Esztergom és Vidéke, 1879
1879 / 19. szám
lom által reájuk rótt kötelességnek a legjobb akarattal sem felelhettek meg- akként, amint az saját szivük óhajtotta volna. A „Felhivá# e bajon akar segíteni, midén egy „esztergomi képviselői kör“ megalakítását akarja keresztül vinni. Üdvözöljük magát a képviselőtestületet, melynek kebeléből idegen mozgató erő nélkül indult meg a mozgalom. Üdvözöljük a kezdeményezőket, hogy e helyes eszmének kifejezést adtak és azt valósítani igyekeznek. Üdvözöljük, mert bár közvetlenül önmaguknak könnyítik vele a kötelesség teljesítését, de ezzel egyszerre közvetve a város közönségének nagy remények megvalósulását Ígérik. Az eszme szép, helyes, valósítása csak az akaraton függ és igy annak hajótörésétől nincs okunk félni. A meglepetés és őszinte öröm nyilvánítása azonban nem egyedüli kötelességünk; hanem miután részünkről a kezdeményezést üdvösnek és hasznosnak tartjuk, első sorban a megalakulás lehetőségét kell előmozdítanunk. E tekintetben először nézeteinket adjuk elő. Az alakítandó kör nem lesz, mert nem lehet párt-kör. A városi közgyűlések szervezete és hatásköre nem engedi meg azt, hogy ott pártokról, jobb vagy baloldalról beszélhetnénk; mert nincs, aki vagy ami ellen egy netalán! ellenzék állást foglalhatna. Miután pedig ezen kifogás talán első sorban emeltetett volna fel a kör ellen, igen kérjük tehát a tisztelt képviselő urakat, e nézet ne riassza vissza a részvételtől. Az alakítandó kör nem tűzhet ki mást hivatásául, mint megbeszélni, megvitatni előzetesen a jövő közgyűlés tárgyait; alkalmat adni előre az eszmecserére, hogy ez által a legkülönfélébb tárgyak felől is egyformán informálva legyenek az egyesek; azon vitás kérdésekben ‘ pedig, hol talán két ellenkező nézet van és mindegyik nézet jogosultnak tartja magát, legalább gondoskodhatnak, és hisszük fognak is gondoskodni, hogy ne ismétlődjenek oly jelenségek, hol visszavonult az egyik fél, mert látta, hogy eszméjét keresztül nem viheti. És ezt különösen figyelembe ajánljuk. Nem pártoskodás szításáról van szó, hanem arról, hogy a különvéleményen levő, ha előre látja is, hogy a győzelem másnak virul, azért mondja el mindannak daczára nézetét, mert ez által mégis csak felvilágosítást ad, melyet az ellenkező nézet érvényesítésénél is lehet, kell, sokszor szükséges és elkerülhetlen, figyelembe venni és ezen körülmény már hasznot ad, mert a javítás sokszor többet ér, mint a győzelemre kelt eredeti eszme, vagy terv. Az alakítandó kör nem fog tagjaira anyagi kötelezettségeket róni. Nincs ugyanis szüksége egyébre, mint helyiségre, hol értekezleteit meggyenkedik: mikor az a bácsi soha se felejti el megkérdezni, mikor tanulok már diákul! Persze hogy nagy baj, mikor még csak öt éves és betűre is csak most akarja rászedni a kis makranczost az ovó- bácsi. A bácsi felvidul és midőn teljesen vissza nyerte vidámságát, akkor megcsókolja azt a leendő nagy embert, ki örül annak a csóknak, mert tudja, hogy ez mára búcsúcsók. Ott hagyja a bácsi a boldog családot és megy magánosán, amerre a ragyogó csillagok vezetik. Azok pedig rósz kalauzok ő neki, mert habár nem vezetik is ki a világból, de messze elkalandoztatják és mig bejárja csillagfénynél a közeli mezőt, rétet, szőlőket, addig nem mulattatják, hanem csak reábámulnak azokkal a sugárzó ragyogásukkal és eszébe juttatják a gondolatot, amin már oly régen tépelődik : — Miért nem jutott nekem is két ragyogó szemsugár, hogy ne kellene így árván, mostohán élődnöm ? Hej, ha tudná a világ, hogy azalatt a joviális álarcz alatt, amit bácsi a világnak mutat, mennyi szenvedés, mennyi szemrehányás, mennyi keserűség lakik, nem irigyelné Őt, hanem szánná. 