ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-02 / 95. szám

A mezőgazdaság fejlettségével a 11870—1890. évek közötti idő volt a világháború előtt meg voltunk elé-, legnehezebb. Kezdetben a gazda a gedve. A nagy megrázkódtatás után pedig semmi sem elégített ki. Mindenben valami újat, tökéletesebbet kívánunk. Megváltoztak az igények veszedelmet nem hitte el, a pusztulást az időjárásnak tulajdonította, vagy az urak ámításának minősí tette éppen úgy, mint a peronoszúgy az élelmezésben, mint a ruha- porát. Míg kételkedett, szőlője kizatban és lakásban. A kultúrigények, a szellemi kívánságok is újak. Van mit máról-hónapra átalakíthatunk, de a mezőgazdaságot nem. A nagytömegek lassan Történelmi idő kell a gyümölcstermelés kifejlődésének is. A fokozatos fejlődést lépési* íllépésre nyomon követhetjük, csak az eseményeket kell ös>zevetnüuk. A mezőgazdaság igazi megmozdulása az 1867. évi kiegyezés után következett, mikor a jobbágyság az örökváltsággal tulajdon birtokhoz jutott, mely felett aztán szabadon rendelkezhetett. Szentgyörgymező, Szenttamás, érseki Víziváros határa külsőleg is pusztult, ő maga pedig elszegényedett. Jöttek a tanácsok, a védekezési módok ajánlása. Nem hitt a szénmozdulnak, kénegezésben, a bordóilében; — vagy az oltvány tartósságában, a vadszőlőben, a homoki talajban, a rigolozás előnyeiben. Mikor a példák előtűntek, kedve kerekedett, de anyagi tehetsége már nem volt az új berendezkedéshez. Eüben az időszakban jó pénzért árulták a csemegefajú szőlővesszőket. Ezért a pénzt sajnálta. Neki a bortermés kellett. Aki pedig telepítésre ily fajtát szeizett, nem tudta kezelni; már a rövidre metszéssel megszüretelt. Kísérletezett a saját más képet mutatott, mint a kir.! kárán. Elteltek az évek. Az Alföld városé, mely nem nemesi, hanem | népe az irányváltozást felismerte, polgári birtok volt. Még a lakos-1 nem próbálkozott és így a piacot ság lelkivilága is különbözött, mert j maga számára nemcsak meghódí más viszonyok között, más légkör; totta, hanem birtokába is vette, ben élt. Ezt a kölönbséget más vá- j Nálunk a munkabérek magassága ros gazdálkodó népe között nem'miatt a csemegeszőlő termelése találjuk meg. A csatolt részek föld- nem mutatkozott jövedelmezőnek, művelő népe jobbágy volt, míg a

