ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-01-06 / 2. szám

XXXVI!. évfolyam, 2. szám. Ára köznap 10, vasárnap 16 fill. Szerda, 1932. január 6 ESZTERGOM Keresztény politikai és társadalmi Sap. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. ROVÁS Boldog város. A mull napokban a TESZ kerületi elnöke felhívást intézett a sajtóban a közönséghez, amelyben arra kérte, hogy a TESZ által megindítandó akcióhoz, mely a drágaság letörését célozza, a közönség szolgáltasson adatokat és a kirívó eseteket közölje. A felhívásnak semmi foganata sem volt, egyetlenegy esetet sem jelentettek be; azt kell következtetnünk ebből, hogy nálunk az árak tekintetében rózsás állapotok vannak. Hát akkor mire való az a sok panasz, amit úton-útfélen hallani lehet? Esztergomi polgár, védd magad ! A város kéretlen őrangyala, a tatai tárogató, a polgármesterválasztás előtt intő szóval fordult Esztergom közönségéhez és vagy tíz kemény pontokon, ugyananynyiszor ismételt refrainnel: Esztergomi polgár, védd magad! figyelmeztetett bennünket egyremásra, de különösen a Mátéffy— SzívósWaldvogel rendszer átkos káraira. Mulatságosak ezek a Korona-kávéház márványasztalain megtermett tata — cikkecskék ! Az ember már nem tudja, nevessen, vagy bosszankodjék a tatai tolakodáson. Eddig is megvoltunk, ezután is megleszünk a tatai ifj. Claquehutes Frigyes úr tanácsai nélkül, azonban, ha neki jólesik, csak folytassa : beszélhetsz jó kenéz, senki sem hallgat rád! Béke. Ha az ember a folytonos békére való hivatkozást hallja, azt kellene hinnie, hogy itt nálunk: „fegyver csörög, haló hörög, a nap vértóba száll," pedig dehogy; nincsen itt már semmi egymás közötti békétlenség, mert az embereknek nagyobb gondjai vannak, mint egymással egyenetlenkedni, hanem vannak igenis — hála Istennek kevés számmal — békétlenkedSk, akiknek a lármája azt a látszatot kelti, mintha békétlenség volna a* lelkekben. Itt volna már az ideje, hogy a szemébe nevessünk a nem ritkán diktátori allűrökkel fellépő hangos békétlenkedőknek s elküldjük őket oda, ahol a bors terem. h E hó végéig minden 18 éves szem* be kell jelenfeni a rendőrségen. Eltűnnek a magyar feliratok Pozsonyban. A Národni Politika cseh lap megállapítása szerint Pozsonyban^ magyarság nem érte el az összlakosság|20 %-át s eszerint Pozsony^utcáiról eltűnnek a magyarnyelvű ^feliratok. Igy is lehet magyarosítani a világ szeme előtt Az esztergomi rendőrkapitányság az alábbiakat közli, amelyekre felhívjuk közönségünk figyelmét: A belügyminiszteri rendelet értelmében minden magyar állampolgár tekintet nélkül a nemére és arra a körülményre, hogy eddig is már be volt jelentve, aki f. évi december 31-ig 18-ik életévét betölti (tehát az 1914-beliek) ezen körülményt a rendőri bejelentő hivatalnál f. évi január 31-ig bejelenteni köteles. Minden bejelentésre kötelezettről külön lapot kell kiállítani. Az e célra rendszeresített bejelentőlap a rendőri bejelentőhivatalban kapható, ára 6 fillér. A bejelentés megtörténtéért «, bejelentésre kötelezettel együtt a lakást- (szállást) adó is felelős. E rendelkezés megszegése pénzbüntetéssel büntetendő kihágás. A belügyminiszter rendelete értelmében minden magyar államállampolgár, aki végleg vagy 3 hónapot meghaladó időre távozik a a város területéről, a távozását elköltözés megtörténte előtt tartorík a rendőri hivatalnál bejelenteni. E rendelkezés betartásáért a lakás- (szállás) adó is felelős. E rendelkezés megszegése pénzbüntetéssel büntetendő kihágás. Esztergomi rendőrkapitányság. nyitó szavain, — hogy a Széchenyi nemzetség legidősebb tagját üdvözli abból az alkalomból, hogy a Kaszinó már 95-ik éve működik Széchenyi szellemében. Ezt annál is inkább örömmel tette a közgyűlés, mert a család jelenlegi feje gróf Széchenyi Emil koronaőr, ki Esztergomnak országgyűlési képviselője is volt. A közgyűlés emelkedett hangulatban a Hymnusz hangjaival