Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 44. szám

Az illető kereskedőkön és iparosokon a sor, hogy tegyenek valamit, mentsék a menthetőt, segítsenek, a hol segíteni lehet,

A párkányi vásárok szomorú történetén tanuljunk.

Hírek.

— Liedl Ferencz kamarai művész megérkezvén városunkba. Seiler Károly ur vendégszerető házának lett vendége. A tartandó hangversenynek múlt számunkbam jelezése módosítást szenved az által, hogy Gőczy Rezső akadályozva lett az eljövetelben és igy a hangverseny jövő Kedden, november 4-é n fog a fürdő vendéglő nagytermében helybeli erők közreműködésével megtartatni. Midőn a közönség figyelmét felhívjuk a műélvezetre, még jelezzük, hogy jegyek Rudolf M. Sternfeld R. és ifj. Mellinger R. kereskedéseiben lesznek kaphatók. A műsorozatot jövő számunk fogja hozni.

— Tűzoltói gyűlés. Értesülésünk szerint, a polgármester ur, mint a tűzoltó-egylet elnöke, legközelebb választmányi gyűlést hivand egybe.

— Az őszi előléptetések a helybeli katonaságnál egyedül Medvey Lajos őrnagy urat léptették elő alezredesül és ezzel egyidejűleg áthelyeztetett a 67. számú Mamula sorezredhez Budapestre. Amenyire örülünk előléptetésén, annyira sajnáljuk, hogy elfogjuk veszteni mind őt, mind kedves családját.

— A honvéd előléptetések városunk egyik derék fiának is me'gérdemlett meglepetést hoztak. Rényi György honvéd őrnagy a novemberi előléptetések alkalmából honvéd alezredessé neveztetett ki. A rokonszenv, melylyel városunk ő irányában mindig viseltetett, örömmel üdvözli őt ez alkalomból.

— Önkényteseink itt maradnak. Hire járt, hogy az esztergomi önkénytesek számuk csekély volta miatt a szolgálati idő kitöltésére Komáromba fognának áthelyeztetni. Mint értesülünk, e hir nem valósul meg, miután az itt szolgáló önkénytesek testületileg kifejezték óhajukat itt maradni és ebbeli kérelmüket illetőleg a tartalék ezred szives parancsnoka határozott nyilatkozatot, illetve Ígéretet tett, hogy kívánságuknak elég fog tétetni. Üdvözöljük érte úgy az alezredes urat, mint önkényteseinket.

— A vasút. A Pesther Lloyd keddi számában értesítést hozva a Győr-Ebersfurthi vasút hatósági megnyitásáról, súlyt helyez a Budapest-Gyori vonal kiépítésére, amennyiben ezen két vonal által, igaz hogy Bécs oldalthagyásával, 40 kilométernyivel rövidül az út a nyugoti Ferdinand-pályán át a világ- piaczokkal. Hatalmas érv 40 kilometer rövidülés!

— Politika templomban. A vízivárosi apáczák templomában a csillár fölött egy két fejű sas látható. Igen örvendenénk, ha illetékes helyről ennek jelentősége felől szives felvilágosításban részesittet- nénk, miután liturgikai ismereteink e dologban teljesen cserben hagytak.

— Csodálatos kulacs. E napokban az arany hegyen egy kulacs födöztetett fel, mely oly csodálatos sajátságokkal bir, melyek minden hivő embert a legnagyobb bámulatra ragadnak. A legelső ki e kulacs tartalmával megismerkedni kívánt, egy sajátszerű, különös ízű, piros színű folyadékot talált benne. Akadt egy istentagadó, ki csodákat hinni átal, s erőnek erejével piros bornak nyilvánította. Az istentagadó minden ellenkezés daczára ivott is belőle mely impietását és vakmerőségét azonban iszonyú

No de ez az utolsó vízi sétánk. Előre! Azt a szegény gyermekasszonyt egy szekér szállítja a túlsó partra, hogy holnap Kotorszkóban visszanyerje szabadságát a férje elvesztése árán.

Nem azért búsul hogy maga itt van! az aggasztja, hogy ö ott lesz a feleségét kiváltani.

És marsolnak 14 órát szakadatlanul. Elül az őrnagy lova. A liős tisztur megtétetné velünk egy tourban is ezt az utat Kotorszkóig, ha a zálogba vitt asszonyka Busleticnél ki nem áll, jelentve, hogy Ő nem képes tovább menni.

Megtelepszünk egy szénakazal közelében. Legalább lesz illatos derekaljunk. Éhesek sem vagyunk annyira elfáradtunk.

Hanem az a szegény asszony nem maradhat étien. Oda nyújtom neki a modricsi vásárról hozott túrót, egy szelet prófunton.

