ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-14 / 89. szám

• ••. smr< ^xmmamuBJii MII mi • «Mita—wa—• Ára köznap 10 fill. RGO Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill i«i«itiiíH.~iiiimi<"iM%fi i minim M gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvuyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. (XXVII. évfolyam, 89. szám. Vasárnap, 1932. augusztus 14 Boldogasszony Anyánkhoz folyamodunk holnap ismét ünnepi szívvel, és ünnepi ruhába öltözködve Hozzá zarándokolunk. Ki tudja hányadszor sír fel a magyar lélek, ki tudja, mióta szól az ének a nagy Ínségről és nyomorúságról a magyar sorsról, amelyből újra és újra ki akarunk menekülni és amelybe — sokszor saját hibáink folytán — újra és újra visszazuhanunk. Hosszú századok során hol halkabban, hol erősebben, sokszor egetverően — de elmaradhatatlanul zeng az ének a Boldogasszonyhoz, hogy ne feledkezzék meg szegény magyarokról. Gyakran hozzátesszük nagy keserűséggel: romlott magyarokról. Kard szerezte, kereszt tartotta meg a hazát, — mondotta az ország bíboros főpásztora, amikor a milleniumi ünnep fenséges hangulatában számot vetett az eltelt ezer esztendővel. Ez az aranyigazság — úgy hisszük — nemcsak azt jelenti, hogy hősi harcok árán szereztük és a keresztény kultúrával tartottuk fenn és virágoztattuk fel a hazát, hanem azt is, hogy őseink buzgósága tartotta benne a lelket. Őseink buzgósága: a hagyományos Máriatisztelet! A milleniumi beszéd további során külön is megemlékezik erről a buzgóságról: a magyar nemzet Mária nevével vívta meg nehéz élet harcait és Mária képét zászlaira hímeztette. Amíg zeng az ősi ének és amíg bízunk a Boldogasszonyban, addig nem haltunk meg. Mi, esztergomiak is odasorakozunk a zarándokok és búcsúsok közé, és a hegyről, ahonnan az első szent király felajánlotta ezt az országot és népét, mi is buzgó szívvel, bizalommal küldjük fohászunkat az Égbe: Boldogasszony Anyánk, ne feledkezzél meg rólunk! Nem zuhanhat oly mélyre ez a Te hűséges magyar nemzeted, hogy a Gondviselés ne találna rá többé. Boldogaszszony Anyánk, — mi bízunk benne, — hiszen a hit és bizalom nélkül elpusztulnánk — hogy a Te áldott kezed a siralom völgyéből még a boldogulás útjára segíti ezt a hazát. A Pilis-Vértes Szövetség megalakulása iránt mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. A Pilis-Vértes Szövetség előkészítő bizottsága derekas munkát végez. A -zövetség megalakulása iránt amely a szeptember 13-án Esztergomban tartandó alakuló közgyűlésen fog megtörténni, mind nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. A szövetség előkészítő bizottsága körlevelet küld szét a városban és megyében a szövetség céljai iránt érdeklődő minden számottevő polgárnak, amelyben ismerteti a szövetség általános programmját. A Programm alapja: a Pilis-Vértes hegyvidék összes községei, városai, fürdőtelepei és mezőgazdasága között kapcsolat teremtése abból acélból, hogy a helyi viszonyok szem előtt tartásával idegenforgalmát emelni és az egész vidéket virágzóvá fejleszteni lehessen. A körlevél, amelynek alapján a szövetség részletesebb programmjának ismertetésére még rátérünk, hivatkozik a Balaton Szövetségre, amelynek munkája nyomán valóban jobblét fakadt, és a Pilis-Vértes Szövetségbe való belépéstpropagálja. A szövetség — mint értesülünk — igen lelkes és hathatós pártfogót nyert gróf Esterházy Móric volt miniszterelnökben és dr. Lingauer Sándor főispánban is. Az esztergomi nagyboldogasszonynapi ünnepségek sorrendje. Az ünnep előestjén: (1932. aug. 14.) Este az összes templomok harangjai hirdetik az ünnep beköszöntését. Levente-zenekar zenés takarodója. Este 8-tól 9 óráig: Szent István születéshelyének megvilágítása. Az apostoli kettős kereszt és a magyar szentkorona ragyognak fel a várfokon. Szerenád a Prímás-téren az esztergomi Turista Dalárda és a Levente-zenekar hangversenyeznek. Tűzijáték a várfokon: rendezi Cziglényi Elemér. Nagyboldogasszony ünnepén: (1932. aug. 15.) Reggel harangzúgás jelzi az ünnep