ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-04 / 96. szám

érdekelt, vízhez jól értő cserkész-. dődött esztergomi országos vizicser­vezetőkkel. Ennek a két csapatnak \ készverseny eredménye elé méltó őrsei tehát csak versenyen kívül várakozással tekint az egész magyar indulnak. cserkésztársadalom. A szombaton, f. hó 3-án megkez-1 Miért nem fejlődött ki a gyü­mölcstermelés Esztergomban ? Hasonlóképen vagyunk a gyü­mölcsíaszaporítás terén is. Mint említettem, a múltban több gyü­mölcsünk volt, mint most van, de akkor sem fedezte a helyi szükség­letet sem. Pénzünk elvándorolt. Ennek is megvan a sajátos helyi története, melyből megértjük a je­lent. Történetét nem Éva anyánk al­májával kezdem, hanem csak úgy hatvan-hetven évre tekintek vissza. A szőlőkben ekkor is voltak a szil­ván, dión kívül más gyümölcsne mek is. A szilvát gyökérsarjról, a diót magról szaporították úgy mint most, azért ebből van legtöbb, persze minden válogatis nélkül. A földmívelő régebben csak ka­tona korában látott más vidéken előhaladottabb gazdasági viszonyo­kat. A vándorlásra kényszerített iparos — a céhrendszer alatt, — bebarangolta gyalogszerrel az egész országot. Megismerkedett a vidékek termékeivel. Otthonába a jóból is hozott valamit, pl. szebb gyümölcs féleséget. Mondjuk így. A kabáto sok kíváncsiságból is .utaztak, kik a külföldről hoztak vagy hozattak finomabb fajú gyümölcsfákat. Egy emberöltővel ezelőtt minden iparos­nak, kereskedőnek, hivatalnoknak volt egy darabka szőlője, borháza, pincéje, hol kávéház helyett szabad­ban szabad idejét tölthette család­jával együtt. Ezek hozatott gyümölcsfáiról ter­jedt el szélesebb körbűn a Fontos­alma, a Császárkörte, az Ananász kajszin, a ropogós cseresnye, stb., mert népünk biz oltóágért fillért ki nem adott volna. Ami termett, a háziszükségletet alig elégítette ki, piacra nem jutott. A bortermelő pedig nem szereti a beárnyékoló gyümölcsfát, tehát nem is igen sza­porította, gondját sem viselte. Ha nem volt termés, a felelősséget egyszerűen elhárította magáról, mondván: rossz volt az időjárás, megette a ragya. A gyümölcster­melés nálunk nem tekintetett jöve­delmi forrásnak. Részben igaz is volt. Ősz utolján jöttek a talpas­tótok. Garasért lapáttal mérték a mai Strandfürdő táján kikötött tal­pakon az úgynevezett fűzfaalmát. A káposztatorzsa édesebb volt en­nél, de mégis alma volt. u öttek a soproni német leányok a nyolcva­nas években, hordókban küldték utánuk a Masans-ki almát. Hátikas­ban hordták házról-házra. Ez már asztali alma volt. Megnyílt az al­másbolt. Fellendült a gyümölcske­reskedelem. Megnőttek az igények is. Különbség lett az árú és árú között. A Ripáriásnak nevezett fa­iskola pedig ezernyi gyümölcsfát hozott évenként forgalomba. A leg­jobb, a legszebb fácskákért 30 kraj­cárt kellett fizetni és még válogatni is lehetett. Az itt oltani megtanult Iegénykéink mint munkások az ojtóágakat vitték szerteszéjjel, oltot­tak. A felbuzdulás versennyé fejlő­dött. Ezek a legénykék azonban nem sokat törődtek azzal, vájjon e gyümölcsnem és fajtája megfelelő körülmények között lesze? Nem törődtek azzal, vájjon a talaj, a fekvés, az éghajlati viszonyok, szél, nedvesség megfelelő lesz? Követ­kezmény a sok csalódás lett. Ökör­kosztra fogták a lovat. (Folyt, köv.) Szölgyémy Gyula 1 HIREK. Éjjeli szolgálatot szeptember 5—6-ig Takács István; 7—9-ig Kerschbaum­mayer Károly gyógyszertára teljesít. Lapunk legközelebbi száma, az ünnepre való tekintettel, szer­dán délután jelenik meg. A Tanult Férfiak Kongregáci­ója e havi közös szent áldozását f. hó 8-án, (csütörtökön) Kisasszony ünnepén d. e. 8 órakor tartja a szentferencrendiek templomában. Beírások az érseki leánygim­náziumban. Az iskolai év elejei beírások a leánygimnáziumban szept. 6—7-én lesznek d. e. 10—12-ig. Veni Sancte 8-án d. e. 10-kor. Evangélikus istentisztelet f. hó 4-én, vasárnap d. e. 11 órakor lesz a ref. templomban. Népmozgalmi adatok. Eszter­gomban 1932. évi aug. 27-től szept. 