Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 27. szám

Bajos dolog úgy referálni, hogy a darabot el­különítsük a bemutatóktól. De azért hiszszük, hogy igy jobban lesz; legalább a rikató rémdráma árnyai nem homályositják el a tehetséges szereplők ügye- kezetét. És ezt az előnyös megválogatást meg is érdemlik; mert sokkal jobban játszottak, hogysem a darab megérdemelte volna. * * * — Jó reggelt bácsikám! No merek rá fogadni, hogy akármilyan rossz darabot is adjanak elő jövőre, maga azért mégis elfog jönni. — Adjon Isten öcsém, de kötve hiszem. — A társulat előkelő, jeles és válogatott. ■— Nagyon szép! — Remek művésznői vannak. •— Gyönyörű szép!! — Hódítani jöttek, győzni fognak. — Kimondhatatlan szép !!! De már engedjen meg öcsém uram, erre a privát referádára magam előtt csak magam leszek a legilletékesebb. — Tehát ezentúl csak előadás után megyen a „Kispipába“ ? — ügy szeretném. — És aláír egy szelíd kis bérletecskét ? — Nyomba ki is fizetem öcsém. — És rendesen el fog járogatni? — Ha olyan rossz „katonásdit“ nem játszanak mind a múltkor, akkor rendesen. Mert én nemcsak jó társulatot, de jó darabot s jó közönséget szeretek. A bácsinak igaza van. A mi közönségünk na­gyon jó; de Beődyék társulata is nagyon jó. Legyen hát a darab is nagyon jó. — Hírek. 1 — Lapunkra uj előfizetést nyitunk f. é. szeptember elsőtől deczember végéig 2. ft. 20 kr. egy hóra bármely számtól kezdve 60 kr. Kérjük, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, ennek megújítására. — Személyi hir. Főispánunk tegnap délután érkezett vissza Marienbadból örvendetes jó egészség­ben. A megyei tisztikar az alispán vezetése alatt már a hajónál tisztelgett. — Az 1880-iki költségvetés tárgyalását a ta­nács bevégezte. A pénztár és számvevői hivatal által előterjesztett előirányzat 41,872 frt. 2 kr. födözetlen kiadást tüntetett ki, mely a városi adó által lenne födözendő; a1 tanács a kiadásokból törült és az ál­tala ajánlott módosítások után a födözetlen kiadás leapadott 26.977 frt. 57 krra, ami még mindig kedvezőtlen helyzet, mert az 1879 évre előirányzott deficit 21,269 frt. 78 kr. volt, pedig az qddigi tör­lések legnevezetesebb contingensét a tanügy és a kövezés szolgáltatta, ami furcsa állapot. Van ott kü­lönben még egyébb fura dolog is, amiről azonban be­hatóan kell szóllani majd, ha a budget nyilvános tárgyalás alá kerülend. Most a pénzügyi bizottság veszi bonczkés alá, és azután kerül a közgyűlés elé. — Az iparvasút. Schmid de Wilde úr által tervezett vasútról a „Pesti Hírlap“ múlt csütörtöki száma a következőleg ir: „A budapest-esztergomi vasút létesítése teljesen biztosítva van, miután állí­tólag egy hatalmas külföldi consortium elvállalta a financirozást, minek folytán részvény kibocsátás nem is lesz szükséges.