ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-08 / 97. szám

Miért nem fejlődött ki a gyü­mölcstermelés Esztergomban ? Jöttek a kemény telek. A világ­háború alatt tüzelő nélkül voltunk. Tömérdek gyümölcsfa pusztult el 1928—29-ben is. A faiskolák üzeme munkáskéz hiányában megakadt. Az állami, községi faiskolák eler­nyedtek. A kereslet megindult. Az árak felemelkedtek. A kufárok már vaggontételben szállítják piacainkra a kiültetésre alkalmas gyümölcs­fákat. Ugyanabból a kötegből ad el nyári, őszi, téli almát, körtét, majd a másikból korai és kései eseres­nyét, stb. A piac szabadvásár, lálja miért fizet. Így igen sokan csalód­nak. Esztergom városnak van faisko­kolája, de ez a versenyt alig állja, pedig aki itt szerzi be szükségle­tét, az nem sóhajtozik elveszett pénze, elmulasztott ideje és só­várgó reménye után. Ez nem ke­reskedelmi faiskola, hol megfelelő anyagokkal erőszakosan kicsikarják a növekedést, hanem a mi éghaj­latunkhoz, talajunkhoz szokott fács­kák. Nem felszáradtan viszik a piacra. Nagy akadálya a gyümölcsfa el­terjedésének az, hogy sokan nin­csenek tisztában azzal, mely helyen milyen gyümölcsfanem alkalmas. Minden fajnak és fajtának megvan a sajátos igénye. Vannak olyanok, melyek a száraz és meleg talajon díszlenek, míg mások a nyirkos talajt kívánják. Nagy akadály az is, hogy a fács­kákat "mélyre ültetik, semmit vagy túlsókat öntözik, nem megfelelően metszik, tisztítják, ápolják. A fa beszélni ugyan nem tud, baját nem mondja, de megmutatja. Értsük meg, legyünk segítségére, meghálálja. Nagy akadálya a gyümölcsfavé­delemnek, hogy nem ismerjük az ellenségeket, a betegségeket, a vé­delmi szereket Milyen jó lenne, ha az állam szines képekkel illusz­trált olcsó könyvben ismertetné a kár! evőket, azok életmódját, az el­lene való védekezést. E könyvben bemutatná a gombabetegségeket, terjedésüket, gyógyítási módokat. Ezeket az ismertető könyveket is­kolák útján mint jutalmat kellene kiosztati i. Olyan könnyen áttekint­hető táblázatos kimutatást is kellene közkézre bocsátani, mely az időszaki védekezést az olcsó védelmi, anya­gokat isismertetné. Kívánatos volna az is, hogy az ismertető előadáso­kat népünk ne csak meghallgassa, hanem a tanulságokat tegye is neg. — Kevesen hallgatják! Nagy akadálya, a gyümölestért, e­lésnek a tudatlanság. Ezt az isme­retkört éppen úgy el kel! sajátítani, mint a szőlőművelést és borkeze­lést, vagy bármilyen más foglalko­zási ágat. A fehéreeművarrónő talán tigyetien a felsőruha készíté­sében. A cipész szép cipőt, de nem megfelelő csizmát készít. Most a háború után igényeink­ben, szinte átmenet nélkül, meg­változtunk. Ezen változásba a ter­melőnek is illeszkednie keli. He­gyes területeinket, ághajlati viszo­nyainkat és egyéb adottságunkat megváltoztatni módunkban nem áll, de a fejlődöttebb kívánalmakat ki­elégíthetjük. Értelmes és törekvő népünk a piac igényeit felismerte, termékeikkel a bolgárkertészek zöld­ségével versenye nek. Behozatalra csak az őszi káposztában, hagymá­ban van hiány, mert talajunk e növényeknek kevésbé alkalmas. Ne is olyanokkal kísérletezzünk, mely nem nekünk való, hanem azokat a növényeket termeljük, melyek ta­pasztalataink szerint megfelelőek. Eddig a bortermés összes szük­ségleteinket fedezte. Most a körül­mények nehézségek elé állítanak. Irányt kell változtatni. Igaz, a gyü­mölcsfa nem fordul oly rövid idő alatt termőre, .nint pl. a kukorica. A gyümölcstermés évek után kö vetkezik. Vannak azonban oly gyü­mölcsféleségek, melyek 3—4 éves korukban hálásak lehetnek, pl. őszi­barack. Mások később, de azután évtizedeken át gyümölcsöznek. Mi is Örököltünk fákat, melyeket