ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-10-12 / 111. szám

végeztéig a Világegyház s a ma gyar történelemnek dicsőséges lap jain. . . Prohászka Ottokár nevét tanítani fogják az iskolában, a theologian a krisztusi szeretet szociális intéz menyeiben... Hátrahagyott fölséges írásművei kiapadhatatlan forrásként fognak üdíteni, erősíteni s a föld porábó kiemelni utánunk jövő késő nem­zedékeket ; mérhetetlen lelki kincse ket bányásznak majd évezredek multán is Istennel töltekezett Szel lemének káprázatos ragyogású kin cses tárnájából. . . Költők ihletet, tudósok új meg­látásokat, szociális munka apostolai új és új indításokat nyernek, misz ticizmus felé hajló lelkek pelig egyetlen, utolérhetetlen vezetőt az „Élő Vizek forrásá"-hoz. A Mussolini aláírásokat már több mint 200 kötetbe foglalták és e hó 15-én adja át a TESz küldött sége Rómában. Halálozás. Huber Lajos oki. gazda a nagysurányi cukorgyár volt főtiszt viselője f. hó 8-án meghalt. Teme tése f. hó 10-én d. u. 4 órakor volt az Esztergom-szentgyörgy mezői te mető kápolnájából meleg részvét mellett. Hozzuk rendbe a Pázmány utcát. Nem először hívják fel szer kesztőségünk figyelmét a Pázmány utca tarthatatlan állapotára. Bokáig érő porban vagy sárban, nyaktörő, hepehupás talajon baktat ebben az utcában az ember, akit erre vetett a sors. Mivel pedig ezen az úton keresztül jutunk a Kisduna-séíány­ról a bazilika felé vagy a baziliká­ból ezen az úton keresztül jut a város nevezetességeit megtekintett idegen a hűs, árnyas topeka-útra, ez az elhanyagolt útszakasz köny­nyen leronthatja az idegenek előtt az összes esztergomi illúziókat. A Pázmány-utca sürgős rendbehoza­tala elsőrangú idegenforgalmi érdek. Felhívjuk erre a város vezetőségé nek figyelmét. Maguk a háztulaj­donosok készek volnának az útjaví­táshoz hozzájárulni. Akad olyan háztulajdonos is, aki a várostól csupán anyagot kér, hogy a háza előtti szakaszt a saját költségén rend behozathassa. A tatai vadászszerencsétlenség. Az elmúlt héten történt, hogy Eis­ner Vilmos 56 éves berlini selyem­gyárost a tatai uradalom erdejében halálos vadászszerencsétlenség érte. A gyárost régi barátság fűzte gróf Eszterházy Ferenchez és feleségével együtt érkezett Tatára, ahol több­napos vadászatot rendeztek. A gyá­ros egyízben elhagyta leshelyét. Egy szarvasbika üldözése közben az egyik erdész lövése eltalálta a vigyá zatlan gyárost, akinek a golyó mell kasába fúródott és halálos sebet ej­tett rajta. A szerencsétlenség ügyé­ben lefolytatták a vizsgálatot és a csendőrség megállapította, hogy a szerencsétlenségért senkit sem ter­hel felelősség, azt Eisner Vilmos fi­gyelmezetlensége idézte elő. A Magyar Rapszódia vidéki körútja. A magyar dal hathatós népszerűsítése érdekében az ors ág területén általános mozgalom ihdult meg. Pillis Károly országgyűlési képviselő elnökletével megalakult a Magyar Rapszódia rendezőbizott­sága, amely az Orsz. m. kir. Liszt termében először 1932. okt. 1-én a legkiválóbb magyar zeneszerzők leg­szebb szerezményeiből összeállított nagy magyar dalegyveleget Magyar rapszódia címen, Cselényi József a nemzeti Szinház művésze, Kont Mária, Sándor Sári, Forgács Loncy és művésztársaik közreműködésé­vel megrendezte. A Magyar Rapszó­dia előadása a magyar dal nagy ün­nepe volt. Az előadáson megjelent nagyszámú előkelő közönség, élén a kormány tagjaival, a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a Magyar Rapszódia jólsikerült előadásáról. A pesti nagy lapok az előadásról szép kritikákat írtak. A Magyar Rapszó­dia vidéki előkészületei megkezdőd­tek és mint értesültünk, az orszá­gos turné folyamán városunkban is egy este megrendezik a Magyar Rapszódia előadását. Alispáni jelentés az esztergomi cipészek tömörüléséről. Egyik nemrégi számunkb in megemlékez­tünk cipészeink újonnan létesített