Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 18. szám

és pedig az egyik a Lieb-féle ház irányában, a má­sik pedig a kishíd felett, Valdfogel-féle házzal szemközt van tervezetbe véve. Üdvözöljük gyors és erélyes in­tézkedéséért a derék és buzgó tanácsos urat! Ft. Bors Mihály tanár Balatonfüreden pi­heni ki az iskolai év fáradalmait, s csak a jövő hó végén érkezik vissza. — Prokop János városi főmérnök közelebb Érsekujvárott nagyobb veszélynek volt kitéve. Ugyanis egy másfélölnyi magasságból lepottyant az állványra, mely szerencséjére volt, mert különben könnyen es­hetett volna a nyitra folyó áldozatául. * Városunk egy derék iparossal újra gazda­gabb. Lencz Ferencz ur, a mi derék vízivárosi bí­rónk fia, tizennyolcz évi külföldön tartózkodása után szülővárosába hazatért és itt arany és ezüstműves műhelyét felállította. Az arany és ékszerészet terén úgyis kényes dolga volt mindig mind. annak, ki csi­náltatni, mind annak, ki javíttatni akart valamit. E téren akar uj iparosunk haladni és a közönség igé­nyeit kielégíteni. Üdvözöljük az ifjú embert, ki kül­földön szerzett tapasztalatait és munkásságát szülő­városa érdekében értékesíti. — Múlt vasarnap délután a gőzhajó állomá­son felül nagyon sokan fürödtek a szabadban. Fel­kérjük a szolgabiróság és az illetékes községi ható­ság figyelmét ennek meggátlására, mert az ily fürdések veszélyes voltát igazolta azonnal a vasárnap délután is, midőn egy szinte fürdő szitás inas a habokban nyomtalanul eltűnt és eddig még holt testét sem ta­lálták meg! — Losonczy Lászlót az esztergomi közönség lapunkban megjelent gyönyörű szép költeményeiből is ismeri, azért az itt közlött előfizetési meghosza- bitását különös figyelemben ajánljuk, s fűként az egyházi férfiakat művének pártfogására felhív­juk : A „Kesergő lant“ czimű műnek megjelenési és előfizetési határideje, — mint több hírlapban jelezve volt, — f. évi junius végére határoztatok. Mivel azonban több oldalról és illetékes helyről figyelmez­tetve lettem, hogy a határidőnek kitűzése rövid, — s hazánk egyik nagyfontosságú —- de legtöbbnyire silányul fizetett testületé: a tanítói és kántortestület ily rövid előfizetési határidő kitűzése által, ezen épen reájok nézve nélkülözhetlen mű megszerezhetésétől némileg ki vannak zárva — az előfizetési határidőt leszállított áron, vagyis 1 frt. 50 kr. csekély díjért, folyó évi augusztus hó 12-ik napjáig — vagyis azon napig, mely napon a kész munka minden előfizető nevére postára adatik — meghosszabbítottam. E ha­táridőn túl ezen művem egyedül nálam csak 2 írtért o. é. lesz megszerezhető, akár a pénz beküldése, akár utánvétel mellett. Felhívom tehát a hazai ta­nítói és kántortestületet, továbbá a lelkész urakat, hogy a jelzett határidőig e reájok nézve szükséges művet megszerezni igyekezzenek, mivel annak lejár­tával a mii ára magasabb leend. Tartalmazni fogja szerzőnek legkitűnőbb, különféle alkalomra irt gyász- költeményeit, búcsúztatóit halotti énekeit és sirverseit díszes kiállításban. Az előfizetési és megrendelési pén­zek akár egyenesen hozzám, akár pedig fiamhoz Lo­sonczy Gyula királyi járásbirósági végrehajtóhoz, mint ezen mű kiadójához Czeglédre küldendőkbe. Gyűjtők 5 egyszerre beküldött előfizetés után egy tisztelet példányt nyernek. Kelt Czegléden 1879 jú­lius 4-én. Losonczy László, nyug. főiskolai iro­dalomtanár, mint a mű szerzője. — A kővetkező sorok közlésére kérettünk fel, mit is hazafias készséggel teljesítünk. Az 1848—49- iki honvédek temetkezési egylete megalakult a fővá­rosban, mint az ország központjában. Feladata, hogy a régi honvédek tisztességesen temettessenek el. Az egylet szép pártfogásnak örvend, s már is 800 tag­nál többet számlál; elnöke : az erélyességéről ismert Krivácsy József, volt tűzérezredes, Komárom egyik bőse, a szabadságharcz nagyérdemű bajnoka. Az évi járulékok oly csekélyek, hogy azokat a legszegényebb bajtárs is könnyen fizetheti. Azért figyelmeztetjük az Esztergom, .