Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 29. szám

A Bence-rend ünnepe. A pápai levél három napot engedett szt. Be­nedek apát születésének tiz'ennégyszázados évfordu­lója ünneplésére. A két első nap az ünnepies mise Bors Mihály benczés tanárnak hatalmas beszédje és a közelebb érdekelteknek a primiczia emelték a na­pok ünnepélyességét. Bors szent beszédét dicsérni fölös volna és csak azt említjük meg, hogy szép de nem túl nagy számú közönség vett ez ünnepélyen részt. Sokkal tüntetőbb volt a harmadik nap, április ti. napja. Már korán reggel lehetett a diszmagyarba öl­tözött három ifjút látni, kik a főgymnasium zász­lójával vezették az ifjúságot a Fereuczrendiek templo­mába, hol diszes közönség várta Szabó József püs­pök solemnis miséjét, ki teljes oruátusbau a pá­pai levél útmutatása szerint végezte az istentiszte­letet, melyen a dalárda nagyszerűen zengte az is­tenes áriákat, mellesleg megemlítvén Bellovics Fe- renezuek kiváló érdeméül azon közbenjárását illeté­kes helyeken, hogy a bazilikái quartett harmonikus tényezőit az ünnepély díszére és a jelenlevők gyö­nyörködtetésére megnyerte. Az ekkép leüimepeit mise végeztével Bors Mihály benczés tanár a szó­székről felolvasta a pápii. levelet, mely teljes bú­csút hirdetett mindazoknak, kik akár jelenlétük, akár pedig más cselekedetük által az ünnepély dí­szét emelték, vagy arra bármiképen közrehatottak. Szabó József püspök a pápai áldás osztásával fuuc- tióját bevégezvén a közönséggel együtt távozott a templomból. A bálátok temploma nagyon ritka idő­ben látott oly szép, oly előkelő és különösen bájos közönséget, mint ez alkalommal. Ezután következett az ünnepélynek másik része a helybeli gymnasiumi épületben. A diszma- gyar iljak Mária Terézia testőreiként kivont kard­dal várták a diszes vendégeket a VII. osztály terme .előtt. Fehér Ipoly főgymuásiumi igazgató vezérlete alatt jöttek Szabó József, Majer István püspökök, Juriga kanonok-apát, Ferenczy Jákó, Palkovics Ká­roly, Kruplaniez Kálmán etc. Megnyitóul az ifjúsági dalárda énekelt egy al­kalmi darabot, mely után Féliér Ipoly a Beuedek- rend XIV. százados életének történelmi vázlatát adta ékes nyelvezettel, tudományos rendszerben és feltűnő elegánsával, mely különben egyéniségének átható eleme mindenben. A programra harmadik tétele volt az alkalmi óda egy aranynyal jutalmazott pá­lyamű. Pályanyertes és felolvasó volt Katona La­jos VIII. osztályú tanuló. Ezou, valamint a még 9 drb aranyat, melyekből minden osztály legjobb vi­seletű és szorgalmas tanulója részesült, adta Majer István ez. püspök. Nyjrtek _pedig : Katona Lajos VIII., Dudich Endre ML. Pilisy Géza és Szabó Kálmán VI., Nagy Géza V., Radies Béla IV., Ür­me nyi László III., Maár Károly II. és Turánszky I. osztályú tanulók. Ezek utána a kereskedelmi és ipar bank által szintén a jó viselet és szorgalom ju­talmazására felajánlott 50 ezüst forint osztatott ki a IV. alsó osztályúak között. Jutalmaztattak ; Je­linek Miksa, Szvoboda Sándor, Skarka Dezső IV., Vándor Ödön, Jauovics Károly III.. Milakovszky, Huray Ferencz II. Obert Zsigraond, Kőműves és Schreiber I. osztályú tanulók 5 írtjával, Ekként beíeztetvéu az ünnepély, Fehér Ipoly igazgató Majer István püspökhöz fordulva az ifjú­ság és saját rendjének nevében köszönetét nyilvá- nyitja azon áldozatkészségéért, melyet mindenkor ta­núsít, midőn az ifjúság buzdítása és bármely tudo­mányos törekvés támogatása fordul elő. Ugyancsak köszönetét nyilvánítva a kereskedelmi és iparbank igazgatósága, illetőleg közgyűlésének , mely az anyagi dolgok mellett a szellemiek fejlesztésére is tekintettel van, s tud érte áldozni is, az adakozó­kat illető zajos éljenek közt a közönség eloszlott. Hírek. — Közgyűlést tart a királyi város képviselő­testülete holnap pénteken délelőtt 9 órakor, melyre a képviselő