Esztergom és Vidéke, 1879
1879 / 22. szám
időtől kezdve minden egyes intézkedése a legszigorúbb ellenőrzés alá lesz véve, mert Esztergom k. városának oly rendőrfőnőkre van szüksége, ki hivatása magaslatán áll.*) Ifj. Mellinger Rezső városi képviselő. Párisi levél. Tekintetes szerkesztőség! Midőn a párisi magyar egylet vagyoni állapotának kimutatását a tekintetes szerkesztőséggel alább közöljük, tesszük ezt két okból. Először, mert tudjuk, hogy hazánk érdekkel viseltetik nem csak Páris városa, mint az ujabbkori czivilizáczió központja irányában, hanem kell hogy érdekkel viseltessék különösen a párisi magyar egylet iránt is, és pedig annál inkább, mert benne minden megye, sőt minden nagyobb magyar város egy vagy több tag által képviselve van. Másodszor, tesszük azt azért, hogy egyletünk irányában az érdekeltséget még jobban felélesszük, miután meg vagyunk győződve, mikép nálunk Magyarországban nem csak a szépművészet, de különösen az ipar, illetve annak sok ága kifejletlen és tökéletlen lévén: azon fiatal iparosok törekvését, — kik önkiképezés végett ide vándorolnak, —- elő kell mozdítani, hogy az itt eltulajdonított ügyességet később honunkban gyakorolhassák, s úgy maguk, mint a nagy közönség javára értékesíthessék. —- E fiatal emberek kiképezésére a már régebben megalapított de csak néhány év óta komolyabb irányban működő magyar egylet kitűnő befolyással van, nem csak azért, mert a tagok a napi fáradság után az egylet helyiségeiben tisztességes szórakozást szerezlek, — s a magyar szellem megtartása mellett, — társas érintkezéseink folytán minden irányban művelődnek; hanem mert tanácscsal és anyagilag is egymást segítik, sőt betegség esetében jelentékeny pénzösszeggel támogatta tnak. Minthogy pedig az egylet tagjainak száma jelentékeny s a Magyarországból kapott lapok száma aránylag csekély, úgy hogy az egyes tagok olvasási s így tanulási vágyukat — amazok hiánya miatt gyakran ki nem elégíthetik; minthogy továbbá az egylet több tagja azon megye szülöttje lévén, melynek érdekeit a tekintetes szerkesztőség lapja utján képviseli és védi, s igy ezen tagok az „Esztergom és vidéke“ irányában különös érdekeltséggel és előszeretettel viseltetnek; — ezeknél fogva azon hazafiui kérelemmel fordulok a tekintetes szerkesztőséghez: Kegyeskedjék becses lapjának egy tisztelet — illetve ingyen •— példányával egyletünket továbbra megajándékozni s ez által olvasó termét szellemi táppal gyarapítani! —- S mi részünkről szintén Ígérjük, hogy némi viszonzás fejében rövid értesítésekkel-szol- gálandunk. Hazafiúi Őszinte üdvözlettel vagyunk a tekintetes szerkesztőségnek alázatos szolgái: A párisi kölcsönösen segélyző magyar egylet Mandel Jenő Horváth József Zichy Mihály titkár. pénztárnok. elnök. *) Adjuk a képviselő ur czikkét, mint felszólalást, bár nézetünk részben eltér a czikkétöl, de óhajtjuk, hogy minden oly ügyben, mely a közönségben mozgalmat idéz elő, és a nézetek eltérők, a helyzet tisztáztassék. _________________________________ A szerkesztőség. Ism ét más alkalommal a következő jós szavakat mondá: „A sírba viszem magammal a monarchiát, a konczon a pártok fognak összetűzni.“ A nemzetgyűlés ez időben a hagyatéki kérdést tárgyalta. Mirabeau foglalkozott e tárgygyal, és midőn őt az autini püspök meglátogatta, egy kész beszédet nvútott át neki, a következő szavak kíséretében: „Tudom, hogy a nemzetgyűlés ez időben a hagyatéki kérdéssel foglalkozik. Dolgoztam ez irányban. Ez elmém utolsó szüleménye; olvassa fel a nemzetgyűlésben. Sajátságos lesz egy oly ember véleménye a végrendeletek fölött, ki kevéssel előbb készité el a sajátját.