ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-18 / 101. szám

se csökkentsék s hogy a satatusren­dezés alkalmával hadviseletek csak súlyos fegyelmi vétség alapján bo­csáttathassanak el. Követelték a hosszabb idő óta szolgáló hadviselt dijnokok véglegesítését és végül a közalkalmazott emberi méltóságá­nak tiszteletben tartását és megbe­csülését egyedül biztosító szolgálati pragmatikának mielőbbi törvénybe iktatását. A miniszterelnök az elő­terjesztett me rorandurnot az egye­sület elnökségéhez intézett értesítés szerint gondos mérlegés tárgyává tette s az egyes kérdéseket minisz­tertanács elé vitte. Remélhető, hogyha az egyesület vidéki szervezetei is támogatják a közponíot munkájában, röviden si­kerülni fog a hadviselt közalkalma­mazottakat ért hátrányok mielőbbi megszüntetése. Dr. vitéz Benárd Ágost országos elnök a központ többi tagjának ki sereiében f. hó 21 én, szerdán meg látogatja az esztergomi szervezetet és 5 órakor a városháza nagyter­mében beszámol a szövetség műkö­déséről, ismertetni fogja az eniék­irat teljes szövegét és a miuiszter­terelnök arra adott válaszát. Felkéri a szövetség az esztergomi I adviseií közalkalmazottakat, hogy a fentjelzett összejövetelen saját, mint a hadviselt közalkalmazottak egyetemessége érdekóben minél na­gyobb számban jelenjenek meg. Helyet a magyar fiatalságnak. A világválság, mely már nem is jelenség, hanem rendszer jellegével bir, éppen a kegyetlen és oktalan trianoni bébediktátum miatt sokkal erősebben érezteti erkölcsi és gaz­dasági hatását Csonka-Magyaror­szágon, mint például az állítólag győző országokban. Ha a magyar népben nem volna annyi hazafias érzés, a tulajdonjog iránti tisztelet és józan gazdasági érzék, mint amennyi tényleg van, talán már régen keresztültörték volna a társadalom védőgátjait azok a hullámok, melyek ejy évtized előtt gazdasági romokat és erkölcsi szennyei hagytak maguk után. A kormányzat iparkodik küzdeni a gazdasági és szociális bajok el­len, küzdelme azonban lassú és többé-kevésbbé erélytelen. Munka­nélküliség, kartelek és álláshaímo­zások ellenIkellene energikus és radikális küzdelmet folytatnia, il­letve helyesen és szabatosan kife­jezve: — intézkednie. A kartelek drágítási machinációi igen nagy mértékben idézik elő az ipari és mezőgazdasági munkanél­küliséget. Az álláshalmozások pe­dig a tanult fiatalságot nem enge­dik kenyérhez jutni. Ezen utóbbi folyamat sokkalta nagyobb veszélyt rejt magában, mint az ipari és me­zőgazdasági munkanélküliség, mert könnyen szellemi vezérévé válha­tik az elégedetlen nyerserő töme­gének. Most végre, I:a elég későn is, de még mindig jókor, egyet, egy rö­videt előre lépett a magyar tanult fiatalság érdekében, a kormány­hatalom. Felfüggesztette a nyugdí­jazási tilalom rendeletét és elren­delte a kényszernyugdíjazásokat, hogy kenyérhez juttassa a magyar tanult fiatalságot. Lehet, hogy sokak túlfűtött ambícióját, egoizmusá*, szo­ciális érzékhiányát és emberszere­tetlenségét érzékenyen bántja a kormányrendelet. Ez azonban sem az államhatalomra, sem a társa­dalmi berendezkedésre veszélyt nem jelent. Úgy szociális, mint nemzet­gazdasági szempontból csak előnyt jelent az intézkedés, sőt nemzet­erősödést fog előmozdítani. A kény szernyugdíjazási kormány­intézkedést általános helyesléssel vette tudomásul a társadalom min­den rétege és szeretné, ha a kormány tovább menne az intellektuelek el­helyezkedési lehetőségeinek útján. Szigorúan kellene fellépnie mind­azokkal szemben, akik bármily cí­men több állást töltenek be. Intéz­kednie kellene, hogy csak olyan 2-3 állást tölthet be az illető, me­lyek összjövedelme nem haladja meg a havi 500 pengőt. Erélyesen el kellene tiltania tizetett állásválla­lástól mindazokat a nyugdíjasokat, akik havi 300 pengőnél nagyobb nyugdíjat élveznek akár az állam­tól, akár máshonnét. Megengedhető volna a fizetett állásvállalás talán abban az esetben, ha nyugdíját szüneteltetné a nyugdíjat fizető mindaddig, amíg az illető állásban van. Ezzel ugyan látszólag némi