ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-01-27 / 10. szám

Revíziót! Párkány nélkül nem élhetünkI Igazságot Magyarországnak! ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. - i rr ii i" n-i Ii.w»in> i m ILI~>W.i/»¥i> .in ujiArrn fü^y Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 10. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Szerda, 1932. január 27 A iüdőbef eggondozó helye. A városban — főként sze­gényügyi és karitatív akciók­kal foglalkozó urinők között — aláírásokat gyűjtenek egy olyan beadvány alá, amely arra kéri a város vezetőségét, ejtse el azt a tervet, miszerint a tüdőbeteggondozó intézetet a Stefánia csecsemővédője mellé helyezi el a Szent Imre­utcában. Ez a terv valóban elité­lendő és egészségügyi szem­pontból súlyos kritika alá esik. A tüdőbeteggondozó intézetet egyáltalában nem szabad a Szent Imre-utcában elhelyezni, ahol a város elemi iskolái vannak és ahol naponta a kis gyermekek százai fordulnak meg. Ez ellen — azt hisszük tiltakozni fog az iskolai ha­tóság, — különben pedig mit szólnának e terv megvalósítá­sához a szülők! A Szent Imre-utcában külön­ben is össze vannak zsúfolva közintézményeink. Itt van a Szent Imre fiú­iskola, a Szent Margit leány­iskola, a Szent Tamás fiú­iskola, ide járnak a leventék, iparostanulók, ebben az utcá­ban van a Kath. Legényegylet, közvetlen mellette a csecsemő­védő-intézet, a zeneiskola, amelytől alig pár lépésnyire terül el a Kolos közkórház. Most pedig a tüdőbeteggon­dozó idehelyezésével még ide akarnak irányítani egy csomó beteg embert. Nem is szólva arról, hogy a tüdőbeteggondo­zót a csecsemő védő vei jófor­mán egy födél alá tervezik. Nem taglaljuk tovább rész­letesen az indokokat, amelyek a tüdőbeteggondozónak a Szent Imre-utcában való elhe­lyezése ellen szólnak, hisszük, hogy tiltakozásunk megértésre talál illetékes helyeken, és a szerencsétlen tervet revízió alá veszik. Esztergom pótadója. A vármegye alispánja leiratban értesítette a vá­ros polgármesteri hivatalát, hogy a város 1932. évre szóló háztartási költségvetését jóváhagyta. A jóvá­hagyott költségvetés szerint 1932. évre községi pótadónk 96'6%-ban állapíttatott meg. Vidéken 11 százaléknál magasabb kamat nem számítható és fél szá­zaléknál több nem fizethető. Az Országos Hitelügyi Tanács Popovics Sándor elnöklésével ülést tartott, amelyen a hivatalos bank­kamatláb leszállítása folytán elő­állott helyzettel foglalkozott. A ta­nács úgy döntött, hogy a legmaga­sabb kamattétel a vidéken 11, a fő­városban pedig 10"5 százalék lesz. A betétekre vonatkozóan úgy dön­tött, hogy vidéken tegfeljebb 7*5, Bu­dapesten pedig 6 százalék fizethető a betétek után. HIREK. Éjjeli szolgálatot január 23-tól 29-ig Kerschbaummayer Károly „Megváltó"­hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. Kitatarozzák a járvány­kórházat. A pilisszentléleki úton már évek óta omlik, romlik a város volt járványkórháza. Több izben el akarta már a város adni az épületet, de oly csekély vételárat Ígértek be, hogy valóságos bűn lett volna any­nyiért odaadni a nagy portát. Az épület olyan rossz állapotban van, hogy nagyobb kár elkerülése céljá­ból a város elhatározta a járvány­kórház karbahelyezését. A közgyű­lés 2500 pengő költséget szavazott meg e célra. Már évek előtt merült fel az a terv, hogy a nagy belső­séggel rendelkező épületet esetleg csere útján is kibővíthető telekkel a városi gazdasági továbbképző fiú­iskola céljára volna jó felhasználni­Amennyiben a városnak nem ok­vetlenül van szüksége a járvány­kórházra, figyelmébe ajánljuk a fen­tit a város vezetőségének, ami által felszabadulnának a Szent István elemi fiúiskola