ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-08 / 97. szám

Miért nem fejlődött ki a gyümölcstermelés Esztergomban ? Jöttek a kemény telek. A világháború alatt tüzelő nélkül voltunk. Tömérdek gyümölcsfa pusztult el 1928—29-ben is. A faiskolák üzeme munkáskéz hiányában megakadt. Az állami, községi faiskolák elernyedtek. A kereslet megindult. Az árak felemelkedtek. A kufárok már vaggontételben szállítják piacainkra a kiültetésre alkalmas gyümölcsfákat. Ugyanabból a kötegből ad el nyári, őszi, téli almát, körtét, majd a másikból korai és kései eseresnyét, stb. A piac szabadvásár, lálja miért fizet. Így igen sokan csalódnak. Esztergom városnak van faiskokolája, de ez a versenyt alig állja, pedig aki itt szerzi be szükségletét, az nem sóhajtozik elveszett pénze, elmulasztott ideje és sóvárgó reménye után. Ez nem kereskedelmi faiskola, hol megfelelő anyagokkal erőszakosan kicsikarják a növekedést, hanem a mi éghajlatunkhoz, talajunkhoz szokott fácskák. Nem felszáradtan viszik a piacra. Nagy akadálya a gyümölcsfa elterjedésének az, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, mely helyen milyen gyümölcsfanem alkalmas. Minden fajnak és fajtának megvan a sajátos igénye. Vannak olyanok, melyek a száraz és meleg talajon díszlenek, míg mások a nyirkos talajt kívánják. Nagy akadály az is, hogy a fácskákat "mélyre ültetik, semmit vagy túlsókat öntözik, nem megfelelően metszik, tisztítják, ápolják. A fa beszélni ugyan nem tud, baját nem mondja, de megmutatja. Értsük meg, legyünk segítségére, meghálálja. Nagy akadálya a gyümölcsfavédelemnek, hogy nem ismerjük az ellenségeket, a betegségeket, a védelmi szereket Milyen jó lenne, ha az állam szines képekkel illusztrált olcsó könyvben ismertetné a kár! evőket, azok életmódját, az ellene való védekezést. E könyvben bemutatná a gombabetegségeket, terjedésüket, gyógyítási módokat. Ezeket az ismertető könyveket iskolák útján mint jutalmat kellene kiosztati i. Olyan könnyen áttekinthető táblázatos kimutatást is kellene közkézre bocsátani, mely az időszaki védekezést az olcsó védelmi, anyagokat isismertetné. Kívánatos volna az is, hogy az ismertető előadásokat népünk ne csak meghallgassa, hanem a tanulságokat tegye is neg. — Kevesen hallgatják! Nagy akadálya, a gyümölestért, elésnek a tudatlanság. Ezt az ismeretkört éppen úgy el kel! sajátítani, mint a szőlőművelést és borkezelést, vagy bármilyen más foglalkozási ágat. A fehéreeművarrónő talán tigyetien a felsőruha készítésében. A cipész szép cipőt, de nem megfelelő csizmát készít. Most a háború után igényeinkben, szinte átmenet nélkül, megváltoztunk. Ezen változásba a termelőnek is illeszkednie keli. Hegyes területeinket, ághajlati viszonyainkat és egyéb adottságunkat megváltoztatni módunkban nem áll, de a fejlődöttebb kívánalmakat kielégíthetjük. Értelmes és törekvő népünk a piac igényeit felismerte, termékeikkel a bolgárkertészek zöldségével versenye nek. Behozatalra csak az őszi káposztában, hagymában van hiány, mert talajunk e növényeknek kevésbé alkalmas. Ne is olyanokkal kísérletezzünk, mely nem nekünk való, hanem azokat a növényeket termeljük, melyek tapasztalataink szerint megfelelőek. Eddig a bortermés összes szükségleteinket fedezte. Most a körülmények nehézségek elé állítanak. Irányt kell változtatni. Igaz, a gyümölcsfa nem fordul oly rövid idő alatt termőre, .nint pl. a kukorica. A gyümölcstermés évek után kö vetkezik. Vannak azonban oly gyümölcsféleségek, melyek 3—4 éves korukban hálásak lehetnek, pl. őszibarack. Mások később, de azután évtizedeken át gyümölcsöznek. Mi is