raktáráról. Nemcsak mint minden tekintetben megbízható áruról em­lékeztünk meg az akcióról, hanem méltattuk azt szociális és a belföldi termelés szempontjából is. Hogy az akció tényleg jelentőséggel hir, bi­zonyítja az, hogy Palkovics László alispán közigazgatási bizottság ülésén tett havi jelentésében következőkép­pen emlékezik meg cipészeink tö rnörüléséről: „Meg kell mig említe­nem, hogy Esztergom szab. kir. me­gyei város hajdan híres iparűzői, a cipészek és csizmadiák egy része, helyzetük javítása érdekében tömö­rültek s most közös raktárra dolgoz­nak s mint nagyvállalkozók, hitel­nyújtással is igyekeznek fokozni a vásárlókedvet." Készül a rokkanttörvényjavas lat. A hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák közel tíz esztendő óta sürgetik a rokkanttörvény megal kotását. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a rokkantellátási osztályt utasította, hogy a rokkanttörvény tervezetet készítsék el, mert az ez év november hó elején azt ország­gyűlés elé kivánja terjeszteni. Kedvezményes adófizetést ok tóber 15-ig lehet kérni. Ha vala mely adózó a megfelelő befizetések hiánya miatt szeptember végéig a kedvezmények megadásáért nem is folyamodott, mégis részesítendő a kedvezményekben akkor, ha a hi­ányzó befizetések pótlásával ezirá­nyú kérvényét október 15-éig be­nyújtja Amennyiben ezek az emlí­tett határidőig a megfelelő befizeté­seket teljesítik, az engedélyezhető kedvezményekben ugyanúgy része síthetők, mintha fizetési kötelezett­ségeiknek az 1932. szeptember vé­géig terjedő határidőben tettek volna eleget. Az ilyen adózókkal szemben követett eljárásra vonatkozólag a rendelet egyéb rendelkezéseit szin­tén megfelelően alkalmazzák. Kegyszerekkel csalja végig a falukat egy ügynök. Több csendőr őrsön tettek már följeleniést egy Molnár nevű ügynök ellen, aki sorra járja a falukat, ahol a Szent Antal-akció javára kegyszerek vá­sárlására vesz föl megrendeléseket. Az ügynök gyűjtőívvel kopogtat be a lakásokba, a kegyszerekre pénzt vesz föl, azokat azonban soha sem kapják meg a megrendelők. Egy egy községben ötven-hatvan pengőt is szedett föl az ügynök, akit most mindenhol Keresnek. A személyle­A sertéspestis elleni védekezés ügye a megyei kisgyíílésen. Köztudomású dolog, hogy a ser- megyék közigazgatási bizottsága Pal­téspestis minden évben mily nagy- kovics László alispán elnöklete alatt arányú pusztítást visz véghez a tartott kisgyíílésen elhatározta, hogy sertésállományban. a f. évre az ebadóalapból 500 s a Mivel ez nemzetgazdasági kárt jövő évre ugyanezen alapból 1000 jelent, a földművelési m. kir. mi- pengőt folyósít szérum beszerzési niszter nyomatékosan hívta fel a segély címén. A segélyek elszámo­vármegyéket a védekezés elősegí- lási kötelezetlség mellett a hatósági tésére. állatorvosok rendelkezésére lesznek Komárom és Esztergom közigaz- bocsájtva. gatásilag egyelőre egyesített vár-1 <— r~~—T" 1 T'lunwiiiini Sorompóba áll a vidék katolikussiga a Katolikus Nagygyűlés sikere érdekében. — Saját tudósítónktól — A'XXIII. Országos Katolikus Nagy­gyűlés előkészületei befejezést nyer tek. Örvendetes jelentés, hogy az Országos Katolikus Szövetség felni vására sorompóba állt a vidék ka­tolikussága a XXIII-ik táborbaszál­lás sikere érdekében. Átérezte a magyar vidék kato ikusságának mil­liója, hogy mily nagy fontossága van a mostani nehéz időkben a katoli­kus seregszemlének, amikor a gaz­dasági világválság mellett a lelkek válsága is barázdákat szánt a ma­gyar élet földjén. A vidékiek felutazását a szövet­ség úgy biztosította, hogy 33 szá­zalékos vasúti és hajó utazási kedvezményt járt ki a vidék katoli­kussága számára. A vasúti és hajó Ferenc Zeneművészeti Főiskola nagy-1 utazásra érvényes igazolvány t,amely­Felöltök, ruhái nek ára 50 fillér, a 2 pengős tag­sági jeggyel együtt az