ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-28 / 93. szám

ESZT Ára köznap 10 fill. Keresztény és társadalmi lap Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos i;tca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 93. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Vasárnap, 1932. augusztus 28 A kartellek letörése, illetőleg kellő meg­rendszabályozása, vagy mond­jak inkább így : a kar teliigé­nyeknek lekényszerítése a nemzet mai életéhez — lenne az első lépés a magyar nép nyomorúságának enyhítésé­hez. Jogos a panasz a kartellek ellen. Amikor a magyar kis­emberek százezrei hősies meg­adással, szótlan kitartással vi­selik a szegénység és nyomo­rúság mindig jobban rájuk nehezedő igáját, érdemes né­hány statisztikai adattal bevi­lágítani abba a műiielybe, amely a magyar kisemberek arcáról a megelégedést és a boldogulást perzseli, de rávési a gondnak, a nélkülözésnek, a nyomorúságnak a vonásait. A Statisztikai Szemle közli ezt az összehasonlítást, amely félremagyarázhatatlanul tárja elénk, hogy a kartell mikép srófolta fel árait a békebeli árakhoz képest: Az enyvkartell 12 százalé­kot, a rúdvaskartell 18 szá­zalékot, az öntött vascsövek kartellja 39 százalékot, a cu­korkartell 28 százalékot csa­pott hozzá a békebeli árak­hoz. A rekordemelést azon­ban a következő kartellek tet­ték : a portland cement 48 százalékkal, a karbidkar teli 59 százalékkal, a vassod­ronyszövet 78 százalékkal, a Felső Dunántúli Mezőgazda­sági Kamara kimutatása sze­rint a tégla 100 százalékkal, a pamutfonál 120 százalékkal, a pamutszövet pedig 152 szá­zalékkal drágább a békebeli árnál. Mindezt ebben a nyomorult világban, amikor a mezőgaz­dasági termékek ára jóval alatta van a békeparitáson, amikor a tisztviselők fizetése, a nyugdíj, a munkabér, a nap­szám jóval alatta van a béke­belieknek, nincs azon csodál­kozni való, hogy a kisegzisz­tenciák tönkremennek, hogy az utóbbi 13 év alatt miért rongyolódott le az ország és hogy ez ala't a 13 esztendő alatt hová, merre, kiknek a t arisznyáját gazdagította az egész ország munkájának jö­vedelme. Ezek a számok papíron van­nak. Megmásithatatlanok.Meg­hazudtolhatatlanok. Lelkiismeretünk és szociális érzésünk tiltakozik az ellen, hogy a kartellek működését szótlanul tovább tűrjük. A pa­nasz mind hangosabbá és han­gosabbá lesz és tart egészen j addig, amíg a kormány radi­kális intézkedései ezen a té­jren is megakadályozzák a 'nélkülöző magyar gazda, ipa­jros, kereskedő és tisztviselő \ bőrére menő nyerészkedést |és túlkapásokat. Legfőbb ideje már ennek. As egyházi épületek és müem lékek összeírására hívja fel plébánosait a hercegprímás. Dr. Serédi Jusztinián bíboros-her­cegprímás most adta ki legújabb körlevelét melyben többek között felhívja a főegyházmegye plébáno­sait (lelkészeit), hogy egyházközsé­gük területén található egyházi épü­leteket, a régi és a művészetileg értékes újabb egyházi fölszerelési tárgyakat összeírják. Leirandók a templomok, kápolnák, szabadon álló szobrok, keresztek, kálváriák, kolostorok, lelkészlakok, katolikus iskolák, kat. intézmények házai. Régi egyházi épületek még látható romjait, vagy még ismere­tes helyét, valamint az egyház tu­lajdonából kiesett egyházi épüle­teket is föl kell említeni. Azután összeirandók az egyházi épületekben vagy azonkon kívül ta­lálható, de egyházi tulajdonban levő műtárgyak, amelyek régiségüknél vagy művészi jellegüknél fogva ér­tékesek : szobrok, domborművek, festmények, faragott kövek, mozai­kok, stukkók, szines üvegek, fa­faragványok stb.; majd a régi és művészi szent edények, litu^rikus tárgyak, ereklyetartók, egyházi ru­hák ; régi orgonák, harangok, órák ; régi kéziratok, metszetek, nyomtat­ványok, bekötési táblák. Ha akár valami épületről vagy egyházi műtárgyról irodalmi publi­káció jelent meg, metszet vagy fo­tográfia készült, azt is jelezni kell és lehetőleg a jegyzékhez mellékelni, j Az összeírásokat