ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-09-16 / 100. szám
számolnia kell a gazdasági hely-1 lező nem zaklatja, kiméleti időt zettel, a gazdasági élet erejével, [biztosít neki, csak azért, hogy az ilMihelyt ezt a tényezőt számításon letőt a maga részére megtartsa és kívül hagyják és tovább mennek a behajthatatlanak látszó követelését szociálpolitikai kérdések megoldá- későbbi időben a/, adós megerősösánál, mint azt a gazdasági élet dése után érvényesítse. A magánereje megengedi: a szociálpolitika { életben ez a gyakorlat bevált, mit csődöt mond. Mivelhogy a szociál- számos példával igazolhatuak ; mipolitika pénzbe kerül, terheket je-. ért nem vihető ez az elv keresztül lent, amely terheket a gazdasági' a közéletben is. egyedeknek kell biztosítaniuk. A te- j Kereskedői gondossággal kell herviselésnek pedig van határa. A ] megfontolás tárgyává tenni azt, hogy legszebb cél érdekében sem szabad az OTI jelenlegi kamatpolitikája fena teherviselőKépesség halárát át- tartható-e, vagy sem. Általában véve lépni, azaz a terheket viselő egye- OTl-nál a bürokratikus felfogás he deket nagyobb teherrel sújtani, mint lyett a kereskedelmi gondolatnak aminőt elbírnak. Mert a nagyobb kell érvényesülnie. Nem szabad min terhek a gazlasági egyedek összej dent a paragrafusok holt betűi sze roppanására vezethetnek, így foly- rint intézni, szabad utat kell envást növekedhetik azoknak a száma, gedni annak, hogy k felmerült kérakik a szociálpolitikai követeimé-1 (léseket minden egyes munkaadónyekkel léphetnek föl és mind ki- nál és munkavállalónál az élet kösebb azoké, akik ezeket a terheket vetelményeinek megfelelőleg iníézviselni kénytelenek. Ez a folyamat, zenek el. Amikor a kereskedői és magától értetődik, csődöt idéz elő ipari munkaadók ezt követelik, nem a szociálpolitika terén. E csőd el- antiszociális politikát követelnek, kerülése érdekében a legkomo- hanem ellenkezőleg az intézménylyabban kell foglalkozni az OTI ben rejlő szociális gondolatnak érszanálásának. ; vényesítését akarják a jövőre bizAz OTI szanálása nemcsak any- tosílani és a nehéz időkön átnyit jelent, hogy az intézmény pénz- menteni. ügyi egyensúlyát biztosítsuk, hanem ! Ne csinálsunk tehát ebből a kérezzel kapcsolatban arra is kell tö- désből ellentétet a munkaadó és a rekednünk, hogy az intézménnyel munkavállaló közölt. Ne vigyük ezt járó terheket az ezeket viselő egye- a kérdést a pártpolitika terére, hadek anyagi képességével arányba nem tartsuk meg azon a szociálhozzuk. Nem érünk célt, ha az OTÍ- politikai téren, amelyen maradnia nál létszámapasztással, támogatási a kell! Mert csak így biztosítható az, szorulók támogatásának csökkenté-1 hogy az intézet egészségesebb akisével óhajtjuk a kérdést rendezni, j pókra fektetve, a jövőben jobban Sokkal nagyobbak a bajok, tehát j oldja meg a rábízott szociálpolitikai mélyebbre kell a kérdés rendezésé- j feladatokat, mint ahogy ez eddig nél nyúlni, hogy végre a polgári történt, társadalomban, a kérdést illetőleg, nyugalmat teremtsünk. Vizsgálat tárgyává kell tenni az egész adminisztrációt, megfontolás I VédŐUálÓt d Vlltárgyává tenni azt, hogy a munka- j adók által kért bélyegrendszer keresztülvihető-e, hogy vált ez be külföldön és mennyire csökkentené ennek a rendszernek a bevezetése az adminisztrációs kiadásokat. A hátralékokat is revízió alá kell venla mos vezetékek alá! Nagyfeszültségű villamos vezetékek leszakadása már nem egyszer halálos szerencsétlenségnek volt nünk. Teljesen fölösleges, hogy a oka hátralékok vezettessenek