Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 7. szám

HÍREK. Juuius 22-éu. MT Lapunkra előfizetést nyitunk és pedig: Julius-Deczemberi félévre : .... 4 ft — kr. Julius— Septemberi évnegyedre: . . 2 ft 20 kr. — A Pauli sz. Yinczéről czimzett irgalmas nővérek esztergomi leánytanodájában az 1878/9-dik évi nyilvános zárvizsgálatok következő rendben fog­nak megtartatni: A külső leánytanodábau: junius 25-én az I, II. és III. osztályban, junius 26-án a IV., V. és VI osztályban, junius 27-én az „Externát“- ban, junius 28-án pedig reggel fél 8 órakor a há­laadó isteni tisztelet és az érdeir.sorozat felolvasása leend. E vizsgálatokra az illető t. ez. szülőket és minden iskolabarátot tisztelettel meghívja a zárda­főnöknő. — Losonczy László, veterán költő, ki nem­zeti irodalmunk költészetének mindig egyik fényes csillaga marad: „Kesergő lant“ czim alatt hirdet műveire előfizetési felhívást, s a nagy hatású költe­ményeket mindenki szívesen fogja olvasni, ki ked­vesét elvesztette, vagy szeretteit gyászolja, s azokból meríthet bánatos szivére vigasztalást és enyhülést. Ára, a tömör kötetnek: 2 it. Meg fog jelenni julius végén. Előfizetéseket szerkesztőségünk is készséggel elfogad. Ajánljuk melegen t. olvasóink becses párt­fogásába. — Kruplanicz Kálmán alispán és Mattya- sovszky Vilmos szolgabiró urak a gleicheii- bergi fürdőre utaztak az ott egészsége helyreállítása miatt időző főispánunk tiszteletteljes látogatása vé­gett. Magukkal vitték mindnyájunk őszinte üdvöz­letét, s ama legforróbb közóhajtást, hogy megyénk díszét jó és friss egészségben, lelki és testi erejének virágzásában mielőbb körünkben tisztelhessük, s a nép javára irányuló áldásos működését hova hama­rabb élvezhessük. Isten hozza őt vissza a szeretet hajlékába! — Az esztergom-vízivárosi lelkész ellen bűn- fenyitő vizsgálat vau folyamatban, mely a közer- köicsiséget közvetlen érintvén, azzal jövő számunk­ban szándékozunk foglalkozni, midőn a kívánt ada­tok teljesen rendelkezésünkre fognak állani. — A szülök vigyázatlansága és a kisded ovoda. Múlt vasárnap Szentgyörgymező városában egy négy éves gyermek játszás közben véletlenül a kútba esett, s a vele játszó néma testvérkéjének sí­rására rohantak elő a szülők, míg egy bátor ember legott a kútba ereszkedett, s a halállal tusakodó gyermeket szerencsésen kimeutette. Miért van Esz­tergomnak két óvodája, az egyik pedig nemes em­berbarátok áldozatkészsége folytán egészen i u- g y e n e s ? — A másik szerencsétlenség a kis piaczou történt; egy három éves forma czigány gyerkőcz egy kocsi által elgázoltatván; jobb lába a kerék alá került és súlyosan összezuzatott. A gyermek íekete szüléi azalatt egy boltban vásárlásokat tettek, s vi­gyázatlansággal a kocsis nem vádolható. A czigány gyereknek is vau helye a kisded óvodában. A szülők gondatlansága mindig megrovást érdemel. — Egy hajdú hordozott a napokban az utczá- kon két szép kis leánygyermeket, sem ők az ártat- lankák, sem mások nem tudták megmondani, hogy kihez tartoznak. Bizony, bizony mondjuk nektek, hogy szülői legszentebb kötelességtek tudomásul venni, hogy nálunk két igen tapintatosan vezetett ovoda áll fel; tessék a picziségeket oda küldeni és akkor nem leend baj. .