“ Örvendünk neki annyiból, hogy ily formán csakugyan lesz, habár csak másodrendű vasutunk, ha az állítólag szó halomba nem dönti a reményt. Különben jobb szerettük volna, ha ez ügy addig pihent volna, mig a budapest-győri elsőrendű pálya sorsa eldöntve nincs, mert félő, hogy a döntő szó kimondásánál épen ezen iparvasút tervezése ejt­het el bennünket a másik vonaltól. — Vasút. Az osztrák államvaspályatársaság, mint hivatalos forrásból értesülünk az Uj-Szőny-Esz- tergom-Szobbi vonalat legközelebb realizálni készül. Mielőtt a kedvező hirt részletesebben kimeritenok, csak egyszerű jelzéssel szolgálunk. Az előbbi hírünkre tett megjegyzésünk erre vonatkozólag is alkalmazható. — Az esztergomi lövészegylet a jelenlegi he­lyiségnek kaszárnyává történendő átalakitása miatt, bár szükebb körre szorítkozva, ideiglenesen ott ma­radhat, mégis kénytelen uj helyiség szerzését is fo­ganatba venni. E végből az egylet választmánya egy bizottságot küldött ki, mely bizottság egy a ezéluak teljésen megfelelő és könnyen átalakítható kerthelyi­ség tulajdonjoggal leendő megszerzését helyezi ki­látásba, ha a t. közönség a választmány ebbeli tö­rekvését a lövész egylet további fennmaradásának ér­dekében évenként 5 írttal törlesztendő 25 frtos részvénynek aláírása által pártfogolni fogja. A kivi­tellel megbízott választmány próbaaláirás eszköz­lését határozván el, felkéretnek a lövészegylet i. tagjai és mindazok, kik ezen fontossággal és társadalmi jogosultsággal bíró egylet további fenn­maradását óhajtják, kegyeskedjenek ezen évenként 5 írttal törlesztendő 25 frtos részvény tömeges alá­írása által az egylet felvilágzásához hozzá járulni. Próbaaláirásokat elfogad: az egylet főlövészmestere, Palkovies Károly ur, az „Esztergom és vidéke“ szer­kesztősége, és az aláírás gyűjtésével megbízott né­hány egyleti tag. A bizottság. — Az orvosok és természetvizsgálók vándor gyűlésére városunkból dr. Feichtinger Sándor, dr. Schwarzel József és dr. Aldory Mór urak men­tek Budapestre, mint az ezídei gyűlés székhelyére. A vándorgyűlés tudományos kérdésekkel foglalkozik, de ha e tekintetben városunkat vagy megyénket ér­deklő jelenségek tűnnek fel, dr. Áldory Mór ur volt szives megígérni, hogy erről lapunkat tudósitandja. — A budapesti nemzetközi gabnavásár mint előre lehetett gyanítani, nem felelt meg a várakozás­nak. Az esztergomi és párkányi kereskedők, kik részt vettek, egészen eredménytelenül érkeztek haza és ha egy kettőnek sikerült is kötést csinálnia, nem olyan kötés volt, amiért hive maradna a vásárnak. Újra bebizonyult, hogy oly időben, midőn a közlekedési eszközök oly kifejlettek, mint a mai korban, még nálunk sem lehet a vásárt határozott helyre és időre szorítani. — Adámy Piroska urhölgynek, a győri színtár­sulat egyik legkedvesebb művésznője és városunk leányának jövő szerdán September 3-án jutalomjátéka lesz. Előadandó darabul: „Aszalui uram leá­nyai“-! választotta, ügy hisszük, hogy közönsé­günk sietni fog nem csak a nyerendő műélvezetért, hanem azért is, hogy kifejezze irányában a tiszteletet és rokonszenvet, az előadást tömegesen meglátogatni. — Színházi játókrend. Ma vasárnap „Ágnes asszony,“ Lukácsy jeles színmüve; kedden: Kis- sasszony feleségem, operette 3 felvonásban; szerdán Adámy Piroska k. a. javára: Aszalai uram leányai 4 felvonásban; csütörtökön, ha sikerül a bérlet, bérleti első számul: Nagy zás hóbortja (Grössenwahn) vígjáték 5 felvonásban; szombaton, ugyancsak bérletben: Kis menyecske (Gratiella) operette 3 felvonásban; vasárnap szinte bérletben: Nini ehe operette 3 felvonásban. Ez ellen a repertoir