déd­apánk ültetett, kaptunk szőlőket szülőinktől, nekünk is kell utóda­inkról gondoskodnunk, hogy meg­élhetésükhöz segítsük. A kezdet nehézségeitől gyávákként vissza nem rettenhetünk. Lemosolyogták annak idején a rigolozót, a homokra telepítőt, az oltvánnyal vesződőt, a permetezőt, a vetőgépet, a cséplőgépet, a lóka­pát. Lemosolyogják most a gyü­mölcsfaültetőt. Addig is meglevő fáinkat ápoljuk gondosan. Nézzük, lessük el, mily módon és eszközzel védekezik szom­szédunk. Érdeklődésünk, kérdezős­ködésink, munkánk nyomában gond­jainktól szabadulunk. Gyermekeink tőlünk tanulnak, életük kellemesebb lehet. (Ne ültessünk és nemesítsünk vi­lágosszinű cseresznyét, mert az este szedett reggelre pecsétes lesz.) Ne ültessünk száraz talajra almát, körtet, mely a gazdag, nyirkos helyet kedveli, hanem cseresznyét, meggyet, kajszint, őszibarackot, me­lyek a meleg idők bekövetkeztéig megérnek. A környék meglevő fái megmu­tatják termésükkel, hová mit ültes­sünk. Ne kapjunk a rendkívüli nagy gyümölcsök után. Szeles vidékünkre ez nem való. (Folyt, köv.) Szölgyémy Gyula. Ünneprontók, Esztergomi földműves népünket bizonyos elfogult emberek állan­dóan gáncsolják. Pedig nem mindig és miudenben érdemli meg a le­szólást. Hogy szegény, arról nem tehet. Ha akarna sem terjeszked­hedhetnék külsőgazdaságilag job­ban, mert kevés a megmunkálható földje a város határának. Szomszéd határok felé egy irányt kivéve szin­tén nem terjeszkedhetik. Ami kevés földje van földműves népünknek, azt az adott körülmények között igyekszik jól kihasználni. Erkölcsi szempontból sem lehet általános elitélésben része népünk­nek. Gondoljunk csak vissza, mi­ként viselkedtek földműveseink el­enyésző csekély kivitellel a legna­gyobb megkísértés idején, 1919-ben. Még nem tudjuk elfelejteni az alá­írá ok tömegét, mikor papjuk ki­szabadítását kérték. Élénken él em­lékünkben földműves népünk hatal­mas, impozáns felvonulása, amikor az otthonából kiűzött hercegprímást ki­sérte először a Bazilikába és a prí­mási palotába. És mindezen eré­nyek dacára is sok ünneprontó van közöttük. Tárgyilagos igazságból ki­folyólag kell rámutatnunk azokra a tényekre, melyek sem népünk ka­tolicizmusához, sem pedig prímási székhelyhez nem valók, és ez a va­sár- és ünnepnapi mezei munka. Akár vasárnap, akár ünnepnap délelőttjén menjen ki valaki a ha­tárba, egész szekérsorokkal fog ta­lálkozni. Takarmányt szállítanak. Még megtudnánk érteni ezt a mun­kát, ha rothadás veszélye fenye­getné a lekaszált takarmányt. Az idei nyarunk azonban takarmány­szállítás szempontjából szinte ide­ális. Gazdaközönségüknek rendelke­zésére állanak a rádió időjárás-be­mondások is, tehát e tekintetben sem indokolt az általános ünnep­napi külső munka. Annál kevésbé indokolt a csalamádé és egyéb ta­karmányfélék kaszálása, krumpli­szedés, szőlőhegyezés és a legindo­kolatlanabb, hogy fát hordjunk az erdőből, amit mult vasárnap meg­tett egy valaki. Úgy tudjuk, hogy valamelyes tör­vényes intézkedés is van a vasár­napi munkaszünetre vonatkozólag. Szent István ünnepen szigorú munka­szünet van. Nagyboldogasszony nap­ja a legmagyobb Mária ünnepünk. Látni kellett volna e két napon is, hogy hány ünneprontó szekerezett és dolgozott kint a határban. Azon reményben irtuk meg eme elharapódzott kinövéseket, hogy amennyire lehet, gátolják meg a ha­tóságok a^bolránkoztató ünnepron­tást. Mösl még nem általános az ün­neprontás, de az a néhány ember, aki sem egyházi, sem világi tör­vényt nem respektál, ne lehessen a többinek is szégyenére. Figyelő A bíboros-hercegprímás meg áldotta a Szent József Otth nt. Az Előhegy tövében szép, árnyas­jólevegőjű helyen emelkedik a szat mari irgalmas nővérek új szeretet­háza, a Szent József Ottbon, amely Benkő M. Szeréna tartományi fő­nöknő buzgólkodásábói épült, aki a rend elaggott, munkában kifáradt, beteges tagjai számára egészséges, csendes üdülő- és pihenőhelyet akart létesíteni. A főnöknő vágya most teljesült, és a szép, emeletes Szent József Otthont és kápolnáját csü­törtökön délután 5 órakor áldotta és szentelte meg dr. Serédi Juszli nián bíboros-hercegprímás a tarto­mányi főnöknő, arendiársak, Báthy László és dr. Török Mihály prel.