— Mint halljuk ma, Vasárnap, János Salva­tor főherczeg ismét városunk vendége leend. — A nyolczadik osztályt bevégzett fiatalok ígéretet tettek egymásnak, hogy tiz év múlva, 1889. Junius 8-án, Budapesten találkozni fognak. — A lövölde ügyes vendéglőse — mint hall­juk — hetenként egyszer közvacsorákat szán­dékozik rendezni, melyeken a hölgyvilág is képviselve leend, s a kedélyek felvilláuyozása \ égett jó czi- gányzene fogja fűszerezni. Iliszszük, hogy ezen egészséges gondolat könnyen kivihető, s társas éle­tünknek örvendetes lendületet fog kölcsönözni. — Magyar és német Szolgyén egy népiskolát építtet, s legközelebb lépéseket ton Bédly Gyula primatialis intéző urnái, hogy szives közvetítése ál­tal illető helyen vinné ki, hogy az iskola építéshez szükséges szállítmányok vámhídmentességben része­süljenek. Az intéző ur a kérelemnek önhatalmúlag eleget tenni nem érezte magát feljogosítva, de leg­ott intézkedést tön, hogy addig is, mig kegyelmes válasz érkeznék a Herczegtől, a kívánt vámhídmen- tességet élvezhessék. Meg vagyunk győződve, hogy a Herczeg-Primástól örvendetes és megnyugtató vá­lasz fog leérkezni. — A fögymiiasiuiiii ifjúság folyó hó 25-én, Szerdán, a majális helyen fogja tartani junialisát, mely táuczvigalommal lesz összekötve. Szép höl­gyeink bokáiban már is ég a tűz, s szivecskéik do­bogása gyorsabb, s alig várják, hogy kéz a kézben, szem a szemben és úgy lejtsék a vidámság játszi szőkéiméit. — Említettük, hogy Ileischmanu Ferencz. kitűnő iparosunk a székesfehérvári jury által kitün­tetésben részeltetett; de az oly nemű, melylyel az elfogulatlan bírálat megbotráukozik, Ileischmanu ni- pedig természetesen nem lehet megelégedve, s nem is szabad megelégednie, minthogy kiállított tár­gyainak elismert jelessége általános feltűnést idézett elő ; csak a nemes jury dicsőségére a provincialis- mu8 iránt táplált nem indokolható deliriumábau kö­vethetett el oly csínt, mely megdöntötte a kis ipar tribuuját és megkoszorúzza a nagy üzlet caesaris- mussát! A jury elfogultsága aggodalomba ejti hazánk határain mindenütt a vidékek törekvő iparosait, mert versenyképességüket csak titokban szokták elismerni; de nem nyilvánosan dőrék mégis jutalmazni. — A pórul járt fog oly rabló. Egy vad ember városunk határában egy fogolyfészket rabolt meg; a fészekből kiszedvén az öregeket, azokat eladás végett kinálgatta. Azonban rajta vesztett embertelen űzelmén, mert épen a városi erdőmester vállalkozott a megvevésre, ki is legott a merénylőt a városhá­zára kisértette, hol aztán hűvösre tétetett, a szegény fogoly foglyok pedig Schwartz József városi képvi­selő urnák adatlak át, ki azokat nixbródi pusztáján szabadon erészté, hol övéikre találtak. * Népkönyvtárak. Nem lesz érdektelen felem­lítenünk, hogy Esztergommegye közönsége legutóbb tartott közgyűlésén a népkönyvtárak életbelépteté­séhez egy fontos lépést tett, a mennyiben e czélra a megyebeli községeknek évi költségvetéseikben a község annyagi erejéhez mérten 5 —10 ftnak felvé­telét ajánlotta. — Székesfehérvárról egy ott megfordult hely­beli derék iparosunk nagy lelkesedéssel beszél, mint a hol a magyar ipar ül sátoros ünnepet ; előadása annál nagyobb jelentőséggel bir, mert volt alkalma a bécsi világmiikiállítást is bővebben megszemlélni, s különösen az asztalos iparágban tapasztalatait és ismereteit szélesíteni. Miután a napi lapok az egész kiállítást úgy is kimeritőleg tárgyalták, nem lehet feladatunk az egyes osztályok és csoportozatok beha- tóob ismeretése, hanem különösen kiemeljük ama gyönyörű fekete szekrényt, egy