Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 2. szám

— Az öreg Oltóssyról szól az ének. Széles | Magyarországban csak igen keskeny körben isme­retes, bogy honnét kerülnek világhírű kereskedésekbe a szebbnél szebb, vastagabbnnál vastagabb ugyne- veze't C8ibukszárak, vagyis ama szelelő fák, melyek a török pipák szárául szolgálnak? Nagy és háláda- tos iparüzlet ez, mely az egész világon kitudta vívni az elismerés koszorúját, És pedig itt Esz­tergomban terem és innen terjed szét a told minden részébe, s legelső alapitója és mi­velője: Oltóssy Pál, helybeli polgártársunk, ki megérdemli, hogy nevét, mint egy honi^ jöve­delmező ipa1 ág alapítójáét, megörökítsük és eb­beli érdemeit hazai közönségünk tudomására hozzuk. A mivelésről más alkalommal fogunk szólani. — A helybeli kereskedelmi és iparbank május 31-én tartott igazgatósági gyűlésen azon szép határozatot hozta, hogy a vasúti rés z- vények vásárlásának megkönnyítése czéljából azok számára, kik előjegyezni akarnak, s e végre kölcsönpénzt kell igénybe venniök: a szokottnál olcsóbban, t. i. 7%-el teszi folyóvá a kívánt összeget, mi által ezen nagyfontosságu kérdés iránti közérdeklődést tetemesen növelte. — A kereskedelmi ifjak önképző és segély egylete Pünkösd vasárnapján uj helyiségében társas vacsorát rsndezett, melyen nagy számmal vettek részt, s végzésbe ment, hogy jövőre hasonló össze­jöveteleken nők legszívesebben fognak láttatni. — Egy nagylelkű tény, mit örömmel sietünk nyilvánosság elé hozni. Ugyanis Huth Miklós a színkör jó lelkű tulajdonosa, a színigazgatóknak 70 fitnyi bérkövetelését szives volt elengedni, miért a művészet nevében hálás köszönetét nyilvánítunk. — Tiszteljük a főpostahivatalt Budapesten. De az már mégis boszautólag hanyag és könnyelmű eljárás, hogy azon csomagot, melybe a vasárnapi „Egyetértés* számai voltak, s nyomatott szál­lítólevél szerint Esztergomba szóltak : Vad­kertre küldötte, s mi csak harmadnapra kap­hattuk meg, midőn az újság érdekeltségéből termé­szetesen igen sokat vesztett. No már az ilyen gon­datlanság csakugyan vad dolog. Máskor nem iustálunk belőle, ha pedig történnék, akkor üdvözlő feliratot készítünk Geivay legfőbb póstaigazgató úrhoz. — Az Ígért történeti beszélyt roppant tárgy­halmazunk kiszorította és csak jövőben kezdhetjük meg, s ezentúl kedves hölgyeink élményeire és ke­gyeik boldogító elnyerésére kiválóbb hódolatot és jaagyobb gondot fogunk fordítani. Addig is magas itólöszékük előtt gyöngéd és mosolyteljes elnézésért esedezünk. Oh, mert a hölgyek ékessége: a gyön­gédség és elbűvölő varázsuk: — a mosoly. * Hétfőn esti 9 órakor, a Halottak utczájában egy asszony feküdt az utcza közepén egész önkivlili álapotban ; midőn magáról életjelt adott, kitűnt, hogy „szőlőnedve“ volt az, mi őt félholtra verte. * Kedden reggel 5 — 6 óra között egy alig félévesnek látszó-gyermek-hulla Aszott a uagy Duuáu. Eddig nem kaptunk értesítést, vajjoo találkozott-e valaki, ki e-kis ártatlant siratja? Pünkösd hétfő szép időt hozott, melyet kö­zönségünk teljes mér\ ben élvezett. A reggeli órák­ban a 8Z-.Orbán kápolnai ájtatosságon szép közön­ség vett