ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-02-07 / 14. szám
eviziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Ára köznap 10 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 14. szám. i i | 1 "Virii Ur tf»\ii^»ii—'V^ 1 y)H a ^i Ä mi lelkiismeretünk nyugodt, — nem olyan háborgó, izgatott, várakozó és mindent arra a tétre feltevő, hogy ki lesz az új főispán, mint azoké, akik eddig a főispán távozását követelték és hajtogatták nap-nap után és akik most abban a tévedésben élik ki magukat, hogy a főispán azért megy, mert ők kiabáltak. Akárki lesz a főispán, mi ugyanazok maradunk, akik voltunk tizenkét év előtt, amikor ezt az újságot erkölcsi örökségével és anyagi terhével együtt átvettük. A mi katolicizmusunk — katolikus. Tehát mindig ugyanaz. Mi nem politikából lettünk katolikusok. Mi nem vagyunk opportunisták. Mi nem azért lettünk katolikusok, mert — mondjuk — ekkor vagy akkor katolikus újságnak lenni kifizeti magát, mert — mondjuk — ekkor vagy akkor papi újságnak lenni politikai céljainknak megfelelt. Mi nem jártunk soha rókatáncot a prímási trón körül, mi nem vertük soha mellünket a palota körül, de hűségesen vallottuk hitünket mindenkor és nem tagadtuk meg ragaszkodásunkat a Főpásztorhoz akkor sem, amikor 1919-ben kiűzték palotájából a prímást, és ujjal mutogattak az „Esztergom" szerkesztőjére a bolsevisták a Széchenyitéren. Igen — a mi lelkiismeretünk nyugodt és a mi katolicizmusunk katolikus, ezért a hangulatok, a sorsfordulatok és a politikumok meg nem ingathatják hitünket. Bízunk benne, hogy az igazság kiderül, az igazság ki fog emelkedni az emberi szenvedélyek és politikai machinációk luciferi ködéből, és tisztán fognak egyszer látni azok, akik látni akarnak. A mi lelkiismeretünk nyugodt és a mi katolicizmusunk katolikus, ezért tudjuk azt is, hogy sok minden történhetik még az igazság kiderüléséig. Ám addig is a bántalmakra szelid szóval felelünk. Vagy nem felelünk. A mi lelkiismeretünk nyu-'den körülmények között látja godt és a mi katolicizmusunk | az igazságot, aki a szivekbe katolikus, — ezért nagy Meg-j lát és aki nem a szavakat, nyugtatónk és Erősségünk van hanem a szándékot nézi., nekünk: az Egyetlen, aki min-1 — Lingauer Sándor lesz KomáromEsztergom vármegye főispánja. A vármegye és a város érdeklődésének középpontjában napok óta a főispáni szék betöltésének kérdése állt. Napok óta folytak a kombinálgatásuk, különféle neveket lanszíroztak és az utóbbi napokban már szinte fantasztikus tervezgetéseket hallottunk. A belügyminiszter legutóbb kijelentette, hogy mind az esztergomi, mind a győri főispánság ügyében pár napon belül meghozza a döntést. Illetékes helyről nyert információ alapján az esztergomi főispáni tisztség betöltéséről a következőket közölhetjük : Az esztergomi főispánságot illetően a minisztériumban már megtörténtek a döntő tárgyalások. Hat jelölt neve került komolyan számításba: Lingauer Sándor, Kállay Ubul, Krúdy Ferenc, Palkovics László, gróf Zichy Jenő és gróf Széchenyi György. A tárgyalások eredménye eddig az, hogy Lingauer Sándor ny. pénzügyminiszteri tanácsost fogják kinevezni Komárom—Esztergom-megye főispánjává. A kinevezés dr. Huszár Aladár lemondott főispán felmentésével együtt fog megjelenni a hivatalos lapban, amikor dr. Huszár Aladár győri főispánná való kinevezése is napvilágot fog látni, amely már szintén befejezett tény. Megalakult vármegyénkben az első gazdatitkári körzet. Grabovszky Miklós földmivelésügyi miniszteri tanácsosnak, a magyar kisgazdatársadalom lánglelkű apostolának gyönyörű elgondolása, miszerint a mai válságos időkből való kibontakozáshoz, valamint a jövendőbeli boldoguláshoz egyedül a szorgalommal párosult szaktudás nyújt lehetőséget, — vármegyénk három jelentős községében, nevezetesen Dunaalmás, Neszmély és Szőny községekben a megvalósulás stádiumába lépett. Ha valaha, úgy különösen most' kell hitelt adnunk jelestollú íróinknak, kiváló államférfiainknak, akik azt hangoztatják; ha a magyar falu nem emelkedik az eddiginél sokkal magasabb színvonalra, akkor ez az ország menthetetlenül elpusztul. Nem térhetünk könnyen napirendre Ivády Béla volt földmivelésügyi miniszternek, expozéjában elhangzott aggodalmai felett, mikor azt mondta: a magyar kisgazdatársadalom jórésze mind a mai