Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 57. szám

Föl akar-e a társulat a mostani lethargiá- ból egy szebb életre ébredni? vagy folytatni akarja-e lomha álmát ?

Az első esetben hozsannával üdvözöljük a „harmadik nap hajnalát“, a második esetben pedig tiltakozunk a közönséggel való paczká- zás ellen s a mit akarunk az röviden: Lenni vagy nem lenni!

L. A.

Városi közgyűlés.

Dec/,ember 11-én.

A szépen látogatott közgyűlést elnöklő polgárin ester megny itj a.

A legelső érdekfeszitő tárgy Pór Antal képviselő interpellátiója volt.

Pór Antal kérdi a polgármestert, váljon mi igaz és hogy áll a városi tanács azon intézkedése, melylyel a városi hivatalnokoknak a hirlapokbai Írást megtiltotta ?

Palkó v its Károly polgármester az interpel- latióra azonnal felel. Válasza a lapunk múlt számában közlött, Niedermaun József aláírással megjelent válaszszal hasontartalmú, bár élesebb lévén, a közgyűlést ezt rövid szóváltás után tudomásul veszi.

Következik Dr. Feichtinger beterjesztése a reáltanodát illetőleg.

Schwarz József és Dóczi Antal rövidebb fölszólalása után Pór Antal a tanügyi bizottság jelentésének tigyelembe vételét kéri.

Dr. Helcz Antal. A tanügyi bizottságról lévén szó, egyúttal fölhívja azt hogy a reáltanodák ügyében beadott indítványról mielőbb nyilatkozzék, miután általánosan azon hit uralg, hogy azok végleg beszüntettetnek. A tanügyi bizottság előterjesztése elfogadtatik.

Takács Géza főjegyző fölolvassa a háza- lási ügyben hozott fensőbb határozatot, mely szerint az a belvárosban 5, a külvárosokban pedig 3 napi időtartamra engedtetik meg.

Elnök a napok számát fölcseréltuek s toll- hibának mondván, a közgyűlés tudomásul veszi.

Fried Arnold kérvénye az izraelita iskolák részére 4-öl tüzelőfa megajánlását illetőleg, megadatik.

Nieder man n József ezzel kapcsolatban indítvány kép kéri a közgyűlést, hogy tekintetbe véve a rendkívüli időjárást s az evvel párhuzamban beállott nagy nyomort, engedje meg a szegényeknek, hogy az erdőben heverő sügébol haza hordhasson.

Nozdroviczky erdőmester utal az ebből eredendő károkra, mondja, hogy igaz, van nyomor, de az korántsem akkora mint azt az újság (?) Írja.

Nagyobb zaj közt hozzászólnak :

Dóczi Antal, — részben pártolólag. —

Szik lay József— ellene — mondván, hogy a síige nem bitang jószág s annak értéke körülbelül 200 forint.

Elnök az indítványt melegen pártolja, miután a szegények nyomorának enyhítését a város atyáinak kötelességéül mondja. A módot illetőleg ajánlja hogy az illetők szegénysége kimutatandó és megvizsgálandó.

Schwarz József a polgármester módozati indítványa ellen szól.

Pór Antal gyors segélyt ajánl, a dolog vezehogv nagyon messze kellene kutatnom és újra csak sértést magyaráznának ki szavaimból.

Remélem, hogy megértett Klauzál ur is, és hogy megértettek azok is, kikről megjegyzéseket tettem, bár ezek irányában még több mondani valóm is lett volna, hanem talán ki fogják olvasni a sorok közül is azt, mi el lett hallgatva.

Fogadja végül Klauzál ur őszinte köszönete- met azért az eszméért, mit levele végén adott. Megfogadom, hogy bármily fáradságomba kerüljön, a jövő évre eszméjének testet fogok adni, feltéve, hogy élek is és egyéb baj, mint betegség, házasság sat, nem fog addig érni.

Egyébként pedig társadalmi életünk a lehető legjobban — pang. Nem cscda, még az idő is ellenségünk. Alig volt oly hidegünk, mely elégséges volt a Duna jegének elővarázsolásához; alig volt időnk előkeresni és letisztítani portól, pókhálótól a Halifaxokat, midőn egyszerre akkorára nőtt a hideg vagy tudományosan szólva, úgy leesett a hévmérő, (télen Incus a non lucendo,) hogy elesett a kedv is még csak a szobából is kinézni.