és vidékén még élő lelkes baj társainkat, kik netalán eddig az egylet megalakulásáról tudo­mással nem bírnának, hogy szíveskedjenek minélelőbb magukat tagokul beíratni. Sejósy Alajos jeles festőbarátunk, ki az egri főegyházmegyének templomait lélekemelő szép oltárképekkel látta el és folytonosan Isten dicsősé­gét hirdeti művészi ecsetje, legközelebb Deák Fe­rencz arczképét készítette el, mely Egerben, a me­gyeház dísztermét fogja ékesíteni, s mint mondják: sikerültén és meglepő hűséggel ábrázalandja a haza bölcsét. — GraefTel János czimzetes kanonok közzéte­szi a nagyszombati királyi-érseki convictusnak 1879 -=-80 iskolai évre szóló programmját. A felvételi ha­táridő í. évi September 1-ső ; azonban jó lesz, ha azon szülők, kik gyermekeiket Graeffel úrhoz akarják kül­deni, ha neki ebbeli szándékukat legalább is augusz­tus 15-ig bejelentik. Nem is kell mondanunk, hogy ft. Graeffel ur Nagyszombaton lakik, s az ottani kis seminariumnak volna házfőnöke; de Esztergomról csak annyit tud a scbematismusból, hogy ott lakik Magyarország Herczeg-Primása . . Azután, hogy ott két lap is van, élés uralkodik? azt nem veszi tudo­másul, mert az ő hebegése sem hallik idáig. Drog­ra mmj áról meg azt tartja: „höher Péter! . . Folyó hó 29-én, délben Szentgyörgymezőn tűz ütött ki Gubó János házánál, azonban a kigyul­ladt szálmanemű csakhamar eloltatott, úgy hogy a bámulatos gyorsasággal oda érkező tűzoltóinknak csak kevés részük juthatott már az oltásban. Figyel­meztetjük az illető hatóságot azon rendelet érvény­ben tartására, mely a gabna nemüeknek a lakóházak udvaráni elhelyezését tilalmazza; jó lenne erélyeseb­ben felügyelni, különösen Szentgyörgymezőn, hol a lakosság tágas szérűhelyiséggel rendelkezik. — Somoskeóy, ki gróf Veysy név alatt szere­pel a külföldön és nagy kozákoskodásról ismeretes, közelebb 50 frankot küldött Párásból Tóth Samu, ref. lelkészhez, gömörmegyei Serkébe, egy szegény fuvaros részére, ki őt 1874-ben négy napon át ide, s tova kocsiztatta, de akkor szépen búcsúszó nélkül otthagyta valahol a fuvarost, a nélkül, hogy eszébe jutott volna, bogy a fuvarbért kifizesse. — Prokop János városi mérnök házánál a na­pokban két ízben járt tolvaj, s összesen öt liba, két kicsa és egy kakas tűnt el rabló kezei által. Úgy látszik, nagy étvágya volt különféle pecsenyére, -—- és a rendőrség alszik? — Orvvadászat. Nehány könnyelmű fiatal urfi azt a bátorságát vette, hogy a felső városi szigete­ken, a legnagyobb szénahordás alkalmával kacsákra vadászott. Holott azokon a vadmat szigorúan el van tiltva, s az ebbeli jog törvényszerüleg a bérlőt illeti. Az urfiak máskor merészségüknek könnyen meg­adhatják az árát, mert fegyverüket is elvesztik, s a mellett pénzbírsággal is megfognak büntettetni, azért meg aztán majd papájuk haragját vonandják ma­gukra. f Tanfy Ferencz tanár, városi képviselő és volt honvéd súlyos betegségén megkönnyitett a halál, s temetése kedden nagy közönség mély részvéte mel­lett ment végbe. Nyugadjék békében és sírján virasz- szon a közbecsülés emlékezete! — Sok mindenféle gyűlés volt, vau és lesz az idén hazánkban; de Esztergomra nézve legfontosabb­nak ígérkezik az országos borászati congressus, mely hihetőleg folyó évi szeptember hó folytán fog Buda­pesten megtartatni. Nem tudjuk, ha városunk és vi­dékünk bortermelő közönsége tudomással bir-e azon nagy mozgalmakról, melyek a congressus megtartása végett a főváros érdekelt közönségének figyelmét felhívták? És van-e a congressusra nézve az intéző körök által valamiképen informálva ? Mert borgazdá­inknak kötelességük minél tömegesebben ezen a con- gressuson résztvenni; ezt saját jól felfogott érdekük parancsolja. — A temetői bűzt nem a kripták okozzák, hanem a temető felügyelője basa kedvében disznókat tart a