ért véget. A Széchenyi nemzetség legidősebb tagját üdvözölte az Esztergomi Kaszinó. Közgyűlés a Kaszinóban. Régi hagyományaihoz hiven, most is karácsony másodünnepén tartotta az esztergomi Széchenyi Kaszinó immár 95-ik évi rendes közgyűlését. Mátéffy Viktor elnök megnyitójában lendületes szavakkal idézte Széchenyi István szellemét s azt fejtegette, hogy a mai idők nehéz viszonyaiból egyedüli kivezető út Széchenyi követése: a nagy összefogás megvalósítása. A termet ez alkalommal zsúfolásig megtöltő ta gok meg-megújuló viharos tetszéssel fogadták az elnöki megnyitót. Majd Philipp József, egyesületi titkár szép szavakkal számolt be az elmúlt év eseményeiről titkári jelentésében. A lecsökkentett igények és jövedelmek korában természetesen nem számolhatott be a titkár sok szines, tarka eseményről, de éppen ezen rossz viszonyok közepette is megmutatta a Kaszinó, hogy életképes és betölti hivatását. Zajos és egyhangú helyeslést váltott ki a titkári jelentés azon része, melyben a közelmúlt politikai eseményekkel kapcsolatosan külön és újból hangsúlyozta, hogy a Kaszinó politikával nem foglalkozik és Mátéffy Viktorban nem a képviselőt, a politikust, hanem kizárólag elnökét tekinti. A zárszámadások és költségelőirányzatok során meleg elismerésben részesítették az Esztergomi Takarékpénztár Rt-ot és annak érdemes elnökigazgatóját, Etter Ödönt, mert áldozatkészségükkel, a lakbér tetemes leszállításával és méltányos fizetési feltételekkel hathatósan megkönnyítették az egyesület anyagi helyzetét. A tisztikar lemondása ntán el\nökké egyhangú lelkesedéssel új! ból Mátéffy Viktort választotta meg j a közgyűlés. Alelnök lett v. Lánghy j Ernő alezredes, zászlóaljparancsnok. ! Igazgató: dr. Divéky István. FőI titkár: Philipp József, másodtitkár : j dr. Etter Kálmán. A háznagyi tiszjtéről lemondott Csics Ákosnak a j közgyűlés jegyzőkönyvileg mondott köszönetet eddigi érdemdús műköj dóséért. Új háznaggyá Rochlitz Elemért választották. Pénztáros György László lett, ügyész: dr. Matty asóvszky Béla, könyvtáros: Krompaszky Sándor. Mátéffy elnök meleg szavakkal köszönte meg a spontán megnyilatkozó közbizalmat a maga és megválasztott tisztviselő társai nevében. Majd vitéz Szivós-Waldvogel József indítványára elhatározta a közgyűlés — felbuzdulva az elnöki megAz esztergomi vágóhíd. Közvetlen a háború előtt, hoszszas tanulmányozás után belekezdett a város egy új, modern vágóhíd építésébe. A háború kitörése érthetetlen módon megakasztotta, majd későbben teljesen beszüntettette az építést. Háború után pedig szétszedték a meglevő épületeket és megmaradt a régi patkányfészek, városba egyáltalán be nem illő vágóhíd. Méltán tehet mindenki szemrehányást a város akkori vezetőségének, amiért nem fejezte be a félig kész vágóhidat, mert annak költségei nagy része befolyt volna a, háború alatt nagyon felszaporodott vágási díjakból. A város, dacára annak, hogy a jelenlegi vágóhíd sehogy sem felel meg a lecsökkentett igényeknek sem, elég magas vágási díjakat szed a leölt állatok után. Talán kissé komikusan is hangzik, hogy a hentesek az odahaza leölt sertések után is fizetnek vágási díjat, holott a vágóhidat nem is veszik igénybe, mert az sertésölésre és feldolgozásra egyáltalán nincs is berendezve. A hentesek tehát odahaza kénytelenek sertéseiket leölni, ami nemcsak nagyobb üzemi költséggel jár, hanem megnehezíti az ellenőrzést is. A vágóhíd kérdésével más oldalról is kellene a város vezetőségének foglalkoznia. Jelenleg a vágóhíd a vasútállomástól éppen a város másik végén van elhelyezve. A vasúton, valamint a lábon hajtott állatokat csaknem kivétel nélkül a városon végig kell hajtani, hogy vágóhídra érjenek, ami felesleges kiadással jár. Ez a hajtás nem egyszer oly brutális és felháborító módoimorténik, hogy minden jóérzésű embert megbotránkoztat. mmmmmammmm JIMIWIIPJWMWWIIUIH Idényutáni árak Balog Lászlónál!