Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 35. szám

hoz, munkálkodjanak vállvetve, hogy annak alapján hajaink teljes orvoslást nyerhessenek. S ha megyénk s vele kedves hazánk a jobblét áldásait fogja érezni, az illetők munkálkodásaik után nyugodt lelkiismerettel s fölemelt fővel mondhatják eí magukról: „Én is tettem valamit!“ Közraktárak ? A múltkori „Elmélkedések“ egy oly eszmét pendítettek meg, mely eszmének — ha kivihetőségé­hez az érdekelt felek egyesülten hozzá járulnak, —- városunk kereskedelmi és ipar, pénzügyi sőt társa- j dalmi érdekeit is uj vérrel, uj erővel lenne hivatása i ellátni. Az eszme ezen oldalát azonban fejtegetni nem is szükséges, de nem is vagyok hozzá hivatott. Egy oldalról azonban nemcsak átalános, hanem saját érdekből is kötelességemnek tartom hozzászólani. A pénzintézetek a czikkben határozottan apos- trophálva lévén, mint az esztergomi kereskedelmi és iparbank egyik kis részvényese ha nem is kellő tu­dománynyal, de annál több jó akarattal mondom el nézeteimet, és előre is megkérek mindenkit, hogy sértve ne érezze magát, hanem mondja el saját né­zeteit és én a jobb elől azonnal háttérbe vonulok. Az esztergomi kereskedelmi és iparbank alap­szabályainak 2 §. b. pontja szerint a bank üzletköre kiteljed: arany és ezüst neműek, pénzek, drágaságok, értékpapírok, á r u k és tér m é n y e k r e való k ö 1- c s ö n ö k adására előre meghatározott időtar­tamra.“ A bank üzletköre eddig még nem terjedt ki az áruk és termények előlegezésére, de a jogosult­ság meg van hozzá. Ha már most a bank alapsza­bályai értelmében ezen üzletágat is működése körébe vonja, ez természetes, valamint nagyon természetes az is, hogy az ezen működéssel egybekötött bármely körülményt a saját szempontjából Ítél meg, és érde­keinek teljes biztosítása az első a mit követel, sőt tovább megyek és ki merem mondani, hogy ha a mi bankunk még ez üzlettel nem foglalkozik, an­nak egyszerűen az az oka, hogy nincs az elegendő biztosíték módja meghatározva, és ha erre vonatko­zólag alapszabályszerű garantiát találna, akkor azon­nal meg is kezdené. E tekintetben tehát a bank egészen correct téren áll, ha azt mondja: Tessék a garantia módozatait meghatározni és én megkezdem az üzletet. Én azonban, mint részvényes, máskép fogom fel a bank hivatását és többet követelek tőle. A bank mostani üzletgyakorlata szerint sem nem több, sem nem kevesebb, mint egy takarék pénztár, üzletei az egyszerű köles önműveletek en túl nem igen terjednek. Ez azonban kevés üzletkör. A takarékpénztári üzleteket elvihetik szépen a takarék- pénztárak, sőt a felállítandó kisbirtokosok hitelinté­zete igen erős versenyt fog támasztani a takarék- pénztáraknak is, és ekkor mit fognak cselekedni azon bankok, melyek csak névleg bankok, valóban pedig csak a többi takarékpénztárak versenytársai, ha önma­guk nem néznek üzletek után ? Az esztergomi pénzintézetek körül határozottan és első sorban az esztergomi kereskedelmi és ipar- bank volna hivatva, önérdekéből kötelezve arra, hogy ott megragadja a kezdeményezést, ahol uj üzletet van reménye csinálhatni. Igaz, közraktárak felállítása, akár egyes vállal­kozók, akár társulatok eszközöljék, mindig csak válla­lat marad, hol a legjobb chance-ok mellett is tehet­ség az üzletpangás és ebből kifolyólag a befektetett tőke keverése. Ez azonban lehet indok a magán vál­lalkozóknál, vagy a társulatok alapításánál arra, hogy valaki részt ne vegyen benne, de egy pénzintézet és különösen egy bank erre nem gondolhat, mert ha talán a részvényekbe fektetett tőke nem hoz is 8—10 kamatot, meg lehet mégis elégedve azon haszonnal, melyet a forgalom emelése által nyer, mert nagyon könnyen megelégedhetik azzal a kalkulussal, hogy ha a 10000 írt ára részvény csak 8°/0-et hoz, de ezen 10000 frt. ára részvény által a pénzügyi művele­tekben felemeli a forgalmat egy