­kanonok, Mátéffy Viktor prépost­plébános, Nádler István, dr. Ke­menes Illés és Blaskovics Piacid igazgatók jelenlétében. Az épület­ben szép Kápolna és 32 helyiség van 40 nővér részére. Szokob Már­ton, Bekő János és Bádi György esztergomi vállalkozók építették. Oberbauer Utóda cég szállította a kápolna oltárát, a berendezést pe dig Faragó Béla, asztalosmester ké­szítette. HIREK. Éjjeli szolgálatot szeptember 7-9-ig Kerschbaummayer Károly „Megvál­tódhoz címzett gyógyszertára (Kos* s uth Lajos-utca) teljesít. Magyar gyász. Felcsendül a dal néha még ajkamon, Szegény, eltiport hazámat siratom ! . . . Bukott nagyságunk gyászos végzete : Hazátlan bolyong sok árva gyermeke ! Ki tót, ki rác s oláhhá vedlik át, Nem ért, nem ismer már nyelvet éi hazát S feledi múltját, egy büszke évezret!. ., Igy veri Isten a pártos nemzetet!.. . Átok ver minket, a régi, az örök !... Igában járunk, mint egykor a török­Járom vérezte az izmos, büszke vállt S sír szélen állva epedtük a halált ! Szeretnék hinni, óh mert esak hinni jó ; A hit úgy emel s olyan vigasztaló !. .. De fent Fáraók lángoló ostora, Lent az elnyomott, szegény nép nyomora !. . . Fent dölyf, nagyúri életet habzsolás, Lent fájó sebek, sóhajok, zokogás ; A jaj is elhalt már a szikkadt ajkakon, Nem nép e nép már, halódó, puszta rom ! . . . Ne sújts, ne gyötörj óh Isten már tovább ! . . . Ha úgy végezted, hozd, óh hozd a halált; Legyen ez a föld gyászos, nagy temető S rajt' a széthúzás árnya, mint szemfedő !.. . Ha meg még szántál nekünk itt szerepet, Éleszd, acélozd az ernyedt sziveket, Hogy csodát tegyünk, szépet, dicsőt, nagyot : Áldd meg e népet, ez is áldani fog ! Gyarmathy József. Előkelőségek városunkban. Szombaton előkelő vendégeket lát­tunk városunk falai között. Barcza György vatikáni magyar követ fe­leségével a hercegprímás Őeminen­ciájánál volt tisztelgő látogatáson és ez alkalommal Glatz Gyula polgár­mestert is meglátogatta. A Credo egyesület szeptember 11-én választmanyi ülést tart. Az összes tagok, számára az első havi gyűlés október második vasárnap­ján fog tartatni. Az elnökség. Ösztöndíj-pályázat. A hadirok­kantak és hadiözvegyek középisko­lába járó és főiskolás, valamint iparos és kereskedő tanonc gyer­mekei megfelelő ösztöndíjban része­sülhetnek. Főkelléke a jeles (kivé­telesen jó) iskolai bizonyítvány és a vagyontalanság. Pályázati határidő október 1. Bővebb felvilágosítás és űrlap a közgyámi hivatalban kap­ható. Az Esztergomi Oltáregyesület f. hó 11-én (szept. 2-ik vasárnapján) tartja szokásos szentségimádó ájta­tosságait a vízivárosi zárdatemplom­ban. Másnap, hétfőn d. u. 4 órakor választmányi ülést tart a zárdában. Litánia Vaskapun. A MTE Esz­tergomi Osztálya minden évben li­tániát szokott mondatni a vaska­pui Mária szobornál. Ez é/ben csü­törtökön, Kisasszony napján d. u. % 4 órakor a Turista Dalárda közre­működésével lesz megtartva a litánia. Személyi hír. Palkovics László alispán betegszabadságáról vissza­értkezett és hétfőn átvette hivatalát mwm ntézeti ruhás; uksé Jetének legolcsóbb forrása Balog László divatárúháza

Next

/
Thumbnails
Contents