termei. Szomorú statisztika a mezőgaz­daság pusztulásáról. Kétmilliárd P as értékesítési veszteség. Szomorú statisztika látott napvi­lágot, amelyből elénk tárul az a borzalmas helyzet, amelybe a ma­gyar mezőgazdaság jutott az utóbbi években. Az 1927—28. gazdasági évben ter­mett Magyarországon 46,022.893 mé­termázsa gabona, melynek értéke 1.11133 millió pengő volt. Ezzel szemben 1929—30-iki gazdasági év ben már csak 38,958.111 métermázsa termett s ennek ára már csak 468.559 millió pengő volt. Hasonló arányban csökken a termények ára, úgyhogy a gabonán kivül termő egyéb takarmány- és terménycikkek 1927—28. évi 2,484.224 millió pengő vételára 1929—30-ban már csak 1 millió 196.453 pengőre rúgott, úgy­hogy a veszteség már ekkor 1528 millió pengő volt. A mostani gazdasági évben még rosszabb a helyzet, mert a tavalyi 22 millió 953 ezer 426 métermázsa búzával szemben csak 18 millió 829.780 métermázsa búza termett és a megelőző év 309 millió pengős búzavételárral szemben az idén már csak 188 millió pengőre értékelik a búza árát. Hasonló arányban gyen­gült másutt is a hozam, még inkább a vételár, úgyhogy végeredményben 30—40 szá­zalékos veszteség mutatko­zik a gabona- és termény­félék értékesitésénél az elmúlt kedvezőtlen gazdasági év­hez viszonyítva is. A magyar mezőgazdaság veszte­sége tehát két-három év alatt messze felülmúlja a két milliárd pengőt. A leventezenekar felsegítésére az Esztergomi Takarékpénztár R.-T. gyűjtéséből befolyt adományok: Esz­tergomi Takarékpénztár 300 P, Esz­tergomi Kereskedelmi és Iparbank 100 P, Esztergomvidéki Hitelbank 50 P, Esztergomi Gazdasági Bank 25 P, prímási iroda 20 P, Szatzla­uer Gyula 5 P, Kovancsek Jenő 5 P. A nagylelkű adományokért leghálá­sabb köszönetet nyilvánítja a Vezetőség, Farsangi naptár. Február 1. öregcserkészek műsoros táncestélye a Fürdőben. Február 2. Az Esztergomi Kath. Legényegylet zártkörű táncestélye a legényegyleti nagyteremben. Február 6. A Kereskedő Ifjak műsoros táncestélye a Fürdőben. Február 7, A Legényegylet nagy jelmezestje. I Szatzlauer János f I Szatzlauer János f. hó 24-én haj­nalban életének 87-ik évében meg­halt. Temetése f. hó 26-án d. u. 3 órakor volt a szentgyörgymezői temető kápolnájából a város társa­dalmának osztatlan, őszinte rész­véte mellett. Szatzlauer János tisztes alakja nélkül el sem képzelhető a régi, boldog Esztergom. Már ötven évvel ezelőtt virágzó üzlete volt Eszter­gomban, és tagadhatatlan, hogy övé volt mindig a legkedvesebb bolt. A város minden rendű és rangú intel­ligenciájának, diákjainak, fiataljainak és öregjeinek találkozóhelye volt a „Szaci", ahol egy kedves, fehér­ruhás úr forgolódott utánozhatatlanul nyugodt, finom udvariassággal, az édességek íőmestere, akinek szemei­ből sugárzott a nyilt becsületesség. Hozzáértése és tudása miatt neve országosan ismert volt a magyar cuk­rásziparban, és az esztergomi mester­nél tanultak ki az ország legjobb cukrászmesterei. Üzlete pedig maga esztergomi érdekesség, amelyet a fővárosiak, vidékiek is minden al­kalommal fölkeresnek. Szatzlauer János mintaképe volt a régi talpig becsületes esztergomi iparosnak, a tisztes esztergomi pol­gárnak, aki érintkezéseiben kifo­gástalan úr, hitében, meggyőződé­seiben pedig megingathatatlan. A régi puritánok közül való, akikből már oly kevesen élnek közöttünk és akiknek elköltözésénél végtelen szomorúsággal vesszük tudomásul, hogy ismét eggyel többen vannak közülük — a temetőben. (g.) Ajka község katolikus temp­lomának felépítési költségeire Krä­mer Antal ny. ezredes 3 pengőt adott át szerkesztőségünkben. Ren­deltetési helyére juttattuk a jólelkű adományt.

Next

/
Thumbnails
Contents