urak figyelmeztetnek. — Képviselők értekezlete. A vasárnapra ösz­szehivott értekezletre a képviselők igen szép szám­mal jelentek meg. Polgármester ur az értekezletet megnyitva, a képviselők tudomására hozza, hogy a Bibornok a plébániára folyamodók kérvényeit áttette’ Felolvastatik az értesítés, ebben a már ismert há­rom folyamodó nevei. Ezzel kapcsolatban ajánlja a képviselőknek, hogy miután ezen értesítést lehe­tett csak a pénteken tartandó közgyűlés napirend­jére kitűzni, a választás foganatosítására tűzessék ki ápril 12-ike, azaz jövő hétfő. Az értekezlet ezt elfogadja. Ezután dr Belez Antal főügyész több képviselőtestületi tag megbízása foLtán bej Monti, hogy miután a kegymi jog megen -oáeu választását is, ki nem folyamodott, ok föl kívánják vétetni a eaudidáltak sorába Csáky Károly gróf, pri- mási udvari káplán urat, ez értelemben a jövő köz­gyűlés elé indítványnak tesznek és kéri az értekez­letet ezt is tudomásul venni. A kegyúri jog értel­mezése elfogadtatván, az előterjesztés tudomásul vétetik s ezzel az értekezlet véget ért. — Diszebéd a benczéknél. A heti ünnepélyes­ségek befejezéséül az itteni székház diszebédet adott, melyre úgy a város mint a megye notabilitásai hivata­losak voltak. Legek ő vendégekül tisztelte a rend Szabó Joz ef és Mayer István püspököket, Juriga és és Blümelhuber kanonokát, továbbá Wargha Bene­dek, Kruplaniez Kálmán és Bartal Rezső kir. taná­csosokat, Palkovics Károly polgármestert, Andrássy János főjegyző és Barta Andor számvevő a megyé­től, Pap János tanácsos a várostól, Feiohtinger Sán­dor orvos, Niedermanu • ál ügyvéd, Bellovics Ferencz tanár urakat sat. A 32 terítékű ebéden ezután a pezsgőnél szebben györgyőztek az alkalmi felköszön­tések, melyekben az tpz és szív, az ékesszólás és szeretet egymással vei » uyezve remekelt. Stfabó Jó­zsef püspök a tüntetés' iről szólva méltáuyolá a sz. Benedek rend egyházi s társadalmi érdemeit s t ü n- t e t ő 1 e g élteté a r y/t. Ferenczy Jákó ház főnök szép reflexiókkal emlékezett meg azon szívélyes ba­ráti viszonyról, tu-AJ J József püspököt, mint egykoron nagy-szombati theologiai tanárt az ott mű­ködő benczés tanárokhoz fűzte s a szeretet azon gyémánt lánczárói, mely Szabó József püspök jósá­gos szivét a múltban úgy mint a jelenben a rend­hez köti, és szűnni nem akaró éljenzések között emelte poharát a püspök egészségére. Kruplaniez Kálmán alispán a magyarországi benezések hazafisá- gáról szólt s erre ürített poharat. Palkovics Károly lelkesedéssel szólt Kruesz Krizosztom főapát érde­meiről, s őt az áldozatkész főpapot éltette. Fehér Ipoly igazgató Majer István ez. piisp3k s apátra mondott egy szellemes toasztot, mire Majer püspök, mint a benezések egykori tanítványa a tanuló ifjú­ság nevében szeretettel szólt, s mint hálás tanítvány egy nagybecsű ajáudokkal lepte meg a tanári kart s a diszes vendégkoszorut : szent Benedek apát és szt. István király olaj festménvű képeit megajánlván az uj gymnasium díszterme számára, melyek már megrendeltettek. Viharos éljen fogadta az országszerte ünnepelt „István bácsinak* e szép ajánlatát s a tanári kar testületileg kereste fel a nagy jótevőt, hogy pohárkocziutassal kifejezze forró köszönetét mit Fehér ur nem mulasztott el azonnal szavakban is kifejezni. Poharat emelt még dr. Feiohtinger városi főorvos s reáliskolai igaz­gató a rendre s Fehér Ipoly a világi vendég- koszorúra. Fehér Ipolyra a vendégek egyike, ki nem szeret szónokolni, de azért véleményét, bár néha erő­teljesebb kifejezésekkel is, szereti megmondani, azt a megjegyzést tette, hogy gratulál ugyan tanítványa­inak ily jeles előadásit tanárhoz, de mégis jobban szeretné, ha szónoklatának varázsa a nagy közönség­nek is többször hozzá férhető lenne. Valóságos szü­letett szónok. — Az ebéd a legderültebb hangulat­ban ért véget. — Hihetetlen. Hozzá