olyanok- Komárom és Esztergom közigaznál, akiken ugy sem iehet az össze-: galásilag egyelőre egyesített várget behajtani. Viszont má soknál m égyék közigazgatási bizottsági üléméltányos kiméleti idő engedélyezése tenné lehetővé azt, hogy az illető gazdasági erejének megjavulása után eleget tegyen kötelessének. Az állandóan fenyegető OTI hát- Az a rendkívüli hitelakció, ameralékok, késedelmi kamatok és a lyet a pénzügyminisztérium és a fölmerült pénzbüntetések gyakran Pénzintézeti Központ segítségével teljesen megakadályozzák azt, hogy és közreműködése mellett a Magyar az illető hátralékos új életet kezd- Köztisztviselők Fogyasztási Szövetjen, új egzisztenciát teremthessen kezete biztosított tigjai részére a magának. Már pedig az OTI-nak szövetkezetnél fennálló tartozásai sem lehet érdeke az, hogy ezt a letörleszthetésének megkönnyítése politikát folytassa, hisz az élet äzt céljából: az egész magyar köztisztmutatja, hogy megfelelő kiméleti idő viselőtársadalom körében rokonután sokan új erőre kapnak és új- szenves visszhangot és megnyugból fizetésképesekké lesznek. vást keltett. Ma már megállapítA kereskedelmi életlen igen ható, hogy a köztisztviselői kar tugyakran találkozunk azzal a helyes datára ébredt annak, hogy milyen gondolattal, hogy az adóst a hite- komoly segítségnyújtást jelent ez a sén Ghyczy Elemér felsőházi tag és közigazgatási bizottsági tag szóvátette, hogy a centráléból kivezetett nagyfeszültségű áramot vezető huzalok alatt az utak felett nincsenek védőhálók. Aratás idején egy ilyen nagyfeszültségű villamos vezeték leszakadt és felgyújtotta a lábonálló gabonát. Ebből kiindulva arra a következtetésre jutott, hogy ha az útfeleit történik ilyen szakadás, esetleg emberélet is eshetik áldozatául. A közigazgatási bizottság helyeselte a kívánalmat és a vármegyei hatóság megfelelő intézkedést haladéktalanul meg fogja tenni. Helyes volna, ha az itteni nagyfeszültségű áram vezet ékek alatt is minden veszélyes helyen védőhálót alkalmazna a Hungária Villamossági R.-T. H E Ki Éjjeli szolgálatot szeptember 10—16-ig Rochlitz-örökösök „Szent §stván"-hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajosutca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. A boldog szunnyadókhoz . . .*) Irta: Gyula diák. Aludjatok íi áldott szunnyadók, Aludjatok ti néma hadsereg, Ringasson békén a távoli rög S ne fájjon könny, mely értetek pereg. Aludjatok nagy álmok álmodéi, A hősök álma mindörökre mély. Csak simogasson e bús gügyögésünk Szelíden, mint a halk tavaszi szél. Apák, fiúk, szerelmes vőlegények, Kik porladoztok, haj ! sok éve már S akik elé mennydörgő ágyúszóban, Véres mezőkön toppant a halál Aludjatok ! A szunnyadástok boldog, Mert csonttá kövült bennetek az álom, Hogy diadalmas, erős nemzet él Kárpát ölén s a tiszai tájon. Aludjatok csak gácsországi holtak S a Drinamentén szunnyadó bakák ! Álmodjatok ott messze Moldovában S az Alpeseknek örökös havában Magyar halottak, fiúk és apák ! Aludjatok ti néma szent hadak ! Pihenni édes, hej ! pihenni jó S Dnyeszter vagy Piave zúgása lip úgy altat, mint a Tisza folyó. Be jó tinéktek, hogy az agyatokban Megállt örökre az a gondolat, Hogy bárki győz a véres dáridóban A magyar föld és népe megmarad. *) A huszonhatosok ezrednapján, szept. 