székesfehérvári asz­talos remek művét, mit József főherczeg vásárolt meg. Továbbá a magyar birkákról, a gácsi posztó gyárról, a szűrről és bundáról az ő megragadó ma­rasztalásai után sokat Írhatnánk, melyek eminenter hazai iparágak lévén, azoknak előhaladása sebesebb dobogásba hozza a magyar szivet; s tisztelt bará­tunk azon alapos meggyőződést merítette, hogy vau m agyar ipa r, nem kell nekünk a miatt pirul­nunk, sőt büszkék lehetünk rá, de mindenektolött fogyasztóra vau szükség; pártolni kell a honi iparczikkeket, s a jobb módúak és az aristokratia ne menjen külföldre vásárolni, mikor ugyanazt itthon olcsóbbau veheti, s a pénz köztünk marad. — Weisz Mihály helybeli iparüző, ki özvegy Mezey 1 lórisué fazekas-üzletét mint tulajdonostárs pár evvel ezelőtt átvette, s azt ügyességével és szor­galmas munkásságával tetemesen megnagyobbította, méltó arra, hogy lapunkban szép virágzó üzletének nehány sort szenteljünk. Oly üzlettelep ez, mely ör­vendetes bizonyságot tesz arról, hogy szakavatott kezek és egy világos fő mit tud teremteni, s Esz­tergom büszke lehet rá, mert volt alkalmunk ha­sonló telepeket nagy világvárosokban megtekinteni, s el kell ismernünk, hogy Weisz Mihály pol­gártársunk készítményei diadalmasan kiállják a ver­senyt amazok gyártmányaival, s meg kell vallanunk, hogy a hasznost a művészet alktoásaival egyesítve örömmel láttuk. Nem kell tehát e tekintetben hely­ből elmozdulni, mert itt a legkövetelőbb igények kielégíthetők, s a mellett, hogy helyi ipart pártolunk, egyszersmind saját zsebünkre a takarékosság eré­nyét is gyakoroljuk; miért is hazafias kötelessé­günknek ismerjük e nagyszabású iparüzletet a kö­zönség kiváló figyelmébe ajánlani. — Doroghról tudósítanak bennünket, hogy S h m i d de Wilde ur a napokban ott buzgólko- dott, s nem kisebb dolgon töri a fejét, mint egy ottani g y é m ántbánya-társulat létrehozá­sán ; a belga pénzzel már állítólag rendelkezik is. Üdvözöljük a uernes férfiút! Oh San Francisco! mért nem vagy te Dorogh ?! és te én édes jó hazám! mért vagy Európa rabja, mikor megérdemelnéd, hogy Amerika gyémántos menyasszonya légy ! ? . .. * Ez sem mindennapi dolog ! Buda városá­ban élt egy özvegy asszony, helyben pedig egy öz­vegy földműves. Ä nő férjhez akart menni, a férfi pedig megakart nősülni. Egy harmadik közvetítése folytán (persze, hogy nő volt!) megismerkednek, a férfi lerándul kétszer Budára, s harmadszori látoga­tás után, midőn már Budán — mint hírlik — két­szer ki is hirdettettek, felhozza múlt hó végén Esz­tergomba, hogy itt egybekeljeuek. Az asszony 3 napig szépen megvan, de mi történik a 4-ik napon, Pün­kösd hétfőn? A háznál bormérés lévén, egy mester­ember jő délelőtt a házhoz borozni, s délutánra az asszony már ehhez költözik mint ez utóbbinak meny­asszonya. Amint halljuk a. lakzi nem sokára meg is lesz. Kiváncsiak vagyunk, ez állhatatos menyecske mennyire fogja boldogítani az új vőlegényt!?! * A múlt évben megkezdett mozgósítás alkalmával Esztergommegye közönsége egy bizott­ságot alakított, melynek kötelmévé tette, hogy a me­gye területén adományok gyűjtése által a mozgósított katonák és honn maradt családjaik sorsán enyhít­sen. Ezen bizottság, melynek tagjai voltak: Krup­lanicz Kálmán kir. tanácsos és alispán úr elnök­lete alatt Audrássy János, Palkovics Károly, Havasi Imre, Schvartz József, Heija Tivadar, Horváth Jó­zsef, Kukányi Károly, Mórász