ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-12-11 / 131. szám

fl Gömbös-kormány sikeres munkájának elismerése a megyegyűlésen. Ghiczy Elemért felsőházi taggá, Löke Károlyt pót­taggá választották nagy szótöbbséggel, megbélyegez' tók az erdélyi oláh erőszakosságokat. Komárom Esztergom-megye törvényhatósági bizottsága f. hó 9-én, pénteken délelőtt l / 2 ll órakor rendkívüli közgyűlést tartott. Jóval a közgyűlés megnyi­tása előtt már megtelt a köz­gyűlési terem. Különösen a komárommegyei bizottsági ta­gok jelentek meg igen nagy számban, míg az esztergom­megyeiek sorai meglehetősen hiányosak voltak. A komáro­miak nagy érdeklődését ma­gyarázta az, hogy a felső­házba ezúttal komáromi rész­ről üresedett meg a tagság. Ghyczy Elemér kisorsolása után mozgalom indult meg Pakh János dr. tatai ügyvéd érdekében és a póttagságra a kisgazdapárt Mészáros Já­nost ajánlotta. A választás eredménye élesen rávilágított a mozgalom tulajdonképpeni értékére, illetőleg arra, hogy a nagy hű-hó nélkülözte a komoly alapot. A főispán a revízióról és a kormányról. Dr. Lingauer Sándor megnyitotta a közgyűlést. Rövid beszédben rá­mutatott az új kormány programm­jának sarkalatos pontjaira, melyek Hasznos tudni, hogy a derűs hangulat, a jó közérzés mindig a gyomor és belek kifogástalan működésétől függ Szorulásban szenvedőknél, emésztési hiány oknálpedig SCMIDTHAUER természetes Igmäiidi keserűvíz válik be legjobban. közül különösen kiemelte a békés revizió kérdését és azt a tagadha­tatlan tényt, hogy a :ormány prog­rammja teljesen felöleli a nemzet óhajait. A beszéd végén úgy mu­tatta be a kormányt, mint amely tud, mer és akar cselekedni. Napirend előtt két törvényható­sági bizottsági tag is kért felszóla lásra engedélyt. Dr. Gróh József a Gömbös-kormány sikereiről. Elsőnek Gróh József dr. állott fel, és az olasz és osztrák eredmények nek mint tényleges sikereknek fel­sorolásával azt indítványozta, hogy a közgyűlés üdvözölje a Gömbös­kormányt, mint olyant, mely nem erőszakra, hanem a nemzeti meg­értésre támaszkodik. Mivel a törvényhatóság is Gróh­val érez, egyhangú lelkesedéssel járult a közgyűlés az ilyértelmű és! azonnal fel is olvasott felirat fel-1 küldéséhez. j Gróf Zichy Ernő javaslatára' megbélyegzik az erdélyi oláh eseményeket. I Másodiknak állott fel Zichy Ernő' gróf" és magyar lelke felháborodá-1 sának és fájdalmának adott kifeje- j zést a közelmúltban történt erdélyi események felett. Indítványára nagy éljenzés között elhatározta a köz­gyűlés, hogy jegyzőkönyvileg bé­lyegzi meg az oláhok durva erő­szakoskodásait és azt, hogy szen­vedéseikben együttérez az erdélyi magyarsággal. A felsőházi tagság választására a főispán két bizottságot kért fel. A felsőházi rendes tagválasztás elnö­kéül Fehér Gyula dr. nagyprépos tot, a póttagválasztás elnökéül Frey Vilmos dr. képviselőt kérte fel. A titkos, névszerinti szavazás eredménye a következő lett: Rendes tngul Ghyczy Elemért 131 szóval választotta meg a köz­gyűlés a Pákh János dr.-ra leadott 12 szavazattal szemben. Löke Ká­rolyt 137 szóval választotta meg póttagul, míg ellenfele, Mészáros József csak 8 szavazatot ny3rt. A közigazgatási bízottságba az elhalálozás következtében meg ürült helyre 1933. év végéig dr. Frey Vilmos választatott meg. A többi bizottság így alakult meg, illetve egészítte tett ki: Közigazgatási bizottság. Az év végén kilépő 5 tag tagsági helyére : Gróf Esterházy Móric, dr. Fehér Gyula, Lőke Károly, Péntek Pál, Réhling Konrád. Igazoló választmány : Báthy László, gróf Dégenfeld Sch. Ottó, dr. Garzuly József, dr. Frey Vilmos, dr. Mike Lajos, f. Péntek* Pál, dr. Wipplinger Ödön. Kijelölőbizottságba rendes tagul Réhling Konrád és Frey Vilmos dr., póttagul Thaly Dezső választattak meg. A főispán rendes tagul: br. Bothmer Árpádot és Mátéffy Viktort, póttagul: Keleti Józsefet, az alis­pán rendes tagul: Schmidt Sándort és Kolozsváry Kálmánt, póttagul: Komjáth Aladárt nevezte ki. Testnevelési bizottság: Csanády László, báró Bothmer Árpád, dr. Mattyasóvszky Béla, Mátéffy Viktor, Vetsey Ede, gróf Zichy Ernő. Thaly Ferenc emlékére tett ala­pítvány odaítélésére alakított bi­zottság : Gróf Esterházy Móric, Báthy László, Lőke Károly. Borellenőrző bizottság: Eszter­gom város : Berkovics György, Reusz Ferenc, esztergomi járás: Perl Jó­zsel, dr. Jármy István. Komárom vá­ros : Jánossy Károly, Subiesik Lajos, gesztesi járás: Luczki Sándor, Vi­tavis Dániel, tatai járás : Noll Miklós Stieber Antal. Közegészségügyi bizottság: Dr. Frey Vilmos, dr.Gönczy