Miután azonban a legnagyobb hidegek közepette a bécsi és pesti lapok folyton meteorologiai észrevételeket és megjegyzéseket hoztak, melyek végmagyarázata enyhe és lanyha idő jósolása volt, még megéljük, hogy mire jelen soraira „köd“-világot látnak, akkorra újra — locspocs lesz az egész téli dicsőség.

Hogy mennyire megvoltunk akadva a lefolyt hét iszonyú csendességével, legjobb bizonyítéka a legújabb élez, mely — borzaszté kimondani is, — három napig fen tudta magát tartani, mint élez.

Megrabolták Rosnert. Saját olőadása szerint $ rablás csak partialis volt, amennyiben csak— a pénzen kívül — a britaunika és Virginia szivarokra terjedt ki. E körülmény szolgáltatott okot arra, hogy egy vastag termetű agglegéuy jelölt arra a kétségbe- | ejtő gondolatra jutott hogy a rablót kutassa. !

— Minő szivart szívsz?

tését egy emberre kivárja ruházni, tekintetbe véve általános ismeret körét és jószívűségét ajánlja Pap Jánost. (Helyes.) :••••

Pap János tartván a szegények s a nép szemrehányásától, inkább egy comissiót ajánl.

Több apró megjegyzés és fölszóíalás után megbizatnak Sziklay és Pap tanácsosok.

Elnök megköszöni a közgyűlés jószívűségét s megnyugtatja a történendők felől.

Következik Sziklay tanácsnok előterjesztése az az utak javítását illetőleg.

Horváth Mihály a vizszabályozást hangoztatja s e nélkül az utak javithatását nem tartja lehetőnek. (Helyeslés.)

Niedermann J. utal a főjegyzőnek a megyei közgyűlésen tett indítványára, melyben figyelmeztet, hogy a szóban levők a megyei utak közé is tartoznak.

Takács Géza pártolja Sziklay előterjesztését, végre az Horváth Mihály módositványával elfogadtatik.

Fölolvastatik a tűzoltó-egylet választmányának kérvénye, melyben egy laktanyául szolgáló helyiség s 2 rendőr átengedése kéretik, kizárólag tűzoltói czélokra.

Sár lay Ede első sorban magát véli illetékesnek, hogy e tárgyhoz szóljon, figyelmezteti a közgyűlést a rendőrség amúgy is csekély létszámára (10) a kérvényben hangsúlyozott elhagyatottsággal szemben állítja, hogy a tűzoltó szerek teljes tisztaságban vannak, méltányosnak tartja továbbá, hogy a tűzoltók megfelelő arányban járuljanak a költségek födözéséhez. Határozottan ellenzi a kérvényt s kéri a közgyűléstől annak egyszerű visszautasítását.

Horváth M. kérdi váljon egyátaljában léte- zik-e az egylet. (Derültség)

Elnök figyelmezteti a közgyűlést a tárgy fontosságára s kéri a tagokat, hogy a dologhoz hozzá szóljanak.

Schwarcz J. hosszan szól a tűzoltó-egylet mellett és érdekében, fejtegeti annak nemes hivatását s az alternatívát állítja fel: vagv mondja ki a közgyűlés, hogy tűzoltókra szükségünk nincs; vagy pedig, ha lesznek s áldozatokat kívánunk tőlük, kötelességünk szintén áldozatokat hozni. (Helyeslés) Az eszközök gyakorlatához szintén szakértelem szükséges, egyébiránt 4 ttízor van a költségekbe fölvéve s még 1 sincsen: ez a közönség határozott ámítása. (Általános helyeslés) A kapitánynyal szemben állítja, hogy a 8 rendőr is elégséges, a kérvényt szerénynek s igen is megajánlandónak tartja. (Helyeslés.)

Rédly Gyula szintén hosszabban szól a tárgyhoz s ajánlja, hogy a tűzoltó egylet — ha csakugyan létezik s életképes — terjesszen be egy szükségeit kimutató budget-et, ezt arányosan támogassa a város, de a külvárosok is járuljanak hozzá. (Helyeslés.)