3-ig születtek: Eggenhoffer Aladár rk. gépészmérnök fia. Masgió Gábor rk. mindenes fia. Oroszi József rk. dinnyekertész fia. Molnár (fiú) földm. halvaszül. fia. Hurai Róza rk. pala­fedő leánya. Kemény Lajos Miklós rk. városi levéltárnok fia. Kránitz Ferenc Kálmán rk. OTI. tisztviselő fia. — Házasságkötések: Kovács József rk. mázolósegéd és Papp Mária rk. — Könczey Árpád ref. kir. erdő mérnök Kisgy őr és Pirchala Ilona rk. — Bárdos Miklós takarék­pénztári könyvvezető és Pázmány Izabella rk. — Halálozások: Öl­veczky Anna rk. 51 éves magánzónő. Schuller János rk. 40 éves kőfaragó­segéd Nyergesújfalu. Mészáros Ist­ván ref. 35 éves honvéd tizedes. Párák Julianna rk. 5 éves. Papp Mária rk. 4 hónapos. Az iparos- és kereskedő-tanonc­iskolákba a beírások a következő sorrendben történnek: f. hó 5-én, hétfőn d. u. 3 órától 4 ig a keres­kedőtanulók, d u. 4 órától 6-ig a IV. és III. oszt. iparostanulók, 6-án, kedden d. u. 3 órától 6-ig all. oszt. tanulók, 7-én, szerdán d. u. 3 órától 6 ig az I. oszt. tanulók jelentkeznek, anyakönyvi kivonatukkal és utolsó évi isk. bizonyítványukkal. Egyben minden tanuló a beíráskor tartozik tanszerekre, ellenőrzőkönyv és egyéb fogyatékos szerekre 6 pengő 80 fillért fizetni. Könyvet, körzőt, vonalzót és rajztáblát, mint állandó szereket a munkaadó ad a tanuló­nak. A vidéken dolgozó tanulókat a munkaadó tartozik beíratni. Be­iratkozni minden iparostanuló köte­les, korára és iskolai képzettségére való tekintet nélkül; tetát az érett­ségizettek és az építőiparostanulók is. Az érettségi vizsgát tett, vagy magasabb képzettségű, továbbá 24 éven felül levő tai.ulókaz iskolába­járás alól való felmentést a beíra­táskor benyújtandó folyamodvány­ban kérhetik. Az új tanulók, még ha csak próbaidőre vannak is alkal­mazva, a műhelybe lépéstől számí­tott 3 nap alatt kötelesek az isko­lába beiratkozni. Akik a kiszabott időben nem iratkoznak be, azok ellen a hatósági eljárás rögtön meg­indul. Az előadások 9-én kezdőd­nek. Feltűnést kelt a díszes kivitelű új őszi árjegyzék, mely a virághagy­mák, jácintok, tulipánok, őszi vetésű gazdasági-, konyhakerti- és virág­magvak stb. nagy választékát tar­talmazza. Érdeklődőknek ingyen és bérmentve megküldi Mauthner Ödön magtermelő és magkereske­kedelmi r.-t., Budapest, VII., Rot­tenbiller-utca 33, Kossuth Lajos-utca 4, a ferencesek templomával szem­ben. Elemi iskolai pótbeiratások a város iskolaszékének rendelkezése alapján szept. 6-án és 7-én d. e. 9 órá­tól 12-ig tartatnak. Mindenki a sa­ját kerületéhez tartozó iskolánál jelentkezik. A beiratási díj 1 P, első osztályosnál még külön 40 fillér az értesítőkönyv. Szept. 8-án reggel 8 órakor Veni Sancte s 9-én már ren­des előadás. Adomány a városi szegények­nek. Zimmer Ferenc m. kir. kor­mányfőtanácsos, a Magyar Távirati Iroda felelős szerkesztője 50 P ado­mányt küldött a polgármester kezei­hez a város szegényei részére. negyed 10 órakor ünnepi istent sz telet és Te Deum volt a Szent Benedek rend templomában, melyet dr. Nattermann János a katolikus legényegyletek Világszövetségének vezértitkára celebrált, kiaszöv tég székhelyéről, Kölnből, direkt erre a jubileumra érkezett ide. A misére már zászlóik alatt vonultak fel az egyletek. Hatalmas erő rejlik ebben a katolikus világszervezetben. Fel is sorolom, hogy hány egyesületet vonzott oda a testvéregylet jubile­uma s a közös szellem : a budapest­központi kath. legényegylet, a bu­dai, szombathelyi, sárvári, kecske­méti, körmendi, esztergomi, tisza­polgári, debreceni, ezenfelül ott volt Sopron, Székesfehérvár, Középpulya (jelenleg „Burgenland"), Kismarton, ma hivatalosan — s;ijnos Eisenstadt­nak írják, Németboly, Zalaegerszeg, Zirc, Celldömölk, Veszprém és Bács­almás. Ott volt azonkívül a becsi elnök, ki egyben az osztrák szövet­ség elnöke is. A kőszegi egylet udvariasan minden egyleti zászló mellé egy-egy koszorúsleányt osztott be. A mi ko­szorúsleányunk