csorba esnék az elhelyezkedés le­hetőségen, de az állam, a közüle­tek, vállalatoknak módjukban lenne a kinemfizetett nyugdíjakból, tehát újabb tehertétel nélkül, ideiglenes, kielégítő munkaerőket alkalmazni, ami végeredményben, ha ideiglene­sen is, de mégis kenyeret jelent. Hogy azonban ez keresztülvihető legyen, kényszeríteni kellene a ma­gángazdaságokat, vállalatokat is nyugdíjasok nem alkalmazására. Törvényes intézkedést kellene életbeléptetni, mely szerint végkielé­gítéssel és nem nyugdíjjal, azonnal elbocsájtandók volnának mindazon állásban levő asszonyok, akiknek férjük keresete meghaladja a havi 400 pengőt. Ilyen módon lehetne csökkenteni a tanultak munkanélküli táborát. Ma mindenkinek be kellene látnia azt, hogy le kell törnie egy darab­kát mindennapi kenyeréből azok számára, akiknek nincs. Nehéz sors, de ez a való és azok akik nem akarnak mindennapi kalácsukból egy falat kenyeret adni az azt nél­külözőknek s nem kényszeríitik azokat erre rá, tulajdonképpen ve­szélyeztetik önnönmaguk minden­napi kenyerét, a társadalom bizton­ságát. A kormányzat első aprócska, kez­deményező lépését kövesse több nagy eredményes lépés, melynek nyomában szociális javulás, közmeg­elégedés fog fakadni. Ez a kettő pedig sokkal erősebb oszlopa az államhatalomnak, mint a többi mondvacsinált támaszoszlop együtt­véve mind. V. I. H l D P M Éjjeli szolgálatot szeptemberi?—23-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz cím­zett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. Szolgálati jubileum. Az eszter­gomi m. kir. posta és távirati hiva­tal családias bensőséggel ünnepelte f. hó 16-án Laping Miklós felügyelő, főnök szolgálatának negyedszáza­dos évfordulóját. Az üdvözlőkhöz mi is jókívánságokkal csatlakozunk. Gyászbír. Brutsy Gyula díszmű­árukereskedés beltagja: Brutsy Ist­ván 31 éves korában hosszas szen­vedés után szombatra virradó éjjefc meghalt. A megboldogult hűit tete^ mét héfőn d. u. 4 órakor helyezik a családi sírboltban örök nyugalomra a belvárosi temető kápolnájából. A korán jött halál igen kiterjedt, elő­kelő rokonságot döntött gyászba. A vármegye részvéte. Részvétét fejezte ki a vármegye a Magyar Aeró Szövetség elnökségének vitéz Kaszala Károly hadirepülő elhalálo­zása alkalmából. A vármegye adománya. A várm egyei szarvasmarhatenyésztő j egyesület részére 300 P, a Falu Urá­i niájának 100 P anyagi támogatást j szavazott meg a kisgyűlés és Vér­j tessomló községnek kan beszerzé­I sére 100 P segélyt adott. Padányi Andor ismét Pest vár­i megye tanfelügyelője. Esztergo­! miak, de különösen a turisták ked­I ves emlékében élő Padányi Andor, volt esztergommegyei 2 kir. tanfel­ügyelőt a közoktatásügyi miniszter az ország első vármegyéje, Pest vármegye tanügyeinek élére állí­totta. Padányit annak idején Eszter­gomból Pest vármegyébe helyezte át a miniszter. Pár év múlva szé­kesfőváros tanfelügyelőjévé nevezte ki, ahol 3 évig működött. Most Pest vármegye tanfelügyelőjét hogy Vesz­prémbe helyezte át a miniszter, Pa­dányit ismét Pest vármegye tanü­gyeinek élére állította. S/.abadságon. Dr. Perger Kál­mán rendőrfőtanácsos szabadságát megkezdte. Távolléte alatt dr. He­gedűs Zoltán rendőrkapitány he­lyettesíti. Elmaradt a Központi Sajtó­vállalat lapjainak esztergomi hajókirándulása. A Nemzeti Újság j és az Uj Nemzedék szerkesztősége ! által f. hó 18-ra tervezett esztergomi j hajókirándulást a bizonytalanná i váló hűvös őszi időjárás, különösen I pedig a reggeli ködök miatt, ame­jlyek a hajózást igen megnehezítik, 1 máskorra halasztották. Sajnáljuk, hogy a két népszeiű keresztény új­ság olvasóközönségének esztergomi kirándulása így egyelőre elmarad, mert ha örömmel látunk városunk falai közt idegeneket, annál nagyobb az örömünk akkor, ha hozzánk nem is idegenek, hanem a keresz­tény sajtó megbecsülésében és sze­rétében rokonlelkek, igaz testvérek érkeznek. Születésnapi ünnep. Bárdos József iparostanonciskolai igazgató ma f. hó 18-án tölti be hatvanadik születésnapját. A kedves évforduló alkalmából