Elnök kijelenti, hogy az egylet áll, miután elnöke ő, rendezhetlensége okául a részvényhiányt mondja, nem tagadható, hogy voltak visszaélések is, de tegyük fel, hogy az ügyek jobbra fognak fordulni.

Kovács Albert csodálatát fejezi ki a fölött, hogy a kezdetben oly közpártfogással találkozott intézmény , mely az átalános bizalomnak mindig meg is felelt, részvéthiányban kell, hogy szenvedjen, nemcsak a 2 őr megajánlását kéri, hanem a szükséges lovakat s egyáltalában a tűzoltók pártfogását. Kifejezést ad beszéde végén annak, hogy nem foghatja föl a kapitány intentióit, ki első sor— Havanna ií drágaderosz!

— Jól van, mehetsz !

Jön a másik.

— Minő szivar ez a szádba?

— Britannika.

— ügy? Britannica? Hol a „Geleit-schein? Hol az igazolvány, hogy vetted és nem a Rosner boltból való ? Neved fel van jegyezve.

Majdnem kétségbeesetten kelle már a kérdések elől bújni, mert tetszik tudni a közmondást .... és ez három napig tartott!

Végre valahára lett közgyűlésünk és ez kissé felrázta az elaléltságot.

Újra ismétlődött egy világtörténeti esemény, bár csak kicsiben és más eredménynyel.

Tudott dolog ugyanis, hogy a lavinát, mely az egész osztrák birodalmat elnyeléssel fenyegette, a hires barsi követ Balogh Jánosnak a bauk ügybe* tett interpellatiója iuditá meg 1848-ban.

A vihart, mely hivatva volt az egész városházát megtisztítani az állítólag nem oda való elemektől, szinte interpellatiónak kellett megindítani, Pór Antal iuterpellatiójának az „Ukáz“ ügyben.

Ki tehet róla, hogy a mi levegőnk nem mindig alkalmas a viharok táplálására, hanem azok megtörnek ?

Ki tehet róla, hogy a felidézett vihar majd annak közvetett felidézőjét söpörte el és csakis, hogy a levegő nem mindig van villanyosággal tele, mentett meg a szerencsétlenségtől.

A viharok felett uralkodó hármas szigonya a vizek istenének méltatlannak találta a munkát és elnyugodott, ennek folytán lecseudesült a vihar is. Talán jobb ez igy.

Hanem az intermezzó megint alkalmat adott . az esztergomi, már jelzett malitiózus természetű egyéneknek, hogy újra alkalmatlan kérdéseket tegyenek.

Váljon egy városi képviselőhez, kit a polgártársak bizalma országos képviselővé is megválasztott, nem lett volna-o méltóbb, ha ily kicsinye«,

ban nemcsak ügyökhöz hozzászólni, hanem a tűzoltókat pártfogásába venni is hivatva volna. (Általános helyeslés.)

D r. Helcz Antal pártolja Rédly képviselő indítványát, helytelenítő a mostani rendszert s ara- phibiuraokuak nevezi a létező rendőr-tűzoltókat. (Derültség) A tűzoltók segélyezése ellen fölhozott azon indokolást, hogy alig életképesek, nem fogadhatja el párhuzamba állítva a delgot avval, mit egy helyütt Petőfi mond: a közönség igy szól: javulj színészet és segítünk. S a színészet erre: segíts közönség és megjavulunk. Ajánlja a kérvény elfogadását, hogy a tűzoltók kimutathassák életképességöket, fön- tartva a városnak mindenkor jogát, hogy e támogatását, — ha szükségesnek látja — beszüntetheti. (Általános helyeslés.)

M a g y a r y László hevesen kikelve szól a tűzoltóság érdekében s megbotráukozva ad kifejezést annak, hogy ily csekélyebb kérésért is koldulniok kell. Ajánlja a kérvény elfogadását.

Horváth M. a szomszédvárosrészek részességét hangsúlyozza.

D ó c z y Antal a tűzoltók pártfogását tekintet nélkül a város kötelességének mondja.

Pór Antal. Ki parancsoljon a 2 ttízőrnek? Ezt tartja a fókérdésnek. Azt hiszi a városi kapitányt illeti meg e jog. Az összes városi szolgák betanítását ajánlja s hogy egy expediens fölállítása által törekedni kell, hogy a kecske is jó lakjék, a káposzta is megmaradjon.