virradtát. Zenés ébresztő a város utcáin. Reggel 8 órakor: A belvárosi plébánia-templom nagy harangja és a városházi Szent István harangocska az ünneplésen való részvételre szólítja fel a hívőket. A diszfelvonulásban résztvevők gyülekezése az egyes csoportok számára kijelölt helyeken. Délelőtt 9Y* órakor: A fővárosból és vidékről érkező zarándokok bevonásával díszfelvonulás a főszékesegyházba Szent István, Szent László és Szent Imre herceg ereklyéivel, Magyarország védasszonya és Szent Imre szobraival és a magyar államiság jelvényeivel. Az egyházi körmenetet Mátéffy Viktor prépostplébános, országgyűlési képviselő vezeti. Délelőtt 10 órakor: Főpapi zenésmise a főszékesegyházban, melyet dr. Serédi Jusztinián bíboroshercegprímás pontifikál és a szentbeszédet is ő mondja. A tanulóifjúság és leventék számára külön szentmise és beszéd a bazilika előcsarnokában. Délelőtt 11 órakor : Szentmise és prédikáció a vízivárosi templomban, melyen a Turista-haj ón érkezők is résztvehetnek. Mondja Keményffy Kálmán plébános. Déli 12 órakor: Folyambajnokság a Kisdunán, a sziget felső végétől a Hajósegylet csónakházáig. Egész délután: Nagy aratóünnepély a Prímásszigeten. Délután fél 3 órakor a résztvevők felvonul asa a belvárosi és szentgyörgymezei olvasókörből a Széchenyi-térre, ahonnan közös felvoulás az ünnepély színhelyére. Népmulatság, versenyek, tánc, tűzijáték. Este 8 órakor: A várfok megvilágítása, Dunaünnepély a Kisdunán és szerenád a prímáspalota előtt az esztergomi Kath. Legényegylet dalárdájának és a leventék zenekarának közreműködésével. Karnagyok : Ammer Józsel és Schönwälder Kálmán. Váltsa meg jegyét a Menetjegyirodában, Kossuth L.-u. 25. A jegy ára ugyanannyi, mint a vasúti pénztárnál. HIRE IC» Éjjeli szolgálatot augusztus 13—14-ig Kerschbaummayer Károly; 15 —18-ig Rocíilitz-őrökösök gyógyszertára teljesúi. Temetőnk. Tudod mi vagy ? Vén furcsa egyetem, Szentgyörgymezői öreg temető. Néha magam vagyok csak hallgató És mégis mennyi Mester ád elő ... Jobbkéz felől az agg báró tanít. Húsz lépéssel odább a nagyapám ... Sohase hitte volna el, szegény, Hogy egyszer őt is így írom : tanár. Pedig most az. És még vagy két ezer Hozzád hasonló Mester ád elő ... Lásd, lásd Uram, hiszen, ha akarod, Legszebb katedrád lesz a temető. A sírok benne fontos jegyzetek. Kérdőjelek a márványsírkövek . .. A temetőkben van a legnagyobb És mégis a legcsendesebb tömeg .. . Nagynlha én is eljövök ide. S bár sok újfajta tudományt tudok : A láthatatlan mesterek között Valami újat mindig tanulok. Városi István Lapunk legközelebbi száma Nagyboldogasszony és Szent István ünnepére való tekintettel f. hó 19.-én, pénteken délután jelenik meg. Pápai áldás Nagyboldogaszszony napján. Mint már többször jeleztük, Nagyboldogasszony ünnepén dr. Serédi Jusztinián bíboroshercegprímás pontifikálja az ünnepi nagymisét és ő tartja az ünnepi szentbeszédet is. A szentmise végén pápai áldást oszt a bíboros főpásztor, amely teljes búcsúval jár. Aranymise. Fekete Ipoly kiérdemesült piarista tanár, Szeged város törvényhatóságának örökös tagja, városunk fia, pénteken tartotta aranymiséjét a belvárosi plébániatemplomban a rokonság, barátai és ismerősei jelenlétében. Ad multos annos! A Bakács-kápolnai Mária-kongregáció férfi és női tagjait értesítjük, hogy Nagyboldogasszony napján reggel a 6 órai szentmisén a közös áldozáson minél számosabban jelenjenek meg. Az ünnepi körmenetre pontosan 8 órára gyülekezünk jelvénnyel, — a férfiak a Deák Ferenc-utcában a plébánia templomnál, a nők a barátok templománál. Vezetőség. A főszékesegyházi ének- és zenekar nagyboldogasszonynapi műsora. Bucbner: Ecce Sacerdos. Mitterer: Graduale. Büchner: Ave Maria, a szólót énekli Bücher"A.-né, a hegedűszólót játssza Béres László. Rheinberger C-duros miséje, a szólórészeket éneklik Büchner Antalné, dr. Fenyves Kálmánné, Eitler Willibald és Kántor Félix. Mise végén Boldogasszony Anyánk, Pápai himnusz és Isten áldd meg. Vezényel Büchner Antal főszékesegyházi karnagy. Orgonál Sámson György.