Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 23. szám

időben, midőn még’ messze vagyunk a jövő évi munkához; felvetettük abban a reményben, hogy viszlningra találunk, midőn kijelentjük, hogy la­punk ez az irányban meginduló actiónak rendel­kezésére áll, és úgy az eddigi adókivetések kö­rül felmerült aránytalanságok, hibák és hiányok regisztrálására tért nyitunk, mint az ez ügyben felmerülhető nézet nyilvánulásokat az ügy és a netáni előmunkálatok eszközlése végett köteles­ségünknek tartunk elfogadni. Iparosainkhoz. (Iparos körökből.) II. Az iparos vasárnapi iskolának első és elenged­hetik! feladata az iparos tanonczok annyira szüksé­ges lelki és szellemi képzése, a szív nemesítése; határozott jellemre törekvés utáni vágy felébresztése. A tanító vagy tanár nem a pedantéria rideg, hanem az atyai szeretet meleg hangján hintsen oly magva­kat a gyermek fogékony keblében, mely édes gyümöl­csöt teremjen az ifjúnak — a férfinak. Az iparos tanonczok legnagyobb része 3—4 évre szegődik valamely mesterhez, egyenlő képesség­gel, tehetséggel nincsenek megáldva a gondviseléstől; műveltségűk, nevelésök sem egyforma, természetes hogy osztályokra kell őket elkülöníteni, nem inas éveik számához arányitva, hanem szellemi képességre tekin­tettel. Tanitassanak meg mindenek előtt gondolkodni — mert a legnagyobb részénél ezzel kell kezdeni, — felébreszthetvén e tehetség, jeleltessék meg annak helyes iránya s a mennyire lehet vezéreltessék is, köttessék a tanoncz figyelme oly dolgok ismertetésé­vel, melyek felfogásukhoz mérten lehetőleg az élet közvetlenségével kedélyökre megnyerőleg hatnak — mi által gondolatmenetük fegyelmezettséget nyer. Szoktassanak bármily tárgy ismertetése, le­írása által önelőadásra, hogy gondolataiknak kife­jezést tndjanak adni, szóbőséget nyerjenek, tisztessé­ges hangon illedelmes szavakkal helyes érveléssel okokkal támogatni tudják állításait. A szív képzésére, az érzelmek nemesítésére vég- hetetlen tág kör és anyag szolgál. A családi életből kiindulva a szülő és gyermek közti viszony fejtegetése, a gyermeki tisztelet köte­lességismertetése, a hála érzet felébresztése, ebből kifolyólag a mester, segéd és tanoncz egymáshozi viszonya, ennek a családi viszonynyal összehasonlítása és kifejtése mily közel állanak egymáshoz, s a tanoncz kedélyére nehezedő borút eloszlatja, felvillan agyá­ban a fény, melynek ragyogó világánál megkönnyebült lélekkel s megelégedve halad megkezdett pályáján tovább. A történelem — s annak kimagasló alakjai, eseményei ismertetése, jellemzése; megérdemlett dicsérése a gyermek kebelben bámulatot, nemes büszkeséget még a más érdemére is, majd önvizs­gálódást bátorságot, hogy ne mondjam hősiességet szül — s fölemeli a föld porából csaknem öntu­datlanul : a szunnyadó erőt tettre, kitartásra buz­dítja, s a haza iránti kiolthatatlan szeretet csirája fogamzik meg keblében. halt meg, az asszony pedig a hagyatékot olyan adós- I ságosnak találta, hogy gyermekeivel egyedül az élet­biztosítási illetékre volt utalva. Már pedig ebből nem | igen tellett nevelőségre. Ig)f az én Rust barátom nagyon is csalódott. Bizonytalanra jött a városba. Nem tudta, hogy mihez fogjon. Néhány hétig csak segélyezhettem volna szerény magaméból, de azután? A helyzet azt taná­csolta neki, hogy dolgozzék, ragadja meg az első alkalmat, mely akármilyen munkát is biztosit! Habár az én Rust barátom nem is volt a kemény dologhoz szokva mégis rá utalta a helyzet. Még a szerencse is kedvezett. Egy kertésznél közönséges szolgai állásra tett szert, addigra, mig valami jobb akad. Magam minden követ megmozgattam az ő érde­kében. Elmentem néhány patronusomhoz s a jóaka­ratot mindenütt megtaláltam. Néhány nap múlva fölkerestem foglalkozásában. Rust barátom elmondta, hogy