ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-11-03 / 120. szám

ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. II IHMWO.'— I Megjelenik kedden és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 20 fillér. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth L.-utca 30. alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalataál. Felelős szerkesztő : GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 120. szám. Nemcsak az országos programm ér annyit, amennyit megváló- felebaráti szeretet gyakoriá­sítunk belőle, hanem a városi sában, — szóval egyetemes, programm is, és mindenféle általános, őszinte és igaz ke­grogramm. Sőt nemcsak a reszténységet követelünk az programmot mérjük a való egész vonalon! élet és cselekvés mértékével,! Mennyi szeretetre, mennyi hanem az irány is annyit ér, ahány embert követésre bir, — az elvek is annyit érnek, amennyiben hűségesen be­tartjuk minden cselekede­tünknél, — az eszmék is any­nyit érnek, amennyi gyakor­lati értéket tudunk belőlük teljesíteni a nemzet és az ember boldogulása és üdvös­sége szempontjából. A keresztény irányzat is annyit ér, amennyiben minél több ember cselekszi — el­tekintve attól, hogy mennyi ember hordja a száján vagy a homlokán. Többet árt a keresztény irányzatnak az, aki a keresz­ténység jelszava alatt keresz­ténytelenül él és cselekszik, mint az, aki nem hirdet sem­mit, de cselekedetei megütik a kereszténység mértékét. Az utolsó hosszú évtized alatt kiábrándultunk a nagy­képűsködő, önmellét verő, fa­rizeuskodó, és a keresztény­séget, nemzeti önfeláldozást mindig másoktól követelő köz­életi hangoskodásból! Követeljük, hogy legyen kereszténység, — de ezt a kereszténységet érezzük is meg az életben, és ha keresz­ténységről van szó, akkor ne szép beszédekre, cikkekre, érvelésekre és különféle kül­sőségekre mutassunk rá, ha­nem a szép cselekvésekre, a felebaráti szeretet becses pél­dáinak sorozatára! A ke­reszténység és a katolicizmus Csütörtök, 1932. november 3 emberiességre van ehhez szük­ség városunkban is, hogy ki­száradhassanak a keserűsé­gek forrásai, hogy a keresz­tény nemzeti szellem belső, egyesítő erőt képviselhessen és hogy végül a programmból valóság lehessen. 51.802 pengőt fordított Eszter­gom város a mult évi inségakcióra. Esztergom város képviselőtestü- j A lisztakció keretében a külső lete az elmúlt szombat délután 4 városrész és a dűlők javításra szol­órai kezdettel rendkívüli közgyűlést gáló útjait hozták rendbe. tartott Glatz Gyula polgármester einökletével, amely alkalommal jóváhagyólag tudomásul vette az inségakcióra vonatkozó polgármes­teri jelentést. A városi inségakció bevezetése ügyében tett intézkedéseket Gérecz Géza közgyám ismertette. A jelentésben megállapítja a pol­gármester, hogy városunk az erő­próbát kiállta és Esztergomban az elmúlt tél folyamán éhező és ru­hátlanul áiáergő ember nem volt. Az inségbejutottak téli átsegítését részben a munkaalkalmak nyújtá sával, részben pedig élelem ruhasegéllyel oldották meg Inségliszttámogatásban 2622 sze­mély részesült. A népkonyhán november 15-től április 15-ig 65.424 adag ebédet osztottak ki. Hadirokkantak és özvegyek lak­bértámogatására 1933 pengőt köl­töttek. Szegény elemi iskolás gyerme­kek, óvodások és csecsemők tej- és kenyér-segélyezése 4.745 pengőbe került. 