részf, kár hogy az ájtatosság végeztével az imádkozok 3/4 része elmarad a galagonyás és mélyút földalatti épületeiben, hol azután néha túl­hajtanak. Délután igen nagy közönség kereste meg a vaskaput, hol is kedélyesen mulatott igen sok kis társaság. Figyelmeztetjük azonban a rendőrséget, hogy jó lenne ha ott is jelen lenne, mert például hét­főn akadt a nemes fiatalságból nehány, ki valódi sportot csinált a veszekedhetnémségböl, és keresték az okot a verekedésre, sőt egy alkalommal ok nél­kül is kezdtek, hol a szép nem egyik amazoni ér­zelmű tagja adta meg a jelszót Az egyszeri prédi kátor módjára még most az egyszer kegyelmezünk a sportoló fiataloknak, de ha még egyszer történik, akkor megmondjuk, hogy kik voltak, ha mindjárt Pestről kellene is aztán csizmát hozatnunk. — Ma csütörtökön városi közgyűlés fog tartatni, melyről jövő számunkban érdemileg fogunk referálni. — A fögymnasium tanári kara hétfőre várta ngos és ft. Luther Nándor kir. tanácsos és fő­igazgató urat, ki azonban ismeretlen okokból nem jött el s igy az érettségi vizsgálatok is későbbre let­tek elhalasztva. — Zichy Géza gróf s a Fortuna rabja. A gróf télen át tudvalevőleg a budai Eortunaépület tőszom­szédságában lakik. Pár nap előtt egy gyermekgyil- kolás miatt 5 évre. Ítélt rab, Kommancsik Pál, az ő lakása felett levő tetőn igyekezett megszabadulni. A gróf észrevette s lelövéssel fenyegetve kénysze­rré, hogy visszatérjen s egyúttal inasát elküldve a felügyelőkért, a szökevényt elfogatta. — Rövid hírek a fővárosból. Katonák és polgárok között véres verekedés volt teg­nap egy városligeti korcsmában. Egy polgárt súlyo­san megsérülve vittek a korházba. — T ajjv a s z i dandár szemlét tart ma Gammel tábornok a Kussevich-‘éle gyalogezred fölött; mely alkalom­mal minden katona elmondhatja kérését vagy pa­naszát a tábornoknak anélkül, hogy azt íellebbvaló- inak előbb bejelentette volna. — Öngyilkos­sági kísérlet. Brunner Adolf 15 éves buda­pesti kereskedő inas tegnap éjjel a margithidról a Dunába ugrott, de ideje korán kifogták és a Rókus kórházba szállították. — Tettét, wmt jnoLdja, azért követte el, — mert gazdája nem akarta felszabadí­tani, pedig a 3 évi tan onczideje már elmúlt, és^ezt nagyon szégyenlé. A városi pénztár 1879 évi május havi forgalmáról. Bevétel: Házi pénztári jövedelem a főkönyv szerint 15558 frt 37 kr. Állami adóban befolyt 6531 frt 80 kr. Kincstári illetékben 728 Irt. 57 kr. Eényüzési adóban befolyt 57 frt 50 kr. Vidéki adóban befolyt 20 frt 61 kr. Árvapénztári bevétel 669 frt 58 kr. Ájtatos alapítványi bevétel 719 frt 29 kr. Összes be • vétel 24285 frt 72 kr. Kiadás : Házi pénztár kiadás 14347 frt 36 kr. Állami adó beszállittatott 6531 frt 80 kr. Kincstári illeték beszállittatott 728 frt 57 kr. Fényüzési adó beszállittatott 57 frt 50 kr. Vidéki adó elküldetett 20 frt 61 kr. Árva pénztári kiadás 711 fit 2 kr. Ala­pítványi kiadás 843 frt 8 kr. Összes kiadás 23239 frt 94 kr. Ebből látható az, hogy a város pénzügyi álla­pota tekintetbe véve a feníorgó viszonyokat és azon körülméuyt, hogy a pénztárnak a lefolyt hóban 5 rendbeli váltófizetése volt, — nem épen ked­vezőtlen, mit