Keserű mosolyra vonja az ajkát s billent egyet kedves kis barna fejecskéjével. Aztán czigarettet sodróitok számára. .... Rágyújt; egykettőt szippant, aztán kérlelő pillantást vetve rám, szomszédjainak nyújtja az égni kezdett szivarkát.

Jó éjt. Holnap Kotorszkóban leszünk. Te ott találod a férjedet, mi meg a megszabadító „Kehrt Euch — Befehltaztán minden nyomorúságot feledve indulunk Esztergomba szüretelni. . . .

Viduló arczokra vetette derengő sugárit a kelő nap. Gyorslépésben repülünk Kotorszkó felé. Ott a mi foglyunk visszanyerte előtte már semmit sem érő szabadságát; de a mi hőn óhajtott megszabadulásunk evangéliuma bizony csak nem hangzott a Ko- torszkóri hegyek között.

Még sem?! No de azért ne búsulj Gida, ha ma nem, hát holnap, holnapután vagy azután. Ha a szüretről lekésünk is, dé a párkányi vásáron együtt ropogtatjuk a tűzzel lánggal égő gesztenyét azzal a tűzlángszemű barna kis lánynyal. Hogy is szól a nóta: ,Ha a szellő . . .

Még nem tudtuk hogy ez is hiú remény!

Dr. Merényi Lajos.

altesti fájdalmakkal kelie drágán megfizetnie, noha nem is volt szolgabiró. Ugyan ekkor egy plébános- jelöltnek, ki rögtön nem akart e csodában hinni, kigyuladt jövendőbeli plébániájának teteje. Ily jelek után már csak legnagyobb óvatossággal közelednek az emberek e kulacshoz és formális bucsujárást in- inditanak, mely különösen az együgyüekro és jámboroknak mutatkozó világcsalókra jótékony hatást gyakorol. Ha e kulacsba betekint az ember, különféle dolgok mutatkoznak. Kisebb és nagyobb sült és nyers kacsák, különböző szerkesztők és írók arcz- képei, többrendbeli szelíd és nem szelíd rókák sat. Mások állítása szerint, kik a felelősséget magukra vállalni szívesek voltak, bizonyos világítás mellett a jól szerkesztett Vasmegyei közlöny sat. volnának a kulacs fenekén kivihetők. Őrizkedünk ezen adatok igazsága felől jót állani, de hinni elhisszük, mert hinni szép erény, s aztán sok csodálatos dolog történik még mai napság is. — Probatum est. —

— Nem a legutolsó jelenet folyt Párkányban az egyik képáruló bódéban le. Három négy fiatal ember beállított a gazdához és ott akart maradni, hogy onnan nézzék a mégis járó kelő közönséget. Természetes, hogy a gazda azt nagyon szerette, hogy ott legyen valaki a nyakán, mikor neki a vevőkkel kell foglalatoskodnia. „Kérem mi is vevők vagyunk !“ „Látom, nagyon szeretem az ily vevőket!“ „Azért is, hogy ez a kép?“ „Nyolcz krajczár magának, másnak egy garas hián egy hatos.“ „Itt van.“ Világos hogy mind vettek képet. Hogy azonban most már mégis el ne kelljen pusztulniok, fogdosták az arra járókat és kivel csak lehetett, vetettek egy nyolcz krajczáros képet, utolja felé 10 krajczáron alul már nem is adván. Hogy a dolog koronája is meg legyen, a mindinkább növekedő „vevők“ száma utoljára oly annyira megtölté a sátort, hogy mozogni alig lehetett benne, a tolongásban azután elfogyaszták a gazdának a saját kéuyelmére és üdülésére oda helyezett pogácsákat és egy cylinder bort. Mikor már ez elfogyott, akkor azután elpárolgott a Sisera-had. Mikorra a gazda észrevehette a hiányt, nem volt senki, ki az áldásokat hallgassa.

— Kitetetem az újságba. Egyik csatai „nagy kereskedő“ saját vigyázatlansága folytán a párkányi vásárban akként járt, hogy egy jó pej csikó feléje kapott és kiharapta a — jóformán nem uj felöltőt. A jámbor atyafi nagyon megharagudott és nagy lármát csinált. A nagy lármára oda ment a megyei csendbiztos ur is és először csititani kezdé a lár- mázót, később komolyan rendre inté. A csatai „kereskedő“ azonban erősen állotta helyét, igazságot követelt. Miután a csendbiztos ur az Ő hatáskörén kívül esőnek találta a dolgot, hogy egy csikót megbüntessen, a polgártárs fenyegetésre fakadt: Kitetetem az urat az újságba! Miután a csendbiztos ur e fenyegetésre sem ijedt meg, de a csikót sem bün- teté meg, ime ezennel elég van téve a követelésnek: Ki van téve az újságba!