a főegyházme­I gyei Egyházművészeti Bizottságnak j a bíboros főpásztor által kiküldendő I tagjai a helyszinen fogják fölülvizs­gálni, kijavítani és kiegészíteni, % Ma országos demonstratív nagygyűlést tartanak az iparosok a fővárosban és ezzel kapcsolatban kijelentik összes alkalmazottaikat a Társadalombiztosítóból. Hihetetlen ez a dolog főként azért is, mert pénzt egyáltalán nem lehet i kapni manapság, hogy pedig a ka­iinatot is elengedje valamely bank, ' az csak az utópisztikus regényekben fordul elő. Mégis hirdeti és komo­lyan ajánlja ilyen kölcsöneit a Bu­dapesti Ingatlanbank. A lényeg az, hogy a bank épí­tési kölcsönt ad az új házakra, vala­mint a házak tehermentesítését is vállalja s ezt 15 évi lejáratra évi 6 %-os törlesztés melett kamatmen­tesen nyújtja a feleknek. A kölcsönt azonban a felek a bank építőtaka­rék osztályától kapják, ahova min­den kölcsönyigénylő automatikusan belép. A kölcsönt az esetben folyó­sítja a bank, ha a fél 15%-át az építési költségeknek előre befizeti, azaz előlegével lehetővé teszi az előbb jelentkezett igénylők részére a kölcsönnyújtást. Tehát a taftarék a saját tagjai pénzét helyezi ki s így válik lehetővé, hogy minimális, — évi félszázalék, — kezelési díj mellett, kamatmentesen építhessen mindenki házat. Akinek nincs meg előre a 12 százalék a belépésre, az 1—2 éven belül apróbb részletek­ben is befizetheti azt. Minden köl­csönigény a belépés lefizetése után 4—12 hónapon belül kielégítésre kerül s igy a kis existenciák is gyorsan juthatnak házhoz és olcsó feltételek mellett törleszthetik le azt, szinte a lakbér futja a törlesz­tést. A bank az előre befizetett be­lépési összegeket automatikusan a törlesztéshez számítja. Amint érte­sülünk, a rendkívül előnyös felté­telű építőtakaréknak már körülbe­lül 800 MÁV alkalmazott tagja van, akik nagyrészt már naját házaikban laknak. Mindenesetre ez a házépítési mód­szer elsősorban fixfizetéseseknek igen alkalmas, de mások is megkí­sérelhetik, mert olcsó életbiztosítás­sal (1 %) elérhető az, hogy ha a családfő meghal, akkor az özvegy­nek már nem kell több törlesztést fizetnie, mert a biztosításból fedezi a bank a vételári hátralékot. Nagy érdeklődés előzi meg az ország iparosságának mai demon­strációját. Ugyanis augusztus 28 ra Budapestre országos iparosnagy­gyűlést hívnak egybe, amely de­monstrál az iparosok követelései mellett és amelyből 100 tagú iparos­küldöttség alakul, hogy a miniszter­elnöknek és a kormány illetékes tagjainak a kézművesiparosság me­morandumát átadják. Az országos nagygyűlést megelőző j szombati napon, tehát aug. 27-én az iparosok az egész ország terüle­tén beszüntetik munkájukat és ki­jelentik alkalmazottaikat az OTI-ból, hogy ezzel is tüntessenek a lehe­tetlenül magas termelést megaka­dályozóan fojtogató társadalombiz­tosítási terhek ellen. A kongresszu­son felszólaltak Papp József, az Iposz elnöke, Dobsa László dr. igaz­gató és többen. Kamatmentes házépítésre ajánl köl­esönöket egy budapesti bank. Óvással adjuk közre az alábbi i Egészen különösnek tetszik a mai sorokat, — tekintettel arra, hogy az! profitéhes világban,} hogy van egy esztergomi házépítők társasága a múltban már néhányszor csalódott reményeiben. olyan intézmény, — respektive bank —, amely házépítésre hosszúlejá ratú kölcsönt igér „kamatmentesen". Magyarországnak hatalmas ggümölcs­kivitele mellett pasz­szív a gyümölcske­reskedelmi mérlege. Magyarország 1931. évben kül­földre exportált 508.000 mázsa gyü­mölcsöt 12,100.000 P értékben. A külföldről behozott 300.000 méter­mázsa gyümölcsöt 12,400.000 P ér­tékben. Tehát kivitelünk több mint 200.000 mázsával múlta felül a be­hozatalt, a kisebb behozatalért vi­szont 300.000 pengővel fizettünk ki többet a külföldnek. Az alábbiak in­dokolni fogják, hogy nélkülözzük a a gyümölcs-exportnál a megfelelő irányítást, valamint azt is, hogy nincs megfelelően kezelt féregmen-

Next

/
Thumbnails
Contents