vagyunk szokva, hogy a nálunk állomásozó tisztikar egyes tagjai szeretetre­méltó egyének s annál inkább rosszul esik tapasztal­nunk azt, mit épen e tisztikar egyik tagja el­len panaszképen beküldöttek. Szombaton délután, midőn egyik osztály a gyakorlatokról hazafelé jött, a Budautczán egyik katonát, ki elfáradva, az osztály tó’ elmaradt, egyik tisztje kardjával úgy összevert, hogy megütközést keltett a szemtanuknál. Hisszük, miután a tiszturaknak egyéb módjuk is van a hibásakat megbüntetni, ilyes föllépések, kivált nyilvános helye­ken nem fognak történni. — Latogadás Csaky Károlynál. A vasárnapi értekezlet után igen sok képviselő tisztelegni kívánt az ujonau felállított plébánosjelöltnél és fölkérték dr. Helcz Antal ügyész urat. hogy vezetésük czél- jából csatlakozzék hozzájuk. Az ügyész ur a kére­lemnek engedve fölmentek az ugynevezett kis re- sidencziába, hol pár pillanatnyi várakozás után a gróf őket fogadta. Helcz Antal a jövetel czélját meleg szavakban előadva, a gróf alig bontakozhatva ki meglepetéséből, szívélyesen válaszolt és kijelenté, hogy ha a képviselők bizalma feléje irányul, ő . a választást elfogadja. Szavait éljenzés követte. Ez­után bemutattatá a jelenvoltakat és meghatottam vett a képviselőktől bucsút. A látogatás benyo­mása a képviselőkre általánosságban elég kedvező volt. Megmagyarázzuk e szót. A elenvolfak egy része addig más nevet hangoztatott mint jelöltet és ezek közül mig némelyik nem változtatta megjelöltje nevét, addig voltak, kik a grófot tűzték ki jövendő plébánosul. Azokról kik úgy is a gróf nevét emlegették elejétől, az azokra tett benyomás kedvezőségét fölösleges mondanunk. — EisŐ mise. Koltav Virgil főgymnasiumunk- bau a magyar irodalom tanára első szent miséjét april 11-éu, vasárnap fogja Somogymegye Lengyel­tótiban tartani, szeretett és szerető rokonai körében. Az alkalmi szent beszéd tartására a primitians Bors ! Mihály főgymuásiumi tanár collegáját kérte fel, ki e kérelemnek szives készséggel és örömmel en­gedett. — Az adóügyi felszólamlások. Mint értesü­lünk a beadott felszólamlások tárgyalására határ­időül az adófelszólamlási bizottság által május 9-ke és következő napjai tűzettek ki. — Vasúti szerencsétlenség. Szerdán reggel 1 egy óra tájban Kiirth és Köbölkút vasúti állomá- j ■ sok közt fekvő vonalon szereucsétlenség történt. Le- } - felé jött egy vonat, mely többnyire üres teherkocsi- > - kát hozott és értesülésünk szerint csak egy kocsi ' i volt megrakva vászon és szövetárukkal ; e vonatnak 2 két lámpájától egv bika, mely állítólag Hazav Ernő t igaza van. Bocsáss meg szülővárosom hogy ellened teszek tanúságot. Nagypénteken láttam a szent sírnál kiváncsi arezokat, a feltámadásnál toilette mutogatást és sze­relmi találkákat, a hús vét ünnepeken pedig hallottam a templomban hangversenyt és láttam színházi publi­cum ot. Oh mily más a kis város ünnepe, egyszerűsé­gében mily magasztos. Csak itt találni még igazi áhítatot, mely megnyugtatja a sziveket. Es én szeretem a kis városokat. Hogy is ne szeretném, hiszen életem legszebb emlékei azokhoz fűződnek, azok közt egy nagyon szomorú is. Ósraertem egy szerény fiatal embert, jó bará­tom volt. A háznál, melyben lakott, egy leánykával ismerkedett meg. Mindketten gyermekek voltak. Az ifjú minden este eljárt imádottjához. Oh boldog kora az első szerelemnek! A leányka egyszer pirulva nyúj­tott át barátomnak egy az ő kicsiny kezei által hím­zett olvasó jegyet, rajta az „ő“ nevének kezdőbetűi ragyogtak. Megértették egymást. De nem soká tartott boldogságuk, válniok kellett. Vérző szívvel szakadtak el egymástól. Min­den nap levelet váltottak s e levelek oly szomorú, siránkozó hangon voltak írva a leányka részéről. Egyikben elküldötte gyűrűjét is, azt mit édes any­jától kapott. Emlékezem reá, barátom megmutatta, tüzes gránát szemek ragyogtak rajta, hű képe volt ez lángoló szerelmének. Oh a leányka ekkor még alig sejthette, hogy e láng, e szenvedély leend oko­zója kora halálának. Barátom elhagyta a csöndes kis várost. Hol létét nem tudatá a leánykával, mert igy gondolko­dott talán bölcsen, talán könnyelműen: „a leány fia­tal, szép; szerencséje akadhat; én szegény gyermek vagyok, talán soha sem boldogíthatom.