ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-14 / 99. szám

szagos megmozdulás egyúttal hatal­mas megnyilvánulás lesz a nemzeti gondolat és az élő frontharcosok hi­vatalos és társadalmi elismertetése mellett. Az ünnepségek október hó 1-én kezdődnek a külföldi frontharcos szervezetek küldöttségeinek fogadá­sával. Részvételüket eddig a német, bolgár, olasz és osztrák szerveze­tek vezetőségei jelentették be. Az osztrák Frontkämpfer Vereinigung egy egész zászlóaljjal fog az ünnep­ségeken résztvenni. A Frontharcos Szövetség országos elnöksége érintkezésbe lépett Bu­dapest, Győr, Sopron, Pécs, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Baja váro­sok polgármestereivel és több más község vezetőségével, hogy nyújt­sanak segítőkezet a minden év ok­tóber hó első vasárnapjára terve­zett úgynevezett „Élő Hősök Napjá­nak" megrendezésében. Ennek alap­gondolata az, hogy ezen a napon a hivatalos közületek és a magyar társadalom forduljon szeretettel, megértéssel azok felé, akik keresz­tülélték és harcolták a világháborút ós a mai rettentő gazdasági viszo­nyok között a legsúlyosabb nyomor­ban élnek. A Frontharcos Szövetség tervezete szerint ezen a napon a na­gyobb városok, a helybeli fronthar­cos szövetségi szervek bevonásával kiválogatják azokat a nemzeti szem­pontból mégbízható, súlyos gazda­sági viszonyok között lévő front­harcosokatj akiknek a mai viszo­nyok között hétszámra nem jut egy meleg falat, Az ilyképpen kiválo­gatottak részére a városok közön­sége ezen a napon ünnepélyesebb keretek között frontharcos ebédet szolgáltatna ki, esetleg társadalmi gyűjtés utján megajándékoznák őket és az ebéd közben a vendéglátó közületek és a helyi frontharcos szervezet kiküldötte megemlékezne az élő frontharcosok érdemeiről. A kezdeményezésnek élénk visz­hangja támadt és a városok egy­más után jelentik be, hogy a felhí­vásnak készséggel tesznek eleget s sok helyen már serényen folynak az „Élő Hősök Napja" megrende­zés! előmunkálatai. Ugyanezen a napon fogják ünne­pélyes keretek között felavatni és a zászlóanyának a kormányzóné­nak kezeiből átvenni a magyar tár­sadalom által a mult esztendőben ajándékozott frontharcos lobogót. A szövetség autó és motorkerék­pár szakosztálya a „Hősök csillag­túrája" - elnevezés alatt versenyt ren­deznek, amelynek végcélja a vá­rosligeti milleneumi szobornál lévő e napon „Hősök-tere" elnevezéssel megjelölendő kiszélesedő utcarészlet. A Hősök-terén megtartott zászló­avatási és átadási ünnepség után a csill igtúra résztvevői, autósok, mo­torkerékpárosok, valamint front­harcos^alakulatok a királyi várba vonulnak, ahol a kormányzó, mint a szövetség örökös fővédnöke dísz­szemlét tart felettük és külön kihal ­gátason fogadja a vitézek, a front­harcosok és a hadirokkanttak kül­döttségeit. A főváros erre az alka­lomra fellobogóztatja az új HősÖk­terét, valamint a felvonulási utvo­nalat. A nagyszabású megmozdulás elé az egész ország frontharcos és nem­zeti társadalma nagy érdeklődéssel és szeretettel tekint. Miért nem fejlődött ki a gyü­mölcstermelés Esztergomban ? Ne ültessünk egy területre sokféle gyümölcsfát. Egynél maradjunk. Igy szolgáljuk a tömegtermelést, így szerezhetünk rá vevőt, külföldi pi­acot. A ribizke mint tömegárú min­dig elkel. Igy lehetünk más gyü­mölcseinkkel is. A tömegvásárlók: szeminárium, internátusok, székházak, vendéglő­sök sokszor kénytelenek más vidék­ről beszerezni szükségletüket. Téli gyümölcsünk alig terem, erre fa sincs, pedig télen kellemes ele­del a gyümölcs. Ne jöjjön hozzánk a narancs, a datolya, a banán. Ezek nyalánkságok. Egy jó alma kenyér rel kellemes ozsonna. A borházak ban elállott télen a szőlő, majd épen marad az alma, körte is. Nincs elég mandolánk, mogyorónk, diónk. Pe dig ezek fái vidékünkre valók. Ez