(

A nem földmívelő gazdálkodóknak belvárosi szabadpolgár. j pedig csak a munkabér fizetése A határ külső képén észrevehet-1 maradt, tehát az egésszel felhagyjuk, hogy míg a szentgyörgymezői j tak, nagy kárára a napszámosok részeu kevés borház van ma is, | nak. addig a belvárosi utakon utcasorok | A csemegeszőlő termelése összeképződtek. A földesúr telkére nem |zsugorodott. Volt, nincs! Most jó építkeztek. j volna! A szőlőtelepítés, a gyümölcsösök A borfajokbői most kiválogatják létesítésének elmaradása szintén az a szállítható fajtákat, a szépet, a említett okból származhatott. | javát és egylovas kocsikon szállítRégebben az asztali-, csemege- jják Budapestre, hol a csemegeszőlő szőlő elnevezés hiányzott, csak a féláráért hozzák forgalomba. Még filokszéra fellépése után lett meg- ez is jövedelmezőbb a borárusításkülönböztetés, mikor a külföldi pél-; nál, mert a sokféle adó nem terdákon okulva és onnan hozva aheli. Az értékes rész kivágása után csemegeszőlőfajtákat, részletekben I megmaradt selejtes szőlőből készült terjedt, de nem nálunk, hanem! bor bizony silány minőséget ad, Alföldünk homokterületén. Termesz-' melyért a borosoincéket nem keretettek nálunk is Barzsing (Muscat i sík. A bornak nincs ára. Eunel), Vörösdinka, Halhólyag, Ökörj Sajnálattal kell megállapítani, kezelését. Ugyancsak egy évig terjedhető börtönnel sújtja a tövénytervezet egyik szakasza a dajkaságból eredő bűncselekményeket és büntetéssel sújtja azt a nőt, aki idegen gyermeket szoptat, bár tudja, hogy beteg és aki vérbajos gyermeket mással mint anyjával tápláltat. Bűnvádi elárás a tervezet szerint csak a sértett fél indítványára, vagy az egészségügyi hatóság feljelentésére indítható, viszont a sértett fél indítványát vissza nem vonhatja, ily esetekben az eljárás súlyos testi sértés címén indul meg. Egy másik fontos része a törvénytervezetnek, hogy a leánygyermekek védelmi korhatárát 14 évről 16 évre emeli fel. Amennyiben a tervezetet az illetékes minisztériumok elfogadják, az igazságügyminiszter októberben már javaslat formájában terjeszti a parlament elé. R £ K szem stb. asztali szőlőfajokat, télire el is tették, forgalomba is hozták, de nem mint tömegtermeivényt. A bortermelés volt a főcél. A hegyiborok keresettek voltak. Ehhez a termelési célhoz simult a gazdaközönség összes berendezkedése. A szőlőművelés belterjes gazdaság, sok munkáskezet foglalkoztatott. A helybeli munkások kevésnek bizonyultak. A párkányi járás gabonát termelő népe százszámra jölt hozzánk napszámosnak. A piac, a Ke rektemplom környéke volt gyülekező helyök. itt fogadták fel gazdáink hétszámra a kötöző nőket, a kapás-férfiakat. Aratómunkásnak meg a mi népünk húz dott át. Munkaalkalom nem hiányzott. A két vidék kiegészítette egymást. Érezzük is mind a két részen egymásra utaltságunkat. A szőlőtermés egyszerűen borrá lett alakítva s mint bor vevőre mindenkor talált. Az értéke ítés lehetőbégének nehézsége nem ki sértette a gazdát. Érthető, hogy a százado kon át jól bevált gazdálkodási rendszerhez népünk mereven ragaszko dik. A bortermelés értékelését a borházak, pincék sokasága is bizonyítja. Ha ezeket úgy egy tömegbe sűríthetnénk, egész községeket le hetne kialakítani, még templom, emeletes épület és vallásos jellegnek keresztek, képek is bőségesen lennének. Népünk a gyümölcstermelést ér tékelte, gyümölcsfa volt bőven. Jobb, szebb, értékesebb fajták sem hiányoztak. A filoks/.érának Euróba való be hurcolása a szőlő- és borgazdasá got alapjaiban puszíítot.a el. Az hogy a jó bort fogyasztó más vidék ről szerzi be szükségletét. Bizony igazság az, hogy a soka termő tőkéken a fürtök beérése később következik be, a két részletben való szüretelés pedig nálunk nem divat. A másféle gyümölcs sem érik egyszerre, azt is részltekben szedik le. Ne pusztítsuk ki régi telepítésű, még termő szőlőinket, hanem az új telepítéskor erős bort adó fajtákat ültessünk főképen a hegyekre, míg a közelebb eső, jó utakkal bíró termékenyebb talajokba csemege szőlőfajokat, megválogatva az érdemeset, ültessük, melyek a versenyt nemcsak kibírják, hanem győzedelmeskednek. A válogatásban ne a sokféle után nyúljunk, hanem az e yfajúak mellett maradjunk, hogy aztán nzt nagy tömegben nyújtsuk. Nagymaros község németajkú la kossága. a Mézesfehérrel (Sárgaszőlő) hódították meg a hetvenes években Berlint és Moszkvát. (Folyt, köv.) Szölgyémy Gyula. 14 évről 16 évre emelik a leánygyermekek védelmi korhatárát. A belügyminisztérium és az igazságügy mi D isztéri um megbízásából most dolgozzák ki azt a magántörvénytervezetet, amely kötelezően rendeli el a nemi betegségek gyógyÉjjeíi szolgálatot augusztus 27-től szeptember 2-ig Rochiitz-örökösök „f