Antal, Audrássy Gyula, Wimmer Béla, Susik Jáuos, Benedek József, Veith Henrik, Gaagel János, Hartmann Péter, Nedeczky János, Pethes Géza Aladár, Mattyasóvszky Vilmos és Reviczky Károly bizottsági tagok. E bizottság működésének eredménye a következő: Készpénzben összesen befolyt 1322 frt 18 kr. Terményekben 4.59 hect. búza, C 90 liect. és 185 lit. rozs, 1 liect. és 122 lit. árpa, 1.78 liect és 113 lit, bab, 80 lit. ku­korica, 3 hect. burgonya, 2 hect. és 53 lit, vegyes termesztmény, 2 zsák és 706 drb csöves kukorica. Segélyeztetek ebből a megye területén lakó 130 csa­lád ; közülök négy gyermekkel 3, három gyermekkel 3, két gyermekkel 27, egy gyermekkel 35, gyermek nélkül 62. A segélyezési összeg maximuma 24 frt 40 kr., manimuma pedig 3 frt 85 kr. volt. A kor­mány által is több Ízben küldetett segély, m lyet szintén registrálunk: Első alkalommal 1305 ft, a második alkalommal 1500 frt, más Ízben 70 frt és igy összesen 2875 frt, melyből 186 család részesült igazolt körülményeihez képest segélyben. Ezenkívül ugyan csak a kormány a csatában kapott sebek kö­vetkeztében elhalt Stampacher Kristóf családja ré­szére 100 frtot, Dudó Antal családja részére pedig 30 frtot utalványozott, s igy az e megyebeli moz­gósítottak családjai a mennyire az emberbaráti sze­retet ily áldozatai fájdalmukat csendesíthették, anya­gilag kárpótoltattak, melyért ő Felsége a segélyező bizottságnak uralkodói legfelsőbb elismerését fe­jezte ki. — Beküldetett. Az „Esztergom és Vidéke“, — junius 12-iki számában az esztergomi takarék- pénztárról is megemlékezik, melyre nem mellőzhetjük el, a következőket megjegyezni: 1. Az eszter­gomi takarékpénztár működését az alapszabályok irányítják; e szabályzatok által kijelelt működési körtől eltérni nem csak hogy nem óhajtunk, — sőt ellenkezőleg ennek korlátáin belől intézkedni, szoros kötelességünKnek kell ismernünk; ennélfogva — 2. A mint semmiféle reális pénzintézet nem szokta a gondozására bízott pénzeket „a jövő reményeire való kilátásokra“ elhelyezni — úgy az esztergomi takarékpénztár sem tartja időszerűnek a betevőknek véres verítékkel megtakarított filléreit ily remények által biztosítani, nehogy szilárd falai romba dűljenek s magok alá temessék a takarékosság és ezernyi munkás kéz fáradozásának gyümölcseit, és e romok alól égbe kiáltsanak a károsodott szegények és ár vák szavai, kiknek elveszett vagyona a jövő csalóka reményével volt biztosítva. — Jól ösmerjük ugyan a mozgató erőt, mely társulatunk ellen irányzott köz­leményt előidézte, de ismerjük egyúttal kötelmeinket is, s ezek szigorú teljesítésének tudatában a jelzett mozgató erő szellemével mi sem törődünk; nem is akarunk azonban a közvélemény Ítélő széke elől kitérni, sőt hivatkozva intézetünk 37. év óta folyta­tott uyilvános működésére ennek elfogulatlan köz­lését köszönettel vennék, valamint örömmel fogadunk jelen működésűnkre vonatkozó bármely érdes bírá­latot, egyet azonban jogosan kérhetni vélünk, és ez: „igaztényeket“ „tárgyilagosságot“ végül „a bírálat szavainak kevesebb botrányt keltő gondosabb meg- válogatását." —Az esztergomi takarékpénztár igaz­gató tanácsa.