Örököltünk fákat, melyeket dédapánk ültetett, kaptunk szőlőket szülőinktől, nekünk is kell utódainkról gondoskodnunk, hogy megélhetésükhöz segítsük. A kezdet nehézségeitől gyávákként vissza nem rettenhetünk. Lemosolyogták annak idején a rigolozót, a homokra telepítőt, az oltvánnyal vesződőt, a permetezőt, a vetőgépet, a cséplőgépet, a lókapát. Lemosolyogják most a gyümölcsfaültetőt. Addig is meglevő fáinkat ápoljuk gondosan. Nézzük, lessük el, mily módon és eszközzel védekezik szomszédunk. Érdeklődésünk, kérdezősködésink, munkánk nyomában gondjainktól szabadulunk. Gyermekeink tőlünk tanulnak, életük kellemesebb lehet. (Ne ültessünk és nemesítsünk világosszinű cseresznyét, mert az este szedett reggelre pecsétes lesz.) Ne ültessünk száraz talajra almát, körtet, mely a gazdag, nyirkos helyet kedveli, hanem cseresznyét, meggyet, kajszint, őszibarackot, melyek a meleg idők bekövetkeztéig megérnek. A környék meglevő fái megmutatják termésükkel, hová mit ültessünk. Ne kapjunk a rendkívüli nagy gyümölcsök után. Szeles vidékünkre ez nem való. (Folyt, köv.) Szölgyémy Gyula. Ünneprontók, Esztergomi földműves népünket bizonyos elfogult emberek állandóan gáncsolják. Pedig nem mindig és miudenben érdemli meg a leszólást. Hogy szegény, arról nem tehet. Ha akarna sem terjeszkedhedhetnék külsőgazdaságilag jobban, mert kevés a megmunkálható földje a város határának. Szomszéd határok felé egy irányt kivéve szintén nem terjeszkedhetik. Ami kevés földje van földműves népünknek, azt az adott körülmények között igyekszik jól kihasználni. Erkölcsi szempontból sem lehet általános elitélésben része népünknek. Gondoljunk csak vissza, miként viselkedtek földműveseink elenyésző csekély kivitellel a legnagyobb megkísértés idején, 1919-ben. Még nem tudjuk elfelejteni az aláírá ok tömegét, mikor papjuk kiszabadítását kérték. Élénken él emlékünkben földműves népünk hatalmas, impozáns felvonulása, amikor az otthonából kiűzött hercegprímást kisérte először a Bazilikába és a prímási palotába. És mindezen erények dacára is sok ünneprontó van közöttük. Tárgyilagos igazságból kifolyólag kell rámutatnunk azokra a tényekre, melyek sem népünk katolicizmusához, sem pedig prímási székhelyhez nem valók, és ez a vasár- és ünnepnapi mezei munka. Akár vasárnap, akár ünnepnap délelőttjén menjen ki valaki a határba, egész szekérsorokkal fog találkozni. Takarmányt szállítanak. Még megtudnánk érteni ezt a munkát, ha rothadás veszélye fenyegetné a lekaszált takarmányt. Az idei nyarunk azonban takarmányszállítás szempontjából szinte ideális. Gazdaközönségüknek rendelkezésére állanak a rádió időjárás-bemondások is, tehát e tekintetben sem indokolt az általános ünnepnapi külső munka. Annál kevésbé indokolt a csalamádé és egyéb takarmányfélék kaszálása, krumpliszedés, szőlőhegyezés és a legindokolatlanabb, hogy fát hordjunk az erdőből, amit mult vasárnap megtett egy valaki. Úgy tudjuk, hogy valamelyes törvényes intézkedés is van a vasárnapi munkaszünetre vonatkozólag. Szent István ünnepen szigorú munkaszünet van. Nagyboldogasszony napja a legmagyobb Mária ünnepünk. Látni kellett volna e két napon is, hogy hány ünneprontó szekerezett és dolgozott kint a határban. Azon reményben irtuk meg eme elharapódzott kinövéseket, hogy amennyire lehet, gátolják meg a hatóságok a^bolránkoztató ünneprontást. Mösl még nem általános az ünneprontás, de az a néhány ember, aki sem egyházi, sem világi törvényt nem respektál, ne lehessen a többinek is szégyenére. Figyelő A bíboros-hercegprímás meg áldotta a Szent József Otth nt. Az Előhegy tövében szép, árnyasjólevegőjű