Esztergom és Vidéke, 1879
1879 / 3. szám
3. szám. I. Évfolyam. ESZTERGOM és VIDÉKÉ közérdekű, nemzetgazdászati, ipar-kereskedelmi és szépirodalmi közlöny. Előfizetési-ár: Júniustól deczemberig .........................5 frt — kr. évnegyedre ........................................2 frt 20 kr. Egyes szám 8 kr. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz Széchenyi téren, intézendők. Megjelenik: hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Hirdetések legolcsóbb áron közöltéinek. , A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesztőséghez X>uua utcza 11*7-ilt szám alatt intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Esztergom egyesítése. II. Nem az uj idők eszméinek szüleménye Esztergom egyesítése; régi vágya és legforróbb óhajtása az mindazoknak, kik őszin tén hordják szivükön városunk igazi érdekeit. Az eszme sokszor volt pengetve; de létesítését kicsinyes önzések mindig jobb időre napolták el. Ma már a civilizatio követelményeivel szemben tűrhetetlen és nevetséges, hogy a teljesen összeépített és semmiféle látható jellel el nem választott négy város csökönyösségből tovább is szétdarabolva, provokálja az idegen gúnyos mosolyát. Megkisérjük ama fényes eredményeket megvilágítani, melyek az egyesülésből származnak. Visszautasithatatlan a valóság ama tapasztalása, hogy anyagi fejlődésünkre kétségtelenül zsibbasztólag, •— mondhatnék: károsan hat ezen széjjeltépett állapot, s annak súlyát sokkal nyomasztóbban érzik a szomszéd községek, mint maga a királyi város. És az nagyon is természetes mert az egymástóli visszavonás az erőket szétforgácsolja ; mig ellenben e g y e s ü 1 v e, összetett erővel nagy munkára van hivatva e gyönyörű fekvésű, s az egyesülés által számban és tekintélyben növekedő város! Mert, hogy egy köztiszte- letü polgártársunk találó hasonlatával éljünk: a gyönge veszszőt a gyermek is könnyen eltördeli; de a vesszőköt eget, a legnagyobb férfi erő sem bírja összehajtani, annál kevésbbé képes eltörni. De áldásos előnyökkel hatna városunkra az egyesülés szellemileg is. Ugyanis Esztergomnak van önerejéből fentartott parallel hat osztályú elemi tanodája és van egy négy osztályból álló reáliskolája, mely utóbbinak fentartá- sára annak idejében magát mind a négy város lekötötte és tényleg kötelezte; azonban mi történik ? 1861-ik év óta a szomszédos városok, — miután a királyi várostól szét lettek választva, eme erkölcsileg is roppant fontosságú kötelezettségükről teljesen és szükkebelü ko- noksággal meg és elfeledke- zének! A királyi város egy magára hagyatott reáliskolájával ; de csak hamar meg kellett győződnünk, hogy csak is az á 1 d o z a t hozatalban hagyattunk magunkra, miután a szomszéd városok, daczára visszavonulásuknak, gyermekeiket tovább is épen oly módon és oly számarányban küldötték a királyi város által fentartott iskolákba mint azelőtt, midőn anyagi segélyükkel ők is azok fentartá- sához hozzájárultak. Semmi sem lehet természetesebb, minthogy a szomszédvárosok eme taktikája felháborodást és reactiót szült a városi képviselő- testület kebelében, s vége az lön, hogy végzésiig kimondatott: hogy a szomszéd községek gyermekei, valamint az azokban elszállásolt idegen növendékek jelentékenyen magasabb tandijakat kénytelenitessenek fizetni, mint a királyi városi illetőségű és az itt szállásolásba hozott tanon- c z o k. Ezáltal kétségkívül a szülők anyagilag is lettek sújtva, s egyszersmind a szomszéd városokba az ide g e n pénz beszivárgását és érezhetőbb forgalmát megakadályozza. De szellemileg még károsabb reájuk a képviselő-testület határozata, mert hisz én édes Istenem 1 az elpártolt városrészek sem állanak csupa jómódú polgárokból, hanem bizony ott is van —szegény osztály. Ez aztán tetemesen meg lett büntetve, mert gyermekeik évi t a n d i j j a i t nem lévén képes fizetni, a jobb tehetségű és magasabb kiképez - tetősre hivatott gyermekek elvonatván atanul- hatástól, szerencséjüktől és jövőjüktől lettek megrabolva. Ekként szorongó hánykodással kell be' vallanunk, hogy a tár s a dalom felien vétettünk és elszakadásunk fentartásával folytonosan vétkeinkkel ostromolni nem átaljúk. És miért ? Mert nem akarjuk tisztán belátni helyzetünket s inkább hallgatunk az önzés és a dacz daemoni sugallatára, mint a józan ész intő szavára ! Az öngyilkos kétségbeesésével szivünk ellen magunk irányozzuk Damokles kardját. A sülyedés és a pusztulás fenyegető léméit össze kell törnünk, meg kell semmisítenünk az egyedül üdvözítő egyesülés által. Ti szülők! vessen lángot szivetekben a gyermekeitek iránt való szeretet, jövőjük feletti félelem, boldogságuk miatti aggodalom! íme! az egyesülés mellett szól Já bölcső sírása, a nevelés és a tanítás 'hatalmas és döntő ügye. Oly parancsoló érv ez, mely ellen 'nincs apelláta! . Mert ha egyesülünk, a királyi város nem leend kényszerítve és erőszakolva, hogy nagy- fontosságú nevelés és tanítás ügyét önmaga tartsa fel csupán, hanem annak visszautasithatatlan terheit a négy Egyesült város összesége és im|o)ant száma fogja viselni, s a sokból édés mindnyájunkra juland valami kevés, mit óriási ávány- ban pótol vissza a szellemi nyereség, — amint állításunkról mindenki meggyőződhetik , kinek' szeme vagyon a látásra és füle a hallásra, s példákkal .'rendelkezünk tanuságtételre, hogy jeles tanintézetek szellemi erejének és erkölcsi fölényének hatványozásában derék esztergomi fiák működnek közre; beszélhet erről dicsnyelven, első sorban örömünk szépsége :a főváros; azután megszólaltathatnók: Győrt, K a n i z s á t, stb. De az e g y e s ü 1 é s t erkölcsi tekintetek is sürgősen követelik, melyeknek számbavétele döntő befolyással van közb oldogülá- sunk megvalósítására. Ki a közügyek erkölcsi oldalait nem szokta mérlegelni ; s azoknak értékévé ^ nem szokott törődni: az sötétben jár és nincs tisztában az emberiség közös javának tényezőivel. Általánosan ismert titok az, hogy a szomszéd községek és a királyi város között a bensőség és a testvériség érzelmének csak igen laza köteléke uralkodik, holott közérdekeink a közös'szeretet parancsolatát szabják élőnkbe, melyet saját jóllétünk jól felfogott követelményei daczára, mégis igno^álunk! A francziák hazáját a testvériség szeretető és szoros kapcsolata tette nágygyá