>

v1egváltó"-boz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca és Széchenyi-tér sarok) teljesít. Október második felében lesz az országos katolikus nagygyűI lés. Az idei országos katolikus nagygyűlést október hó 15,, 16., és 118. napjain tartják meg. Az ünnepélyes Veni Sancte október hó 14-én, szombaton délután, a megnyitó díszgyűlés 16 án, vasárnap délelőtt, a második és harmadik nyilvános ülés pidig 17-én, hétfőn és 18-án, kedden délután lesz. Ezüstmennyegző. Varjas Rudolf és neje estényi és Ióczi Csukás Erzsike szeptember hó 3-án, szombaton tartják házasságuk 25 éves évfordulóját. Az egyházi áldást Fehér Gyu'a dr. nagyprépost adja a jubiláns-párra a Bakács-kápolnában szentmise kíséretében. Reviziós pályázat. A Pesti Hirlap ann ik idején pályázatot hirdetett reviziós költeményre. Rengeteg pályamunka érkezett be, amelyeket egy előkelő zsűri bírált el. A sok között elismerő dicséretben részesült Gyarmathy József lapunk szépirodalmi munkatársa Reviziós ima című költeménye is, melyet „Si Deus cum nobis, qui contra nos" jelige alatt küldött be. Az esztergomi főegyházmegye papi nyugdíjintézetének ujja Alakulása. Az elmúlt hét péntekjén alakult ujjá dr. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás jelenlétében és elnöklete mellett a főegyházmegye papi nyugdíjintézete, amely még 1913. évben tartotta, utolsó közgyűlését. A pénteki közgyűlés alelnökké Számord Ignác tb. kanonokot és Bednárz Róbert prelátust, budapesti esperest, előadóvá Krizs Árpád dr. fővárosi plébánost, háznaggyá Nárdler István pápai kamarás, tanítónőképző intézeti igaz gatót, jegyzővé Monsberger Ferenc esperest választotta meg. A jelenlévők titkos szavazással választották meg a tíz tagból álló igazgató-választmányt. Lefontosabb tárgya volt a közgyűlésnek Krizs Árpád dr. előadó indítványa, amelyben a közgyűlés elé tárta, hogy mimódon le hetne a 900 éves főegyházmegye papságának munkaképtelenné vált tagjai részére olyan nyugdíjat biztosítani, hogy abból, ha szerényen is, de állásukhoz méltóan és tisztességesen megélhessenek. Több órán át tartó élénk vita után a közgyűlés hozzájárult a tagok évi járulékának 1 százalékkal való felemeléséhez. A kirándulók és a tisztaság. A turisták minden kirándulóhelyen figyelmeztető táblákat helyeztek el, melyen a tisztaságra intik a kirándulókat. Már magábanvéve az ily táblák is a közönség intelligenciájának fokmérői, hogy erre egyáltalán figyelmeztetni kell a közönséget. Annál inkább mutatja a kirándulók társadalmi műveltségének fokát az, hogy az ily figyelmeztető táblák dacára is szemét- és trágyadombot talál az ember a kirándulóhelyeken, a felkeresett források közvetlen környékén. Az Encián Turista Egylet szépen kiépítette a Lázkereszt alatti foTrást. Idegen turisták építettek esztergomi közönség részére üdítő pihenőhelyet. Amióta azt az esztergomiak sűrűbben veszik igénybe, azóta az sem nem üdülő, sem pedig kirándulóhely, hanem szemétdomb, mely minden valamirevaló emberben undort kelt. S íjnáljuk, hogy ezt meg kellett írnunk, de a figyelmeztető tábla nem bizonyult elégségesnek, ezúton kellett felhívnunk a jobb érzésű közönséget, hogy vállaljon köztisztasági rendőrszerepet. Az esztergomi Társulati Kisdedóvódában (Bottyán János-u. 7.) a beiritások szept. 6. és 7-én d. e. 19—12 óráig lesznek megtartva. Kéí rétnek a szülők, hogy a gyermek i korát az anyakönyvi hivatal által díjmentesen kiállított tanúsítvánnyal igazolják. Beiratási díj nincs. Óvásdíj havi 1 P. Igazgatóság. Az Osztge és a magyar dalkul I tusz. Mint már említettük, az Orsz. Magyar Dalosszövetség X. ker. dalosversenyén e kultusz a békéscsabai közgyűlésen fényes sikert aratott. Méltán ünnepelte és halmozta el ragaszkodása összes jeleivel a díszközgyűlés, élén Jánossy Gyula, Békéscsaba város népszerű polgármesterével, Korossy György békésmegyei főispánnal és 3ud János v. miniszter, országgyűlési képviselővel, elnökét, Víg Endrét, ki mint szervező erő s csellóművész a magyar dal és zene terén hervadhatatlan érdemeket szerzett. Hazafias, vallásos irányban mint zeneszerző — Vigh Endre oly mélyen járó gondolatokkal és művészettel érvényesült a Szent Gellért himnuszában — hogy ezért az Orsz. Szt. Gellért Egyesület művészfővédőjévé — s egyben a bizottság főelőadójává választotta, mely mozgalmat indít csellószerezményeinek, a Sacra Musica hangjainak és a magyar szimfónia terjesztésére. Ezúttal említjük meg az értékes dalszerző gondolatok között a dalszövetség egyik díszelnökének, Kamenszky Gyulának, az OSzTGE elnökének indítványát, melyet a békéscsabai közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadott el. Ez az indítvány azzal foglalkozik, hogy miképen lehetne a magyar dalokat némi ütemváltoztatásai idegen nyelvre fordítani. (Bk.) Csökken az esztergomi iparostanulók száma. Az esztergomi iparostan onciskolai felügyelőbizottság szerdán, aug. hó 31-én délelőtt Mátéffy Viktor prépost-plébános elnöklete mellett a városházán ülést tartott, amelyen Bárdos Ádám kir. tanfelügyelő és Brenner Antal dr. főjegyző, polgármesterhelyettes is megjelent. A gyűlés, amelynek előadója Bárdos József iparos-tanonciskolai igazgató volt, elhatározta hogy a fel ügyelő bizottság mielőbb]