Elnök nem fogadhatja el, hogy a kapitány rendelkezzék azokkal kizárólag, példának hozván fel a tűzeseteket. Ajánlja újból a kérvény elfogadását.

Schwarcz J. Szükségesnek tartja, hogy legyenek, kiknek kizárólag tűzőrség legyen a kötelességük. A kapitány nyal szemben állítja, hogy a szerek nincsenek tisztán tartva.

Horváth M. Elnök, Dóczy rövidebben szólnak a tárgyhoz.

Takács Géza régi veszekedési ügynek nevezi a dolgot, állitván, hogy voltak tűzoltó parancsnokok, kik a kapitányt általában a városi hivatalnokokat alárendelteiknek hitték. Rédly legtárgyilagosabb indítványát pártolja (Helyeslés)

Sár lay újólag a kérvény elvetése mellett szól, hangsúlyozván, hogy e két ember költsége 349 írt. Végül különösen kiemeli azon gyanúját, hogy a két ember magánszolgálatra van kérve.

Elnök. Ezzel nem merné vádolni az egyletet.

Marosy József hosszabban szól a kérvény mellett.

Barth a Andor a régi rendszert ajánlja.

Végül dr. Helcz örömét fejezi ki a vita hosz- sza fölött, pártolja Rédlynek a budgetre vonatkozó indítványát s csak az elvi elfogadását kéri, mig a szomszéd városrészek megkérdeztelek. (Helyeslés.)

Elnök a kérdést fölteszi, dr. Helcz indítványa fogadttatik el.

Jegyző fölolvassa Dóczi Károlyné kérelmét; visszautasittatik; a miuisteri rendeletet a philloxera ügyében, tudomásul vétetik.

Elnök jelentést tesz az 5 krajezáros gyermekek iskoláztatására vonatkozó egylet megalakultáról, melynek alapszabályai már benyujtvák s melv czélra aHerczeg-primás 100 frtot adományozni (Éljenzés) s az egylet védnökségét elfogadni kegyeskedett, (ho«szas éljenzés) s ugyanazért jegyzőkönyvileg ajánlja a közgyűlés köszönetét kifejeztetni. (Helyeslés) _____Bemutattatik a legelő bérbeadásának minta

e

lőre megczáfolt ügyek helyett e város vitális érdekeivel vesződnék, ha országos természetű ügyekben kísérelné meg, mi egy interpelláló hatása ?

És a malitiózus emberek jó emlékező tehetséggel is bírnak.

Oly hamar készen lettek egész sorozatával az ügyeknek, melyeket az országgyűlésen szerettek volna szellőztetve látni!

De mi ne legyünk malitiózusok és e sorozatot ne reproducáljuk, hanem már úgyis sok bűnünk expiálásaul vegyük egyszer mi pártfogás alá a képviselőt és mondjuk ki nyíltan, határozottan:

Nem ér ezekre reá.

Az interpellátiónak humorteljes eredményét sem kell erőtetui, mert a szándék jó volt; az azutáu a sors keserűsége, hogy épen azon dolog, mivel használni akarunk, árt legtöbbet.

Az ártatlanul szenvedő pedig mindig érdemes a szánalomra, ennél fogva nagy boszúság volt, midőn nagyon hangoztatva lett magán körben is a „botcsinálta“ és a „revolver“ szó.

Gondolkodjanak inkább képviselőink a sors nyilatkozatain. Mert sok ezekben is a tanúság.

Ugyanis erős vitát keltett a közgyűlésen a tűzoltók kérvénye és alig alig hogy keresztül lehetett vinni a kérelem teljesítését.

Mintha csak a vita magyarázatául szolgált volna, azonnal a közgyűlés után megkoudult a vész harangja, mely épen a tűzoltókat hívta első sorban segedelemre.

A tűzoltó egylet a helyi viszonyok számba vételével elismerésre méltó dolgokat cselekszik és valóban nagyon furcsa gondolatok ébrednek fel az emberben, midőn épen ezen egylettel szemben találunk ellenzéket. Vagy már az ügy kedvéért nem lehet sehogy sem leküzdeni a személyes ellenszenvet ? Sajnos volna, ha igy volua.

Különben vigasztalódjék a tűzoltó egylet, ne veszítse kedvét nehéz hivatásától, mert védelme-