Országos Ka­tolikus Szövetség központi irodája (Budapest, IV. Ferenciek-tere 7.) bárki kívánságára megküldi. De egyben kéri a szövetség a vidéki plébániákat, egyházközségeket, egye­sületeket és intézményeket, hogy centralizálják az egyes községekből és városokból a naggyűlésre feluta írás szerint Molnár, akmek kereszt­neve ismeretlen, 42 év körüli kö­zéptermetű ember, a nyakán forra­dásos sebhely van. Tervezet a vármegyék területi arányosításáról. Újabban megint sokat emlegetik a közigazgatás át­szervezését és ezzel kapcsolatban az egyes hivatalok és vármegyék új beosztását. A vármegyék terüle­tének arányosításáról tervezetet kö­zöl most megjelent legutóbbi szá­mában „A Vármegye" című szak­lap. A tervezet szerint a kir. Ítélő­táblák tekintetében nem lenne vál j tozás. A postaigazgatóság szerveze­tében a tervezet készítője azt a változtatást javasolja, hogy a sop­roni postaigazgatóságot Győrbe he­lyezzék át. A Máv. üzletvezetősé­geknél a miskolci megszüntetését, a szombathelyi Győrbe helyezését és a két budapestinek egyesítését tartja helyesnek a tervezet. A szom­bathelyi közjegyzői kamarát a terv szerint szintén Győrbe kellene át­helyezni. A tervezetnek igen érde­kes megjegyzése az, hogy az ideális állapot az lenne, amit a régi törvé­nyek elő is írnak, hogy a szolga­bírói járások, a járásbíróságok s a kir. adóhivatalok hatósági területei fedjék egymást és egy helyen le­gyen mind a háromnak a székhelye, amely egyúttal országos képviselő ­választókerületi székhely is lenne. Egészség és utcaseprés. Nem­csak a Szent Imre-utcában székelő iskolák és közintézmények vezetői, h tnem újabban már a szülők is mind nagyobb felháborodással te­szik szóvá azt az egészség és jóiz­és elleni merényletet, amelyet na­ponta a nyolcórai vagy kétórai utcasepréssel követnek el. Miért kell nálunk az utcaseprőknek pon­tosan az iskolábamenés idejekor pont a Szent Imre-utcán és az isko­lába vezető egyéb utcákon seperni, és az utca szennyét, piszkát és ba­cillusait a város iskolás gyermek­seregével beszívatni, vagy a gyer­mekek ruháin a piszkot és a beteg­ség csírát házhoz szállítani?! Igy akarjuk szolgálni az iskolaváros egészségét?! Az újság már nem egyszer tette szóvá ezt a lehetetlen állapotot, amelyet egy kis figyelem­mel és jóakarattal, az utcaseprők más beosztásával azonnal meg le­hetne szüntetni. Figyelemmel kísér­jük, hogy ez az utcaseprőmerénylet a gyermekek egészsége ellen még egyszer meg fog-e történni! Abban az esetben nem lesz más hátra, mint hogy az apák bottal tisztítsák aieg az iskolába vezető utakat nyolckor és kettőkor az utcasep­rőktől. Bk. Inségmunkásokat nem kell bejelenteni az OTI-ba. A belügy­miniszter rendeletet adott ki, mely­ben kimondja, hogy az inség eny­hítésére irányuló hatósági tevékeny­ség körében az 1932. szeptember hó 1. napjától 1933. augusztus hó 31. napjáig terjedő időben szükség­munkát végző egyének betegségi és baleseti, úgyszintén öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási kötelezettsége szünetel. Szentiványi társulata ma kezdi meg előadásait. Szentiványi Béla országos művészszinháza, amelynek jó híre már előbb is eljutott min­zókat olyképpen, hogy a plébániák és egyesületek gyűjtsék össze a] den magyar városba, f. hó 11-én, nagygyűlésen résztvenni óhajtókat,' 12-én és 13-án tartja előadásait a plébánia vezetősége rendelje meg a tagsági és vasúti jegyeket és azok­nak vezetésével jelenjenek meg az egyes községek és vidéki városok katolikusai az október 15 én kez­dődő és 18-án végződő katolikus nag /gyűlésre. Esztergomban a KORZÓ MOZGÓ helyiségében. A közönség meleg pártfogásába ajánljuk a kitűnő ta­gokból álló színtársulat háromnapos előadását. A bérletet Bihari László titkár gyűjt. Az előadások naponta fél 9 órakor kezdődnek. öltönyök Balog-nál

Next

/
Thumbnails
Contents