részint a békehíréi intézménynek, de legfőkép polgármesterünk erélyes és tapintatos eljárásának köszönhetünk. Sz. Néhány szó a szőlőtermelés és fate- nyésztés tárgyában. Hogy hegyes, partos fekvésű szántóföldjeinket czélszerü munkálat mellett haszonvehetővé és jöve­delmezővé tehessűk, szükséges, hogy azon földrészt, melyet partos, oldalos rossz íekvőség és minőségénél fogva gabona termelésre használni csaknem lehetet­len: — mert gyakrau megtörténik, hogy a sebes zápor a trágyát földestől vetésestől a völgyekbe lesöpri — ennélfogva legczélszerűbb, ha szőlővesszővel beültet­jük és pedig ha lehet gyökeres, — ha pedig ez nem volna, az esetben sima vesszővel fúró után; —de arra vigyázni igen szükséges, hogy a szőlővessző szemei e 1 f a g y v a ne legyenek, mert a munka sikertelen volna. —Hogy pedig a munkát czélszerűen eszközölni lehessen, szükséges ügyelnünk az alább közlendő uta­sításra, t. i. : 1-ör. az elültetendő tért, ha tehetségünkben van, ássuk fel két ásó uyomásnyi mélységre úgy, hogy a fold felsőrétege^ mentőljobban alólra essék. — Ha pedig a költséges ásatást megtenni uem lehetne, akkor 2*°r. Szántsuk fel a beültetendő tért nyáron ugarolásképen, és azt megfogasolván lehengerezzük, — és ha módunkban áll, őszkor ismét szántsuk meg, de nem oly mélyen mint azelőtt, és ismét heugerezzük meg, -— ha pedig henger nem volna, az esetben sima boronával — melynek tetejére egy da­rab jó nehéz ía kötendő, hogy a földet jól lenyomja, és a hantokat össze zúzza. Ha pedig költség a szántásra sem volna; az esetben szükséges 3- or. A tőidet azon egyenes vonalban, hol a sorok esnek; kapával megsorabolni. — És hogy ezen munka czélszerűen essék, szükséges a beültetendő tért zsinórral megjegyezni. — Mely után: 4- er.^ A zsinór mellett egyenes vonalban másfél láb távolságra — ellető fúróval másfél lábnyi mély lyukat kell túrni, és az ültetendő vesszőt beletevén és a lyukba apró porhanyó tőidet bocsájtváu; — agyag­ból apró trágyával kevert malter-féle pépet kell ön- teui azért, hogy a szőlővesszőu lévő szemek beisza- poltassauak és csírázó erejöket kifejthessék és gyö­kerezhessék. — De azonban: 5- ör. A szőlővessző ültetésre még más rendszer is alkalmazható, t. i.: ha a szőlőfúró?al lyukat csiná­lunk és a vesszőt beledugjuk, — akkor a lyuktól kétujuyi távolságra ismét egy hasonló mély lyukat túrunk, és a földet a fúró segítségével a mellette beül­tetett vessző mellé szorítjuk, — ezt pedig (igen ter­mészetes) — azért kell tenni, hogy a lyukban lévő szőlővessző mellé a földet jól hozzászoritváo, — a csírázás annál hamarább előidéztethessók. — De ha az idő száraz; — igen szükséges, hogy a beültetett szölövessző megöutöztessék, mert különben az ültetés­ből sok elmarad, s az ültetvény ritka és hiányos leend, melyet is kénytelen a tulajdonos jövő évben ismét újra ültetni. 6- or. Az ültetendő szőlősorokat legczélszerűbb három láb széles barázdákra beosztani, és az előbbi pontokban említett módon beültetni, 7- er. A tavaszkor beültetett szőlőtért vigyázva kétszer kell bekapálni, — mert különben a dudva, gaz elnyomja. — és télre pedig, — hogy a bimbók s gyönge vesszők eine fagyjanak: becsületesen bekell fedni. 