*) Szerkesztői posta. Helyben. T. G -né úrnőnek. Nagysád panaszt emel amaz úri ember udvariatlansága miatt; csudáljuk, mert mi különben igen lovagias férfiúnak ismerjük, s úgy látszik be­cses soraiból, hogy kívánt elégtételt szolgáltatott is Nagy- sádnak. Hivatalos dolgokban egy miveit nő finomsága és gyöngédsége nem szolgálhat irányadóul ; gyakran megtörté­nik, hogy a ki a zöld posztónál összeránciolja szemőldeit, a lúgos árnyaiban kisimult arezok epedésével térden állva könyörög a szépség és a kellem bájhatalma előtt egy bol­dogító »igent!« Esztergom. Bártfay Géza urnák. Biztosítjuk ura- ságodat, hogy a közigazgatási bizottságról hozott czikkünk szerzőségét senkire sem akarjuk rá tukmálni, annálfogva Önre sem, s nyilvánosan kijelentjük, hogy az nem az ön tollából született, s ön semmi befolyással sem volt arra, hogy napvilágot látott. Nagykanizsa. Lapodat nem kaptuk; intézkedjél a feltűnő rendetlenség beszüntetése végett. A »Szabadkai ellenőrt« megkaptuk, s legott intézkedtünk a cserepéldányok rendes küldése tárgyában. Loson ozy Lászlónak. A gyönyörű szép köl­teményeket vettem; verjük fel aléltságából »a hajdan erős magyart.« Egymásután fognak jönni. A »kesergő lant« érde­kében mindent el fogunk követni, s meghitt barátaink már is felajánlották szives közreműködésüket. A csőin oki kőszénbánya társulat vezető­jének. A beküldött czikk az ügy állását elhallgatja, s mint­hogy az a »Fester Lloydban« lett hozva, s lapunkban egy szóval sem volt említve ; tehát ilynemű dolgokat csak is tárgyilagosan és minden kihívás nélkül a »nyílt térben« kö­zölhetünk, hol a szerkesztő csak a sajtóhatóság ellenében vállalhat felelőséget; de magát a tárgyat szavatosságával nem garantirozhassa. Tessék rendelkezni. Budapest. S. K. urnák. Jól ismerjük mi H—y ur tollát, s gondolkodásmódját, a mennyiben arra czikkeiből következtetest lehetett vonnunk, s felette sajnáljuk, hogy ama megjelent dolgok miatt nem tartja lapunkat független* nek, A függetlenség felfogása is két embernél nem lehet mindig egyenlő ; a rögeszmék, s az édes énem bálványozása szokott annak legfőbb oka lenni. Nekünk nincsenek mellék* czéljaink, s magán érdekek nem vezetnek bennünket, s igy nincs valami könnyebb, mint megőrizni minden felől függet­lenségünk liliomát. Lehet, hogy törekvéseinket nem fogjrr siker koronázni, s a merész harezos hősiségével folytatott küzdelmeink között talál bennünket lapunk halála: az nem egyedül a jövő titka, de nagy részben szorgalmas munkás­ságunk minőségétől van függővé téve. Mi bizonnyára félre ismernék hivatásunkat, ha a sajtó méltóságát mindenekfölött legtöbbre nem becsülnék. A közvéleményt nem falusi ma­gányban szokták szódavíz gyanánt gyártani, hanem a toll varázs hatalma irányozza és vezényli. Ignorálja bár valaki lapunkat, s ne vegye tudomásul becsületes igyekezetünket, mi azért teljesíteni fogjuk kötelességünket ez ignorántiával szemben, s függetlenségünk megőrzése legerősebb bástyánk lesz az emberi gyarlóságok és a törpe önzések nyílt és titkos fegyverei ellen. *) Tiszteljük a nemes igazgatótanácsot, de fogadja azon biztosításunkat, hogy irodalmi tekintetben tőle sem­miféle tanácsot el nem fogadunk, s jogosan azt vártuk volna, hogy szavaink Ízetlen birálgatása helyett magát a tényállást czáfolta, vagy az ügyet érdemileg világította volna meg. Ez lett volna kötelessége, nem pedig amaz esztelen gyanúsítás, hogy kérdéses közleményünket valamely mellékes érdek, vagy kicsinyes torzsalkodás viszketege sugallotta volna. Közelebb ismét fogunk foglalkozni a takarékpénztár űzelmeivel, s azután Ítéljen az általa provokált közvélemény itélőszéke!

Next

/
Thumbnails
Contents