Béla, tiamm­riska Sámuel, dr. Jenny Géza, Ke­leti József, Löke Károly, Major László, Mátéffy Viktor, dr. Paletta, Viktor, F. Péntek Pál, Michl Géza, Székely Endre, dr. Teutsch József, Vaszary Gyula. A közgyűlés végén a főispán első sorban a bíboros-hercegprímásnak, majd a törvényhatósági bizottság minden tagjának kivánt boldog karácsonyi ünnepeket, az alispán pedig a főispánnak. Kérelem a jószivűekhez! Mint minden évben, úgy az idén is meg­rendezzük a karácsonyi ünnepséget a belvárosi kisdedovodásokkal. Ta­Katona István levele. Születésének kétszázéves fordu­lója alkalmából Esztergomban is emléktáblával jelölik meg azt a há­zat, amelyben egykor Katona István a nagy magyar történetíró lakott. Ebből az alkalomból közöljük Katón i Istvánnak a prímáshoz írt alábbi érdekes levelét, amelyet dr. Lepold Antal prelátus-kanonok emelt ki a primási levéltárból és amel, az esztergomi házra vonat­kozik. „Főmagasságú Bíbornok, Fő méltóságú Herceg, Kegyes Uram. A 16 évvel ezelőtt megkezdett ma­magyar történetet kemény mun­kával 1705-ig azaz I. Józsefig meg­írtam. 36 kötetben 800 évet fölöle­lek. A 36 kötetből 22 már megje­lent, 10 pedig különböző nyom­dákban sajtó alatt van. Az I. Li­pót történetét tartalmazó négy kö tet már megjárta a cenzúrát és áldozatkész mecénásra vár. 32 kötet kiadására a magyar fő­papoktól és káptalanoktól annyit kaptam, hogy a sajátomból 3000 forint hozzáadásával részint már megjelentek, részint rövidesen megjelenhetnek. Eminenciád mel lett segítséget nyújtottak a kalo­csai érsek, az egri, boszniai, győri és nyitrai püspök. Ez utóbbi adott a legtöbbet — 1000 forintot. Káp­talanok közül az esztergomi, ka­locsai, egri, váci és a pécsi. De a nagyváradi, amely pedig leginkább tehetné, minden segítséget meg­tagadott. A többiek hallgatnak. Igy az I. Lipótot tárgyaló négy kötetre nincs pénzem. Miután őfelsége az évi 500 fr. nyugdíjamat évi 300 al megemelte, már a magam részéről többet ál­dozhatok a költségekre, de egye­dül nem viselhetem azokat. Hiszen Magyarország történetét nagyon terjedelmesen tárgyaltam s így kí­vánom tovább folyt >tni és befe­jezni. Könnyen 50 kötetet kitesz majd és esetleg 20.000 forintra rúg a költség, amelynek legna gyobb részét már összekoldultam. Magamnak szégyenlenék kol­dulni, de mert a haza javára kol­dulok, nincs okom szégyenkezni. Mégis, hogy a Lipót féle négy kö tet nyomdai költsége miatt mások terhére ne legyek, esztergomi gomi emeletes házamat, a hozzá­tartozó bekerített kerttel és réttel eladásra kínáltam, de vevőt nem találtam. Ezt a házat alázatos könyörgés­sel fölajánlom Eminenciádnak, ki­nek földesurasága alá tartozik a terület. Én nem tudom már hasz­nát venni. A hazai történet foly­tatása és befejezése végett ide va­gyok kötve a ka'ocsai kettős könyv tárhoz, a 17.000 kötetes Patachich­féle és a 16.000 kötetes Koloníts­féle könyvtárhoz, amely nekem az íráshoz bőséges anyagot nyújt. Nagy jótétemény volna szá­momra, ha Eminenciád az általam már nem használható házamat a kerttel és a réttel kegyesen elvál lalná. Tiszti lakásul, elemi iskolá­nak vagy kórházul lehetne hasz­nálni, vagy bármiféle célra. A házra én körülbelül 1500 fo­rinto fordítottam. Lipót 48 éves uralkodásának története 1600 fo­rintot nyelne el. 'Amivel több ez az összeg a ház értékénél, azt is alázatosan kérném Eminenciádtól. Igy Eminenciád kegyes pártfogása alatt kiadhatnám Lipót egész tör ténetét, amely Eminenciád dicső ősének hőstetteit is kellő méltatás­ban részesíti. Jól tudom, hogy Eminenciád so­» kat áldoz az Isten dicsőségére és a szegények támogatására. Minap fivéremet látogattam s láttam, hogy az érseki birtokon sok templom és plébánia épült, vagy helyre­állíttatott. Mivel azonban elismerem Eminenciádnak a haza dicsőségét szomjazó lelkét, bizton remélem, hogy kérésemet nem tagadja meg. Végtelenül szomorú volna, ha most kellene hajótörést szenved­nem a mecénások miatt, amikor történetemmel már már révbe ju­tottam. A mi érsekünk, aki két hét előtt 48 óráig borzalmas kínokat szen­vedett, gyógyulóban van. Már ho­zott áldozatot s újra meg fogja tenni, de későbben, mert most a háborús és egyéb kiadások nagyon kimerítették. Tehát várnom kel lene, ha Eminonciád felém nem nyújtja segítő jobbját. Magamat és történetemet Eminenciád veleszü­letett nagylelkűségébe hódolattal ajánlva és kezeit tisztelettel csó­kolva vagyok alázatos szolgája és káplánja. Kalocsa 1793. okt. 2. Ka'ona István történetíró". Téli ruhacikkekben nagy árleszállílás(Balog-ná|

Next

/
Thumbnails
Contents