ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-02-07 / 14. szám

eviziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Ára köznap 10 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 14. szám. i i | 1 "Virii Ur tf»\ii^»ii—'V^ 1 y)H a ^i Ä mi lelkiismeretünk nyugodt, — nem olyan há­borgó, izgatott, várakozó és mindent arra a tétre feltevő, hogy ki lesz az új főispán, mint azoké, akik eddig a fő­ispán távozását követelték és hajtogatták nap-nap után és akik most abban a tévedés­ben élik ki magukat, hogy a főispán azért megy, mert ők kiabáltak. Akárki lesz a főis­pán, mi ugyanazok maradunk, akik voltunk tizenkét év előtt, amikor ezt az újságot erkölcsi örökségével és anyagi terhé­vel együtt átvettük. A mi katolicizmusunk — katolikus. Tehát mindig ugyan­az. Mi nem politikából lettünk katolikusok. Mi nem vagyunk opportunisták. Mi nem azért lettünk katolikusok, mert — mondjuk — ekkor vagy akkor katolikus újságnak lenni ki­fizeti magát, mert — mond­juk — ekkor vagy akkor papi újságnak lenni politikai célja­inknak megfelelt. Mi nem jár­tunk soha rókatáncot a prímási trón körül, mi nem vertük soha mellünket a palota körül, de hűségesen vallottuk hitünket mindenkor és nem tagadtuk meg ragaszkodásunkat a Fő­pásztorhoz akkor sem, amikor 1919-ben kiűzték palotájából a prímást, és ujjal mutogattak az „Esztergom" szerkesztőjére a bolsevisták a Széchenyi­téren. Igen — a mi lelkiismeretünk nyugodt és a mi katolicizmu­sunk katolikus, ezért a han­gulatok, a sorsfordulatok és a politikumok meg nem ingat­hatják hitünket. Bízunk benne, hogy az igazság kiderül, az igazság ki fog emelkedni az emberi szenvedélyek és poli­tikai machinációk luciferi kö­déből, és tisztán fognak egy­szer látni azok, akik látni akarnak. A mi lelkiismeretünk nyu­godt és a mi katolicizmusunk katolikus, ezért tudjuk azt is, hogy sok minden történhetik még az igazság kiderüléséig. Ám addig is a bántalmakra szelid szóval felelünk. Vagy nem felelünk. A mi lelkiismeretünk nyu-'den körülmények között látja godt és a mi katolicizmusunk | az igazságot, aki a szivekbe katolikus, — ezért nagy Meg-j lát és aki nem a szavakat, nyugtatónk és Erősségünk van hanem a szándékot nézi., nekünk: az Egyetlen, aki min-1 — Lingauer Sándor lesz Komárom­Esztergom vármegye főispánja. A vármegye és a város érdeklő­désének középpontjában napok óta a főispáni szék betöltésének kér­dése állt. Napok óta folytak a kombinál­gatásuk, különféle neveket lanszí­roztak és az utóbbi napokban már szinte fantasztikus tervezgetéseket hallottunk. A belügyminiszter legutóbb kije­lentette, hogy mind az esztergomi, mind a győri főispánság ügyében pár napon belül meghozza a dön­tést. Illetékes helyről nyert információ alapján az esztergomi főispáni tiszt­ség betöltéséről a következőket kö­zölhetjük : Az esztergomi főispánságot ille­tően a minisztériumban már meg­történtek a döntő tárgyalások. Hat jelölt neve került komolyan számításba: Lingauer Sándor, Kállay Ubul, Krúdy Ferenc, Palkovics László, gróf Zichy Jenő és gróf Széchenyi György. A tárgyalások eredménye eddig az, hogy Lingauer Sándor ny. pénzügyminiszteri tanácsost fog­ják kinevezni Komárom—Eszter­gom-megye főispánjává. A kinevezés dr. Huszár Aladár lemondott főispán felmentésével együtt fog megjelenni a hivatalos lapban, amikor dr. Huszár Aladár győri főispánná való kinevezése is napvilágot fog látni, amely már szintén befejezett tény. Megalakult vármegyénkben az első gazda­titkári körzet. Grabovszky Miklós földmivelés­ügyi miniszteri tanácsosnak, a ma­gyar kisgazdatársadalom lánglelkű apostolának gyönyörű elgondolása, miszerint a mai válságos időkből való kibontakozáshoz, valamint a jövendőbeli boldoguláshoz egyedül a szorgalommal párosult szaktudás nyújt lehetőséget, — vármegyénk három jelentős községében, neveze­tesen Dunaalmás, Neszmély és Szőny községekben a megvalósulás stádi­umába lépett. Ha valaha, úgy különösen most' kell hitelt adnunk jelestollú íróink­nak, kiváló államférfiainknak, akik azt hangoztatják; ha a magyar falu nem emelkedik az eddiginél sokkal magasabb színvonalra, akkor ez az ország menthetetlenül elpusztul. Nem térhetünk könnyen napirendre Ivády Béla volt földmivelésügyi miniszter­nek, expozéjában elhangzott aggodal­mai felett, mikor azt mondta: a magyar kisgazdatársadalom jórésze mind a mai napig az ötven év