nemcsak tisztes, kiterjedt családja veszi körül meleg szeretet­tel a példáséletű családapát, hanem pályatársai is a régi jó kartársat. A hatvanadik születésuap alkalmá­ból a lankadatlan buzgósága, ki­váló, munkás igazgatóról és tanító ról, aki többévtizedos esztergomi működése alatt a társadalmi és hazafias munkából is derekasan kivette a részét, mi is jókívánsá­gaink kapcsán emlékezünk meg a — Bárdos József nagyszámú ismerősei, tanítványai, tisztelői és barálai közé sorakozva. Filléres gyors Sopronba. Az Idegenforgalmi Hivataltal értesíti a közönséget, hö*y a filléres gyors f. hó 25-én reggel 556 órakor indul s Sopronba d. e. 10.20-kor érkezik. Visszaindulás Sopronból 1840 óra­kor Jelentkezni lehet f. hó 22-én d. e. 10 óráig az Idegenforgalmi Hi­vatalban. A menetjegy ára 420 P. Céllövőverseny. Ma, vasárnap d. e. 9 órai kezdettel a járási le­venték a dorogi lőtéren céllövő ver­senyt tartanak Reviczky Elemér já­rási főszolgabíró elnöklete alatt. Népmozgalmi adatok. Eszter­gomban 1932. szept. 10—16-ig szü­lettek : Trapli Anna rk. kőműves­segéd leánya. Vinkler Mária rk. fűszerkereskedő leánya. Kovács (le­ány) rk. magántisztviselő halvaszül. leánya. Estéli Ilona rk. vonatkísérő leánya. Villám Gyula rk. sütősegéd fia. Közlik Katalin rk. kocsis leánya. Strubel Gyula rk. üveggyári mun­kás fia. Lovász Béla rk. gazdasági cseléd fia. Viszolai László rk. kő­művessegéd fia. — Halálozások: Máthé Etelka rk. 2 hónapos. Hubert István rk. 29 éves szikvizes kocsis. Graner Hona rk. 27 éves mindenes I (Párkány). Paulovics Vince rk. 75 j éves lakatos. Özv. Viszolai Mihályné j Patkó Mária rk. 80 éves. Fekete Mária rk. 62 éves. Páva Ignácné ! Krisneider Julianna rk. 59 éves. Brutsy István rk. 31 éves díszmű­árukereskedő. j Vendégszobák a vármegye­házán. Elhatározta a kisgyűlés, i hogy a vármegyeházán szabaddá I lett helyiségekben két vendégszobát létesít és ezt fokozatosan bebúto­i jrozza. Az október 2.-i országos front­harcos találkozó programmjáról ! és egyéb tudnivalóiról helyszűke j miatt következő számunkban hozunk részletes tudósítást. „Egy dal... Egy csók.. . Egy leány ... Bolváry Géza, Eggert Martha és Gustav Fröhlich szép/ 24—25-én a Kultur mozgóban. Min­denki jegyezze meg magának! Hol a jó és olcsó hús mosta­nában ? Varga Jenő hentes üz­letében, Rákóczi-tér 3. sz. Cigányzenészek búcsúestje. Kolompár Aladár fővárosi cigány­prímás bandája ma, f. hó 18-án este 8 órakor magyar nótaestéllyel bú­csúzik a Fürdő Szállóban az'eszter­gomi közönségtől. Szives pártfogást kér. Robbantás. A rendőrkapitányság felhívja a város közönségét, hogy Bánzi István engepélyt kapott arra, hogy a Kőaljai dűlőben levő saját telkén szeptember hó 22-én d. e. 9 órai kezdettel terméskövet rob­banthasson. Testi épsége érdekében ezen időben a helyet mindenki kerülje. „Marokkói átok" c. filmszenzá­ció egy marokkói öreg varázsló szörnyű átkának történetét tárja a néző elé idegizgalmas realitással. A film egy egész különös történe­tet tárgyal, amelynek keretében megismeri a néző Marokkó minden szépségét, népének fanatikus szoká­sait és kegyetlenségét. Ez a minden mozzanatában csodás filmszenzáció szombaton kerül bemutatásra a Kul­tur mozgóban. Főszerepét Camilla Horn és Jack Trevor alakítják. Va­sárnap Lehár Ferenc remek zené lé­vel, Georg Alexander és Betty Bird csodás alakításával mutatjuk be a „Coctaii kisasszony" c. fiimoperet­teí, „Magyar revü" c. magyar han­gos kiegészítővel és a Magyar Han­gos Világhiradóval kiegészítve. Zongoratanitás. Brenner Júlia okleveles zongoratanitónő iskolájá­ban, Sissai utca 1. sz., a tanitás megkezdődött. Jelentkezni minden nap lehet délután 2—6-ig. Tandíj: kezdőknek, hetenként kétszer egy hónapra 12 pengő. Különóra fel­nőtteknek, hetenként egyszer, egy hónapra 15 pengő. Zeneelmélet és összhangzattan külön órában azok részére is, akik zongorázni nem tanulnak, hetenkét kétszer, egy hó­napra 5 pengő. HD» intézeti ruhaszükséJetének íegoicsóbb forrása Balog László divatárúháza

Next

/
Thumbnails
Contents