egy dollárt kap napon­kint, az élelmezés tűrhető, a szállás megletős. Reg­gelire és vacsorára a marché fran^ais-be ment s étkezés közben a kávémérő csinos creolnőnek udvarolt. Az én Rust barátom azt hitte, hogy az a csinos créolnő kitünteti a többi vendégek között, kik nagy­részt durva targonczások és munkások, midőn olyan nyájasan egy darab beeffteakkel s friss toasttal ked­veskedik neki. A fiatal ember egészen oda volt a creol nő után s már el is határozta, hogy ha nem akad hamarjában valami kedvező állása, akkor fele­ségül veszi s lesz kávémérő, mert az üzlet nagyon jól folyik. Meglepett a kíváncsiság s elhatároztam, hogy estére elkísérem az én Rust barátomat dulcineájához. Vígan indultunk s megérkeztünk a vásárcsarnokba, hol a kávémérőnő lakott. Megvallom, hogy magam­nak is megtetszett, mert valójában csinos egy creol nő volt. Nem mulasztottam el barátomat a legmele­gebben ajánlani. Meglehetős párisi dialectusban tud­tomra adta, hogy kedveli Rust barátomat, mert hű és derék vendég. Mcgvacsoráltunk nála s szabad idejében vidá­man elcsevegtünk vele. Azután haza mentünk s egy havanna illata mellett hosszasan eltársalogtunk. Könnyű azután már a haza iránti kötelessé- bek, a polgári jogok, kötelmek főbb lényeges vonások- bani ismertetése, megértetése. Különösen pedig az ipar körébe vágó találmá­nyok ismertetése; mire igen bő anyagot ad a talál­mányok könyve, gondolom 8 vagy 10 kötet, akár előolvasás, akár tanonczok általi olvastatása buzditó- lag hat a tanonezra; még inkább a munkának becse, fontossága, szükségességének indokolt kimutatása; a tanonczok által netalán személyesen ismert egyik másik a társadalomban nagyobb becsülést tiszteletet kivívott iparosnak követendő példaként felemlitése, a tanonczok között szorgalmasabb, buzgóbb, tehetsé-. gesebb iparkodóbbaknak megdicsérése oly szavakkal, melyek a többiek irigységét föl nem ébresztik, —- a gyengébbeknek szorgalomra, kitartó munkásságra meg­nyerő modorral serkentése, s lehetőleg a büntetés ke­rülése a legnagyobb részt minden nevelést nélkülöző szegény tanonczok különben fogékony gyermeldel- lelkében a nemesebb érzelmeket nemcsak felébreszti, hanem meg is honosítja. Ha az imént elmondottakhoz még a tanonczok mesterei oly csekély fáradságot vesznek maguknak, hogy erkölcsi viseletét illetőleg egy darabka papírra feljegyezve beküldik megjegyzéseiket, a nevelést, szel­lemi képzést illetőleg mi kívánni való sem marad fenn. Van nekünk törvényünk, mely rendeli, hogy ipar iskolát kell felállítani—- ki van jelelve mit kell ott tanítani, miután azonban a törvénynek a kor szín­vonalán felül kell állani — föltételezi, hogy az ipar iskola növendékei kellő alapmiveltséggel már bírnak, nemcsak elemi, de polgári iskolát végeztek. Miután azonban a tapasztalat bizonyítja, hogy ez nincs igy — az iparos tanoncz iskolázás első és elengedhetlen következménye a fentebbi általunk jel­zett irányban hatni és működni, nem zárja az "ki, sőt megköveteli, hogy a tanonczok tanitassanak a min­dennapi életben szükséges számmiveletekre, he­lyes irás, olvasásra, természettanra, föld­rajzra, raj zr a, foglaltassanak el teljesen a tanórák alatt — csak túl ne terheltessenek — a folytonos munkásságot megkedveltetni, -—- de nem erőszakolni kell. — És ha iparos tanonczaink ekként vezéreltetnek, hz az ipar és iparosok érdekében, úgy mint a társa­dalom érdekében történik, miveit és képzett iparosok kezében fejlődik az ipar, ekkora társadalmi és állami élet rendithetlen alapokon nyugszik. De a kivitel! A kivitel nem lehetetlen, sót nem is nehéz, ha a czél teljesen el nem éretik legalább megközelítése s a felétörekvés tiszta nyereség, csak az ügy fon­tosságát kicsinyéivé figyelmen kívül hagyni, vagy a kivitel képzelt nehézségének legyőzése, megkísér­lése előtt kislelkűleg visszavonulni s összedugott kéz­zel várni kormánytól vagy mit tudom én kitől a kezdeményezést — nem szabad.' A kezdeményezésnek iparosaink köréből — ta­lán az ipartársulat vagy egyesület kebeléből kell ki­indulni. — Az iparosoknak kell érvényesíteni ama közmondás igazságát: „a mit magad elvégezhetsz, soha se bizd másra“ „a mit ma elvégezhetsz, ne ha­laszd holnapra.