4*én szavalta a Hősök szobránál dr. Kőhalmi László. Mert jaj, miránk, az élő magyarokra özönnel hullt azóta minden átok. Es nincs és nem volt olyan nemzedék, Mely iyen véres golgotákra hágott. Nincs... és nincs oly kín, mely ránk ne zúdult volna, Nagyobb gyalázat nem ért soha még ! Van-e panasz, mely végiggyőzné jajjal Jeremiás e szörnyű énekét. De nem !. . . csak csitt.. . hozzátok el ne érjen Ez égig érő búgó jajgatás ! Csitulj panasz, a könny is lopva hulljon, Mert szent ajándék az a szunnyadás, mit Isten ád a halott katonának, Ki hűséges volt, bátor és derék, Es könnyű szívvel vitte áldozatnak Pirosló vérét és drága életét. Csitulj panasz ! nyugalmukat ne bolygasd ! A hősök álma mindörökre mély és boldog, mert az Isten adta nékik, hogy föl ne verje földi szenvedély se harangszó, se ágyúk orgonája, De a könnycsep s a síró anyaszó belenyilalhat porladó szivükbe s fölérez rá boldog szunnyadó. Azért csak csitt... csak fojtva, lopva fájjon, Hogy nincs minálunk árvább a világon, Mióta ők jaj 1 messze földeken Elnémultak és feküsznek jeltelen. Aludjatok hát Isten katonái I Aludjatok csak boldog pihenők. Ringassanak szelíden mint az álom Idegen földek, távol temetők. A tisztviselőkölcsön. hitelakció, főleg azok számára, akiknek már régen lejárt, tehát többnyire peresített tartozásuk van a szövetkezetnél. Érthető, hogy tömegesíől érkeznek be a szövetkezethez az adós tagok kérelmei a tartozásaik letörlesztésére szolgáló pénzintézeti központi kölcsön igénybevételére vonatkozóan, és százával kapja a szövetkezet vezetősége a tagok elismerő- t és köszönő leveleit, hogy módot nyertek hátralékos tartozásaik akadálytalan rendezésére. (B É.) Fray Jenő sírját ma megkoszorúzták volt tanítványai. Két hónappal ezelőtt hunyt el Esztergomban hirtelen, tragikus körülmények között Fray Jenő, székesfővárosi hittanár. A nemes, jóságos szive miatt az esztergomi társaságok körülrajongott kedvencének halála mély részvétet keltett nemcsak Esztergomban, hanem a fővárosban is, főként tanártársai, növendékei körében. Vakáció lévén, akkor testületileg nem jelenhettek meg temetésén, azonban szeretett tanárukról nem feledkeztek meg. A budapesti Zrínyi Ilona leánygimnázium 175 tanulója és 12 ta\ nára érkezett csütörtökön reggel j Esztergomba, hogy Fray Jenő sírjál nál leróják kegyeletük adóját. 9 I órakor a Jó Pásztor-kápolnában Mátéffy Viktor prépost-plébános gyászmisét mondott, mely után a sírnál szívigható ünnepség volt. Az intézet énekkara gyászénekkel hódolt a kedves tanár emlékének, majd Fitos Józsa VIII. b. o. tanuló a növendékek és Árokházy Béla ref. hittanár a tanártársak nevében mondott szép emlékbeszédet. A beszédek mindegyike arról a végtelen szeretetről és vonzódásról tett tanúságot, amely Fray Jenőt intézetéhez és tanítványaihoz fűzte. Végül könnyek között megkoszorúzták a sírt. A halál után is élő szeretetnek ez a szép megnyilatkozása különösen megindító és megjegyzésre méltó itt Esztergomban, ahol az élők közölt is gyönge lábon áll a szeretet. Egyházi hír. Dr. MeUker József apát, esperes plébános lemondott a dorogi egyházkerületben viselt tanfelügyelő esperesi tisztéről. A bíboros-hercegprímás a lemondást elismerése kifejezése mellett elfogadta és új tanfelügyelő esperessé dr. Torna Imre tokodi plébánost nevezte ki. Tanítói kinevezések. A kultuszminiszter Klencsár Béla sárisápi h. állami tanítót ugyanoda rendes tanítóvá, Braunstein Franciska tanítónőt a tóvárosi, ílaal Erzsébetet a sütői, Klencsárné Papp Ilonát a sárisápi, Szalay Ilonát a csévi és Tolhammer Sándort a piszkei állami iskolához kinevezte. Orvosi hír. Dr. Kazatsay Antal szemész szakorvos szabadságáról hazaérkezett é- rendelését Kossuth Lajos-utca 28. sz. alatt megkezdette ntézeti ruhaszükségletének legolcsóbb forrása Balog László divatárúháza