ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-10-19 / 114. szám

— azt hisszük — a tartózkodó állás­pont és miután más védekezés nem áll rendelkezésünkre a mai gazda­sági krízissel szemben, továbbra is a lehető legmesszebbmenő takaré­kosság betartását, s minden vona­lon való érvényesítését tartjuk szük­ségesnek. Költségvetésünk összeállításánál is ez az irányelv vezetett bennün­ket, aminek eredményei jelentkez­nek is. Különösen figyelemmel kellett lennünk arra, hogy az általános gaz­dasági válság következményeként úgy az egyenes, mint a fogyasztási adó jövedelmeink erősen megcsap­pantak. Ezzel számolva tehát kiadá­sainkat is ezen kevesebb bevételi előirányzathoz kellett méreteznünk. Hogy ezt számokkal is szemlél­tessem, mig háztartásunk szükség­lete az 1931. évi költség­vetés szerint . . 1,817.873 P és 1932. évben . . 1,593.442 P volt, az 1933. évre már csak 1,491.642 P, tehát a f. évikéi is 101.800 P-vel kevesebb. Költségvetésünk általános ismer­tetése során a bevételeket illetően jelentem, hogy a kompdíjakat telje­sen lehagytuk, s hogy a forgalmi adóbevételekből kapott államsegély cimén 30.000 pengőt a jövőre is előirányoztunk. Bevételeink egyébként a mult évi­nél 90.154 P-vel kisebb összeggel vétettek fel. Ennek legnagyobb része abban jelentkezik, h< gy míg a f. évi költ ségvetésben a tisztviselők fizetek éttel jes összegben irányoztuk elő, a le­vonás összegét pedig bevételbe állí­tottuk, addig a jövő évi költségveté­sünkben csak a levonás utáni csök­kent fizetéseket irányoztuk elő, s így ezen bevételi tétel teljesen le hagyatott. Erősen redukált összeget irányoz­tunk elő ezenkívül úgy a fogyasz­tási, mint pedig a kereseti adóknál is. A gazdaságnál a baromfi- és sertéstenyésztést szintén 'eljesen le hagytuk, mint a melyeket már a f. évben teljesen leépítettünk. Nagyobb összeget hagytunk le a kövezetvám­jövedelmeknél, részben mert az új kövezetvám díjjegyzékben mérsékelt leszállítás történt, részben pedig mert a szerdai és szombati napokra a termelők kocsijai mentesittettek a vámdíjak alól. Az általános kereseti adó %-ot a jövőre még mindig 7% ban kérjük megállapítani. A kiadásokat illetőleg általános­ságban jelentem, hogy a folyó évi vei szemben legnagyobb eltérés a városi alkalmazottak fizetésénél van, ahol a csökkentett javadalmazás közel 75.000 pengőt tesz ki. Nagy tételt jelent a vármegyei hozzájárulás összegének lehagyása, amely most külön tételenkénti ki vetés útján lesz az együttesen kezelt adókkal beszedve és beszállítva. Kiadásainknál lényegesebb emel­kedés csak a várost mint erkölcsi testületet érdeklő adóknál mutatko­zik, és pedig a kormány azon ren­delkezésénél fogva, hogy a f. évtől úgy a vármegyei pótadót, mint pe­dig a betegápolási pótadót a város ingatlanaira kivetett adók után is meg kell fizetni. Itt teszünk jelentést arról is, hogy a honvédlaktanya után kivetett ház­adó ügye még mindig nem lett ren­dezve, ígéretet kaptunk ugyan arra, hogy a visszamenőlegesen kivetett adó törülve lesz, de ez a mai napig még nem történt meg. Úgy vagyunk egyébként értesülve, hogy ezen ügyet a kormányhatóság országos elvi jelentőségénél fogva, az összes városokra nézve egyön­tetűen fogja rendezni. Reméljük, hogy ez a döntés a laktanyák adó­mentességének visszaállítását fogja eredményezni, mert különben a vá rosokra olyan újabb teher hárul, melynek fedezetére ismételten csak a pótadó emeléséhez kellene folya modni, ami természetesen ismét sú­lyosbítaná gazdasági helyzetünket. Jelentem, hogy tartozásaink tőke­törlesztésére a jövő évi költségvetés sünkben összesen 94.452 P véte­tett fel. Ennek részletezése a következő : Az I. Speyer-kölcsönre 51.100 P a II. Speyer-kölcsönre 25.100 P a Ker. Banknak (a Köz­üzemitől átvett köles.) 4.500 P Az OKH-nak a legelő felúj. kölcsönre . . 2.252 P A Pesti Hazainak a még fennálló köv. köles. 