“ Azért közvetlenül saját, közvetve a társadalom érdekében indítsák meg a mozgalmat, egy iparos ta­noncz vagy vasárnapi inas iskola létesítése tárgyában ne aggassza a kivitel képzelt nehézsége — a helyi­Néhány nap múlva Rust azon panaszkodott, hogy roszul érzi magát s a feje fáj. Azt gondoltam hogy meghűlt s lefekvést tanácsoltam neki. De már másnap heves láz gyötörte s én orvos után néztem. — Barátjának sárga láza van! — mondá az orvos. Gondoskodtam ápoló nőről s napjában több­ször is meglátogattam. De csak rövidebb ideig tar­tózkodtam nála, mert a sárga láz ragadós. Rust barátom naprul napra roszabbult s orvo­som aggodalmas arezot vágott. — Ki az a creol nő, a ki ápolja ? — kérdezte tőlem. — Creolnő? Hiszen fekete ápolja. — A feketén kívül egy creolnőt is találtam nála s a mint az ápolónő mondja ez tegnap este is nála virrasztott. Nem lehetett más, mint a marché fran^aise szép creol leánya. Elmentem hozzá és bevallotta. Midőn két nap óta nem jött hozzá, elküldött Rust- hoz s szomorú hír érkezett. Azonnal elment hozzá s három éjen át föláldozóan gondozta, ápolta. Gyakran még napközben is elhagyta boltját s Rusthoz sietett. Már most tudtam, hogy a szép creol leány szerelmes az én Rust barátomba. De hiába való volt minden gyöngéd ápolás. A beteget már huszonnégy órája elhagyta eszmélete s az ötödik nap estéjén utolsó sóhaja is elmúlt. A creolnő őrjöngött fájdalmában s a fekete nővel a végső tiszteség megtevósére készült. A holttestet az irgalraasnők kórháza templomában tétette ravatalra, a hol három napig siránkozott. Nem akarták a temetőbe bocsátani. A szegény leány még egyszer akarta látni kedvesét, mielőtt beszö­geznék koporsóját. Megengedték neki. Ráborult a holt­testre s keservesen siránkozott a szerencsétlen, a csalódott Rüszt ravatala fölött. Egyszerre csak metsző sikojban tört ki. — Életben van! El!! . . . — kiáltá. Hozzája siettem, mert azt gondoltam, hogy megőrült; de igaza volt. Ajka gyöngén megmozdult. Az egyik testvér oda lép, szivére nyúl, az halkan séget megadja a város, — tanerőket illetőleg meg­vagyok győződve, hogy az igen tiszteletre méltó ta­nári és tanítói kar, sőt polgárok akárhány tagja szí­vesen közreműködik minden díj nélkül az iparos ta- nonezoknak a szó legnemesebb értelmében emberré képzéséhez. És ha a czél lassan bár eléretik, vagy legalább megközelittetik, iparosainké leend a kezdeményezés di­csősége s a cselekvés érdeme. Mi a tisztességes eljárás! Ily czimű czikk jelent meg lapunk 15-ik szá­mában. Ki volt ott mutatva, hogy az esztergomi kir. adófelügyelőség oly dolgokat is megadóztatott, a melyek léteztek, de ma már nem léteznek, Az adófelügyelőség ezen eljárását „tisztes­ségtelennek“ neveztük. Felszólalásunk oly hangon volt Írva, hogy az ellen kevésbé tisztességes emberek is orvoslást keres­tek volna. Az adófelügyelőség — tudtunkkal — sem orvoslást nem keresett, sem nem válaszolt. Válaszára nem is voltunk kiváncsiak. Mit is válaszolhatott volna? Számokkal bebizonyítottuk, hogy egyik polgártár­sunkra tőke-kamat adó czimén 56 frt. vettetett ki; noha annak az összes vagyona nem ér 56 irtot. Itt tehát az adófelügyelőség illető közege, kétségkívül hivatalos hatalommali visszaélést követett el. Ilyesmit agyon hallgatni nem lehetett. Lapunk megtámadta az adófelügyelőséget, mivel a közönség érdeke követelte. Az adófelügyelőség nem