“ E beszédet fel is olvasták a nemzet gyűlésben; e beszéd volt hattyú dala, és a nemzetgyűlés áhítattal halgatta azt végig, helyesléssel kisérte egyes részeit. A túlvilági Mirabeau szólt már ekkor, a nemzetgyűlés tagjai ekkor érezték csak igazán, milyen nagy férfiú ült a most már megüresedett helyen. Mirabeau szenvedései és kínjai napról napra nőttek. De nőtt egyúttal az érdek a részvét is végküzdelmei iránt. Soha fejedelmet, soha hadvezért nem könyeztek meg ennyire Francziaországban. A szellem óriása vonaglott. A gyász megelőzte a halált. Csoportonként tódultak lakához a nép, a képviselők; az udvar is naponként tudositatta magát hogylétérol. Igen a trón érezte, hogy Mirabeau az egyetlen, ki képes küzdeni a forradalommal, a képviselők felfogták, hogy Mirabeau volt az, ki megnyitá előttük az ösvényt, amelyen haladniok kell; a nép érezte, mit köszönhet e hatalmas férfiúnak. ^Mirabeau szenvedéseit enyité ez általános részvét. O már életében kapta a legnagyobb jutalmat. A fájdalomkönyűk jutalmul és egyúttal bocsánatul szolgáltak. Jutalmul kitűnő tettei, bocsánatul tévedései iránt. „Édes volt nékem — úgymond — a nemzet közepctt élni, dicsőség kebeléA párisi k. s. magyar egylet vagyon kimutatása 1879. év 1-ső felében. — A budapesti földhitelintézetnél elhelyezve van 15 magyar állampapír; 8500 frt. 5 Páris városi kötvény; 1800 frt. kész pénzben; 539 frt. 40 kr. kamat; 170 frt; összesen: 7010 frt. 40 kr. Házi pénztárban vant 38 frt. 45 kr. forgalmi pénztárban 102 frt. 75 kr; hátralék segély kölcsönökrén; 930 frt. havi dijakban" 700 frt. összesen 8781 frt. 5 kr. Beteg-segélyző pénztár vagyona. Kötelezvényekben, Páris városa; 2200 frt. 6 drb. hazai" takarékpénztárban; 2140 frt. készpénzben takarék- pénztárban; 1368 frt. 55 kr. hátralék havi dijakban 230 frt. forgalmi pénztárban; 299 frt. ossz. 6239 frt. 55 kr. A párisi k. s. magyar egylet pénztár kimutatása. Bevétel: havi dijak; 780 frt. 50 kr. kölcsön visszafizetés ; 105 frt. ajándék 1522 frt. 95 kr. különbfélék 52 frt. összeg: 2460 frt. 45 kr. maradt a múlt évről 479 frt. 45. kr. összesen 2939 frt. 90 kr. Kiadás: segély kölcsön 200 frt. lakbér 180 tandíj; 228 könyvek és nyomtatványok 300 frt. 95 kr. levelezés 81 frt. 30 kr. különfélék 1846 frt. 9 kr. összesen 2837 frt. 15 kr. Beteg-segélyző pénztár. Bevétel. Havi dijak 243 frt, 50 kr. ajándék 28 frt. 50 kr. gyűjtő szekrény 2 frt. 30 kr. összesen 274 frt. 30 kr. múlt évi maradvány 190 frt. 70 kr. ossz. 465 frt. Kiadás. Ez idén érkezetteknek segély 37 frt. segély 105 frt. munkahiányban lévőknek segély 24 frt. összesen 166 frt. Midőn e levelet közöljük, tesszük azt két okból ; először, hogy közönségünk ugv anyagi, mint szellemi érdeklődését felkeltsük az egylet iránt, másodszor, hogy a párisi magyar egyletet megnyugtassuk , mert levelének tartalma és a póstabélyeg azt gyanitatják velünk, hogy féltek augusztus havában már lapunk kimaradásától. Meg kell vallanunk, hogy lapunk kiadója saját kezdeményezéséből küldé a lapot elejétől fogva és az augusztus havi változás után a lap szerkesztősége csak örült, midőn e tényről tudomást vett. Legyenek meggyőződve távoli hazánkfiai hogy mindig büszkék vagyunk a párisi magyarokra és hogy tehetségünkhez képest mindig rendelkezhetnek szerény lapunkkal. A szerkesztőség. Orvosi tanácsok családok számára. Nem tartom szükségesnek sokat bizonyítani, hogy az egészség legdrágább és legbecsesebb vagyonunk, s ez indít engem arra, hogy több, az egészség fentartására vonatkozó tanácsokkal szolgáljak, mivél sokkal könyebben és biztosabban lehet a betegségek- .tŐl óvakodni, mintsem a már beállott betegséget gyógyítani; továbbá a beállott