8 or. A jövő tavaszkor a befedve levő szőlőt kikeli nyitni, vagy is kitakarni, — de igen vigyázva, hogy a gyönge szőlővessző eine vágattassék. — Mely után a szőlővesszot egy szemre megmetszvén, a kifa­kadt és felnőtt gyenge szőlő vesszejét anuak idejében egy láb magasságnyira elkeli törni, hogy a tőke annál inkább erősödjék és vastagodjék. — A többi munkát, — t. i. a kapálást, kivonást, és a beíedést is szinte a szokott rendes módon kell eszközlésbe hozni, és a szőlőt bekarózván; — évről-évre gyarapodásnak indul a tőke, és harmadik évben teremni kezd, és az utána következő (években, — (ha elemi csapás nem éri) — igen gazdagon fogja visszafizetni a szorgalmas gazda által ezen czélra előlegezett költséget, — vagy is, ha azon bizonyos földrész gabona termelésre használtat­nék, azi esetben öt-hat, — sőt több év alatt sem hoz a reá fordított költség levonása után oly hasznot, mint mikor szőlőnek van átalakítva az említett hegyes par­tos, — nagyobb részben haszontalan tér. A fentebb említett ültetés szerint egy 1200 □ öl területű térre vagy is 6 kapás szőlő kiültetésóre, — úgy, hogy a szőlőföldnek mind a két szélén tél ól, — nem különben a felső és alsó végein is fél öl tér ba­rázdáknak szabadon feuhagyatott: szükségeltetik 9063. darab szőlőveszsző, — és ha gyökeres, — ha pedig ez nem volua: sima vesszővel is belehet rakni, — főkép ha őszkor levágatik és azt földbe egy 14b- nyira betakarván, tavaszig meggombásodik és a fentebb irt módon beültettetek és ápoltatik. Az imént említett szőlőtér beültetése után nem árt, sőt inkább a hideg szelek ellen igen is használ és mentőszerül szolgál a szép egészséges termő gyümölcs fa, mely is a szőlő szélén ültetendő, mely szinte annak idejében a szép gyümölcs termés által vissza adja a szorgalmas gazda által reá fordított költséget. — Azért a gyümölcsfa nevelés és nemesbítésre kellő figyelmet és gondot fordítani, — saját haszuunk előmozdítása tekintetéből is elnemulasszuk. Hogy a kiültetett szőlőtér részint a marha, birka, sertés legeltetéstől, — részint a dühöngő szelek romboló veszélyétől mentve legyen, — szükséges azt szélein felárkolni és eleven gyepűvel beültetni, melyre legalkalmasabb az akáczi mag, — melyet is leforráz­ván és árkocskákba elültetvén igen gyorsan felnő, — s annak idejében a levagdalt ágakból részint szőlő garát, részint tűzre való ágat lehet a házi szükségre készíteni. —y. Vidéki levelezések. T i n n y e (Pestmegye) f. hó 2-ról kelt levélben ifjak nekünk, hogy Tinnyén pénteken egy helybeli gazda Mupa szerelemféltésből feleségének a hasát föivágta, ki legott szörnyet halt; a gyilkos pedig felakasztotta magát ■ midőn a rendőrök elfogatása végett megjelentek, az ő lelke már más világon járt egy magasabb törvényszék itélöszéke előtt. Zsámbék. (Pestmegye) Vetéseiuk közül az ősziek, hol a viz nem pusztított, jól mutatkoznak, tavasziak azonban most kezdenek mutatkozni, azért azokról még véleményt nem mondhatunk. Szőlőink jól állanak. Nálunk mostanában jég nem volt, mint esztergomi szomszédságunkban. Perbal (Pestmegye) Búzáink rozsdásodnak a