napig az ötven év előtti konzervatív alapon gazdálkodik. Úgy vagyunk, hogy a fától nem látjuk az erdőt. Hát nem akarjuk észrevenni, hogy Keleten az orosz szovjet a megszámlálhatatlan terjedelmű területein a dumpingbuzájával, az újvilágrészen pedig különösen Kanada a mechanizált gazdálkodási rendszerével mi-1 ként szorít ki bennünket a világ-1 piacról? És mi mégis a régi ala1 pon folytatott buza-tengeri termesztés jelszavával akarjuk felvenni az egész világ versenyét ? Nem, — azt hisszük — nem maradhat ez igy már tovább! Hiába, át kell térnünk a szakértelemmel kiegészített gazdálkodás rendszerére; ahol a fizikai munka a szaktudást nem nélkülözheti. Szívleljük meg a magyar miniszterelnök karácsony előtt elhangzott sze/vait, mikor arra int, hogy: többoldalú termelésre kell törekednünk, mert nem tudhatjuk, hogy a jövőben melyik termelési ág lesz hasznos. Az idén még bejutott a magyar pujka Angliába, de hogy jövőre bejuthat e, ki tudja ? Miként Tompa Mihály mesteri elégiáiban a haza jövőjén aggódik, ép úgy nyugszik Grabovszky miniszteri tanácsos tekintete a magyar kisgazda sorsán, mikor a vezető körökhöz ezt a szózatot intézi : „Tegyük szebbé-jobbá a falu életét és egyengessük útját a magyar kisgazda boldogulásának." Grabovszky a magyar kisgazdatársadalmat tartja a nemzet sziklabástyájának, mert éles megfigyelésével látja, hogy mennyi erő, mennyi energia rejlik ebben a társadalmi osztályban, főleg, ha ez az erő szaktudással párosul. A mezőgazdasági szaktudás a legnagyobb fegyver minden gazda kezében. A mezőgazdasági szaktudás Vasárnap, 1932. február 7 a legfontosabb termelési tényező, s épen ebből van legkevesebb a gazda kezében. Hogy mit jelent a szaktudás mezőgazdasági vonatkozásban, élénken megvilágítja Olaszország esete, ahol Mussolini azzal nyerte meg a gabonacsatát, hogy a szardinialmlászokból szakismeretekkel bíró gondos gazdákat képeztetett, akiknek működésót a törvény erejénél fogva, magas színvonalon álló képzett gazdák irányítják. Igy tudja ma már Olaszország szükségletének 85%-át saját erejével előállítani. Hogyan kerül a kanadai, vagy kaliforniai alma féregmentesen akár a budapesti piacra? Mert ott a gyümölcstermelést a kisfarmerek birtokán is managerek, vagyis szakképzett gazdák irányítják és ellenőrzik. Hazánkban egymást követik a mezőgazdaság fejlődését célzó törvényes rendelkezések, azonban sajnos írott malaszt marad azok valamennyije mindaddig, mig nem foglal helyet a falu népe között megfelelő szakember, aki képes lesz a törvény intencióinak minden tekintetben érvényt szerezni. 1868-ban jelent meg a szerbtövis irtását kötelező rendelet, 1883-ban az aranka kiirtására vonatkozó, 1899-ben a vérletű irtását, 1917-ben a tengerímoly irtását kötelező rendelet stb., és szálljunk csak ki a faluba betekinteni, vájjon mi van fenti rendeletekből végrehajtva ? Tisztelet a kivételnek, de bizonyos, hogy keserű csalódás éri a szemlélődőt. És igy maradna ez a végtelenségig, ha a külföld példáján nem okulnánk, ahol a mezőgazdaságban szakképzett gazdák irányítják a falu népét. Amilyen fontos minden faluban a pap a lelkiekben, a tanitó az iskolában, a jegyző a közigazgatásban, ép on olyan nélkülözhetetlen az okleveles gazda a mezőgazdaság irányításában. Ezt a célt szolgálja Grabovszky Miklós országos jelentőségű értékes munkája, amikor minden nagyközségbe, vagy több faluból alakult körzetbe egy-egy gazdatitkárt kivan beállítani. Vármegyénkben Dunaalmás, Neszmély és Szőny községek gazdaközönségét illeti a dicséret, akik ezt a szép eszmét befogadták és azt a gyakorlatban is megvalósítani kívánják. Mint magvetőnek, Kutas János gazdasági tanárnak a dunaalmási téli gazdasági iskola vezetőjének jutott az a szerep, hogy a gazdatitkári intézményt a gazdaközönséggel megismertesse és annak üdvös voltáról őket meggyőzze. A munkát siker koronázta, amennyiben a mult napokban Dunaalmás székhellyel megalakult a gazdatitkári körzet a következő tisztikarral: gazdatitkár Kutas János, elnök Nagy Kornél, a dnnaalmási gazdakör elnöke, a neszmélyi csoportnak pedig Csizmadia Dániel, mig a szőnyi csoportSzombaton, febr. 6-án Vasárnap, febr. 7-én A SZENT LANG Somerset Maugham világhirű drámája. Főszereplők: Dita Parlo, Gustav, Fröhlich Wladimir Sokoloff. Anton Pointner. a KORZÓ MOZGÓBAN!