9 vagon szenet és 5 \agon fát osztottak ki. Az egész téli inségakcióra for áított összeg 51.802 P 84 fillér, a és I segélyezettek számát pedig 5832 személyre tehetjük Jelentős inségmunka az erdei] Bizakodással indul az idén is a fakitermelés volt, ahol csakis esz- j városi inségakció, amelyre eddig tergomiakat foglalkoztattak. Az épí-115.000 pengői küldött a miniszter. tőmunkások keresethez juttatását Az inségakció ügyével termesze­szolgálta az új fertőtlenítő helyi- tesen lapunkban állandóan foglal ­ség és a volt Páva féle rozoga káz kőzni fogunk, lebontása és városgazdasági cé-: lókra való átalakítása. i A polgármester megelőző' intéz­kedése a vörhenyjárvány ellen. az ifjúság, hogy a vörheny kisebb vagy nagyobb lázzal és torokfájás­sal kezdődő betegség, amelyhez csakhamar az egész testre szétszórt igen apró vörös kiütések csatlakoz­nak. Valószínűleg a szájból kike­rülő nyákkal terjed, tehát az ilyen beteggel való mindennemű érint­kezés veszélyes, mert a kéz a száj­jal érintkezik s így a kézre kerülő rendkívüli kevés nyák is most már a kéz által terjesztheti a be­tegséget. Tehát vörhenybeteget lá­togatni nem szabad, könyvet stb. attól elvenni, vagy annak átadni tilos ! A vörhenybeteg iskolai köny­veit betegségének ideje alatt még csak ne is érintse. Glatz Gyula polgármester alábbi hivatalos rendeletet intézte a város valamennyi tanintézetének igazgatósághoz: Tudomásra jutott, hogy a környező falvakban nagyobb vörhenyjár­eszméi ne mint a közélet V dny uralkodik. Nehogy a falvak­máza éljenek többé, hanem ból bejövő tanulóifjúság által a mint közéleti és egyéb min- járvány a város területére behur­dennapi cselekedeteink lelke ! coltassék, a következőket rende­Ami pedig a legfontosabb, lem el: ezentúl necsak a szegénytől Szigorúan utasítsa az intézet igaz­és koldustól követeljük meg gatósága a vezetése alatt álló ta­a keresztényi szeretetet és az önfeláldozó életet, hanem a gazdagtól és a hatalmastól is! Mutasson példát mindenki a nuló ifjúságot, hogy oly házból, ahol vörhenyben megbetegedett egyén van, az iskolát látogatni nem szabad. Csakis a beteg teljes az gyógyulása után járhat a tanuló ismét az intézetben ha hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a lakóházban a fertőző beteg­ség megszűnt. Tartozik minden tanuló torok­fájás esetén magát orvossal meg­vizsgáltatni! Az iskolai mulasz­tások a járvány tartama alatt csakis orvosi bizonyítvány alap­ján igazoltassanak. Ilven nemlé­tében a tanuló hazaküldessék. To­rokfájós gyermek azon osztályból, hová a fertőzött környékről tanulók járnak, minden körülmények kö­zött orvosi vizsgálatra utasítandó. Felvilágosítandó néhány szóval A gazdavédelmi rendelet. Október 31-én lejárt á régi ked­kedvezmények határideje. Minthogy azóta a mezőgazdaság helyzete nem javult, sőt egyes vidékeken a gyen­gébb termés folytán még romlott, a Gömbös kormánynak gondos­kodnia kellett a kedvezményeknek további fenntartásáról. Ez megtör­tént a vasárnap megjelent 5460/1930. számú kormányrendelettel. Ez a rendelet az eddigi kedvezmények­kel szemben, amelyek eredetileg csak négy havi kiméleti időt álla­pítottak meg a gazdaadósok javára, a kiméleti időt egy egész évre ki­terjeszti, úgy hogy a kedvezmények feltétele gyanánt előirt adó- és ka­matfizetés ellenében a végrehajtási lépések egy további egész évre, egészen 1933. október 31-ig korlá­toztatnak. A gazdatartozások vég­leges rendezésének a nemzetközi viszonyok és a külföldi hitelezőkre való tekintettel egyelőre még útját állják. Ezért a kormány most egy egész évi újabb kiméleti idő enge­délyezésével gondoskodik arról, hogy az adós gazdák nyugodtan folytat­hassák gazdálkodásukat és őket az árverés veszedelme ez idő alatt ne fenyegesse. Az új rendelet ezenkívül is ha­ladást jelent az eddigi állapottal szemben a gazda védelem terén. Ed­dig ugyanis csak az a gazda vette igénybe a kedvezményeket, akiknek bekebelezett adósságterhe a katasz­teri tiszta jövedelem húszszorosát Cselényi József „magyar nótaestje" a Korzó­• Vasárnap, november hó 6 án 5, 7 és 9 órakor. MOZGÓSZINHÁZBAN. -m

Next

/
Thumbnails
Contents