtörtént. A vész színhelyén újólag a megyei fecskendő volt az első és tűzoltóink újólag megmutatták, hogy tudnak is, akarnak is magasztos hivatásuk teljesítésében eredményűvel működni. A tűz a Halus ház kapuja alatt levő szabó műhelyből tört állítólag ki. Veszélyessé vált csakhamar a vész az egész környékre és a" másik sarkon levő Daraba ház kétszer kezdett égni, úgy belekapott a tűz a Molnár házba is, valamint az Eggendorfer-féle házba is, a tűzoltók önfeláldozó fáradsága azonban mindegyikét megmenté. A közönség különös dicséretben részesité Fiedler Józsefet, ki első volta tűznél, Manu Lajost, Sátori Imrét, Laiszky Jánost, Math Gyulát, Fiedler Károlyt, Staudner Imrét, Waldfogel asztalost és többeket. A leégett ház biztosítva volt, a házban levő Köck-féle üzlet szenvedett ugyan kárt, de a veszélyhez képest nem jelentékenyet.

— Baleset. A múlt héten lehetett látni városunkban egy nagy bajszu, őszbeborult, lengyel fö- veggel és magyar ruhában járó öreg urat, ki pénteken reggel kilátogatott Kenyérmezőre és onnan visszajővén a határban a szél megütötte és midőn feltalálták, már halott volt. Midőn a városi bizios a holttestért egy kocsival a helyszínére ment, ugyan- akkor egy kenyérmezei cseléd akart kiraeuui haza, és a borital túlságos élvezete folytán a szekérről leesett, annak kereke rajta keresztül ment és őt is a kórházba kelle szállítani. Teguap este 10 órakor ez is meghalt.

— A hideg. A csütörtöktől tartó hideg hatásáról a következő értesítéseket kaptuk: az első nap különösen a kir. város határában tett kárt és darabonként forrázta le a szőllőket és burgonyát. A pénteki hideg már nem tett annyira kárt a városi határban, de annálinkább a táthi, tokodi és nagysápi határokban, de szerencsére itt sem átaláaosan pusztított. Részleges károkról értesítenek Kesztölcz- ről, Csóvről, Csolnokról, Bajóthról, Doroghról, Piszkéről és Nyergesujfaluról is.

— Kérelem. Midőn szives gyűjtőimnek hálás köszönetemet nyilvánítom, még egy alkalmatlan kérést intézek azokhoz az ivtartókhoz, kik az előfizetésre való összegeket helyben óhajtják letenni. Szíveskedjenek azok lapunk kiadójához fordulni, ki a közvetítést május végéig elvállalni szives leszen, Ivőrösy László.

— Uszoda. Azt mondják, hogy a pusztító elemek tudnak legszebb városokat és épületeket emelni' Nero városa az üszkölíből újra fölemelkedett, Ve- suv szépítette Nápolyt s a Tisza áradata épité fel az uj alföldi fővárost. A nagyvilágból veszem hasonlataimat egy kis dióhéjba. Korányi ur uszodája a télen lángok martalékául esett. És most előttünk áll egy mindeu tekintetben pompás építkezés, mely a régi uszoda hiányait nem ismeri. Csinosan és praktikusan épült; rendezéssel és takarossággal szépült. Tizenkét öltözővel gazdagodott s a nem úszók számára igen alkalmas nyílt kosár fürdőt kínál. Az ugrók is ujjak s a zuhanyt is restaurálták. Szóval Korányi ur uszodája most már olyan intézet, mely a fővárosi igényű urakat is teljesen ki fogja elégíteni.

— A magyar jogászgyülés állandó választmánya egy a nyolezadik jogász gyűlés elé terjesztendő büntető jogi kérdést előleges vélemény adás végett Dr. Murinyi Endre helybeli ügyvéd urnák rendelte kiadatni, aki egyszersmind tagja az állandó választmánynak is. Amint hallottuk nevezett ügv- vée ur e megtisztelő megbízásnak meg is fog felelni.

— Assicuracioni Generali. Az előttünk fekvő 1879-ki zárszámadások üzleti jelentéséből a következő adatokat látjuk : a tűzkárbiztositási ágazat 291. 402 frt. 62 kr. nyereséggel záródik, tengeri szállítmány biztosítási ágazat a 73.912.27 krral, mig ellenben a jégkárbiztositási ágazatnál 80.958 írt. 48 kr. veszteség mutatkozik. Az életbiztosítás csakis 2239 frt. 21. kr. szerény hasznot tüntet fel, ellenben a „tőke jövedelmek" számlája a külömbíéle tartalékok s a nyugdíjpénztár kamatainak levonása után 183.689 frt. 29. kr. felesleget, vagyis 43.436 frt. 5 krral többet tüntet fel, mint a múlt évben.

A tartalékok az 1879-ik évben 978.657 frt. 21 kr. jelentékeny összeggel szaporodtak, úgy, hogy az As- sicurazioni Generali biztosítéki alapja 24.165,512 írt 65. kr. tett ki. Kiemelendő miszerint a tűzbiztosi- tási osztály díjtartalékja az évi díjbevételek miutegy 50°/°-lijat teszi ki, mig ellenben az életbiztosítási dijtartalék a biztosított tőkének mintegy 231/2%-át teszi ki.