ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-24 / 91. szám

ESZT RGO Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fii M gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 80. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVIL évfolyam, 91. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Szerda, 1932. augusztus 24 Vármegyénk győzelme az országos tűzoltóversenyen. Mint akkor hírt adtunk róla, aug. 13—15 én tartotta meg a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség Győrött a a liáromévenkénti nagygyűlését és országos versenyeket. Egyesített vármegyénkből 8 csapat nevezett be a versenyre s mint most örömmel értesülünk, az első aljat a a Győr város által adott mozdony íccskendőt Andréka Gyula szakaszparancsnok vezetése alatt a piszkei önkéntes testület versenycsapata nyerte meg. Örülünk, hogy or zágos viszonylatban is első lett vármegyénk, melynek tűzoltósága a háború utáni ujjászervezkedés óta annyiszor tanújelét adta rátermettségének és szaktudásának. Ezen győzelem dicsősége nemcsak a testületnek, de a vármegyei szövetség vezetőségének és tűzrendészeti felügyelői karának is, kik a testületek szervezését és kiképzését vezetik. Mint értesültünk, az eredmény kihirdetése után Huszár Aladár főispán s/emélyesen gratulált Reviczky Elemér szövetségi elnök és László István vármegyei tűzrendészeti felügyelőnek a szép győzelemért s örömének adott kifejezést, hogy az első díjat volt vármegyéje vitte el. Csapatdíjat nyertek még Tát, Szőn\, Komárom, Süttő és Esztergom. Ezen kívül öt egyéni díjat is kaptak csapataink, úgy hogy egyesített vármegyénk összesen öt csapat és öt egyéni díjat hozott haza. A versenyen résztvett csapatok száma 53 volt. Ugyanez alkalommal tartatott meg a tisztújítás is. Az országos szövetség elnöke gróf Széchenyi József, alelnöke dr. Marinovich Imre ny. h. államtitkár lett. Vármegyénkből az elnökség tagjává László István városi tanácsnok, az országos választmány tagjaiul Esztergomból Reviczky Elemér és Berencz György, Komáromból Reviczky István és Királyi Miklós választattak meg. Igy egyesitett vármenyénk a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség vezetőségében öt taggal van képviselve. Kimagasló pontja volt a győri tűzoltó ünnepségnek néhai József főhercegnek a tűzoltólaktanya udvarán felállított mellszobrának leleplezési ünnepélye, melyen az ünnepi beszédet Huszár Aladár főis án mondotta nála már jólismert szónoki lendülettel, melynek a megalkuvást nem ismerő hazaszeretettől izzó szép gondolatai könnyekre fakasztották nemcsak a magyar tűzoltókat, de a megszállott területről jelenlévő s ma idegen uralom alatt küszködő tűzoltó bajtársakat is. Az ünnepséget egy jól megrendezett pannonhalmi kirándulás, majd a győri ipartelepek tűzrendészeti berendezéseinek megtekintése zárta be. Kellner József tatai hírlapírót kéthavi fogházra ítélte a törvényszék. Külön Kellner-(Kenéz)-nap a győri törvényszéken. — Saját tudósítónktól. — Győr, 1932. aug. 22. A győri kir. törvényszék Schannen tanácsa négyrendbeli sajtórágalmazási ügyben tűzött ki a mai napra főtárgyalást. Mind a négynek vádlottja Kellner József volt, ki olvasóink egy része előtt inkább „Kenéz" írói néven ismeretes s aki a bíróság előtt bemondott adatai szerint 27 éves, szomódi születésű, r. kath. vallású, tóvárosi lakos, hírlapíró foglalkozású, érettségit tett, ezideig három ízben lett sajtó vétségért jogerősen elitélve, egyszer pedig párbajvétségért. Az egyik ügyben v. Szívós Waldvogel ny. tábornok volt a főmagánvádló-sértett. Erről alább számolunk be. A másik három ügyben Mátéffy Viktor prépost, országgyűlési képviselőnk ültette Kellnert a vádlottak padjára különböző időkből származó sa „Komárom-Esztergom Vármegyei Hírlap" c. időszaki lapban megjelent írói művei miatt. Időrendben az első 1932. január 8-án jelent meg, címe: „A fekete barát." Majd március 5-én „Mátéffy Viktor közéleti szereplése" és ismét márciusban, 12-én „A hercegprímásnak igaza volt" c. cikkekel bocsátotta közre. A mai főtárgyaláson vádlott és védője a három ügynek egyesítését kérték, miáltal a különböző időben elkövetett vétségek felett csupán egy Ítéletet hoz a bíróság. A törvényszék — arra való tekintettel, hogy mindhárom ügyben ugyanaz a vádlott és a főmagánvádló, — a törvény előírásainak megíelelőleg úgy döntött, hogy csakugyan egyesíti az ügyeket. A vád tárgyává tett kitételek, majd utána az egyes újságcikkek felolvasása után megkérdezte az elnök Kellnertől, hogy bűnösnek érzi-e magát, |mire ő kijelentette, hogy nem, mert a cikkeket közérdekből irta. Az elnöknek arra a további kérdésére azonban, hogy mit is ért hát ő, mint