kegyelet e szent helyén, s azok garázdálkodá­sának ocsmánysága támasztja a dögleletes levegőt. Azon tanácsos úrtól gyors és szigorú intézkedés kí­vánunk, kinek szakma köréhez van beosztva a te­mető ügye. —■ Valaki azt a msgjegzést tette, hogy a Habsburgcsaládban három királyi fóherczeg sem be­szél magyarul. Mi meg azt mondjuk, hogy igen is több mint három beszél és. pedig: János Sal­vator főherczeg, József főherczeg, F r i d ri c h főherczeg, József nádor leányának fia, jelenleg Krakkó parancsnoka; és a kit mindenekelőtt kell vala meg­neveznünk, a nemzet szemefénye K u d o 1 f trón­örökös. — Varosunkban nehány derék hazafi, a hon­védé ml ék feltartására szükséges alaptőke beszer­zésén buzgólkodik. E végből három szinelőadás van tervezve, egyet műkedvelők adnak, a másikot a mű­kedvelő társulat tagjai, a harmadikat pedig rendes színészek fogják játszani. A czél nemessége fölment bennünket minden megjegyzéstől, s kívánjuk, hogy a buzgó törekvést fényes siker koronázza! Ugyanazon czélra gyűjtések is folynak. Ajánljuk a közönség hazafias pártfogásba. —■ Régi tűzoltók a „több tűzoltó“ aláírással ellátott czikkre vonatkozólag azon megjegyzést teszik, hogy a volt főparancsnok, Beliczay Gyula ezen disztisztében öt év alatt kiváló érdemeket szerzett magának és mindenkinek tiszteletére tette magát mél­tóvá, nemcsak ügybuzgósága által, hanem áldozat- készségénél fogva is, mert nyilvánosan tudott dolog, hogy ő az egylet czéljainak előmozdítása tekintetéből, a maga zsebét is igen gyakran vette igénybe. A zenekart jó rendben tartotta, s egyházi körmenetek alkalmával a tűzoltók és a zenekar élén vett részt, mely mindig jó hatást gyakorolt ; azonfelül ama zene­kar privát helyeken is sokszor működött, s a muzsi­kus tagoknak alkalmuk nyílt pénzkeresetre szert tenni; az egylet pedig minden ilyen alkalommal pénztára részére egy forintot kapott, s igy a cassa valósággal szaporodott. Végül dicsérik genialitását, hogy az egy­letnek, a legválságosabb helyben is adott, vagy tudott pénzt teremteni, hogy felmerülő szükségletét fedez­hesse. Adjuk meg mindenkinek a magáét és ismer­jük el úgy az egyiknek, mint a másiknak kiérdemelt babérait. — Ä Molnár István által jelesen szerkesztett „Borászati lapok“ 14-ik számában, a bor megsava- nyodása és megeczetesedése, mint legveszedelmesebb bőrbetegségekről van szó. Ezen bajok nálunk is gyak­ran előfordulnak, annálinkább, mert itt is jóval több a vörös bor, mint a fehér, már pedig tudva van,hogy egyátaláu a vörös borok sokkal könnyebben eczete- sednek meg, mint a fehérek. Orvoslásmódját jövőre fogjuk részletesebben megismertetni. — Reviczky Győzőnek, a tűzoltó egylet főpa­rancsnokának, Matyasóvszky Vilmos szolgabiró egy elismerő levélben köszönte meg, a legközelebbi tűz­eset alkalmával erélyesen tett, gyors intézkedéseit.- A közkórházi bizottság Pap János taná­csos elnöklete alatt, Dr. Feichtinger kórházi főorvos indítványára egyhangúlag elfogadta a szat­mári zárdafőnöknő azon ajánlatát, hogy a kórház gon­dozását ezentúl a szürke nénék fogják ellátni oly árért, mennyibe eddig került a városnak. Minthogy pedig ez ügyben a közgyűlés van hivatva véglege­sen határozni, annál fogva annak bővebb fejtegeté­sét a közgyűlésről adandó tudósításunkban fogjuk megtenni. r Érdekes ajánlatot tett dr. Szabó József, mely szerint a Budapesten tartandó orvosok és ter­mészetvizsgálók XX-ik nagy gyűlésének tagjai előtt villanyfénynél geológiai képleteket fog mutogatni. — Ghazi Ozmán basa, Plevna hőse, újabban szomorú nevezetességre vergődött. A szultánnál ugyanis befolyásánál fogva egyre másra buktatja a kormá­nyokat és éltávolitattja azon derék török hazafiakat, kik a roskadozó birodalom megmentésére irányozzák törekvéseiket. Teszi pedig mindezt azért, mert a muszka rubel megbolondította. Dr. Toldy László „A föld és népei“ czimű munkájának 3. és 4-ik füzete