helyen emelkedik a szat mari irgalmas nővérek új szeretetháza, a Szent József Ottbon, amely Benkő M. Szeréna tartományi főnöknő buzgólkodásábói épült, aki a rend elaggott, munkában kifáradt, beteges tagjai számára egészséges, csendes üdülő- és pihenőhelyet akart létesíteni. A főnöknő vágya most teljesült, és a szép, emeletes Szent József Otthont és kápolnáját csütörtökön délután 5 órakor áldotta és szentelte meg dr. Serédi Juszli nián bíboros-hercegprímás a tartományi főnöknő, arendiársak, Báthy László és dr. Török Mihály prel.kanonok, Mátéffy Viktor prépostplébános, Nádler István, dr. Kemenes Illés és Blaskovics Piacid igazgatók jelenlétében. Az épületben szép Kápolna és 32 helyiség van 40 nővér részére. Szokob Márton, Bekő János és Bádi György esztergomi vállalkozók építették. Oberbauer Utóda cég szállította a kápolna oltárát, a berendezést pe dig Faragó Béla, asztalosmester készítette. HIREK. Éjjeli szolgálatot szeptember 7-9-ig Kerschbaummayer Károly „Megváltódhoz címzett gyógyszertára (Kos* s

uth Lajos-utca) teljesít. Magyar gyász. Felcsendül a dal néha még ajkamon, Szegény, eltiport hazámat siratom ! . . . Bukott nagyságunk gyászos végzete : Hazátlan bolyong sok árva gyermeke ! Ki tót, ki rác s oláhhá vedlik át, Nem ért, nem ismer már nyelvet éi hazát S feledi múltját, egy büszke évezret!. ., Igy veri Isten a pártos nemzetet!.. . Átok ver minket, a régi, az örök !... Igában járunk, mint egykor a törökJárom vérezte az izmos, büszke vállt S sír szélen állva epedtük a halált ! Szeretnék hinni, óh mert esak hinni jó ; A hit úgy emel s olyan vigasztaló !. .. De fent Fáraók lángoló ostora, Lent az elnyomott, szegény nép nyomora !. . . Fent dölyf, nagyúri életet habzsolás, Lent fájó sebek, sóhajok, zokogás ; A jaj is elhalt már a szikkadt ajkakon, Nem nép e nép már, halódó, puszta rom ! . . . Ne sújts, ne gyötörj óh Isten már tovább ! . . . Ha úgy végezted, hozd, óh hozd a halált; Legyen ez a föld gyászos, nagy temető S rajt' a széthúzás árnya, mint szemfedő !.. . Ha meg még szántál nekünk itt szerepet, Éleszd, acélozd az ernyedt sziveket, Hogy csodát tegyünk, szépet, dicsőt, nagyot : Áldd meg e népet, ez is áldani fog ! Gyarmathy József. Előkelőségek városunkban. Szombaton előkelő vendégeket láttunk városunk falai között. Barcza György vatikáni magyar követ feleségével a hercegprímás Őeminenciájánál volt tisztelgő látogatáson és ez alkalommal Glatz Gyula polgármestert is meglátogatta. A Credo egyesület szeptember 11-én választmanyi ülést tart. Az összes tagok, számára az első havi gyűlés október második vasárnapján fog tartatni. Az elnökség. Ösztöndíj-pályázat. A hadirokkantak és hadiözvegyek középiskolába járó és főiskolás, valamint iparos és kereskedő tanonc gyermekei megfelelő ösztöndíjban részesülhetnek. Főkelléke a jeles (kivételesen jó) iskolai bizonyítvány és a vagyontalanság. Pályázati határidő október 1. Bővebb felvilágosítás és űrlap a közgyámi hivatalban kapható. Az Esztergomi Oltáregyesület f. hó 11-én (szept. 2-ik vasárnapján) tartja szokásos szentségimádó ájtatosságait a vízivárosi zárdatemplomban. Másnap, hétfőn d. u. 4 órakor választmányi ülést tart a zárdában. Litánia Vaskapun. A MTE Esztergomi Osztálya minden évben litániát szokott mondatni a vaskapui Mária szobornál. Ez é/ben csütörtökön, Kisasszony napján d. u. % 4 órakor a Turista Dalárda közreműködésével lesz megtartva a litánia. Személyi hír. Palkovics László alispán betegszabadságáról visszaértkezett és hétfőn átvette hivatalát mwm ntézeti ruhás; uksé Jetének legolcsóbb forrása Balog László divatárúháza