ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-10-14 / 112. szám

wag úWkWA SBBHHHF SBHHHHi "

^iwiiiiiiii

i *^HBk ESZTER Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap, Ára vasárnap 16 I ill Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom. Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdaválíalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 112. szám. Péntek, 1932. október 14 Gróf Klebelsberg Kuno és Esztergom. Esztergom, 1932. okt. 14. Egységes a nemzet abban a mélységes gyászban, amely gróf Klebelsberg Kunó halálával következett be, és ennek a gyásznak nem utolsó részese Esztergom, az ősi prímási város, vagy inkább az új Esztergom, a középületekkel szépült, iskolavárossá fejlődött Esztergom. Gróf Klebelsberg Kunó nélkül az iskolaépítés terén meg sem mozdulhatott volna a trianoni Esztergom, és ha Esztergomot elképzeljük azon szép kultúrépületek nélkül, amelyek Klebelsberg gróf hathatós támogatásával létesültek, akkor a mainál jóval szegényesebb kép tárul elénk a Bazilika alatt. Elvitathatatlan tény, hogy Klebelsberg Kunó gróf neve, amelyet új, hatalmas kultúrintézményeink falán olvashatunk, ott fog ragyogni Esztergom fejlődés- és kultúrtörténetének lapjain is. Esztergom hálája és elismerése nélkül tehát nem volna tökéletes gróf Klebelsberg Kunó dicsőséges nekrológja, amelyet ma a nemzet kegyelete a magyarság legnagyobb és legderekabb fiait megillető babérkoszorúval fon körül. Amennyi dicsőség és elismerés fényeskedik ebben a nekrológban, annyi tragikum, csalódás és fájdalom szomorkodik benne. Gróf Klebelsberg Kunó, aki szinte rajongója volt a magyar nemzeti kultúreszméknek, a magyar nép művelődésének, aki a szó szoros értelmében pozitív kultuszminiszter volt és aki nehéz időkben annyit alkotott a magyar kultúra és iskolaügy terén, amennyi összes elődeinek együttvéve nem sikerült, aki ötezer népiskolát épített, egyetemeket, új kultúrcentrumokat létesített stb., stb., — mindezért életében csak rosszindulatú kritikákat, gúnyt és bántalmakat volt kénytelen elviselni. Az előre nem látott gazdasági összeomlás, általános leszegényedés és pénztelenség kora, amely természetesen a munkák és alkotások szünetelésével és ennek következtében kereset- és kenyérnélküliséggel jár, felkorbácsolta a lelkeket is és kitermelte a saját nagyhangú politikai kreációit, hogy bűnbakot állítsanak a felzaklatott közvélemény számára. Ám vegye méltó büntetését az igazi bűnös, mint ahogy a törvényes igazságszolgáltatás megállapításai alapján vették is néhányan. Viszont itt is meg keli mondanunk most már az igazat: valóságos divatot csináltak abból, hogy rendszeresen vádolták, gáncsolták és gúnyolták azokat a férfiakat, akik a legnehezebb időkben legtöbbet dolgoztak a közért. íme: alig ötesztendős ez a vádoló és felelősségrevonó közvélemény, és — legutóbb már Klebelsberggel együtt vallotta ez is, hogy ha nagyot nem alkothatunk, akkor alkossunk kicsit, de dolgozzunk, éljünk!. — a koporsónál pedig már egyek vagyunk a gyászban és az egyik legnagyobb magy ar kultuszminiszter érdemeinek elismerésében. Az idő fut, a nemzet öregebb lesz, és a történetíró tisztán fogja látni Klebelsberg korszakalkotó szerepét, — a történetíró alantas szenvedélyek nélkül dolgozik, dátumok és tények között, eszmék sugárözönében... Mi, esztergomiak, hálás kegyelettel adózunk gróf Klebelsberg Kunó emlékének, — miközben visszagondolunk arra az