0 legjobban tudja mi az oka, de a világnak is nagy része van benne, hogy ő most oly elhagyatottnak érzi magát. Hányszor megkeserítette a világ, midőn rósz nyelvével azt kérdezte tőle: — Kérőbe tetszik menni ? — Honnan gondolja? — Mert — és mondtak oly okot, mely egyedül az ő boszantására volt kitalálva és addig addig haragudott, addig félt a nyelvektől, mig egyszer csak az agglegények között találta magát. De szive azért jó; mindig örül neki, ha valami házasság-félét ball és soha nem mulasztja el megróni az embereket, ha elkezdik az ily alkalmakkor oly divatos megjegyzéseket. Dehogy tenne ő maga csak egy megjegyzést is. tartsa; ez értekezletek száma pedig rendes körülmények közt 12 lesz, rendkívüli esetekben a rendkívüli közgyűlések számához képest egy- párral szaporodhatok. A helyiségre vonatkozólag pedig határozottan biztathatjuk a megalakulandó kört, hogy azon egylet, mely az első, reméljük alakuló értekezletre átengedte helyiségeit, továbbra is minden értekezletre át fogja azt engedni, sőt minden esztergomi egylet örülni fog, ha őt keresik meg, és igy a minden egyletnél oly fontos pénzügyi oldal sem okozhat nehézségeket. Ennyivel, azt hisszük, átalánosságban jeleztük a netáni kifogásokat a részvét ellen, és talán egyúttal azon kifogások tarthatlanságát is kimutattuk. A többire nézve csak óhajunknak adhatunk kifejezést, hogy a kör mielőbb megalakuljon, minél több taggal dicsekedjék, és minél hamarabb megkezdje működését, mert helyi viszonyainkra csakis a közgyűlésnek van hivatása dön- tőleg befolyni, azok felett határozni és csak örülnünk kell, ha látjuk azt, hogy képviselőink nemcsak nemes hivatásuktól vannak áthatva, nemcsak igyekeznek szép, de nehéz kötelességüknek megfelelni, de még a látszatot is elakarják oszlatni, hogy a pillanat behatása alatt hozzák határozataikat, hanem hogy ezt érett meggondolás, minden oldalról eszközlött vizsgálódás után szerzett meggyőződés alapján teszik. Ha a megalakítandó kör hasznairól kellene megemlékeznünk, akkor lapunk tere igen szűk lenne; de ez nem is szükséges. Oly annyira elárulja ezt maga az eszme, hogy mindenki a legszebb reményeket kötheti már előre is annak megvalósulásához. A felhivók kérelméhez csatoljuk a mienket, mely a közönségé is. Fürdői levél. Korytnicza Julius 22. Korytnicza felöl kimerítő tudósítást írni nehéz, de megkísérlem. Mindenek előtt tehát ismerjük meg az utat és módot, melyen ide el lehet jutni. Korytnicza fekszik Liptó megye déli határán. Budapestről a magyarállami vaspályán naponta háromszor indul ezen irányban vonat; t. i. reggel 6 órakor gyorsvonat, 7% órakor és délután 3 órakor kevert vonatok. Természetesen legezészerűbb a gyorsvonattal utazni. Az ut a vasúton Budapestről Rózsahegyig és vissza, kerül 19 frt 26 krba a második helyen, (mert a fürdőre utazók 30% árelengedésben részesülnek.) A gyorsvonat Hatvan, Losoncz, Zólyom, Körmöczbánya, Túrócz-Szt.