válaszolt. A helyett azonban azt tette, hogy az észnélkül kive­tett 56 frt, tőke-kamat adót, az illető adózó köny­vecskéjében törülte. Ez lett a válasz. És ez nekünk elég. Ennél többet mi sem akartunk. De mit is akarhattunk volna mást, mint azt, hogy városunk egyik adózó polgárát az igazságtalan követeléstől megmentsük? mert azt követelni, hogy az illető közeg felelősségre vonassék, hiú ábránd lett volna. Pedig oly eljárás, hogy zálogjog törlési vég­zés alapján tőke-kamat-adó vetessék ki, amennyire fellázító,' annyira megnevezhetlen eljárás. Még Tisza Kálmán mindenható lesz. addig hi­vatalos hatalommal visszaélő állami közegek biztos menhelyet találnak a sörös hordókba. Sőt a kutyabőr is igen alkalmas takaróul fog nekik szolgálni, Igen még Tisza uralkodni fog. addig az oly sihedereket mint a kik még a kikebelezési végzés alapján is kivetik a tőke-kamat-adót, nem fogjáb elcsalni. A közönség koldusbotra juthat: az ország el­pusztulhat; de az ily eljárás jogosult marad; ezt követeli a kincstár érdeke (!) Es te adózó polgár ne merészelj „csaholni“ még akkor sem, ha azután is megadóztatnak, a mi­vel nem bírsz. Neked „csaholni“ nem szabad. A csa- holás csak az államtitkároknak van megengedve, Te csak fizess és hallgass. Azok, a kik viselt dolgaikkal kompromittálják az országot, be bújhatnak Dréher sörös hordóiba; betakargathatják magukat Erlanger 100.000 írtjával. Rólad pedig szegény adózó, ha utolsó takaródat ma­gadra húztad, lehúzza a végrehajtó oly jövedelem után kivetett adóért, amivel soha nem bírtál, Ez a mostani kormány fogalma szerint az úgynevezett: egyenlőség. A nem létező jövedelmek megadóztatására igen dobog. Keringésbe hozzák a vért s ime tiz perez múlva a tetszhalott élete egészen visszatért. A körülállók csodálkozása és ámulata végtelen nagy volt. A creolnő reszketett örömében. Mióta a kórház áll, húsz év óta, nem történt ilyesmi. A szép creol leány támasztotta föl. Az irgalmas nők jótékony gondozásában csak­hamar egészen felüdült. — Boldog az a férfiú. — mondám gyakrab­ban — kinek sorsában egy áldott női szív osztozik. Az összekelés csakhamar megtörtént. Midőn New-Orleanst rövid idő múlva elhagytam, az én Rust barátom már a marché franyaisban gazdálkodott. Neje karján egy kedves kis, olajszinű csecsemő pihent. A creolnő most még szebb és igézőbb volt, mint lánykorában. A csecsemő-theologus épen az apjára ütött. Rust barátom mindig örömtől ragyogó szemek­kel tekintett boldog feleségére, ki az Ő életét a szó legszorosabb értelmében a magáénak vallhatta. ____ — ó. T árcza üzenetek. Hevesi József. Budapest. Köszönöm. October elejétől megint Budapesten. A példány úgy mén, ahogy kívántad. 1). J. I) e t t a. Minden rendben van. Szegedi tapasz­talásaidat, várva várom. Gy—ff— J—s. Helyben. Valamint az se tudós, a ki három könyvből negyediket csinál, úgy az sem költő, a ki csak rímekben beszél. Prózájára azonban jobb üzenetet érdemel. Gyakorlott toll, némi eredeti styl és egészséges humor. Ez irányban kérve kérem munkásságát. Alkalmilag sora kerül. K. P. Helyben. Városunk szellemi életéből — hála az égnek — kikerülne az egész tárcza, egész éven, válogatósán is. Ennyit levelére. A mi küldeményét illeti : a költemények csak rimes prózák s a prózák nagyon is hamarosak. Talán máskor. De ha jobbat produkál, mint valami nem esztergomi munkatársunk, akkor szívesebben közlünk öntől, már mint föl- diliktől. A Vasárnapi Levél mai tárczánkból némi akadályok miatt elmaradt. P. Jenő. Bpest. Az emiitett munka épen most jelent .meg Buzárovits Gusztáv Ízléses kiadásában. Maszlaghy Ferencz Útirajzai érdekes irodalmi jelenség. Talán lapunk is méltatni fogja, csak méltó terünk jusson. Bővebbet levélben. A szépirodalmi rovat vezetője: Körösy László.

Next

/
Thumbnails
Contents