ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-21 / 102. szám

ESZTERGOM Ára köznap 10 fül. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 102. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Szerda, 1932.szeptember21 Pilis-Vértes Szövetség kiállítása. A „Pilis-Vértes Szövetség"nek, hogy az egész ország figyelmét maga iránt felkeltse, minden eszközt és alkalmat meg kell ragadnia annak bizonyítására, hogy működési területén megvannak mindazon kulturális és közgazdasági tényezők, amelyek a lük tető idegenforgalom, az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság és a kultúrintézmények szempontjából nélkülözhetetlenek. Tanúbizonyságot kell tennie e vidéknek arról, hogy fejlődésreképes, területén a tőke számára előnyös befektetési lehetőségek találhatók, amelyekkel érdemes foglalkozni, mert belőlük haszon származik. Nem hiszem, hogy a vállalkozás elzárkóznék a gyü mölcsöző befektetésektől, ha feltárjuk előtte mindazon kiaknázatlan értékeket, amelyeknek birtokosai vagyunk, ha az eddigi eredményeket, a ma itt lezajló gazdasági élet gyümölcseit ügyes csoportosításban bemutatjuk a széleskörű nyilvánosságnak és egyszersmind rámutatunk azokra a feladatokra, amelyek megvalósítása közgazdasági szempontból csak üdvös és hasznos lehet. E célból rendkívül termékenyítőleg hatna ipari, mezőgazdasági, képzőművészeti és egyéb kulturális tényezők bevonásával rendezett kiállítás, amelynek anyagát e területen levő összes kulturális és gazdasági intézmények szolgátatnák. Vonuljon fel itt mindenki és minden tényező, aki és amely értékek birtokosa, mutassa be ez a kiállítás e vidék iparát, kereskedelmét, mezőgazdaságát, fürdőit és üdülőtelepeit, festői bérceit és zugait, barlangjait és menedékházait, szociális berendezéseit, köz- és magángyűjteményeit, múzeumait, iskoláit stb., hogy az eddig tájékozatlan idegenek, de magunk is, megismerhessék az egész vidéket összes vagyonaival együtt. Manapság úgy segítünk magunkon, amint lehet s annyit érünk el, amennyi leleményességünkön és élelmességünkön múlik. Ilyen kiállításokat rendeznek nagy vidéki városaink is, ezt teszi évről-évre a székesfőváros és hogy eddig is el nem merültünk a gazdasági leromlás áradatában, ezeknek az erőfeszítéseknek köszönhetjük, hogy élünk. Élniakarásunkat és ahhoz való jogunkat legjobban ily eszközökkel bizonyíthatjuk be. Éppen ezért kézenfekvőnek látszik a feladat a Pilis-Vértes Szövetség számára, hogy rendezze meg 1933-ban széles alapokon azt a kiállítást, amelyen az egész Pilis-Vértes gazdasági és kulturális élete mutatkoznék be. Formálisan bemutatkoznánk a csonka hazának, esetleg a külföldnek is, ha propagandánk anyagaiba azt is felvesszük. Alkalmas időpont gyanánt kínálkozik Szent István hava, augusztus, amikor Nagyboldogasszony tájékán úgy is nagyobb tömegeket vár Esztergom falai közé. A kiállítás tartama alatt a filléres gyorsvonatok és hajók ezrével szállíthatnák az érdeklődők tömegeit, különösen akkor, ha a kiállítást jól megszervezzük és kellő propagandával annak sikerét biztosítjuk. Hogy mit jelent ilyen kiállítás pl. idegenforgalmi szempontból, emlékezzünk az utolsó esztergomi kiállításra, amelyet a Faluszövetség rendezett, amelynek jövedelme, sajnos, nem maradt itt. Ha már dolgozunk, akkor magunknak dolgozzunk ! A Pilis- j Vértes Szövetség az esetleges jövedelmet úgy is ennek a vidéknek fellendítésére fordítja, tehát magunkat erősítjük, a mi anyagi eszközeinket gyarapítjuk, ha szívvellélekkel melléje állunk. A kiállítás tartamára több sporteseményt készítsünk elő, rendezzünk kongresszust, pl. a balneologiait; Esztergomból, mint központból szervezzünk szórakoztató kirándulásokat a Pilis és Vértes szebb pontjaira, fürdő- és üdülőhelyeire stb. A fentiek a kiállítást rendező bizottságok feladatát képeznék, amelyeket már most sürgősen alakítsunk meg, hogy az előkészületek idejében megtörténhessenek és ezáltal a teljes anyagi és erkölcsi siker járjon nyomukban. E kiállítás eszméje az alakuló közgyűlésen jelen voltak körében vetődött fel, amelynek életrevalóságát és hasznát felismerve célszerűnek tartom, hogy az illetékes körök figyelmét ós érdeklődését iránta felkeltsem. Dr. Darvas Géza. As agrártartosások rendesése kilssöbön áll. A magyar politika tengelyévé vált A kormány azonban tisztában van a gazdatartozások problémája. A po- azzal, hogy az ilyen ideiglenes inlitikai és gazdasági élet középpont- tézkedések csak lélegzetvételt jejába került, a mezőgazdaság el- lentenek a gazdákra, de az adóssáadósodásának orvoslása. Már a Beth1 gok végleges rendezése nélkül a len-kormány, felismerve a nyo1 termelés állandóan veszélyeztetve masztó tartozások súlyát és a ren-j