-Márton főbb állomásokat érintve, délután 2 óra tájon Kuttkára ér. Innét a Kassa-Oderbergi vonalon folytattatik az ut Rózsahegyig. Ide 3 után 5 y2 órakor megérkezve kocsira ülünk és három órai kocsizás után Korytniczán vagyunk. Ezen kívül lehet utazni szintén az állami vasúton egész Beszterczebányáig; itt azután kocsira kell ülni és 6 órai kocsin utazás után a stureezi hires műúton keresztül eljutunk Korytniczára. A vidék, Kár, nagyon kár, hogy agglegény maradt. Álellenes házban virágok diszlenek az ablakokban, szép, gonddal ápolt virágok; oly jól illik közéjük az az angyalarcz, mikor a kíváncsiságnak ellen nem állhatva kikandikál és végig lopja tekintetével az egész utczát. Azok a kis lecsüngő piros virágok oly sokáig elmozognak az üde arcz mellett, mintha fülébe akarnának neki sugdosni, valami szépet, valami édeset, valami titkosat és mikor visszahúzza fejecskéjét, még azután elringanak sokáig, mintha sajnálnák, hogy nem hallotta meg, vagy nem értette meg azt a titkos beszédet, mit ők mondtak vagy képzeltek mondani annak az angyali jóságú, angyali szelidségtí arcznak. Minő kár, hogy arra a liliomra, mely azon az észvesztő arezon honol, hajnalpir soha sem derül. Talán kőszive van, mely nem érez meleget, mely nem ismer érzést; óh mi kár érte ! Egyszerre felriad az ablaktól és megy befelé, boszusan susogva: — Újra jön az a kiállhatatlan néne. És az a néne csakugyan kiállhatatlan, mert valahányszor látogatást tesz, van egy beszédtárgya, mit soha el nem felejt, mit mindig elmond és ez saját élettörténete, annak története, hogyan maradt ő aggszűz. Az a fiatal leány sehogy sem akarja megérteni, miért mond mindig ugyan-e tárgyról annyiféle változatot ; sehogy sem akarja észrevenni, hogy nagyon hangsúlyozza a szívtelenség átkát; hogy mindig a j nagyravágyás ördögére panaszkodik ; mindig úgy tesz, ' mintha példázni akarna; pedig hát a fiatal, az ünnepelt, a ragyogó szép leány nem ér reá, nincs ideje arra, hogy lényével, leikével vagy szivével foglalkozzék, hisz ezen időt is, vagy a pipere asztaltól, vagy a társaságtól vonná el. Hogy lehet ekkora áldozatot kívánni egy fiatal hölgytől ? A néne pedig elmegy és már nem önmagát sajnálja. Neki már mindegy, az ő sorsán már úgy sem lehet változtatni. Hanem azért a fiatal leányért melyen e kocsiút vezet, fenyvesekkel környezett és vadregényes, és azért sokan ez utóbbi utat választják. — Az utazás idő tartama egyik utón igen csekély eltéréssel ugyan annyi, mint a másikon. A megérkező, ha a fürdő igazgatóságnál előre levélileg szobát nem biztosított magának: azonnal lakást fogad, vagy a fürdő igazgatóságnál, vagy valamelyik magán háztulajdonosnál. Szobát 1 fttóí 3 ftig lehet kapni a svajezi módra épült, eléggé jól berendezett faházakban. Korytnicza vize már 1600 táján ismeretes volt, kivált aranyeres bántalmak ellen valóságos pana- ceanak ismertetett. 1850 táján az akkori kamarai praefectus itt egy állandó házikót építtetett. Nemsokára azonban ház, ház után épült és a vadon erdő regényes műkertté alakíttatott. — Ebből látszik, hogy ezen gyógyhely a legifjabb magyarországi fürdő; még is mintegy húsz, kisebb, nagyobb irodalmi mű jelent már meg, melyekben e gyógyhely ismertetve van. Korytnicza egy sziik és fenyvesektől borított vadregényes völgyben fekszik, és még nyár elején is hó fedte bérczektol van környezve. Három hegy veszi körül: egyik oldalról Prasivá, másikról Püspökhegy, harmadikról Nyemczová. Ezektől annyira körül van véve, hogy csak nem egészen elzárt medenezét alkot. A tenger színe fölött 2679 lábnyi magasságban fekszik, a körül fekvő hegyek által az éj szaki s nyugati szelek ellen teljesen védve van, és egészséges üde éghajlattal bir. Levegőjének hőmérséke nappal 11 fok R; reggel pedig 5 fok. hinnél fogva igen tanácsos, hogy az ide jövők magukat téli felöltőkkel lássák el. Ásványvíz forrásai névszerint következők: Zsófia, Béla, Ferencz