sok esőzés folytán ; a tavasziak gyéren kezdenek mutatkozni. Leányvár. (Pestmegye.) Rozsda odik a búzánk ; a rozs jó ; tavasziak középszerűeknek mutatkoznak. Szentkereszt. (Esztergommegye) A legközelebbi bucsujárás alkalmával nagy verekedés volt, úgy hogy többen elfogattak. Ily nagy és szent helyen több rendőrre vol a szük­ség, hol az egész országból az ajtatoskodó hívek roppant száma szokott áhítatból megjelenni, hogy ily scandalüinok máskor ne fordulhassanak elő. SZÍNHÁZ. „Milyen lesz a világ 200 év múlva, vagy: a női emanczipátió kora u Ily czimii darabot választottak színészeink az utolsó előadásra. Csütörtökön má­jus 29 éu íejezték be szerencsétlen működésűket. Ezeu a napou tette lehetetlenné a hármas igaz­gatóság Esztergomot még egyszer viszontlát* h a t n i. Iiy skandalumot még soha nem láttunk.' Az iró összes tudománya összpontosult, hogy a nőket férfiruhába s a férfiakat női ruhába öltöztette, k fér­fiakból csinált „bajuszos“ szobaleáuyt és szokuyás „úrnőket“; a nőkből pedig uadrágos főpolgármestert törvényszéki ülnököt stb. Az egész darab egy nagy zagyvalék és ezt a zagyvalékot magyar ember irta. A közönség többször adott megelégedetlenségének hangos kifejezést. Balog impertiuens f r i v o 1 játéká­val megérdemelte volna, hogy kiíütyöljük; sajnáljuk, hogy nem szegődtünk azok közé, a kik k í a k a r t á k fütyülni. Valóbau, csodáltuk, hogy finom érzékű közönségünk végignézte ezt a kraj- czáros komédiát. Balog és H a n e 1 voltak az est hősei, ezek tüntették ki magukat legjobban a szok­nya emelésében; ezek valóban érdemessé tet­ték magukat, hogy a városból kísértessenek ki. A többi nőknek öltözött férfiak is elárulták, hogy ők nem< siteui nem képesek, a legtöbbje úgy látszik muukakerülésből került a színpadra. Közönség szép számmal volt s mindannyian elégedetlenül távoztak. T. T. Szerkesztői posta. Budapest. P. O. szerb-uteza. Az illető firmát Shmitd de Wilde consul ur képviseli; azonban a consortiumról csak akkor igér felvilágosítást, ha az itteni részvénytársulat tett leg megalakult. Becses közreműködését várjuk. N. Kanizsa. Kézszoritásomat ! Köszönöm szives figyelmedet. A költemény legközelebb fog jönni. Temesvár. Ötevényi. A szép novellát előre is üd­vözöljük, baráti jó kivánataidat köszönöm. Budapest T. Gyula. Emié ézzél régi időkről. Iga­zad van, akkor én verseltem neked; most irj te nekem ügyes tudósításokat a fővárosból. C z e g 1 é d. J. T. A hally.alapitvány végett tett lépé­sünket némi siker koronázta; magán levélben bővebben. N. N. igazgatóságnak. Ha városunk érdekeinek szemmeltartása mellett lesz ama kérdéses czikk Írva, úgy a mint mi meg vagyunk győződve, igen szívesen helyet adunk, s azért honorárium nem jár, sem kiadói költséggel nincs összekötve. Semmi tekintetben sem kötjük le ma­gunkat. Loson czy Lászlónak. Hazafias költeményed csak gyújtani fog. És mi azt akarjuk ; légy szives hova ha­marább régi veterán barátságunknál fogva bennünket meg­tisztelni. Üdvözöllek 1 Budapest. Semmi sem fog bennünket sodrunkból kiforgatni, mi ma már nem hiúságból tesszük azt, haneiq hazafias kötelességből.

Next

/
Thumbnails
Contents