ellen már alig fog valaki kifogást tehetni és azt hisszük, még bérlet ily darabokat eddig Esz­tergomban nem adott. — Hubai Gusztáv múlt szerdán engedélyt kért kapitányságunknál színi előadásokra; de az engedélyt Beody már antecedálván, Hubai kérelmét visszauta­sították. — Pénz a műkedvelőknek. Riedl Rezső három forint hatvan kraj ezárt juttatott szerkesztőségünkbe olyan kikötéssel, hogy ez összeg a Műkedvelő Társu­lat pénztárát gyarapítsa. Fogadja köszönetiinket! — Nyugtatvány. 3 f. 60 kr, az az három forint hatvan krajczárról, mely összeget alulírott mint az „Eszter­gom és vidéke“ szerkesztőségébe a Műkedvelő Egye­sület pénztára gyarapítására befolyt adományt alulirt napon köszönettel fölvettem. Esztergom, aug. 30. 1879. a Műkedvelő ‘ Egyesület pénz tarn oka, Bleszl Ferencz. —■ Ekkert Irma k. a. jóhirnevtí nőnevelőinté­zetében az előadások szept. elsején indulnak meg. Szerkesztőségünk számára is megküldték a Program- mot, melyből közönségünk tüzetes tájékozást ment­het. A programm az intézetben kapható.-—- Dr. Kohn Lajosné temetése rendkívül nagy részvét mellett folyt le. A halottas ház és környéke teli volt azokkal, kik végső tisztességet jöttek meg­adni. Az átalánosan tisztelt nő temetése szertartását dr. Weisz I. kerületi rabbi végezte, a ki lélekemelő halotti beszédet tartott, mely gyakran a könyekig el- lágyitotta a részvevőket. Glaser Hermann kerületi kántor és chörusa a temetési énekeket nagy hatással szőtte a szertartásokba. Nemesen egyszerű asszony hű és házias nő, szerető és gondos anya volt, legyen sokáig áldott az ő neve! — Békebiróságunk megszüntetése ellen múlt­kori hírünk helyreigazítására semmiféle felforgató mozgalom nem indult meg. Hanem igenis megindult j a mellett, hogy e községi bíráskodás a békebirósági intézménytől elkülönítessék. Mielőtt részletesen hozzá szólanánk a furcsa mozgalomhoz, egyszerűen csak annyit jelezünk, hogy „erélyes és buzgó kapitányunk“ gondolta ki. — A választók lajstroma ügyében a központi bizottság pénteken délután ülést tartott, mely a rész­vétlenség miatt majd meg hiúsult. — Az őreguteza folyamatban levő kövezése újra sok beszéd tárgyát képezi. Azt állítják, hogy a kövezés a Hübschl-féle saroktól a Homiczky sarokig foganatosittatik, ha ezzel készen lesznek, akkor a túlsó oldal elmarad — bizonytalan időre, és a mun­kások a Simor-utczára fognak menni dolgozni. Hogy melyik munka sürgősebb, a Simor-utczai vagy öreg utczai kövezés-e, azt elhatározni itt sem helyünk, sem hivatásunk, de az eljárás különös szaggatottsága miatt reproducálnunk kell a súgást, mely végig dongja a várost, s mely kiakarja találni, hogy miért kellett csak itt, csak ennyit köveztetni. Továbbá ha már a legsürgősebb kövezési munkáról kell szólni, akkor városunk csak egyet mond: a Sztojánovics sa­rok után azonnal, minden haladék nélkül a Lőrincz utcza, és pedig kettőztetett igyekezettel. Úgy látszik azonban hogy mig a Sztojánovics saroknál is nagyon sok sürgetésre volt szükség, a Lőrincz utczáról még továbl) kesereghetünk és panaszkodhatunk, mert ez iránt nem akar érzés lenni. — A hídon alkalmazott vesztegzárról igen épületes hírek szárnyalnak. Először értesítenek, hogy a póstakocsi