— Rendőri ügyesség. A párkányi vásár alkalmával a megyei csendőrök jobbára czivilruhába öltözve őrködtek a rend és közbiztonság érdekében. Ki parasztnak, ki mesterembernek, ki „porthékás zsidó“-nak volt maszkírozva, s ezen providentialis eljárás eredménye egy pár tuczat összefogóit zsebtolvaj és csirkefogó díszes ensemblejében mutatkozott. ügy hisszük, hogy a tisztelt zsebmetsző uraknak sem volt idén lukrativ üzletük.

— Baleset. Szerdán egy párkányi vásárról hazamenni akaró budai embernek a fürdő vendéglőnél az országúton kidőlt a lova, szerencsésen ki is adván utána páráját. A szegény embernek be kelle huzatni kocsiját a fürdő vendéglő udvarára és ott vesztegelni, inig másik lovat vehetett.

— Gyászhir. Kecskeméthy Jánosné kedves neje Brenner Máriát úgy újon született gyermeke Teréziát rabolta el a kérlelhetlen halál szerető férje és rokonai köréből. Temetése hétfőn délután ment végbe átalános részvét mellett. Enyhítse fájdalmát az idő gyógyító keze.

— Gyászhir. Megdöbbentőig hatott a gyászhir, hogy Sziklay Alojzia kisasszony, Sziklay Nándor kedves leánya kedden reggel meghalt 16 éves korában. Mint halljuk, meghűlés hozta halálát az élte tavaszán az erő és egészségtől viruló leánynak. Egv élettel kevesebb, mely hivatva volt boldognak lenni és boldogítani! Adjon irt a gyászoló szülőknek és rokonoknak a közrészvét, mely a megdöbbentő gyászt kiséri.

— Fanasz. Újra megtiszteltek egy panaszszal, mely ha igaz, méltó, hogy segítsenek rajta. A főkáptalan szolgálatában levő kocsisoknak vetik szemére, hogy midőn a káptalanháztól a foutra kell kocsijaikkal menni, oly erősen hajtanak, hogy megrendülnek alapjukban a körül fekvő házak és nemcsak a szűk átjáró utczán, hanem még a fürdő vendéglő sarkánál a főúton is legázolással fenyegetik a járókelőket, kik a- sebesen hajtott lovaknak alig képesek kitérni, pedig e tájon igen sok gyermek is zajong és jár az utczákon, kik az iskolából hazamennek. Kérjük az illető tisztviselőt, figyelmeztesse a kocsisokat.

Véres verekedés volt múlt vasárnap este, a párkányi vásár folytatásául Szenttamáson Lieber- mannál, katonák és molnárok között. Az egyik molnárnak tenyere lett felszúrva a szuronynyal, • egy katona pedig egy hasáb fával úgy meg veretett, hogy összeesett és úgy kelle a kórházba szállítani.

— A muzslai járásbíróság börtönében egy vizsgálat alatt álló egyén felakarta magát akasztani. Szerencsére jókor észrevették és megakadályozták. I Miután az illető nem volt Valami nagy bűnnel vi- I

dolva," különben is nem volt rósz ember, a járásbíróság szabad lábra helyezését rendelte el.

— Meghívás. „Az esztergomi munkások beteg és temetkezési egylete“ vesárnap azaz november 2-án délután 3 órakor a „lövölde kistermébe i* tartja első nyilvános közgyűlését, melyre mind a munkás iíjuságot, mint a t. munkaadókat tisztelettel meghívja a bizottság. — Napirend: 1. Elnöki megnyitó. 2. Elnök, alelnök, pénztárnok, jegyző, 8 választmányi- és 4 póttag választása. 3. Az alapsza- szabályok felolvasása. 4. Egy egyleti orvos választása. 5. Egy hármas bizottság választása, kik alapító és pártoló tagokat felszólítanak. 6. Az eddigi jegyzőkönyv felolvasása és hiteliesitése. 7, Egy egyleti helyiség kitűzése. 8. Netáni indítványok tétele.

— Beküldétett. Tekintetes Szerkesztő úr! Miután egy esztergomi ügyefogyott keresetnélküli egyéniség, vendéglőkbe s más nyilványos helyeken unalmába azzal mulatja magát, hogy nekem a komáromi kir. törvényszék által történt elitéltetésemet hireszteli, s ezzel az igen tisztelt közönséget félre vezeti, becsületemet pedig beszenyezni törekszik, az igazság és az ügy valódi állása érdekében szükségesnek látom kinyilatkoztatni, hogy a tekintetes k:p törvényszék engemet, az ellenem emelt alaptala i vádak alól, tárgyi és alanyi tény álladók hiányában teljesen felmentett, s igy az illető úri egyéniség csak is rósz akarat, vagy téves értesítés folytán terjesztheti az ellenkező híreket. — Kitűnő tisztelettel maradván, — Pilis-maróth 1879 október 27. Tekintetes Szerkesztő Ur! Alázatos szolgája Saáry Pál.