betegség gyógyítása megint sokkal könnyebb, minél hamarább nézünk orvosi segély után; ezen utóbbit illetőleg nagyon sok vétek követtetik el, mivel számtalan esetben először a komaasszonyok tanácsára hallgatunk, mindenféle kuruzsló szerekhez folyamodunk, részint ba- bonaság, részint tudatlanság által a legdrágább időt elmulasztjuk, s nagyon sokszor akkor kérünk orvosi segélyt, midőn már késő. Ha ez általában áll, annál inkább vonatkoztatható agyermekekre első éveikben, midőn az még nem képes ;baját megnevezni, s igy a gyermek szülei ápolására van bízva, s ezeknek kell felismerni a bajt, ben meghalni.“ Ezek voltak végső szavai, ezek után kimúlt. Egész Francziarszág fájdalommal és gyászszal fogadta a halálhírt. A nemzetgyűlés Pant- heont emelt emlékének, és az emlékszobor aljára oda irta: „Aux grands hommes la patrie recon- n ai ss ante.“*) A hírlapok nagyrésze a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott róla, és talán nem lesz minden érdek nélkül, ha azok egynémelyikébó! egy-egy részt idézünk: A „Journal Paris“-ban Írja Garat: „Mirabeau meghalt. Hazájának, az emberiségnek tett rendkívüli szolgálatai ismeretesek: közrészvét hangzik minden oldalról. Nem illenék-e hogy a nemzetgyűlés is ünnepélyesen fejezze ki részvétét? Kérem, hogy a nemzetgyűlés jegyzőkönyvileg fejezze ki részvétét e nagy férfiú halála fölött, és a haza nevében intézzen egy felhívást a nemzetgyűlés összes tagjaihoz, hogy kisérjék a koporsót.“ A „Journal de M. Perlet“ (606. szám) a következőket írja: „Mirabeau nincs többé. Sem a nép imája, sem az orvosi ügyesség nem tudta megmenteni azt, ki annyiszor mentette meg a hazát ...............A hely, am elyet a szószéken elfoglalt, sokáig üres leszen, de az, amelyet a forradalom történetében elfoglalt, örökké fenmarad.“ A „Chronique de Paris“-!) an olvassuk: „Tegnap reggel tíz órakor múlt ki Mirabeau. Halála ép oly fönséges volt mint élete: a fájdalom általános ..................Tiszteljük meg a hála és elism erés rendkívüli jeleivel ezen első nagy férfiút, a kit az újjá szervezett haza elvesztett.“ A „Spectateur National“ következőkép nyilatkozik: „Vannak emberek, kik a végzés hatalmánál fogva nagy befolyást gyakorolnak hazájuk fölött. Ezen befolyás születésüktől, erényeiktől, magánéletüktől telje*) „A nagy férfiaknak, a hálás haza.“ s mit tapasztalunk? hogy épen a gyermekeknél a legnagyobb elhanyagolások vannak napi renden, sőt nálunk Magyarországban ez főoka annak, hogy fajunk nem szaporodik; különösen a köznép e tekintetben a leghanyagabb; statistikai adatok bizonyítják, hogy a kis gyermekek nagy percentje nálunk elhal, s ennek oka csak is abban rejlik, hogy az anyák részint meg nem óvják gyermekeiket a bekövetkezhető bajoktól és a már beállott baj idején nem vesznek ideje korán orvosi segélyt igénybe, — ennélfogva a mai czikkembem a beteg gyermekekről kívánok szóllani. Minthogy a legtöbb anya a kezdődő betegség tüneteit a gyermekeknél nem ismeri fel, azért lepe- tik meg gyakran a betegség által, s rendesen csak akkor küld orvosért, midőn már nagy fokú veszély van jelen, s az orvos, az nem mindig segíthet ilyenkor, még ha néhány órával hamarább hívták volna, a gyermek élete mentve lehetne. Ennélfogva szükséges, hogy minden anya ismerje azon tüneteket, melyek a bekövetkezendő betegséget jelzik, a megbetegendő vagy már megbetegedett gyermek nem képes úgy, mint a felnőtt megmondani mi baja van. — Az anya azonban csak akkor lesz képes gyermekén a rendellenességet megismerni, ha azt egészséges állapota idején gonddal megfigyelte úgy pl. ha tudja, miként van alvás, s s ébrenlétkor rendesen, milyen szokásai vannak, s