vagy kétszázezer forinttal. És épen ezért reméljük és várjuk, hogy a legelső sorban az esztergomi kereskedelmi és iparbank ragadja meg ez ügyben a kezdeményezést, mert ha ő veszi ezt kézbe, akkor kezében tarthatja a további igazgatást és a saját intézetnek uj, tekintélyes kereseti forrást szerez. Hisszük, hogy az igazgatói körökben e tárgy a megbeszélés tárgyát képezi, sőt talán hivatalos tanács­kozások is folynak már fölötte, de határozott tudo­mással erről egyszerű részvényes nem mindig bírhat, és épen ezért szólunk, hogy — ha lehet, történjék valami, a mi valamennyink hasznára lesz. Egy részvényes. Hírek. — Lapunkra október hó elsőtől uj előfizetést nyitunk. Felhívjuk olvasóink figyel­mét a lapunk homlokán olvasható előfize­tési feltételekre. — Közgyűlésünk kedden September 30-án tar- tatik meg, melynek tárgya a jövő 1880 évi költség- vetés lesz. Képviselői köreinkben szokatlan élénkség uralkodik, mi nagyon természetes is; mert fontosabb | kérdést nem tárgyalhat mint a költségvetést. A ma- i gán megbeszélések folynak mindenütt, ez utón is 1 igyekezvén nemcsak tájékozottságot szerezni, hanem a helyzetet tisztázni. Kérjük képviselőinket, hogy a fontos tárgynak az azt megillető figyelmet szentel­jenek, mert helyzetünk súlyos. — Közigazgatási bíráskodás. E tárgyban a belügyminiszter köriratot intézet a többi minisztéri­umokhoz, melyben jelezi, hogy a képviselőbáz egyik határozatához képest közigazgatási bíráskodást, eset­leg közigazgatási törvényszéket szándékozik felállí­tani, ennek kapcsán az előmunkálatok teljesítését kéri. E bíráskodásnak, illetve törvényszéknek volna hivatása közigazgatási ügyekben, különösen pedig az j adóügyben a közönség érdekeit megvédeni. Elkelne, i és örvendene az egész ország egy ily intézménynek, még a „boldog“ Esztergom város és megye is, bár talán e czélt a közigazgatási bizottság szervezetének átváltoztatásával, vagy hatásköre kibővítésével szinte el lehetne érni. Bizalom különben igen kevés nyi­latkozik az új intézmény iránt. Az esztergomi népiskolai segély-egylet ügyében a mozgalom élénkségnek örvend, amennyi­ben az aláírások megkezdettek és nagy pártfogás mellett folynak. Az aláírási ivek két rovatot mutat­nak, egyik a megajánlandó havi, illetve évi adako­zást, másik pedig az egyszer mindenkorra tett ada­kozást jegyzi. Azt hisszük fölösleges volna a szép ügyet újra és újra ajálgatni. — Vizsgalat. Az adófelügyelőség panasza foly­tán a polgármester ur a városi tiszti ügyészt és az egyik tanácsos urat küldő ki a vizsgálat megtételére a Bártfay Géza elleni ügyben. A vizsgálat eredmé­nyét, ha befejezve lesz, közölni fogjuk. Addig csak annyit, hogy a vizsgálat szorgalmasan vezettetik, a panaszlott, valamint a hivatkozott tanuk egymás után hallgattatnak ki. Hogy mit fog a vizsgálat consta- tálni, arra nem annyira vagyunk kiváncsiak, mint inkább arra, váljon mennyiben fogja ez helyre állítani a panaszos tekintélyét, ha kisül és okmányilag iga­zolva lesz, hogy Bártfay Géza ur eddig a közönség terhére kirótt 6000 frtot megmentett a közönség számára. Mindenesetre jó ez ilyeneket is tudni. — Nemesitett rozs. Gazdáink figyelmét fel­hívjuk a budapesti gazdasági múzeumban kiállított rozsra, melyet Péter Dénes kunhalasi birtokos ter­mesztett. Homokos talajban burgonya után október 4-én vetette el a rozsot, július közepén learattatá és egy holdon 14 kereszt termést kapott, 16 iteze után 32 vékát. A rozsból kalászok is vannak kiállítva és úgy a szem, mint a kalász bámulatra ragadja a szemlélőt. — A gymnasium építésénél egy feljáró van a budautezai oldalon, mely az utcza közepéig nyúlik be. Péntek virradóra e feljárásnak egy kocsi ment ; neki és felfordult. Szerencse, hogy más baj nem esett. Kérjük az illetőket, hogy ha már eltüretik, hogy a feljárás a fél országutat elfogja, — mert a buda- utcza országút, — akkor legalább