rek, sőt milliók mennek külföldre gyümölcsért, mert nem termeljük Nem kell lemondanunk történeti múlttal bíró bortermelésünkről, majd jönnek kedvezőbb eladási viszonyok, de karoljuk fel a gyümölcstermelést mint Alföld népe, ki sok szép gyü­mölcsöt és kiváló bort is termel, pedig borháza sincs. Az egészségre is fontos a gyü­I mölcsfogyasztás. Fontos élelmiszer a tej, a zöldség, a gyümölcs, a to­Ijás, de a hús- és borfogyasztás a .divatból — szegénységünk miatt — [kimegy. A vegetáriánusok húst nem j esznek, mégis munkabírók, egész­ségesek Nagy akadálya gyümölcstermelé­j sünkneK, hogy a védekező anyagok, a kartelek miatt költségesek, de ennél nagyobb, hogy nem teszünk különbséget a rágó és szívó boga­rak között, nem a gyümölcsöt el­csúfító és megrothasztó gombabe­tegségek között s így sokszor káro­sodunk. Nagy akadály a külföldi vámkér­dés. Ennél még súlyosabb szerve­zetlenségünk ! A kereskedők szab­ják meg az árakat. Szei vezetlensé­günkben tetszésük szerint bánnak a termelőkkel. Ezen is lehetne segíteni — meg­értéssel, összefogással. Gyümölcs értékesítő Szövetkezet. A gyümölcstermelés újabb kifej­lődéséhez mindenféle foglalkozású nak hozzá kell járulni, ha más képen nem, úgy a fogyasztás útján. Ne vegyen külföldi gyümölcsöt, fo­gyassza a honi terméket. Ne men­jen banánért Indiába a magyar pénz. Ha már lesz elegendő gyümöl­csünk, úgy lesz selejtes gyümölcs is. Van mind a kétfélére értékesí tési lehetőség. Gyümölcs feldolgo­zás : befőzés, lekvár, kocsonyák ké­szítése, aszalás, cukrozás, szeszfőzés. Leghálásabb a friss gyümölcs el­adása, de a másodrendűnek sem szabad elkallódni, annak is van becse. Akinek van gyümölcse eladó, az azt osztályozva vigye a piacra, de a hibásat ne keverje el. Az eladó sem fogadja el a forgalomból ki­ment pénzt. Gyümölcstermelésünk fejlődésére nagy befolyással volna, ha akadna néhány oly vállalkozó, ki a gyü­mölcsvédelmet vállalná. Ugyanis a jelentéktelen .nennyiségű fa tulaj­donosa nem birja el a felszerelés költségeit, de a tulajdonos mégis szeretné, ha fái betegségmentesek, a gyümölcsök pedig épek lennének. Ezért a felmerülő költséget öröm­mel megtérítené. A vállalkozó legyen értelmes, ta­nulékony, munkás, udvarias és fel­tétlenül megbízható, becsületes. Ta­nulás által felismeri és megkülön­bözteli az ellenségeket, betegsége­ket. Elsajátítja a védekezési, gyó­gyítási módokat. Megismeri a vé­delmi anyagokat, azok arányos, helyes alkalmazását. Beszerzi a fel­szereléseket. Kisebb-nagyobb per­metezőgépek, porozok. A kénes és egyéb maró mérgek, porozok. A kénes és egyéb maró mérgek a közönségesen bordóiléhez készült gépeket állományukban kimarják. A permetezéshez víz kell. Ennek készletbe helyezése nem ritkán gondot okoz. A vállalkozó ezt nyújtja éppen úgy, mint a megfelelő védel­miszert, vagy gyógyító anyagot. Ha­sonlóképen gondoskodik munkaerő­ről. Beosztja a munkát sorozatosan és így kijelöli a munkateljesítés ide­jét. Az elvállalt munkát aztán lelki­ismeretesen, megbízhatóan teljesíti akkor, mikor annak ideje legmeg­felelőbb. Ilyen vállalkozás már volt ná­lunk. A Gazdasági Egyesület a Ripáriás kert vezetőjével irányítatta. Mindenki a teljesítménnyel meg volt elégedve és a munkabért kész­séggel kiegyenlítette. Hitelbe nem dolgozott. A becsületes vállalkozó szintén megtalálná a maga kalku­lusát. Az egyöntetű termelés érdekében kívánatos volna, ha a termelő gaz­dák összebeszélve egy és ugyan­azon gyümölcsnemet és fajtát sza­porítanák el. A kezelés, védekezés, megőrzés és forgalombahozás elő­nyösen jövedelmezhetne. Gyümölcstermelésünk kifejleszté­sének elmaradása a bortermelés jövedelmezősége folytán szorult má­sodrendű kérdéssé. Oka volt az is, hogy ezelőtt mondhatni, minden polgártársnak volt szőlője. Oka volt az igénytelenség és