előtti konzervatív alapon gazdálkodik. Úgy vagyunk, hogy a fától nem látjuk az erdőt. Hát nem akarjuk észrevenni, hogy Keleten az orosz szovjet a megszám­lálhatatlan terjedelmű területein a dumpingbuzájával, az újvilágrészen pedig különösen Kanada a mecha­nizált gazdálkodási rendszerével mi-1 ként szorít ki bennünket a világ-1 piacról? És mi mégis a régi ala­1 pon folytatott buza-tengeri termesz­tés jelszavával akarjuk felvenni az egész világ versenyét ? Nem, — azt hisszük — nem maradhat ez igy már tovább! Hiába, át kell térnünk a szak­értelemmel kiegészített gazdálkodás rendszerére; ahol a fizikai munka a szaktudást nem nélkülözheti. Szív­leljük meg a magyar miniszterelnök karácsony előtt elhangzott sze/vait, mikor arra int, hogy: többoldalú termelésre kell törekednünk, mert nem tudhatjuk, hogy a jövőben melyik termelési ág lesz hasznos. Az idén még bejutott a magyar pujka Angliába, de hogy jövőre bejuthat e, ki tudja ? Miként Tompa Mihály mesteri elé­giáiban a haza jövőjén aggódik, ép úgy nyugszik Grabovszky miniszteri tanácsos tekintete a magyar kis­gazda sorsán, mikor a vezető kö­rökhöz ezt a szózatot intézi : „Te­gyük szebbé-jobbá a falu életét és egyengessük útját a magyar kis­gazda boldogulásának." Grabovszky a magyar kisgazdatársadalmat tartja a nemzet sziklabástyájának, mert éles megfigyelésével látja, hogy mennyi erő, mennyi energia rejlik ebben a társadalmi osztályban, fő­leg, ha ez az erő szaktudással páro­sul. A mezőgazdasági szaktudás a leg­nagyobb fegyver minden gazda ke­zében. A mezőgazdasági szaktudás Vasárnap, 1932. február 7 a legfontosabb termelési tényező, s épen ebből van legkevesebb a gazda kezében. Hogy mit jelent a szaktu­dás mezőgazdasági vonatkozásban, élénken megvilágítja Olaszország esete, ahol Mussolini azzal nyerte meg a gabonacsatát, hogy a szardi­nialmlászokból szakismeretekkel bíró gondos gazdákat képeztetett, akiknek működésót a törvény ere­jénél fogva, magas színvonalon álló képzett gazdák irányítják. Igy tudja ma már Olaszország szükségletének 85%-át saját erejével előállítani. Hogyan kerül a kanadai, vagy kali­forniai alma féregmentesen akár a budapesti piacra? Mert ott a gyü­mölcstermelést a kisfarmerek birto­kán is managerek, vagyis szakkép­zett gazdák irányítják és ellenőrzik. Hazánkban egymást követik a me­zőgazdaság fejlődését célzó törvé­nyes rendelkezések, azonban sajnos írott malaszt marad azok vala­mennyije mindaddig, mig nem fog­lal helyet a falu népe között meg­felelő szakember, aki képes lesz a törvény intencióinak minden tekin­tetben érvényt szerezni. 1868-ban jelent meg a szerbtövis irtását kötelező rendelet, 1883-ban az aranka kiirtására vonatkozó, 1899-ben a vérletű irtását, 1917-ben a tengerímoly irtását kötelező ren­delet stb., és szálljunk csak ki a fa­luba betekinteni, vájjon mi van fenti rendeletekből végrehajtva ? Tisztelet a kivételnek, de bizonyos, hogy keserű csalódás éri a szemlé­lődőt. És igy maradna ez a végte­lenségig, ha a külföld példáján nem okulnánk, ahol a mezőgazdaságban szakképzett gazdák irányítják a falu népét. Amilyen fontos minden faluban a pap a lelkiekben, a tanitó az isko­lában, a jegyző a közigazgatásban, ép on olyan nélkülözhetetlen az ok­leveles gazda a mezőgazdaság irá­nyításában. Ezt a célt szolgálja Grabovszky Miklós országos jelentőségű értékes munkája, amikor minden nagyköz­ségbe, vagy több faluból alakult körzetbe egy-egy gazdatitkárt kivan beállítani. Vármegyénkben Dunaalmás, Nesz­mély és Szőny községek gazdakö­zönségét illeti a dicséret, akik ezt a szép eszmét befogadták és azt a gyakorlatban is megvalósítani kíván­ják. Mint magvetőnek, Kutas János gazdasági tanárnak a dunaalmási téli gazdasági iskola vezetőjének ju­tott az a szerep, hogy a gazdatitkári intézményt a gazdaközönséggel meg­ismertesse és annak üdvös voltáról őket meggyőzze. A munkát siker koronázta, amennyiben a mult na­pokban Dunaalmás székhellyel meg­alakult a gazdatitkári körzet a kö­vetkező tisztikarral: gazdatitkár Kutas János, elnök Nagy Kornél, a dnnaalmási gazdakör elnöke, a neszmélyi csoportnak pedig Csizma­dia Dániel, mig a szőnyi csoport­Szombaton, febr. 6-án Vasárnap, febr. 7-én A SZENT LANG Somerset Maugham világhirű drámája. Főszereplők: Dita Parlo, Gustav, Fröhlich Wladimir Sokoloff. Anton Pointner. a KORZÓ MOZGÓBAN!

Next

/
Thumbnails
Contents