milyen a rendes hangulata. Csak igy lesz képes az anya a rendkívüli állapotokat gyermekénél felismerni és a körülményekhez képest korábban, vagy későbben azon gyanúnak helyet fog adni, hogy valamely betegség keletkezőben van, s hogy erről jobban meggyőződjék, legjobb, hogy a gyermeket alváskor figyelje meg, mivel ilyenkor -a légzés, testhőmérsék és a fekvés más befolyások által változást nem szenvednek. Szükséges továbbá, hogy annya ismerje gyermekének testalakját és az egyes részek viszonyát az egészhez, mivel egyes testrészek túlnövekedése vagy ellenkezőleg a növésbeni visszamaradása jelét képezheti bizonyos betegség vagy gyengeségre való hajlamnak, igy pl. testhez aránylag nagy fej, mi gyakran agybántalomra mutat, melynek rendesen vértódulás az agy felé, nyugtalan alvás, s az alvás közti felsikójtás első tünetei, vagy pedig a gerincz- csatorna alakjának bármely rendetlensége párosulva a járás visszaúaaradása és a lábak gyengeségével, vagy pedig nagy has gyenge testalkattal, a midőn ügyelnünk kell esetleges emésztési zavarokra stb, — ennyire szükséges hogy az anya gyermekének testalkatát jól ismerje, azt abból is fogja belátni, hogy az orvos ha a beteg gyermekhez hivatik, sohasem fogja elmulasztani a gyermeket teljesen levetkőztetni, hogy a testalkat minőségéből a betegség felismerését magának megkönnyítse. Ha az anya megtanulta ismerni gyermekét egészséges állapotban. — melyben soha se mulasz- sza el azt más hasonkoru gyermekekkel összehasonlítani, hogy saját gyermekének netáni különös tulajdonságait megláthassa — s netán a rendestől eltérő tüneteket észlel, akkor nem szabad neki azonnal megijedni, s mindent rósz színben látni, mivel egyes aggasztó tünetet mint pl. nyugtalan alvás, álomban alvásbóli felijedés vagy felsikoltás, gyorsabb légzés, esetleg mulékony tünetek lehetnek előidézve rósz levegő, nagyon meleg ágy, rósz fekvés, poloska csípés vagy rósz álom által. — Ennélfogva a rendellenes fönemlitett egyes tünetek csak akkor sen független, ez többé kevésbé szellem erejükből és azon ügyességből foly, amelylyel tehetségüket a helyzettel összetudják egyeztetni. Mirabeau élete bizonyítja ezt.“ De meg kell vallanunk, hogy már ekkor, közvetlen halála után is felhangzott egy két oldalról elitéltetése. Marat lapjában az „Ami des hommes“-ban olvassuk: „Te nép, adj hálát istennek, legjelentékenyebb ellenséged halt meg, Riquetti *) nincs többé: számos árulásának áldozatakép hal meg ............Soha_ sem e melé fel szavát a nép érdekében............Összes tehetségét arra használta fel, hogy a fejedelem hatalmát és tekintélyét gyarapítsa.“ A dicsőség amely Mirabeaut közvetlen halála után környezte, csakhamar eloszlott. Az ő tisztátlan jelleme, meg vesztegethetősége idézte elő, hogy legnagyobb és legelkeseredettebb ellenfele, de akinek jelleme kifogástalan volt, nyerte el az uralmat. Az ő bűnei voltak Robespierre hatalmának előidézői. A nép pedig, ösztönöztetve Robespierre és Marattál, összetörte emlékét, kidobta tetemét a Pantheonból, a hová azt kevéssel az előtt jajveszékléssel és fájdalommal kisérte. — A bűn, a vétek mindenkor meg- boszulja önmagát. * * * A történelem azonban másként Ítél Mirabeau felett. A lezajlott események után megtisztult a lát- kör. Megszűnt az elfogultság, az ellenségeskedés. A történelem dicsőíti őt kitűnő szolgálataiért, elitéit tévedéseiért, de kimondja fölötte, azon szavakat, amelyekért nemzete ismét a Pantheon-ban örökítheti emlékét, kimondja: „Mirabeau nagy férfiú volt, Mirabeau nagy érdemeket szerzett magának hazája körül.“ — n. — r. *) Mirabeau előnevc. A szépirodalmi rovat vezetője: Körösy László.