a kedves és csinos Mayer Janka volt. Mise után felsorakoztunk és kör menetszerűen a temetőbe mentünk, ahol az egylet megalapítója Major János prépost-plébános nyugszik. Dr. Horváth Károly bencés-plébános, a celldömölkiek elnöke szép beszéd kíséretében koszorúzta meg az ala­pító elriök sírhalmát és mindnyájunk nevében fogadalmat tett a sírnál, hogy hűek maradunk a/ egyleti eszméhez s szeretni fogjuk Istenün­ket, egyházunkat és hazánkat. A temetőből kijövet hatalmas gyü­lekezés volt a főtéren,-megérkezett a fúvószenekar s kőszegiek, vendé­gek, egyletek és mások vidám ze­neszóval vonultak ki az állomásra fogadni az érkező fiiléresgyorsot és annak zarándok közönségét... Fél 12 óra lett, mire a hatalmas tömeg, megszaporodva 1000 utasssal, meg­érkezett, elől a városi díszkocsikon a vezérek: Ernszt, Túri, Ötvös, a plébánia-templom elé. Itt gróf Apponyi Albert feleségével, Tarányi főispánnal várták gróf Mikes szom­bathelyi megyéspüspököt, ki körül belül ugyanakkor érkezett be és csendes misét mondott, majd áldást adott a filléres gyors hívőinek. Fél 1 órára átözönlött a nép a Jurisich-kapuhoz, mely az idei ju­bileumra készült s ezen is Kincs apát nevé' olvashatjuk, mint akinek és egyházközségének áldozatkészsé bői emelkedett ezen impozáns to­rony. Feszült figyelem, a hatalmas tömeg teljesesen elcsendesedik: Apponyi beszél! Fejtegeti a nap kettős célját: hódolat a törekvő hő­söknek s hódolat hitünknek. Délután fél 3-ra a dominikánus apácácák tornaterme szúfolásig megtelt. Itt tartolta a kőszegi legény­egylet jubiláris díszközgyűlését. Mi ide siettünk, mint amely gyűlés a legközelebbről érdekelt minket. Dr. Freyberger Jenő kőszegi ügyvéd nyitotta meg a díszgyűlést, majd Nagy Gyula tanitó, világi elnök in­dítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a hercegprímás Őeminenciáját és többi magas pártfogóit táviratilag üdvözli. Szombati J'>zsef püspöki tit­kár, az egyletnek közelmúlt időkig volt elnöke vet visszapillantást az elmúlt 50 év főbb eseményeire. Majd dr. Székely László a vasvármegyei kath. Legényegyletek igazgatója üd­vözli a jubiláló egyesületet. Ezután Schneider János, bécsi Iegényegyleti elnök emelkedik általános ügyelem között szólásra. Már akkor meg­nyeri a hallgatóság figyelmét, mikor az „Isten áldja" köszöntést kedves bécsies kiejtéssel magyarul mondja. Üdvözli az osztrák szövetség nevé­ben a jubiláris egyesületet és azt mondja, hogy miként a Duna vize Ausztriából Magyarországba folyik, úgy az ő gondolataik is átjárnak Magyarországra, az évszázn dos fegy­vertársakhoz. S miként az osztrákok hisznek a feltámadásban, ugyanúgy biznak Magyarország feltámadásá­ban is. Ezután dr. Nattermann János kölni világszövetségi vezértitkár ment fel a pódiumra s ő is ma/varul mondta el az egész köszöntést: „Isten áldja a tisztes ipart!" Tolmá­csolja a kölni kö'pont üdvözletét. Megemlékezésül hozott egy szép sélyemszallagot az egylet zászlajára a K betűvel ékesitetten. Ez a „K" ezúttal hármat jelent: jelenti az ala­pító Kolping atyát, jelenti a katoli­kusságot, de jelent egyúttal küzdel­met is. Ernszt Sándor, ki a központi kath. legényegyletnek is elnöke, kit szintén meleg ünnepeltetésben ré­szesítettek, megköszönte Székely László üdvözlő szavait, s hangsú­lyozta, hogy ő a legényegyleteknél kezdte működését Pozsonyban, azért örömmel is tér a legény egyesület­hez vissza. Pintér József központi II. elnök átnyújtott egy csomó kitüntetést ér­demes egyleti tagoknak, melyet a TESz adományozott. Majd a koszo­rúslányok jelmondat keretében meg­koszorúzták a vend ágegyletek zász­lóit. A nap programmja oly gazdag volt, hogy a katolikus népszövetség gyűlésére — bár tervbevettük — nem is tudtunk eljutni. Igy hát el­búcsúztunk a kedves, csinos, jóleve­gőjű, szépfekvésű és szives vendég­látó Kős/eg városától és elindultunk hazafelé. A menetrendünk lehetővé tette, hogy pár órára Szombathe­lyen is időzhettünk. Dr. B.

Next

/
Thumbnails
Contents