ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-02-21 / 20. szám
Reviziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak E C7T on 1 GOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi iap. Ára vasárnap 16 fül. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVI!. évfolyam, 20. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Vasárnap, 1932. február 21 Szörnyű divaf uralkodott az utóbbi években Esztergom város közéleti köreiben : kisebbíteni a polgártársat, elgáncsolni egymás munkáját, követ dobni egymás tisztes érvényesülésének útjába, minél több áldozatot csinálni és minél szenzációsabban lepiszkolni, .. letörni ellenfeleinket a sárga földig. Még elképzelni is rossz, hogy ez a szörnyű divat grasszált ebben a városban éveken keresztül — és nem megvetve, nem izoláltan, nem mindig közundort keltve, nem elkerülve a családi tűzhelyeket, nem száműzve a közéleti megnyilvánulásokból és szereplésekből, nem elitélve, hanem ellenkezőleg: befogadva sokszor irányítóul a várospolitikában, szóbeszédként a családi asztaloknál, alaptényezőként a közhangulatnál, zsinórmértékül a közügyek tárgyalásánál és mértékadóul a kritikánál. Szörnyű divat! Szörnyű divat, amelynek már a befogadása és megtűrése is megteremti a szeretetlenséget és gyűlölséget egymás iránt, a rosszakaratot, a szubjektivitást egymás ügyeinek bírálatában, az emberek ellenségeskedését és a közbéke felborulását a városban. Ez a szörnyű divat pedig — sajnos — sátrat ütött magának a lelkekben és külön bevett Ízléssé avanzsált kávéházi és utcasarki purparléknál, fórumi vitáknál, felszólalásoknál és — a sajtóban is, — amelytől a közönség nagy része elvárta a napi csemegét" és „szenzációt", — különben félredobta azzal, hogy nincs az újságban semmi. A szörnyű divat! Megcsömörlöttek-e tőle azok, akik kreálták, tervezték és stilizálták, — és kiábrándultak-e belőle azok, akik befogadták, tűrték és követték ?! Ki tudja? Annyi bizonyos, hogy megértésre, emberszeretetre, egymás értékelésére, egymás munkájának megbecsülésére, | már esztergomi polgár a köösszetartásra és békességre I zelmult kiveszőben lévő szórván szükség ebben a város-1 nyű divatját, ban, — és aligha óhajtja mai Naponta 540 ebédet oszt ki a Népkonyha Esztergom szegényeinek. Rövid beszámoló a város szegényakciójáról. Az esztergomi Népkonyha mult évi november hó 15-én kezdte meg áldásos működését napi 120 ebéd kiosztásával. Azóta a napi ebédek száma állandóan növekedett és ma 540 ebédporciót oszt ki a Népkonyha. Ezenkívül hetvenkilenc 300 tagból álló családot segélyez naponta természetbeni élelemsegéllyel, kenyérrel, burgonyával, liszttel, zsírral, cukorral, sóval és rizszsel. Eddig 7000 kg. kenyeret osztottak ki az intézmény keretében. 400 család kap időnkint fát és szenet, azonkívül 70 kocsi rőzsét adott ki a jótékony intézmény a szemérmes szegények fűtési segélyezésére. Az áldásos akciót a helyi Szent Antal és Szent Erzsébet egyesület együttesen vezeti. A földmivesgazdák és az árverés. Palkovics László alispán hivatalosan felhívja az alárendelt hatóságok figyelmét arra, hogy az ingatlan és ingó árverések esetében a gazdatársadalom és a földmives lakosság érdekeinek a mai nehéz viszonyok között való megvédésére megfelelő kormányrendelkezések vannak. Utasítja továbbá a helyi hatóságokat, hogy a megfelelő jogszabályokban foglaltakról a földmivesgazdákat a legmegfelelőbb módon tájékoztassák s konkrét esetekben tanáccsal lássák el abból a célból, hogy a törvények és rendeletek intencióinak megfelelően a gazdasági viszonyokkal küzködők helyzete megjavittassék, vagyonuk esetleges pusztulása^ megakadályoztassék. I A biztonsági kérdés. I A leszerelési konferenciának ta|lán a legérdekesebb farizeuskodása az, amit egyes államok megbízottai ja „biztonság" kérdésében hangoztattak, mondván, hogy olyan mértékben kell redukálni az országok fegyveres erejét, hogy „biztonságban" lehessenek afelől, hogy a másik nem támadhatja meg fölényes hadikészültséggel. Nos, a biztonsági kérdésben, ami minket magyarokat illet, most nem is érdekes, de egyenesen