Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 32. szám

Esztergom, II. évfolyam. __________________________32. szám. __________________________Vasárnap, 1880. április 18 án. ¥ V árosi és megyei érdekeink közlönye. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. A lap szellemi részét illeti) levelezések, a szerkesz­tőséghez, SZÉCHENYI TÉPV 35-IK SZÁM ALATT, intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Elöfizetési-ár : egész évre............................................G fît. — kr. f él évre.................................................3 „ — * é vnegyedre............................................1 „ 50 „ E gyes szám: 3 kr. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendők. Megjelenik : hete n ként k é t sz er vasárnap és csütörtökön. Gabnacsarnok. Midőn gabnakereskedőink egy gabnacsar- nok felállításán buzgólkodnak, kétszeres öröm­mel üdvözöljük a törekvést. Örülünk azért, mert ezáltal el lesz érve gabiiakereskedésüiik egyik nem megvetendő factora, a személyes érintkezés közvetítője, mely­nek a kereskedelem csak hasznát láthatja. De örülünk azért is, mert ez intézmény felállítása kapcsolatba hozatott egy másik mó­dosítással, a hetivásárnak péntekre leendő átté­telének reformjával. Régen hallatszik már az a panasz, hogy Esztergommegye és környékének gabnakeres- kedésre, annak forgalma tőlünk el, leginkább pedig Érsekújvár felé gravitât. Mi ennek legegyszerűbb és legtermészete­sebb oka ? Érsekújvár a hetivásárait pénteken tartja. A gabnakeréskedő a pénteki napon tett bevá­sárlásait már szombaton, mint a bécsi gabna- csarnok főnapján, magában Bécsben, a nagy fogyasztókkal közvetlen érintkezés mellett ér­tékesítheti, a közbenjárók majdnem teljes ki­zárásával nagyobb árakat ér el és igy beszer­zési piaczán nagyobb árakat adhat a termelő­nek, mi által azon megbecsülketlen előnyt éri el, hogy saját beszerzési piaczának nagyobb for­galmat hódit meg, továbbá, hogy az ő saját keresete, szorgalmának gyümölcse kisebb fárad­ság, kisebb nyereség mellett is napról-napra nagyobbodik. Érsekújvár azon előnyét, hogy mindig közvetlen és könnyű összeköttetése van Becs­esei, igen szépen felhasználja, kiaknázza. Mi nem vagyunk oly közel Bécshez, köz­vetlen összeköttetésünk télen át megszakad, de azért mégis nagy előny leend, ha a nagyobb távolság daczára is könuyitünk a helyzeten, sőt Budapesttel is az üzleti összeköttetés idő szempontjából előnyösebbé tétetik. Nem tudjuk lehetséges lesz-e a gabna- csarnokot akként megalapítani és megalkotni, hogy raktárral vagy előlegezési intézménynyol legyen összeköttetésben, de ez különben is mel­lékes kérdéssé válik azon körülmény folytán, hogy az esztergomi kereskedelmi és iparbank működési körét erre is ki fogja terjeszteni. Az intézmény specziális hasznait fejtegetni akkor, midőn már az érdekeltek épen ezen elő­nyök érzetétől áthozva, a''működés, a cselek­vés terére léptek, épen úgy fölösleges volna ; lia ők maguk ezt nem tudnák, ha ők maguk nem fog­nák fel, volna kötelessége a sajtónak az ébresz­tést, az érdekeltséget fölkelteni ; igy csak — az e részbeni hivatást különben is már régen teljesítve, — csak a konstatálásra , csak az üdvözlésre vagyunk kénytelenek szorítkozni. A nem közvetve érdekelt közönség azon­ban, — talán távolabb állva a különleges szükségek érzetétől és nem bírva teljes átte­„ESZTERGOM ÉS VIDÉKE" TálCZiíá. Az ansjotkúU szegény juhász Iái Az aranyoskúti szegény juhász lánya Szebbnél szebb ruhát vesz mindennap magára. Örül az ajándék selyem viganónak, Drága karpereeznek, szép fülbevalónak. Mint egy grófkisasszony olyan czifra, kényes : Csattos cipellőben páva módra lépdes. Láttára pirulnak a hajadon lányok, Lehajtják fejőket a füvek, virágok. Kerüli mindenki, kitérnek előle, A dalos madár is messzi repül tőle. Csak a pokol örvend, hogy olyan nagy páva, Az aranyoskuti szegény juhász lánya. Pósa Lajos. Fővárosi levél. X. Persze hogy megelőztek ! Hanem azért mégis bagj/tak valamit. Egy nagyon érdekes eseményt. Te­hát tudják meg nyájas olvasóim, hogy nemcsak Blaháné jön Esztergomba, hanem a Népszínház leg­első comicusa, Sólyirosi is. Az lesz ám csak az aranyos nap, mikor Bhi- háné Esztergomba jön. Mintha géniusza a virágok nyílását várná, hogy legyen sok szép koszorú. Mégis csak derék gyerekek azok az Esztergomi Kör tagjai. Csupa szerencse jár velők karon fogva. És milyen boldogok azok a jó fiuk. Merő üd­vösség csak rájuk nézni is. Hiszen a legszebb siker diadalát érzik már előre is. Bizony magam is teli vagyok csupa Blaháné I cultusszal. Örülök is, aggódom