jelző lámpáról is legyenek szívesek gondoskodni. A Forgách út s a sziget. Városunk e szép üdítő sétahelye napról napra több kedveltségiek ör­vend és az idő kedveztével a legszebb társaságok sétálnak úgy délután, mint reggel az utakon. E sétá­nyok fentartására egy társulatunk is van. melynek einöke, ha nem tévedünk, alispánunk. E sétányok és ez egylet érdekében kaptunk egy felhívást, melyet a legszívesebben reproducálunk: Az esztergomi közön­séget figyelmeztetve azon előnyökre, melyeket a szi­get úgy egészségi, mint szórakozási tekintetben nyújt, nagyon előnyös lenne, ha minél többe í hozzájárul­nának a szép eszméhez: a szigetet szépíteni, azt a kor kívánalma inak színvonalán álló sétatérré alakí­tani. A felszólítás folytán szerkesztőségünk megtette a lépéseket, hogy e tárgyban legközelebb teljes át- nézetet nyújthasson. A hivatalos ősz beköszöntött és készülőd­nek mindenütt a szüretre. A szüret idejének megha­tározása a város joga, kérjük azonban, hogy ne sies­sen nagyon vele, mert a bor minősége felett sokat határoz az idő. A budai szőllős gazdák már tartják konferenciájukat, melyek eredményéhez képest kér­vényezni fognak a budapesti tanácshoz a szüret ide­jének megállapítása iránt. Nálunk ily eU’deges érte­kezlet fölösleges, mivel a szőllős gazdák képviselve vannak minden körben. — Az utolsó rózsa. Bizony utolsó ez évben, de volt is öröme annak a fekete szemű kis lánynak, hogy ő kapta meg, ő ékesíthette holló fekete haját utolszor ily diszszel. E fölötti örömében csak alkalma nyílt tisztelőit és tisztelőjét él özeivel és jobban kitűnt bájaival még nagyobb kódolásra kényszeríteni, mely kényszernek engedni oly édes. Jótékonyság. Bitka tünemény az, mivel a fürdő vendéglőben mindennap találkozunk. Minden­nap 12—15 szegény ember, asszony, kiknek számuk télen sokszor 20—22-ig felnő, kap a fürdő vendéglő konyhájából meleg ételt ingyen, csupán a bérlő jószi- vüs igéből: sokszor ugyanannyi egyén számára a vendéglőn kívül is visznek, ugyancsak ingyen. Ha nem ismernénk régen Schleifer Mátyás ur jó szivét, meg- kellene említenünk a gőzfürdő jegyek fele ároni kiosztását, a csendes jótékonyságokat sat, de miután ez mind általánosan ismert dolog nálunk, csak annyit mondhatunk, áldja meg őt az isten gyermekeiben. A vaczi vásár rossz volt, mert eső volt. Tudniillik ez a csattanó szava egy ügynek, melyben a bíróság lesz hivatva Ítéletet mondani. Egyik pol­gártársunknak birtokában volt egy a múlt század | közepéről kelt, nádori viznyomatú papíron, a nádori i pecséttel ellátott okmány, melyet azonban nem tu- 1 dott elolvasni. Írástudó embert keresett és talált is egyet, ki azonban, bár a nyelvet érté, azt mondá, hogy ez okmányt elviszi egy tekintélyes emberhez, kit megnevezett, a vidékre. Állítólag úgy is tett, de midőn visszajött, azzal állt elő, hogy ő az okmányt széttépte, mert értéke semmi sem volt, csak az ál­lott rajta, hogy egy iparos irta a feleségének, mi­szerint a váczi vásár rossz volt, mert eső volt. Miután az illető polgártárs nem akarta elhinni, hogy olyan papirosra, melyen a viznyomás annyit mond, hogy „Palatínus Hungáriáé,“ egy iparos Írjon a feleségének a váczi vásárról, és ezen tartalom a nádori pecséttel is megérősittessék, tehát az ügyet ügyvédre bízta, ki azután a bíróság előtt akarja megkérdezni: minő is volt a váczi vásár? — Honvéd-emlék-ünnep. A győri honvéd egy­let október hatodikén az 1849 évi e nap áldozatai­nak emlékére ünnepélyt rendez, mely az előkészületek és az uralkodó hangulatából következtetve, nagyon sikerülendőnek Ígérkezik. A honvédegylet ezen ünne­pélyére meghivta a 13 vértanú még életben levő családjait mind. Somló Sándor urnák bitjük ígé­retét, hogy lapunk számára kimerítő tudósítást fog küldeni az ünnepélyről, valamint az ottani társa­dalmi viszonyokról. Győr városában sokkal több isme­rőse és fia lakik