a gyümölcs értékének kevésre becsülése is. A gyümölcsfa szépsége, örömkiváltása, a vidéknek kedvessététele, fájának becse előtérbe nem tolult. Most sok mindent egyszerre óhaj­tunk, sőt kívánunk, követelünk. Széppé, virágossá tettük utcáin kat, tereinket. Befásítjuk a sétahe­lyeket. Befásítjuk fokozatosan a legelőterületeket, útvonalakat, dűlő­utakat, de legalább befásítjuk ko­pár hegyoldalainkat mandolával és cseresnyével, a lankásakat kajszin­nal, körtével, — a hűvösebb és így párateltebb területeket szilvával, almával, — a köztes helyeket eper­rel, málnával, ribiszkével, egressel, törpére nevelt őszibarackkal, mo­gyoróval és lesz olcsó és szép gyü­mölcsünk, meghódítjuk elveszett piacainkat és még újakat is szer­zünk. Vidékünk ezelőtt is szép volt, most majd rendszeres eljárásunk­kal, gyümölcseinkkel még kedvesebbé varázsoljuk. Jöjjenek az idegenek, élvezzék zamatos, illatos gyümöl­csünket, szőlőnket, borunkat. Hagy­ják itt másutt szerzett pénzüket. Ha minden birtokos évenként csak egy értékes fajú gyümölcsfát ültet, — évek alatt ez ezrekké sza­porodik és kincset hagyunk utó­dainknak. Tartsuk meg a borgaz­daságot, d3 fejlesszük az asztali­s/őlő termelését és illesszük bele a gyümölcstermelést, hogy necsak borból, hanem gyümölcsből is pén­zeljünk. (Vége. Szölgyémy Gyula. R ET If Éjjeli szolgálatot szeptember 10—16-ig Rochlitz-örökösök „Szent lstván"-hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos­utca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. Halálozások. Récsey Anlal, az esztergomi főkáptalannak igazgatói hatáskörrel megbízott jószágfelügye­lője f. hó 10-én 62 éves korában Tapsonyban elhunyt. Holttestét Tap­sonyban történt beszentelés után Kiskomáromban terették el. A fő­káptalant 40 évig szolgálta példás hűséggel és lelkiismeretességei. Ki­terjedt rokonság gyászolja. — Bu datini Budinszky Jenő, a váci Bó­denlósz—Budinszky-gyár igazgatója életének 49-ik évében f. hó 10-én este váratlanul elhunyt. Tanulmá­nyait annakidején városunkban vé­gezte. Kiterjedt rokonság gyászolja. Filléres gyors Esztergomból Sopronba. Értesítjük a város közön­ségét, hogy az esztergomi idegen­forgalmi hivatal rendezésében f. hó 18 r án Esztergomból—Sopronba a MÁV igazgatósága „Filléres gyors"­vonatot indít. Viteldíj oda-vissza 420 P. Ebédjegy ára 170 P (leves, sült, tés/ia és kenyér.) Jelentkezési határidő f. hó 15. d. e. 10 óra. Je­lentkezés vissza nem vonható. Az írt ideig úgy a vitel, mint az éíke­zési díj befizetendő az idegenfor­galmi hivatalhoz Esztergora, Kos­suth Lajos-u. 25. Telefon 44. A MÁV igazgatósága fenntartja magának 'a jogot, hogy a menetet csak akkor indítsa, ha legalább 500 jelentkező van. Ha a menet kellő jelentkező híján elmaradna, a befizetett díjak visszaadatnak. Minél többen vegyünk részt e kiránduláson, mert ritka al­kalmak közé tartozik, hogy ily nagy utat olyan olcsón lehessen megtenni és megtekinteni egy történelmi ne­vezetességekben oly gazdag várost, mint S pron. Hirtelen halál.Paulovics V. szent­györgymezői lakatos mester hétfőn délután 3 órakor a Kossuth Lajos­utcán, az iparudvar előtt összeesett és pár pillanat múlva meghalt. A mol iárok impozáns gyűlésen tiltakoztak a malomellenőrök ellen. Szeriníük 3000 malom áll le, ha vissza nem vonjík ez intézkedést. Robbantás. A rendőrkapitány­ság felhívja a város közönségének figyelmét arra, hogy Bánzi János esztergomi lakos engedélyt kapott arra, hogy folyó hó 14- és 15-én d. u. 5 órakor saját telkén, Kőaljai dűlőben termés követ robbanthas­son. Testi épség megőrzése érdeké­ben a jelzett időben kerülje az em­lített helyet és környéket. Sok pénzt takarít meg az, ki VARGA JENŐ-nél vásárol. intézeti ruhaszükségletének legolcsóbb forrása Balog László divatárúháza

Next

/
Thumbnails
Contents