megjelent és hozzánk beküldetett. A munka tartalmának jelességére csak annyit jegyzünk meg, hogy abból legközelebb lapunk­ban mutatványt fogunk közölni, bogy az által az olvasó közönség érdeklődését fokozzuk. Kiállításának díszére nézve Méhner Vilmos kiadót dicséret illeti. Egyes füzet ára: 30 kr. Megrendelhető: Budapesten, Kalap-utcza 4. szám. * Báíorkeszi határban lévő ,! antalliázi pusztán Hazay Ernő országgyűlési képviselőnek behordva volt repeze termése f. hó 26-án reggeli 2 óratájban kiü­tött tűz-vész által megsemmisittetett. Megégett még egy 45 öl hosszú pajta, mely alá ezen repeze rakva volt, s több gép szerkezet. Az összes kár 12—15000 írtra tehető. Biztosítva volt ugyan, valamint a rep­eze úgy a pajta is, de csak a kár alig fele értékig. A tűz mimódoni eredetét a megejtett vizsgálat alap­ján sem lehetett felderíteni. — Aranka szép volt, fekete tüzes szemeivel, halvány piros arczájával és gazdag ezüst hajával. Szegényt a korai bánat megőszitette és szivét az élet örömei iránt végkép elzárta. Metszett ajkairól csak ritkán lehetett szót hallani, akkor is komolyan és röviden beszélt. Egyetlen öröme a zöld folyondárral benőtt lúgos volt. Itt szeretett dolgozni, mélázni és — ábrándozni. Ugyan miről ábrándozhatott ez az északi pólus? Lopva olykor könnyeket véltél sze­meiben csillogni . . . ! A szellő beszélhetne sóhaj­tásairól, melyek estenden majd megfojtják kebelét és szivét görcsök györődzik körül. . . Szegény Aranka! Egy este ott ült szintén kedvencz lúgosában és Ele­mér mellette , . . Keveset beszéltek. Ugyan mit is lehet oly nővel beszélni, kinek minden szó fájni lát­szik ? Elemér szerette Arankát, s egy elfeledett pil­lanatban kiszalasztá ajkán. Aranka felállt némán és komolyan; ránézett a vakmerőre és kis kezecskéjé­vel fenyegetve csak annyit felelt: Én Luczerna Aranka vagyok! . . Azzal ott hagyá a lúgost és a lefőzött ifjút. . . A regénynek vége lett. Beküldeteíí. Tek. Szerkesztő úr! Becses lapja leg­utóbbi számában az iránt interpelláltattam, hogy: Yan-e tudomásom arról, hogy a műkedvelő társulat elnöke már több hónappal ezelőtt lemondott? S ha van, mindekkoráig miért nem hoztam azt a közgyűlés tudomására ? A hozzám intézett interpellátióra válaszom ez: Igen is van tudomásom arról, hogy az elnök a választmány előtt leköszönő levelét felolvasta. En azonban, miután az elnököt a közgyűlés válasz­totta, azon indítványt tettem, bogy a választmány az elnök leköszönését ne fogadja el; mivel — néze­tem szerint — az elnök a közgyűlés előtt lett volna köteles lemondani. Indítványom felett hosszabb vita fejlődött; a minek az lett az eredménye, hogy a választmányi tagok érdemleges határozat hozatala előtt eltávoztak, t. i. sem a leköszönés, sem az én indítványom el­vagy einem fogadása felett szavazás nem történt. Ebből kiindulva, én Kényi Kezsőt tartom a műkedvelő társulat elnökének és nem érzem maga­mat feljogosítva, hogy az ő tudta és utasítása uélkül, a közgyűlést összehívjam. Végül legyen szabad az interpelláló urat fel kérni, hogy nem volna-e szives az alapszabályok illető paragraphüsát vélem — szinte nyilvánosan — kö­zölni, a mely paragraphus szerint az elnök leköszö­nése esetében a titkár közgyűlést volna köteles ösz- szehivni ? ezt azért kérem, mivel ilyesmiről tudomás­sal nem bírok; noha az alapszabályok szerkesztésénél jelen voltam. Az alapszabályok és egyéb iratok pe­dig Kényi urnái visszatartva vannak. Esztergom, 1879. juliüS 26. Bártfay Géza, titkár. Felelős szerkesztő: Sarkady István. Lapunk zártával kénytelenek vagyunk olvasóinkat értesíteni, hogy Sarkady István ur lapunk szerkeszté­sétől a jelen számmal megválik. A jevő szám úgy az uj szerkesztőség, valamint a következmények iránt bővebb felvilágosí­tást fog adni. Esztergom 1879 július 30-án. id. MELLINGER REZSŐ az „Esztergom és Vidéke“ kiadó tulajdonosa.

Next

/
Thumbnails
Contents