megdöbbentő, elképesztő adatokat közöl egy bécsi lap Magyarország és a környező kisantant államok haderejéről. Megállapítják, hogy Magyarország 35.000 fegyveres emberével szemben a kisantant 3,420.000 embert tud szembeállítani. Magyarországnak 525 gépfegyvere és 105 ágyúja van, ezzel szemben a } kisántántnak 51.000 gépfegyvere és ' 7500 ágyúja van. Magyarország hadereje úgy viszonylik Csehszlovákiához mint 1 a 24-hez, Romániához mint 1 a 29-hez, Jugoszláviához mint 1 a 43-hoz, az egész kisántánthoz pedig mint egy a százhoz! Nem beszélve arról, hogy Magyarország, légi hadereje nulla, mig a környező államok akkora légi haderővel rendelkeznek, hogy órák alatt tönkrebombázhatnák városainkat. Igy fest a biztonsági állapot magyar szempontból. És van képük a kisantant képviselőinek biztonságról szemérmetlenkedni és a magyarok fegyverkezéséről beszélni akkor, mikor az erőviszonyok körülbelül olyanok, mintha egy bodzafapuskás kisfiú mérkőznék egy tankkal. A háborús nemzedéki problémái. Irta : Frühwirth Mátyás orsz. gyűl. képviselő, j Az utolsó években ] a háborús ! nemzedék soraiban élénk mozgoló-| dás vehető észre.^Al^közvélemény 1 az úgynevezett harmincévesek mozgalmai címen ismeri a fiatalságnak kedvezményezéseit. Most ismét fellobbant az álláshalmozása! kérdésével a fiatalság tiltakozása? A harmincévesek mozgalmának nagyrészt anyagi okai vannak, azonban kétségtelen pszihologiai és közéleti okokat is fel lehet fedezni. Nagyon szomorú látvány, hogy tanult fiatalemberek, több diplomával rendelkező érett emberek kénytelenek szülők nyakán éldegélni, vagy pedig nagyon egyszerű, szerény jövedelemmel, fizetéssel megelégedni a családalapításnak minden kilátalanságával. Nagyon nyugtalanító állapot a diplomás utcaseprő, a tanári, vagy ügyvédi oklevéllel biró dijnok. Olyan jelenségek ezek, amelyre rövidesen kell megoldást találni a magyar társadalomnak. Is" merjük a számokat is, amelyek meg' világítják azt a nyomorúságot, amely különösen az értelmiségi fiatalság között van. Ez a nemzeteknek egy óriási problémája, amely elől nem szabad struc módjára fejünket a homokba dugni, hanem komoly és elszánt lépéseket kell tennünk a kérdés megoldására. Egyik statisztikusunk kimutatta, hogy a 15 és 60 év közöti lakosság között több mint 1 millió emberrel több áll a kenyérkereső és termelő munkában most, mint állt 20 évvel ezelőtt és a háború elején. Különösen sok leány és asszony vonult be a gyárba, a műhelyek az irodába. Valamikor a kenyérkeresők között csak 12 % volt nő, most azonban már közel 40 %-hoz jár a nőnek az arányszáma a kenyérkereső pályákon. Olcsóbb a munkájuk, egyikmásik szakban alkalmasabbak is, mint a férfiak és ennél fogva a nők legnagyobb versenytársai a férfiaknak. A háborúba bevonult fiatalság sok munkahelyet és munkaikaimat hagyott üresen, amit öregek és nők töltöttek be és amikor a háborúnak vége volt, a sok 100 és 100 ezer ember, aki férfikorának teljében volt, elfoglalt munkahelyekre talált. Azóta pedig új és új segédcsapatok nőttek ki, akik még a munkanélküliek számát még inkább fokozták. Most ott állunk, hogy sok 100 és 100 ezer olyan ember van bent a termelő munkában, aki békében nem is gondolt a kenyérkeresetben való részvételre. Igy magyarázható és érthető meg, hogy 1 millióval több van a termelőmunkában, mint volt azelőtt. Az értelmiségi osztálynak a nagy munkanélküliségét még az idős és öregembereknek a viselkedésében is kell keresnünk. Ha a békebeli kenyérkeresők statisztikáját nézzük, akkor az 50 éven felüli kenyérkeresők már csekély számban találhatók fel. Ma pedig a 70 esztendős emberek közül is nagyon sokan vesznek részt a termelőmunkában. Békében alig várták az idős emberek, hogy nyugdíjba, vagy nyugalomba kerüljenek, most pedig görcsösen ragaszkodnak hivatalukhoz, ipari és gazdasági vállalkozásukhoz. Természetesen az is nagy ok, Pénteken, febr. 19-én 7 és 9 órakor % se H/vÁm m Szombaton, Sehr. 20-án 7 és 9 órakor ••-~~* e ***HBm> VI & I Ufr* lA Vasárnap, febr. 21-én 3, 5, 7 és 9-kor Földes Imre, Harmath Imrelós Ábrahámnál operettje 10 felvonásban a Korzóban.