van

. Éppen ezért Károlyi Gyula midezés szükségességét, amelynek célja niszterelnök szüárdan el van tökélve, volt az eladósodott gazdák javára h

ogy a gazdatartozasok végleges a tartozások behajtásának veszedel-j rendezése a kíméleti határidő vemével szemben bizonyos átmeneti

1 géi

g feltétlenül megoldandó. Ez a nyugalmat teremteni a hitelezők- megoldás egy új földteherrendezóskel megindított egyezkedés útján.

1 se

i fog valóra válni, amelynek előAzóta a magyar gazdák anyagi munkálatai folyamatban vannak és helyzete még inkább leromlott az amelynek tető alá hozása lesz az értékesítési nehézségek, valamint az : újból összeülő törvényhozás legsüregyre alacsonyabb terményárak kö1 gősebb feladata, vetkeztében. Csak természetes, hogy E földteherrendezés keretében kőegyre több és több gazda vált kép- vetkező súlyos kérdéseket kell dűtelenné a nehéz adósságteher tör-1iő

re juttatni: először is a tőketarlesztésére és kamatainak fizetésére. És habár egy év óta a rövidlejáratú hitelek kamatterhe körülbelül az előbbinek felére csökken, még ez a mai kamat is meghaladja a mezőgazdasági termelés teljesítőképességét egészen eltekintve attól, hogy a hosszúlejáratú kölcsönök annuitása 9—10 százalék körül mozog, ami a veszteséges termelés mellett egyenesen, elbírhatatlan. A Károlyi-kormány tudatában van annak, hogy a mezőgazdaság sorsdöntő létkérdése az adósságteher elviselhetővé tétele. Már a mult év őszén számos rendelkezést tett, amelynek folyománya a kamatteher csökkenése volt. Azonkívül a fizetésképtelen helyzetbe került gazdákra nézve lehetővé tette az árverés és a zárlat elhalasztását. Hogy a gazdák munkájukat és gazdálkodásukat a hitelezők zaklatásától mentesen folytathassák, a kormány tudvalévőleg négy havi kiméleti időt biztosított a gazdatartozások tekintetében, amely alatt a behajtási lépések lényegesen korlátoltattak. Ez a háridő november 1-én lejár. tozásokat a rövidlejáratú hitelek átalakításával hosszúlejáratúakká kell konvertálni. Másodszor a hosszúlejáratú tartozások kamatát lényegesen le kell szállítani, és a törlesztést az eddiginél hosszabb időszakra felosztani. Harmadszor: a rövidlejáratú hitelek kamatát is lényegesen redukálni kell. Mindezeknek az intézkedéseknek általános érvényt kell szerezni, vagyis annyira ki kell őket terjeszteni, hogy valamennyi gazdaadós javára szolgáljanak. Minthogy pedig a gazdahitelek túlnyomó része végeredményben külföldi hitelezőkkel szemben áll fenn, viszont kevés a kilátás arra, hogy ezek hozzájárulásával és beleegyezésével meg lehessen csináni a végleges rendezést, a kormány kénytelen lesz előreláthatólag egyoldalúan intézkedni, vagyis a külföldi hitelezők hozzájárulása nélkül megállapítani a hitelek konverziójának mikéntjét és a lecsökentett kamatláb mértékét. Ez azonban igen nehéz feladat, mert hiszen közelről érinti a magyarországi hitelszervezetet és az ország leendő hiteiké-