rendesen jár; ez ellen nincs annyiból kifogás, hogy a póstajárat szüntettessék be, hanem annyiból, hogyha annak a póstalónak nem történt baja, akkor más ló is biztosabban mehet. Különben is, ha a párkányi vásár minden veszedelem nélkül megtörtént, akkor a vesztegzár minden aggály nél­kül feloldható. Másodszor, hogy a tilalom kijátsza- tik mindennap. Nem a tilalom helyessége vagy nem helyessége van szóban, hanem az, hogy egy szolga- birói rendelet nem teljesittétik; mindennap azzal állítják meg az átjönni akaró kocsikat, terhes sze­kereket, melyek pedig hosszú utat tettek, hogy vár­| janak estig, akkor nem fogja senki látni, akkor át­eresztetnek. Vagy eltűrik azért, mert fejétől biklö- södik a hal: ha a rain is ter him az országos törvé­nyek végrehajtását, illetve végre nem hajtását eltűri, miért legyen jobb sorsa a szolgabirói rendeletnek ? — Öngyilkosság. Egy özvegyasszony egyetlen gyámola, Duhovni Lajos betűszedő segéd múlt va­sárnap érkezett haza Temesvárról s a nélkül, hogy anyját meglátogatta volna, a hídról a nagy Dunába vetette magát. Másnap reggel kapta meg édesanyja a gyászhirt azon levélből, melyet fia még Pesten keresztül utaztában irt. A szerencsétlen fiatal ember bulláját pénteken este fogták ki Helembánál. — Pénteken este egy kocsis végig pattogtatta a kis piaczot és a budautezát ostorával, úgy hogy erősebb idegzet! emberek panaszkodtak, hogy ide­gessé tette őket. A szakadatlanul tartó erős zaj daczára háborítatlanul megszólítás nélkül csattogtat­hatott. — A gőzhajó állomásnál múlt pénteken a kinlovo bérkocsik egész versenyfuttatást- rendeztek és csak a szülők különös éberségének köszönhető, hogy két gyermeket el nem gázoltak. Úgy emlékszünk, hogy már egyszer szemére lobbantottnk a dunánál levő rendőröknek, hogy egész figyelmüket a hajó nézése köti le, de úgy látszik, hogy azért, még most sem bírnak meglátni oly nagyobb dolgot, miut egy fiakker. — A bérkocsikra vonatkozólag azon kérelmet vettük, hogy figyelmeztessük a hatóságot egy concrét esetre és egy hanyagságra. Egyik bérkocsi-tulajdono­sunk ugyanis a nánai indóházhoz 3 frtot kért és visszajövet még kényszerité az illető urat, hogy tűrje el három másik utazó felvételét a kocsiba, kik újra 40—40 kr. fizettek. Irgalmazzunk nevének most és csak arra kérjük mindkét hatóságot, miszerint a bér­kocsikban sehol az árszabály kifüggesztve nincsen, és úgy emlékszünk, hogy ez szabály, tehát erre kény­szeríteni is lehet őket. — Mint utólag értesülünk, e hir tárgytalanná vált, amennyiben a szolgabiróság intézkedett már ez ügyben. Vérszopó fehérszemély. Van dicső Szent­tamás városában egy nagyon sarkastikus mézeskalá- csos. Volt neki egy nagyon különös vászoncselédje. Történt pedig ez a rémregénybe tvaló fejezet a me- legiben múlt napokban. Járt ugyanis a házhoz, még pedig az éjféli kisértetes órákban — csak kérem ne valami panganétos Rómeó jusson az eszünkbe —• járt tehát valami szörnyeteg, mert a háziúr csibéi­ből napoként elfogyott egy-kettő. A meggyilkolt csir­kék piros vérét rabolta el a szörnyeteg. Eleinte rendkívüli elemi csapásnak vették a dolgot, de úgy a tizedik csirkehalál után kezdtek valami görényre gyanakodni. A morált tehát azonnal kimondták: Va­lamint az azelőtt gyanúsan kimúlt, úgy a jövőben még titokzatosabban kimúlandó csirkék, prmthogy veszedelmes görény orvtámadásainak estek áldozatul .