Vásári tudósítás«

Vasárnap. A kíváncsiság és a mulatság napja, melyen azonban mégis szoktak vásári. sok is tétetni. Az idő kedvező volt, de az előző napok esőzései a járás kelést igen nehézzé tettek, annyira, hogy igen sokan jobbnak látták csak a hídfőig hatolni, vagy pedig biztos helyre leülni. Leszámítva e körülményt, a vasárnap forgalma kielégítőnek volt nevezhető. A mulatságról, értve a népies, az alsóbb osztálynak és gyermekek mulatságáról kevés bódé gondoskodott, csak egy úgynevezett Marionettentheater volt, mely épen egyedülisége miatt a leg- kielégitettebben hagyta el a vásárt. Gesztenye és czigánypecsenye árusaink igen panaszkodtak.

Hétfő. A baromvásár napja. Úgy az idehatott barmok mennyiségét mint a megjeleut veu*k számát és vásárlási kedvét tekintve, nagyon hátramaradt az előző évekhez. — E napon már a gabaa, élelmiszerek sat. vásárolása meg szokott eredni nagyban, az idén azonban a máskor jelentőségnek örvendő bab, dió, kendermag s egyéb hasonló áruk nagyon csekély mennyiségben hozattak, a mi azonban hozatott, az jó áron hamar elkelt. A káposztás hajók szinte nem' jelentek meg oly számmal, mint szoktak, az árak az előbbi évekéihez magasak, száza 5 fttól 8 ftig. Az épületfa és bútor nemüekben behozatal csekély, kereslet még csekélyebb.

Ked d. Kirakodó vásár, az iparosok nagy napja. Nép még a három nap között a legtöbb e napon mutatkozott, de úgy az ipar mint a kereskedelmi czikkeknél a legnélkülözhetlenebb bevásárlásra szorítkozott, úgy, hogy e nap is csak csalódást hozott. Oka a pénztelenség volt.

A vásár általános jellege a nyomottság volt, mit legjobban igazolt azon körülmény, hogy inig előző években a három nap tartama alatt a forgalom még az éjre is kiterjedt, mos! a sötétség beálltával elcsendesedett minden. Továbbá nagyon feltűnt, hogy a vásáron megjelent közönség legnagyobb részben esztergomi és esztergomvidéki volt, az igazán idegenek legkevesebben voltak.

Rendőrségünket a rend feutartása és tapintatosságáért dicséret illeti. Z.

Szerkesztői posta.

R. A. Budapest. Kéziratokat visszaküldeni nem lehet módunkban. A közölhetetlen dolgokat rendesen megsemmisítjük; a közölhetők pedig a nyomda mindenféle tortúrája után rendesen olyan állapotba jutnak, hogy nem lehet rámába rakni. Különben közölt czikkeink kéziratát másrészt magunk szoktuk összerakni s megőrizni.

Bártfay Gézáné urhölgynek. Szives köszöne- tüuket kegyeletes alkalmi közleményéért.

Somló Sándor urnák. Győr. Becses költeményei két gondolatot támasztanak bennünk, Kegyed távozása, városunkból nem távozás lapunktól. Es a kegyed szinmíívészi koszorúja mellé oda fogja helyezni Esztergom a költ,ő babérjait. Fogadja köszünetünket, ha ugyan meg lehet köszönni lapunkhoz való nemes barátságát.

Szabó Mihály urnák. Budapest. „Először és utoljára“ czímü kis rajzodért, ha te is úgy akarod, nem „először és utoljára“ kisér őszinte elismerésünk. Szives Ígéretedet az egyetemi rajzok • folytatására vonatkozólag, legérdekesebb váltóink közé soroltuk.

Klauzál Gábor urnák. „Emlékezés“ czimíí költeményét köszönettel soroljuk oda, a hol elődjei szives fogadtatásban részesültek;

Jenői Aladár urnák. Érsekújvár. Jó alak és jó tartalom teszi a jó munkát. A kegyed közleménye ügyesen volna írva s igy alakja ellen nincs is kifogásunk. Hanem a tartalom nélkülözi a tárcza szellemességét s a gondolat közlés fesztelen folyamát. Pedig úgy látszik, hogy egy kis gonddal ügyesebb tárgyválasztással s némi mintatárezák tanulmányozása után kegyed még érdekes közleményekkel léphet föl. Tehát ez irányban.

„Töprengés,“ „Hozzá“ s „A haldokló természet“ szerzőjével jó akaratú, de szerencsétlen csillagzatu lyrai csecsemői hirtelen elhunytát közöljük tragikus gyászhir gyanánt.

Egyéb küldeményre egy kis megolvasás után.

Weil J. urnák Bécs Hir légisét nem közölhetjük, a pénz rendelkezésére áll.

___________________________

F

elelős szerkesztő: KÖrÖsy László.