ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-12 / 88. szám

ff ügyelő adta elő. Jelentette, hogy Csév községben a nagy szünidő tartamára nyári gyermekmenhely nyilt meg a szülők által tanulónként fizetendő csekély hozzájárulási öszszegből, ismertette a kultuszminiszternek a madarak és fák napjára vonatkozólag kiadott rendelkezését, mely szerint a tanulók a község, város, vagy hitfelekezet temetőjében, továbbá a hősök ligetében virágot, díszfacsemetét, vagy díszcserjét kötelesek ültetni a madarak és fák napján, vagy más alkalmas napon, ezeket ellátni kis névtáblával és szabad idejükben gondozni. Még arra is utasította a miniszter a tantestületeket, hogy a nemzet és a közélet nagyjainak a temetőkben levő sírjait és emlékeit is az elemi iskolai tanulók gondozzák és a hősök szobra körül kis ligeteket létesítsenek. Dr. Schleiffer Mátyás vármegyei tiszti főorvos jelentéséből örömmel értesült a bizottság, hogy az egészségi állapot július hó folyamán jobb volt, mint júniusban. Sehol a hevenyfertőző betegség járványszerűen nem fordult elő, csak szórványosan, még pedig kanyaró Tóvároson és hökhurut Tárkányban. Az esetek mind enyhe lefolyásúak voltak, hatósági beavatkozásra nem volt szükség. A nyári meleg s a dunai fürdőzés megkövetelte a maga áldozatait, 9 hullát fogtak ki a Dunából. A nyári csecsemőhalálozás leküzdése a vármegye egész területén eredményesen folyik, és a mult állapotokhoz képest már is örvendetes javulás mutatkozik. A közigazgatási bizottság a havi jelentéseket hozzászólás nélkül tudomásul vette. A nagyboldogasszonynapi díszfelvonulás rendje. Esztergom legnagyobb ünnepén, Nagyboldogasszony napján, mely Szent István király emlékével van összekötve, valásos érzésünknek és hazafias kegyeletünknek azáltal adunk kifejezést, hogy Szent István, Szent László királyok és Szent Imre herceg ereklyéit, a Patrona Hungáriáé szobrát és a magyar államiság jelvényeit, Szent Imre herceg szobrát is, megfelelő dísszel és pompával fogjuk felvinni a főszékesegyházba, ahol aznap búcsú van és a bíboros-hercgprímás pontifikálja a nagymisét és mondja a szentbeszédet. Vallásos tekinteten kívül fontos nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy mind a díszfelvonulás, mind az egész ünneplés, aminek az idegenek sokasága lesz tanuja, az idén is minél jobban sikerüljön. A díszmenet az idén is négy csoportból fog állani: az ifjúsági (Szent Imre), a leventék (szent ko rona), a férfiak (szent ereklyék) és a nők (Szűz Mária) csoportjából, ugyanezen felvonulási sorrendben. Elől lovas bandérium halad, amelynek felállítási helye a belvárosi gyógyszertártól kezde a Takarékpénztár épületéig lesz. I. Az ifjúsági csoport (fiúnevelő, fiú-középiskolák, erdőgazdasági szakiskola, cserkészek) felállítási helye a Széchenyi-téren a Takarékpénztár épülete előtt lesz. Ezen csoportban viszik Szent Imre herceg szobrát. 27. A leventék csoportjai a Széchenyi-tér posta felőli részén és folytatólag a megyeháza előtt állanak fel. A Szent Korona a középre kerül. Versengés elkerülése végett a vidéki leventecsapatok a korona előtt, a helybeliek pedig a korona után menetelnek. 777. A férfiak csoportjához tartozó hatóságok és katonaság képviselői, állami, megyei és városi tisztviselők, hivatalok és városi képviselők, valamint a Szent Gellért Egyesület tagjai a belvárosi plébánia-templomban gyülekeznek. A férfiak társadalmi és vallásos egyesületei (ipartestület, legényegylet, olvasókör, férfikongregációk, Credo-egyesület) feliállítási helye a Deák Ferenc-utca. A bányászok és munkáscsoportok a városház elé vonulnak és a Száchenyi-tér baloldalán sorakoznak. A fővárosból jövő zarándokdokcsoport a városháza előtt áll meg és közvetlenül a bányászok csoportja után menetel. A tűzoltók a saját laktanyájuk előtt gyülekeznek és soraikkal a renfentartás céljából felében a fériak, másik felében a nők csoportját zárják be. IV. A nők csoportja (iskolásleányok,, felnőtt leányok és aszszonyok) és női alakulatok a Ferencrendiek temylomában gyülekeznek és a zárda előtt a következő sorrendben állanak fel: polgaristák, nőképzősök, Mária kongregációk, Páduai Szent Antal Egylet tagjai és a III. r. Ferencesek. Közvetlenül a Patrona Hugariae szobra előtt a szivgárdisták és a magyar-ruhás leányok, utána pedig az apácarendek, a n'ü hivők és a vidékről jövő búcsúsok mennek plébániák szerint, a beérkezés sorrendjében. A vidéki búcsúsok felállítási helye a barátok temploma és zárdája előtt lesz és a díszmenet végéhez csatlakoznak. A Magyar Nők Szentkorona Szövetségének és a „Nyukosz"-nak tagjai, valamint az Oltáregylethez tartozó hölgyek a Katolikus Körben gyülekeznek. Ide kérem küldeni a magyar ruhás leányokat is, akik a Szent Korona előtt fognak menni. Mindegyik