József, Ilka, Garibaldi. Ezek vizének hőmérséke egyaránt 7 és 8° R. közt változik, s e fokot állítólag tél derekán is megtartja. Zsófia forrás, melyek vize palaczkokban szállittatik, oly bő, hogy perczenként 90 itcét ad és törött czukorral, vagy czitrommal keverve úgy pezseg, mint a seid- litzi por. Ezen ásványvizek többször vegyelemeztettek. Újabban 1860-ban a bécsi cs. kir. földtani intézet kimerítő mennyiségi elemzést szolgáltatott. Ezen elemzések szerint Zsófia forrás vizében szabad szénsav, k é n s a v a s mész és kén savas m a g- nezia igen nagy mennyiségben találtatik. Az alj (csapadék) minőleges vegyelemzése szerint találtatik: szénsavas mész mint uralkodó alkatrész, k é u- savas mész és vasélecs nagy mennyiségben. — Zsófia, Béla, és Ferencz József mint to források részeiket tekintve minőségileg semmi, meny- nyiségileg kevés külömbséget mutatnak. Ezen vegy- elemzések alapján e gyógyforrásokat: földes, ke sersós savanyú vizeknek találjuk, melyekben a szénsav, mészéleg és a keserű só jellegző, uralkodó alkatrészek. — E vizek itt részint mint ivó, részint mint fürdő vizek használtatnak. Ennél fogva gyomor és bél izmok renyhesége, májbetegség, aranyeres állapotok és csontbetegségekben kiváló sikerrel használtatnak. A források és fürdők használata azonban majdnem másodrendű jelentőségű a fenyvesek gyántás kigőzölgéseivel telitett, kellemesen nedves hegyi levegő élvezete mellett, mely fenyvesek százötvenezer hold kiterjedésben veszik körül e gyógyhelyet. — Ennél fogva Korytnicza az említetteken kívül mind azon bajokban melegen ajánlható, melyekben a hegyi levegőtől jobbulást remélhetni; és azért az itt tartózkodók, ha egészségük engedi, a forrás viz ivásán és fürdésen kívül gyakori és nagy sétákat tesznek a körül fekvő erdőkben vágott séta utakon. ____ ..........................J—MM—■— k ezd búsulni, mert újra látja a régi történetet, hol egy lény, ki az eget volna hivatva meghonositani a földön, veszni indul; hol egy élet akként kezdődik, hogy felén túl már csak szemrehányásokat téliét önmagának, hogy a visszaemlékezés sem tud örömet okozni. Találkozik néha néha a bácsi a nénivel. Társaságban is összejönnek, véletlenül sétájokon is keresztezik egymást utaik és viseli mindegyik saját fájdalmát, saját visszaemlékezéseit, de el nem árulják önmagukat. Pedig de hosszú regény lenne, amit egymásnak elbeszélhetnének, tele érdekesnél érdekesebb fejezetekkel, amiből oly sokan tanulhatnának. És miért nem tanulnak? Talán a virágok nagyon sokat tudnának mondani. Azok a száraz virágok, melyeket az öreg néne imakönyvében rejteget; azok a virágok, melyeket egy egyszerű szobának még egyszerűbb asztalában várják újra a napvilágot; de talán leginkább azok az élő virágok, melyek az ablakokban oly szép keretet adnak a még szebb arcznak. De hát ki érti azt, amit a virágok beszélnek ? Hisz a ráfogott virágnyelv nem mindig mond igazat, hanem a virágok szirmaiban, leveleiben, illatában lakozó lélek, az nem hazudik soha; de ha nincs kedély, nincs érzés, mely ezeket a szavakat el bírja lesni, meg bírja érteni ! És ha nyáron hiába susognak illatnyelven, ha nyáron hasztalan beszélnek integetésekkel, ki fog rájok télen vigyázni, mikor nem gyönyörködtetnek, midőn már téli álmukat aluszszák, midőn azokra nézve, leiknek hallgatni kellene reájuk, elkezdődik a télen megszokott kábító zaj harsogó zenéjével és mára oritó tánczaival ? Majd ha újra későn lesz. Bojtorján. A szépirodalmi rovat vezetője: Körösy Laszió.