időre, amikor a nagy Csernoch prímáshoz volt bejáratos a magyar kultuázminiszter terveinek, eszméinek megbeszélésére, — visszagondolunk arra az időre, amikor! Esztergom a munka és alkotás városa lehetett. Mire mindenfelé kitűzik alkotásainak ormára a gyász jelét, a fekete zászlók erdeje borítja ezt a csonka országot. Gróf Klebelsberg Kunó, aki talán a legtöbbet tette a magyar feltámadásért, nincs többé, — de dús örökségéből él tovább nemzete. (g.) Komárom—Esztergom megye táviratilag üdvözölte Gömbös Gyula miniszterelnököt. A kereskedelmi köztartozások megszüntetését és a kamat leszállítását kéri a vármegye. Mint már rövid közleményünkben megemlékeztünk róla, a vármegyei közigazgatási bizottság f. évi október hó 11-én tartotta meg rendes havi ülését, amelyen a hivatalos ügyben távollevő főispán helyett Palkovics László alispán elnökölt. Ugyancsak ő elnökölt az ugyanaznap megtartott vármegyei kisgyűlésen is. Az elnöklő alispán mindkét gyűlésben lendületes szavakkal emlékezett meg vitéz Gömbös Gyula miniszterelnökről és a kormányról, amelynek nemzeti munkaterve a hazafias gondolkodású és nemzeti érzésű lakosság osztatlan érdeklődését és reménykedését keltette fel. A sokat szenvedett magyar nemzet és nép megérdemelné azt, hogy ezen reménye valóra váljék. De minden jogunk megvan ahhoz, hogy vitéz Gömbös Gyula vállalkozásának sikerében bízzunk, az ő és legszororosabb munkatársainak személye és eddigi közéleti szereplése kellő garancia ahhoz, ho; y bennük csalódni nem fogunk. Mindkét gyűlés táviratiratilag üdvözölte a miniszterelnököt és kormányát, és vállakózásukhoz sikert kívánt. A vármegyei kisgyűlés tárgyáorozatát dr. Sajó Lajos vm. t. főorvos, Vizváry Viktor és v. dr. Zsiga János vm. aljegyzők ismertették. A kisgyűlés elhatározta, hogy a kormánytól a törvényhatósági bizottság útján feliratilag kéri a mezőgazdasági termelésre nézve szerfelett káros, ennek anyagi erejét lényegesen kisebbítő és ennek következtében az ipar és kereskedelem érdekét is hátrányosan érintő kiviteli kereskedelmi devizaforgalmi korlátozások legsürgősebb megszüntetését, illetve olyan irányú módosítását, hogy a termény- és állatkivitelből származó előnyök teljes mértékben biztosíttassanak a termelők és állattartó gazdák részére. Ez alkalommal figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy úgy ennek a kérdésnek célszerű elintézése, mint az ország égető gazdasági és pénzügyi kérdéseinek megvizsgálása ügyében ajánlatos lenne más országok példájára olyan világtekintéllyel bíró szakemberek véleményének kikérése, akik teljesen függetlenül minden előírástól, vagy megbízástól, véleményt adnának a követendő eljárásra nézve. A viszonyok súlyos voltára való tekintettel ez megnyugtatólag hatna a közvéleményre és annak egységét hatékonyan fokozná. A kisgyűlés foglalkozott a Nemzeti Bank hivatalos kamatlábának és az ehhez igazodó magánkamatlábnak kérdésével, amelynek mértéke nem felel meg az ország mai gazdasági helyzetének, nem alkalmas arra, hogy a termelő munkát elősegítse, a fogyasztást növelje és a lakosság megélhetését elviselhetőbbé tegye. Miért is a kisgyűlés rámutatva a vármegye lakosságának, de különösen a földdel foglalkozó népességének mai állapotára és arra, hogy a mai gazdasági helyzetben a Öregcserkészek szinielőadása I Október 15-én este fél 9 órakor • Október 16-án délután 6 órakor Szinre kerül EDES ELLENSÉG Színjáték 3 felvonásban, Néz re meg!