10.000 P s az Eszt. Tkp nak az üdülő épít. kölcsönre 1.500 P vagyis a törlesztéses kölcsönökre csak 80.700 P és a függő kölcsö­nökre 13.750 P. A város fönnálló tartozásail 1933. jan. l.-i kelettel a következőkben ismertetem: Az I. Speyer kölcsön . . 1,009.970 P a II. Speyer kölcsön . . 570.836 P a Pesti M. Kir. Bank . . 182.339 P a Hungária ...... 1,162.875 P a Pesti Hazai Tkpénzt'tr 50.000 P az Esz ergomi Takarékp. 56.000 P Orsz. Közp. Hitelszöv. . 27.057 P Törzs és Ormai .... 34.073 P Kultuszminisztérium . . 115.000 P Kevés pénzért a legjobbat! Teniszflanell Virágos velurflanell ... Kanavász, angin Fehériteti molinó Chiffon, gyolcsmaradék Divalminfás bársony... Gyermekszvefterek — Cserkész- vagy divating Gyermek télikabáfok.-. Férfi és fiúsapkák ... Férfi gyapjútSltöny ... Férfi Huberiuskabát--. -•59 P - 98 P - 79 P - 70 P - 79 P 260 P 1-90 P 260 P 9-50 P -98P 20 - P 14-_ p„­iő i Összesen 3,208.150 P és pedig ebből: törlesztéses kölcsön 1,821.145 P függő kölcsön pedig 1,387.005 P. Ha Isten segítségével a jövőre elő­irányzott tőketörlesztést teljesíthetni fogjuk, úgy 1933. XII. 31-én 3.100.000 pengő lesz összes tartozásunk. Itt jelentem, hogy a jövő évre esedékessé válik a Hungária ré szere felvett 1.050.000 svájci frank megújítása, miért is ennek költsé­geire is felvettük a V2 % meghosz­szabítási járulékot. Önkéntelenül adódik ezen tétel­nél, hogy rámutassak hiteléletünk káros eltolódására. A város a béke években az Esz­tergomi Tkp.-tól fölvett 1.760.030 koronás úgynevezett nagykölcsön után törlesztéssel együtt fizetett évi 4*93 %-ot. Ha nem is ilyen nagyon előnyös, de mondjuk 6 %-os annui­tás mellett konvertálhatnánk adós­ságainkat, a mai 350.000 pengős kiadási tételünk mintegy 200.000 P-re csökkenne, úgy hogy a város mai pótadója cirka 20%-kai lenne leszál­lítható. Ami a város jövő programmját illeti, a mai rendkívüli körülmények között, amidőn teljesen bizonytalan még a legközelebbi jövő is, úgy érezzük, hogy teljesen illuzórius lenne egy részletes jövőbeli prog­ramm kidolgozása. Mindenesetre jelentem, hogy a város adósságainak egy előnyös a közismert minőségekben. Ezenkívül gyapjúszövet tek, selymek s más méterárúk, valamint ezekből készült _ öltönyök, kabátok, ruhák, fehérnemííek, kötöttárúk, kendők, harisnyák állandó alkalmi vására BALOG LÁSZLÓ divatárúházában. hoszúlejáratü törlesztéses kölcsön­nel való konvertálását állandóan evidenciában tartjuk, s mihelyt a hi­telviszonyok megfelelően alakulnak, az illetékes tényezőkkel az ez irá­nyú tárgyalásokat azonnal fölvesz­szük. Égetően szükséges lenne a vá­ros szervezési szabályrendeletének megfelelő átdolgozása is, de tekin­tettel arra, hogy értesülésünk sze­rint az új városi törvénytervezet készen van s annak törvényhozási tárgyalása a legkö/.elebbi jövő fel­adata, ezen ügyben is hiába lenne minden tervezgetés addig, amíg az új városi törvény, — amely értesü­léseink szerint generális szervezeti változ.'atásokat fog életbeléptetni, — megalkotva nincsen. Egyelőre tehát a legközelebbi jövő feladatául a további legmesszebb­menő takarékosság folytatását egy­részről, másrészről pedig a város idegenforgalmának további követ­kezetes emelése érdekében való se­rény munkálkodást jelölhetjük meg. Addig mig a mai gazdasági viszo­szonyok nem változnak meg, addig míg az ország hitelélete és keres­kedelme a rendes, normális viszo­nyok közé nem kerül, háztartásunk egyensúlyának fenntartásához és fejlesztéséhez más eszközöket is al­kalmazunk, más módokat is beveze­tünk, és más helyzeteket is kihasz­nálnunk nem igen lehetséges. wiMBMBeoFtsaBeasa Nagy és megérdemelt si­ker a • Öregcser*é$zek szinielöadásán. A cserkészet új életformái között felnövekedett ifjúságot városunkban a legaktívabb társadalmi egyesülésbe tömörült Öreg Hollók képviselik, akik 1932—33 ban ünneplik a Holió cserkészcsapatok megalakulásának