— föl nem találhatók. De a csirkék csak egyre, fogytak. Végre megszűnt a gyanú, már mint a gö­rényre, hanem ráhárult a szolgálóra, a ki legtöbbét siratta a megmenthetetlen csirkéket. Vádolták pedig a szerencsétlen fehérszemélyt azzal, hogy ő hízik a kimondott morálból. Hogy nem a görény, hanem ő pusztítja a csirkéket. És — a mi fő — hogy nem a család, hanem a cseléd él hetek óta csirkepecse- nyével.JA manipülatió olyan világos lett, hogy a szent­tamási Salamonnak kellett csak megerősiteni. El is i mennek a biró elé. A bíró fázik a rémes ügytől, mert a leány furcsa módon védekezik, végre imigyen mondja ki az Ítéletet: A szerencsétlen leányzó kör- orvosilag megvizsgáltatván nagy betegnek találtatott. Betegsége azonban olyan különös betegség, hogy azt egyedül vérrel gyógyíthatta. E miatt élt a szeren­csétlen hiányzó hetek óra csibevérrel és ez okból ve­temedett vérszopó fehérszemélynek.—A nagyon sar­kastikus mézeskalácsos nagyon furcsának találta a salamoni fordulatot; de úgy látszik maga is bele­nyugodott. A vérszopó fehérszemély azonban meg szűnt a csirkék réme lenni, mert kiadták neki az útlevelet. És azóta gyarapodnak csirkéi. Tárcza üzenetek. Szépirodalmi munkatársainkkal van Szeren­csem jelezni azt a hirt, hogy hivatásom megint nyitra- me gye i Zerdahe lyre, Herezeg Odescalchi Gyula ur családa körébe szólít. Távozásom azonban nem távoztat el a magamra válalt kötelességek Ilii teljesítésétől. A szépirodalmi rovat ve­zetését, helybeli, fővárosi és vidéki munkatársaink miivei át­tekintését s lapunkhoz való benső viszonyomat ezentúl is gyakorolom. Szerencséltessenek t. munkatársaink a jövőben is bizalmukkal. Részemről ugjumazon lelkesedéssel ragaszko­dom az ügyhöz, mint idehaza s az a néhány mértföld legke­vésbé sem választ el a laptól, a közönségtől s a munkatár­saktól. A szépirodalmi müveket czimezzék szives dolgozó tár­saink S zerk észt ős é günkre, a honnan posta fordultával künnyüszerü lesz a gyors közlekedés. Fogadják mindazok, kik lapunk ügyét szivükön viselik, a búcsúzó legőszintébb üdvöz­letét ! Sz. urnák „Levélhordó“ czimü rajza legközelebb meg fog jelenni. Szives közreműködését kérjük jövőre is. Égy névtelen költeményre, melynek czime „Párja vesztett“ volna, csak az a megjegyzésünk van, hogy veszszen inkább oda minden párja, mintsem ilyesmivel compromitáljuk a magasabb igényű jó ízlést. Kövér János urnák. Balassagyarmat. Ha Mün­chenbe indulsz, gondolj kérlek szives ígéretedre és kérésemre. K. I m r e. Budapest, Érdeklődül a folytatás után? Ne­künk nem kenyerünk a botrány, de neki betevő falatja. Ne­künk lelkiüsmeretes kötelességünk az irodalmi lebujt elirtani de elvünk a tisztesség és jó Ízlés tónusa. Klau z ál Gábor urnák. Örömmel üdvözlöm szép - irodalmi munkatársaink sorában. Emlékezzék sziveségérzetedre ! Aradi József urnák. Arad. Octóberben megint találkozunk s akkor azután ki is zsákmányollak. Költeményeid­nek csak most kerülhet sora. Isten veled! Felelős szerkesztő: Igazmondó.

Next

/
Thumbnails
Contents