is; de azért mindig csak egy nagyon tündöklő fényes este képe vonul J el szemeim előtt ; a mikor ünnep lesz odahaza. Látom azt a sok szép asszonyt meg szép le­ányt, a mint az öröm azon moudásu mosolyával jönnek Blaháné elé: íme ! ez is csak közülünk való. Látom az aranyos ifjúságot, a mint emelkedő lelke­sedéssel rendezik a méltó fogadtatást s szinte hallom azt a sok titkos sóhajtást és szívdobogást, mely a legüuuepeltebb magyar hölgyet fogja kísérni. És nem látok philisztereket. Nem szabad ilyenkor azokra az urakra gon­dolni, a kik nem szoktak tulemelkedni a köznapi élet korlátozott élvezetein s a kik már csak gondo­lat Inján és minden áron opponálnak a más törek­vései ellen. Összetartás, lelkesedés, öröm és elragadtatás fog lakozni a nemes szivii Esztergomban, mely már annyi fényes bizonyítékát adta a művészet iránt való lelkesedésének. Lisztet, Reményit, Winiavszkyt em­lítem a sok közül. És Blaháné nevét teszem a sok közé. A hol babért adnak a fényes tehetségnek, ott nem nyithatnak tövist azok, a kik különben alantjáró megelégedésekben maguk is csak tövist termő növé­nyekkel táplálkoznak. Do ne analogizáljunk! Azután hozzuk Sólvmosit is. Sólymosit a nép­színház ünnepelt comicusát. Vidáman harsogjon a jó kedv, mikor a deszkák elé lép. Ha tudnátok nyájas olvasóim, hogy mennyire ; szereti ez a nemesszivü művész az ő első diadalai ! színhelyét Esztergomot : akkor még egyszer oly üröm- 1 mel várnátok. kiütéssel az ügy felől, — minden körülmény között értesítendő az ügy lényege felől. A nagy közönségben áll, ott keressük a termelőt is és ennek is nagy előnye az, ha áruinak értékesítése közben nem kell sokszor igen drága idejét elfecsérelni az árulással, ha­nem egyenesen oda tud menni, hol a vételár megszilárdítása folytán sem alkudozásokra nin- : csen szüksége, sem pedig a vevő kényére vagy kedvére nem kénytelen várni. Az uj intézmények, inig gyökeret nem vernek, többnyire bizalmatlansággal szoktak ta­lálkozni. E bizalmatlanság okai közt sokszor hiá- i ban keresünk okadatoltat, de ha okadatolatlanul is, csakhogy meg fan, mégis mint ténynyel kell vele számolni és épen ezért hangoztatjuk, hogy midőn az uj intézmény létrehozásához szerencsét kivárniuk, annak föltételei és előse­gítő körülményei közül ne feledjék el az ala­pítók, hogy inig egyrészről a bizalmatlanság SOk életrevaló ténykedés megölő]C lehet, addig ennek elenyésztetésc. ugy a koré kedelmi világ­nak, mint az általános jólétnek kiszámithatlan hasznot hajt, előnyt biztosit. Az esztergomi kereskedelmi-társulat támo­gatása már eddigelé biztosítva van. E támoga- ! tást követnie kell, követni fonja1 a termelők l I támogatása és ezen tényezők összimiködése a sikert biztosítja. Még egyszer üdvözöljük az értekezletet. ) Valóban alig tudok kifogyni a lelkesedés szó­tárából ; pedig bizony nekem még n igyon sok jelen­teni valóm volna szives olvasóimnak. Hát limitkor a Szidonban, a hová ebéd után nagyon sok poéta, újságíró, kritikus, botanikus satb. szokott a terjedelmes központi márványasztal köré telepedni, Tóth Béla egy vétlenül elejtett szavából értesültem, hogy az írók és Művészek Társasága pünkösdre Esztergomba ráudul. Valaki azután meg­jegyezte, mintha Szana Tamás felolvasást tartana. Gáspár Imre az ő szúrós megjegyzéseiből gyorsan ráalkalmazott egyet a gyönge hírre. Elég az hozzá, hogy a mint a levegő beszéli, a fővárosi irók és művészek nagy hajlandóságot érez­nek magukban a kiránduláshoz. Tiszta sz'vemből örülök az eseménynek. Hanem maguk az irók és művészek nagyon különösen stylizált hírben adták tudtul a nagy világ­nak tervüket. „Valószínűleg„esetleg14, „meglehet14, „alkalmilag14 s több efféle diplomatics kifejezés alatt még nem megállapodott terv, hanem csak jege- czedő szándék lappang. György Aladár érintkezésbe lépett az Eszter­gomi Körrel s ennek eredményét magának a szer­kesztőnek kötelessége hírül adui. Nekem meg van engedve, hogy megjegyzéseket koczkázhatok. Megjegyzésem tehát csak annyi, hogy a népes testületből aligha akad össze olyan szám, mely egy külön hajót megtöltene. Mert nem élünk az elavult Kazinczy-korban ; mert most az összetar­tás nagyon unottá fajult. Szana Tamás fölolvasásáért pedig aligha moz­gósítanak külön hajót s idehaza feszült érdeklődést. Tehát nagyon skiptikus szinti tentával irok, mert rózsaszínű kalimárisomat csak akkor pillantha­tom föl, mikor Blaháné jöveteléről van szó. Hanem azután az is szerfölött érdekes, a mit az egyetemi jubilaeum rendű százasbizottság hangoz­tat. Az ünnepélyre meghívják a hazai egyetemi ilju-

Next

/
Thumbnails
Contents