XX. éves jubileumát. Ez a jul^ile umi ünneplés is valami teljesen új szerű és cserkészies: nem a múltba néző improduktív merengés, szá radó babérok felfrissítése és hang­zatos frázisokban gazdag ünnepi be szedek nyitották meg az ünnepsé geket, hanem két nagyszerű csele kedet: a fiatalok győzelme az or szagos vizicserkészversenyeken és az öregek diadala az Édes ellen seggel szemben. A tavalyi klasszikusan szép Bó nyi darab az „Elcserélt ember" után az idei őszi színdarab ismét a mű kedvelőket súlyos próbára tóvő ko moly és nehéz színmű : ugyancsak Bónyinak „Édes ellenség" e. Már a darabválasztás is kitűnő, de még e/t is felülmúlta az előadás, amelyet az Örcserkészek égisze alatt tömörült műkedvelői gárda p.odukált. Ez a kitűnően összetanult együttes, mely dr. Katona Gábor lelkes és fára 1­hatatatlan „szinidirektorsága" mel­lett mái valóssággal állandó „szín­társulatként" működik, ismét mesz sze túlhaladta azt a nivót, amelyet a műkedvelők általában képviselnek. Valamennyi szereplő a „helyén volt" és alakításuk nyomán köny­nyek és vidám kacagás töltötték be a népes nézőtereket. Michajlic Erna dolgozó nője, az édes ellenség, drámai erővel eleve nítette meg az iró elgondolását. Az érzelmek világában botladozva járó nérnökkisasszonyt s majd a szere­lem pompájában kiviruló „igazi nőt" jobban, több érzéssel nem is lene tett volna megjátszani. Bajor Gizi szerepére jobb utódot keresve nem is találhatott volna a rendezőség. Geileonné szerepében Kornháber Samuné a gyermekéért minden ál­dozatra kész anya szimpatikus "lak­ját természetes közvetlenséggel, igaz művészetlel játszotta meg. Varjas Rudolfné most komikus szerepben aratottt újabb sikert. Szí­nészi rutinja vetekszik egy hivatá sos színésznőével. Csak háromszor „viharzott" be a színpadra, de mind­annyiszor a kacagás derűjét csalta a nézők arcára. Egy „modern mama" alakját, aki még a vőlegényét is részletre vásárolja leányai számára, adta páratlan tökéllyel. Klekker Irénke viszont a modern 'eány, a cigarettázó, sportoló Miss 1932. szere /ében volt a tőle immár megszokott Tódon elsőrangú. A temperamentumos nőknek alakítá­sában valóban nélkülözhetetlenné vált a műkedvelői gárdában. Etter Sárika volt ezúttal az „új csillag". Megjelenése, mozdulatai és kellemes csengésű hangja színpadra teremtették, benne új és kitűnő erőt nyertek a műkedvelők. Bizo­nyára látjuk még színpadon na­gyobb szerepben is. Jedlicska Pista ismét bebizonyí­totta, hogy nem érdemtelenül kapta a „közönség kedvence" címét. Aző mosolygós lénye nélkül már nem is tudunk elképzelni színdarabot. A komoly jelenetek között üdítően és hivatottan képviselte a humort. Öreg, Erdélybe vágyó erdőtanácsosa min­den izében színészi alakítás volt. Nagyot fejlődött dr. Etter Kál­mán, akinek Andrása nagyszerűen jelenítette meg az életküzdelemben vergődő fiatalember kétségbeesését, de éppen ilyen hű volt a becsület útján megmaradó je'lemes férfi alakjában. Kitöréseiben, szerelmes ellágyulásaiban egyaránt ügyes volt. Dr. Katona Gábor Adamija fölé­nyes színészi alakítás. Legutóbb ko­mikus szerepben láttuk s most a főmérnök komoly és tekintélyes fi­gurájának megelevenítésével meg­mutatta, hogy otthonos minden sze­repkörben. Bárdos Kálmán kiforott jellem­szinész. Szűcs bácsi rövid szere­pébe annyi életet vitt, maszkban és játékban egyaránt olyan kitűnő volt, hogy ugyancsak megérdemelte a tapsokat. Meg kell emlékeznünk Merényi Gyuláról, aki a rendezésben végzett nagyszerű simító munkát és a sú­gás nehéz és önfeláldozó posztján állott minden elismerést megérdem­lőén az Öreg Hollók mellé. A közönség,-melynek soraiban a premieren a város egész polgári és katonai előkelősége megjelent, nyílt­színi tapsokkal és valóságos virág­erdővel jutalmazta a műkedvelők pompás teljesítményét. Felöltők, ruhák, kabátok, öltönyök Balog-nál!

Next

/
Thumbnails
Contents