városunknak, társadalmi élete sokkal élénkebi), mintsem ez ne érdekelné városunkat. — Tatai csendélet. Tatáról írja levelezőnk: Folyó hó 24-én este városunk csendes nyugalmát háromszoros gyilkosság és öngyilkosság zavarta meg. Szőgyi Mihály tatai illetőségű csavargó a mondott időben zörgetett Langheim Dávid bőrkereskedő laká­sán és midőn a cseléd a házigazda egyenes paran­csára a zürgetőt bee reszté, a vacsorától Langheim Dávidot kihúzta a konyhába és ott egy késsel le­szúrta. Midőn a házbeliek segélykiáltásai felzavarták az utczát, az arra épen nejével hazatérő Lang Fe- rencz városi segédjegyző a házba bement és a veszedelemről értesülve hatósági segélyért újra ki­menni akart, Szőgyi Mihály utolérte és őt is leszúrta, hogy azonnal meghalt. A gyilkos, erre futni kezdett és az utón találkozva Bauer ügyvéd kocsisá­val. midőn ez őt megakarta fogni, ezt egy elővont pisztolyával lelőtte. Odább futva egy tatai gazdaem­ber kocsijával jött reá szemközt és elakarta előtte az utat kocsijával zárni. Midőn ezt a gyilkos észre vette, visszafordult, de látva, hogy a felriadt lakós- ság nyomában van, egy másik pisztolyt vett elő és ezzel önmagát lőtte agyon. Az eset oly izgatottság­ban tartja a várost, hogy mindenki csak erről beszél, találgatva, rablási szándék-e vagy boszú volt oka a gyilkosságnak, annyira, hogy minden munka .szü­netelt másnap, minden társalgási tárgy kizáratott és nem emlékeznek, hogy valaha eset ily izgatottsá­got szült volna. Utólag értesíthetem, hogy a gyilkos­ság boszú műve volt, de elhibázta személyét, mert a gyilkos egy tatai általánosan ismert uzsoráson akarta véres boszúját kitölteni. Csendes társadalmi életünknek szomorú fölelevenülése. y. n. Engesztelödési ünnepüket szombaton ülték meg a zsidók. Az ajtatosság pénteken este kezdődött és a kidiszitett zsinagógába az e napi ünnepélyes­ségek nemcsak a hitsorsokat hívták ajtatosságra, hanem igen sok és szép közönség ment nézőnek a nem zsidó hitvallásunkból is. A legfontosabb ünne­pük lévén ezen ünnep, az üzletek zárva maradtak. A kis pipa hallevese hódit. Múlt pénteken este oly szép közönség gyűlt össze a kis pipa kiedny de tiszta helyiségeiben, hogy a gazda nem tudott hova lenni örömében. Ritkaság volt csakugyan nyil­vános helyen oly kedves és szép társaságot együtt találni. Bár tényezővé válnék társadalmi életünk tör­ténetében kedélyes estéi által e helyiség. Gőzkazán szállítás. A káptalani fáskertben volt gőzkazánt pénteken este szállíttatta Kenyérme­zőre Fuchs Miksa ur. Sok nézője akadt a szállító vonatnak a városban, midőn az óriási kazánt 14 ökör vontatta végig a piaczon és a budautezán. A 14 ökör mellett még 2 tartalék ökör is volt, melynek, ha esetleg mélyedésekben megakadt a szekér, vontatni volt hivatása. A Lőrincz utczára vonatkozó, múlt szá­munkban küzdött azon hir, hogy az utcza kövezésé­hez hozzá fognának, még' nem ment teljesedésbe. Tehát még várjunk. A türelem igen szép erény, gya­koroljuk benne magunkat. Heti vásár. Esztergom sept. 27. Gabona behozatalunk megközeíité a múlt hetit, a zsidók engesztelési ünnepe miatt azonban a vásár nem volt élénk. Arak a múlt hetiekhez képest nem változtak. Iparczikkekben a kereslet éléukebb volt, de itt is érezhető volt a gabnapiaczon megakadt pénzfor­galom. Kereskedelmi köreinkben azon szakban, melyek nagyobb részét az ünneplők gyakorolják, a forgalom élénkült. P árkány sept. 27. ugyanazon tények és körül­mények uralták a párkányi piaczot is, mint az eszter­gomit. Szerkesztői posta. R. J. Bee s. Nemsokára védtelen levélben. Addig is meneszsz hozzám néhány croquis-t. Azután ne hallgas olyan unalmas sokáig. R. 8. Rajza nagyon gyors munka. Nem is árnyéka költeményeinek, melyekből újra kérünk. Több kéziratra legközelebb válaszolunk. Addig is szives bocsánatot és üdvözletünket! Felelős szerkesztő: Körösy László.

Next

/
Thumbnails
Contents