* — Nem értette meg, nem fogta fel még ekkor az egyszerű dal mély értelmét: de szivemnek kétszer nyílni uem lehet ! S a leányka hervadóit, búját nem pauaszlá sen­kinek, csak olykor-olykor lebbent el sóhajtva ajkairól hűtlen kedvesének neve. Eljött az ősz, hervadóit a liget, hervadott a leányka, az utolsó falevél már hideg hantjára esett. S ugyanezen a napon tűnt el barátom Íróasztaláról az olvasójegy, melyet oly gon­dosan őrzött s rtrt ketté a gyűrű, mely az örök kapcsot képviselte közöttük. Midőn barátom a halálhírt meghallotta, szobá­jába zárkozott, pár napig uem is láttam őt s midőn találkoztunk könnyes szemekkel raondá nekem, hogy ő már többé uem tud szeretni. Szegény barátom ! Bocsásson meg a nyájas olvasó, hogy husvét- üunepéu a temetőben ez jutott eszembe. Sok ilyen szomorú történetet tudó é a vidéki városokból. A bu­dai temetőben nem is juthatott más az eszembe. Don Emeriflo. Áprilisi gondolatok. (Budapestről.) — Hallotta már ? — Nem én! Mit? — Hogy Bakay Nándor nincs megelégedve a trónörökös választásával, s Becsbe fog utazni, hogy lépéseket tegyen eházasság megsemmisítése czéljából. — Leheteleu ! — Pedig kérem ez tény ; ez faktum ! Bankfy Sanyi bácsit, aki ennek a párbeszéd­nek a kezdője volt, úgy ismerte ország-világ, hogy mióta megválasztották képviselőnek, kívüle senkinek sem volt annyi slagerje a klubban, senki sem ígért olyan tejjel, mézzel folyó Kauahánt, mint a milyen az ő boldog választókerületében — sohasem kö­vetkezett be, és senkit olyan bolonddá még nem tett mint ezt az urat, aki most egetrázó czilinderé- vel rohan a távirdahivatalba, hogy rémületbe ejtse az s összes bécsi sajtói, melyeknek hasábjain mélységes ■ ^ gyökeret fog verni az a szent meggyőződés, hogy y Bakay Nándor, ha nem miniszter, hát legalább is g a Neues Pester Journal felelős szerkesztője. Midőn ennek a bolond hónapnak az első nap­ján végig sétáltam a Sándor-utczán s láttam a sok 5Í — még bolondabb — szaladgáló embert, akkor pil­lantottam meg Bankfy bácsit az országház előtt, ki h annak a legbolondabb úriembernek ezt a legesleg­bolondabb hirt a lehető legtragikusabb arczulattal íj iparkodott hüetővé tenni. Hm, gondoltam magamban — midőn Bankfy t bácsit üdvözölve a sétálni vágyó emberek árján kö- -< resztül törtem, s a lovarda előtt találtam magamat d* — valljon, hogy fognának a jó esztergomiak, ha én, ,n teszem igy ahogy most itt állok, a Széchényi téren n felállauék a hordó tetejére, s a következőket inon- -j danám. Tisztelt polgártársak ! Pór Antal országgyűlési is képviselőnk, ki mint hatalmas politikus varázs- -g szavú szónok, oly általános tisztelet ésszeretetet te vívott ki magának , nemcsak vároruukbau, hanem m az egész ország színe, java előtt ; hogy ő emineu- -u cziájíi a herczegprimás, ama világhírű szónoklata al- -1 kai mából, melyet parlamentünkben a polgári h á- -£ zasság behozatala érdekében tartott, őt db pozsonyi stallummal jutalmazta . . . Tehát "düh mondom a mi kedves Pór Antalunk, mint önöknek ds szomorú szívvel jelenthetem egy verseny ugrás -i alkalmával a lábát kificzamitotta ! Vagy ha ezt mondanám : Az esztergomi újonnan épült főgymnasium, mint tu a tömeges előjegyzésekből, melyek nemcsak vidé- -b künkről, hanem Szt. 11 o na-szigétről, sőt Ma- -i; dagaskarból is érkeztek, gyanítható, elégtelen lesz a tanuló ifjúság befogadására. Kovács Eerencz épi- -i, ■■KnHMHHM mmmmmUÉmm I

Next

/
Thumbnails
Contents