újságíró közérdek alatt, már adós maradt a precíz felelettel. Kérte a valóság bizonyításának elrendelését. Az előterjesztést helyette védője tette meg. Bejelentettek Esztergom társadalmának minden rétegéből számos tanút, kiknek neveit helyszűke miatt nem tudjuk ezúttal közölni. A cikkekben foglalt kitételek nagyrésze azonban olyan sértés, ami egyáltalában nem bizonyítható, egy másik tetemes részre vonatkozólag pedig azzal védekeztek csupán, hogy az egyéni kritika volt és még csak azzal sem próbálkoztak meg, hogy ezek valóságának bizonyítására indítványt tettek volna. Ezzel szemben Mátéffy Viktor jogi képviselője arra a/; álláspontra helyezkedett, hogy itt a törvény értelmében nincs helye valóságbizonyitásnak, mert az, ami a cikkekben foglaltatik, nem a közérdek javára szolgál, hanem éppen ellenkezőleg : csak arra alkalmas, hogy alantasabb érzéseket szítson fel s legfőbb célja a kiszemelt áldozat sárral való bemocskolása. Az esetre azonban, ha a bíróság elrendeli a valóságbizonyitást, ellenbizonyítást ajánl fel. A maga részéről az anyagi igazság kedvéért köteles megjegyezni, hogy a Kellnerék által bejelentett tanuk túlnyomórésze legalább is nem barátságos érzülettel viseltetik a főmagánvádló irányában, mégis hozzájárul minden tanujuk kihallgatásához, mert nincs sem félni-, sem takargatni valója. S már ezúttal is bejelentett tanukat és bizonyítékokat a főbb pontokra, mig a részletek bejelentésére 8 napi határidőt kért. Mátéffy Viktor ugyancsak magáévá tette jogi képviselője álláspontját és ő is hasonló értelmű előterjesztést tett. A törvényszék ezután visszavonut. Hosszadalmas tanácskozás után hirdette ki az elnök a bíróság végzését, mely szerint a valóságbizonyitást elrendeli, megvárja, mig a főmagánvádlói indítvány beérkezik és külön végzéssel dönt a bizonyítás mérve tekintetében. Ezzel a főtárgyalást berekesztette. A bíróság tehát lehetővé tette Kellnernek, hogy bizonyítson mindent, amit csak tud. Hogy mi mindent tud bizonyítani, az a következő főtárgyaláson fog majd kitűnni. Előttünk fekszik lapjának május 7.-Í száma. Ebben az foglaltatik, hogy a Mátéffy—Kenéz-féle sajtóper, — mivel abban 45—50 tanú kihallgatására kerülhet a sor, — „Esztergom jövendő életére egyenesen sorsdöntő lehet." Mi szerényen azt bátorkodunk csak megjegyezni, — figyelemmel az alább olvasható vitéz SZÍVÓS-ügyben hozott, bár még nem jogerős ítéletre, — hogy talán inkább csak az ő egyéni életére lehet ez a sajtóper sorsdöntő kihatással, m * Nagy érdeklődés közben kezdette meg a törvényszék annak a pernek tárgyalását, amelyet vitéz SzívósWaldvogel József ny. tábornok indított Kellner József ellen. A tárgyalás elején ismertették a régi Antóny-perben hozott ítéletet, amelyben Kellner Józsefet 100 pengőre ítélték és a vitéz SzívósWaldvogel József tábornok-féle perben hozott másik Ítéletet, amelyben Kellner Józsefet kétheti fogházra ítélték. Érdekes megemlíteni Kenéz (Kellner) nevének törvényszéki tisztázását. — Neve? — kérdi az elnök. — Kenéz József. — Mi az a Kenéz? — írói nevem — feleli bizonytalanul a kérdezett. — Az ön igazi neve tehát Kellner — állapítja meg az elnök. A törvényszék azután a tárgyra tért. Kellner József (Kenéz) tatai hírlapíró a Komárom-Esztergom Vármegyei Hírlapban állítólag egy nyugalmazott katonatiszt információi nyomán azt írta vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábornokról, hogy törvény és szabályellenesen jutott a tiszti kardbojthoz, és jutott be a hadsereg tényleges tiszti állományába. Informátora szájába többek között azt a nyilatkozatot adta: „Jó volna, ha a mintegy 35 év előtti dolgot (t. i. miképen aktivitáltatott v. Sz.-W.) a honvédelmi miniszter kivizsgáltatná" s ezzel burkoltan meggyanúsította az eljáró hatóságokat és testületeket is. Kellner József elismerte, hogy a cikket ő írta, informátorát azoban megnevezni nem volt hajlandó. A győri törvényszék dr. Schanner Alajos elnöklete alatt Kellner Józsefet a becsületvédelmi törvények alapján 2 hónapi fogházra itólte, amelyben főmagánvádló megnyugodott, Kellner József pedig fellebbezést jelentett be. A „nemzeti munkavédelem" tíz éve. A világháború előtt a „nemzeti munkavédelem" nemcsak hazánkban, hanem a külföldön is teljesen ismeretlen volt. A háború befejezését követő idők forradalmi megnyilvánulásai (sztrájkok, kommunizmus) kényszerítétték a nemzeti és polgári eszméhez hű államok kormányait arra, hogy a hazafias érzésű polgárokat szervezetbe tömörítsék, kiváltképpen abból a célból, hogy a gyakori politikai sztrájkok által veszélyeztetett megállásra kényszerített közüzemeket, megszervezett és kiképzett polgárok által tartsák üzemben.