csoporthoz rendezők lesznek beosztva, akik utasításokkal szolgálnak. Felkérjük a díszmenetben résztvevőket, hogy általában négyes sorokban felsorakozva meneteljenek. A nagyszámú idegenek méltóságosan haladó csoportokat, ue pedig szétszórt búcsúsokat lássanak. Az intézetek és egyesületek hozzák el zászlóikat és egyéb jelvényeiket. Keblükben dalosok egyházi énekekkel (Boldogasszony Anyánk, Ah, hol vagy magyarok..., Szent Imre herceg ...) tegyék változatossá a felvonulást és necsak a zenekarok játsszanak. Felkérjük a helybeli dalárdákat, hogy éppen úgy, mint Budavárában szokás, a díszmenetet énekeikkel tegyék változatosabbá. Minden alakulatnak reggel 9 órára már a gyülekezési helyükön teljesen készen együtt kell állania. Indulás a sorrend betartása mellett a fővárosiak, a bányász csoportoknak az állomástól való beérkezte után negyed 10 órakor lesz, amit a városházi kisharang és a templomi harangok zúgása jelez. A főszékesegyházban a férfiak jobbról, a nők balról sorakoznak; jelen leszünk a pontifikális nagymisén és prédikáción. Az ifjúság és leventecsapatok a templomon kívül fognak tábori misét és szentbeszédet hallgatni, aminek végeztével eltávozhatnak. Felkérünk minden tényezőt, hogy a díszfelvonulás sikere érdekében minden lehetőt megtenni szíveskedjek. Rendezőség. •SBSUijji.; Vannak olyan dolgok, amelyek elhallgatásával sokkal nagyobb idegenforgalmi kárt íokozunk, mintha azokat nyilvánosan tárgyaljuk. Elhallgatással esetleg növeljük azokat az apró, vagy nagy kellemetlenségeket, míg a nyilvános tárgyalásból, ha ideiglenes kár származik is, kárpótlást nyerünk abban, hogy azokat kiküszöböljük városi életünkből. Esztergomban már annyi szó esett a kutyákról, hogy szinte ártott a város jó hírnevének: A helyi sajtó is belátva ezt, elhallgatott a kutyakérdéssel. A hatóság megtette a törvényes intézkedéseket, de azokat az ebtartóközönség igen nagy része nem tartotta be és még most sein tartja be. Ebzárlat ide, ebzárlat oda, a ku tyák vigan futkároznak. Elvégre nem lehet minden kutya után egy tulajdonostnyomozó hetes embert küldeni. Minden utcában, minden órában sem lehet jelen a gyepmester. Ebből látszik, hogy nemcsak a hatósági intézkedésen múlik a kutyarend, hanem a közönségen is. Még a kutya sem tehet róla, hogy szabadon futkároz. Mit tudja ő, hogy ebzárlat van ! Esztergomban tehát tovább is aktuális a kutyakérdés. A törvényhatósági bizottság legutóbbi kisgyűlésén már komoly formában került a zöld asztalra az ebkérdés. Tehát az ügy komoly. A közönség nagyrésze azonban nem fogja fel ilyen komolyan a kérdést. Egy szép, gondozott kutyuska elkeseredett gazdájának végtelenül fáj, hogy újabb kilencven napig pórázon és szájkosárral kell vezetnie a kis kedvencét. Hát bizony ez sem a kutyusnak, sem a gazdájának nem kellemes, és abban is van valami, hogy az ebzárlaítal tulajdonképpen a gondos ebtulajdonosokat büntetik. No, de ez talán mégis könnyebben elviselhető, mint annak a szerencsétlen polgártársunknak fájdalma, aki ebmarás következtében nagyreményű gimnazista fiát veszítette el. Talán annak a gazdának kára is kellemetlenebb a póráz és szájkosár kellemetlenségénél, akinek lovát kellett agyonlövetni, mert az valami kedvenc kutyus harapásától megveszett, és a másik lovát 90 napra vesztegzár alá helyezte a hatóság. Tehén is áldozatul esett az ebmarásnak. A kutyák öntudatlan garázdálkodása, akár megírja a halyi sajtó, akár nem, árt az idegenforgalomnak. Amennyire pedig én ismerem a várost, nagyobb szüksége van annak az idegenforgalomra, mint a kedves kutyusokra. Tehát kutyarendet kérünk! Van azonban a városnak a kutyakérdésen kívül cigánykérdése is. Fáraó későbbi ivadékai bizony nagy szabadságnak örvendenek Esztergomban. Ezeknél sem lehet mindegyike háta mögé rendőrt állítani. Kitoloncolni nem lehet, mert idevalósiak. Kiirtani sem szabad, mert nálunk törvények vannak, de valamit mégis tenni kell. Bizony az idegeneknek furcsa benyomásai támadnak, ha a gondozott Csernoch János-úton, ahol tilos a biciklizés, a teherforgalom és az állathajtás stb. — földön kuporgó cigányasszonyt lát. Az üdülőbe beutalt idegennek sem lehet kellemes, amikor a strandfürdő előtt leszállva az omnibuszról, egész raj cigánypurdé veszi körül és siralmas hangon koldulnak, mint az mult szerdán megtörtént. Elhessegetni nem lehetett őket, tehát menekülésre fogták a kiszálló hölgyek a dolgot. Kutyaügy, cigányügy, - apróbb, nagyobb kellemetlenségek a város idegenforgalmának kárára vannak. A közönségnek is közre kellene működnie ezek megszüntetésében. Figyelő. E

i# Éfjeli szolgálatot augusztus 6—12-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz címzett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. Előléptetés. Dr. Reviczky István főszolgabírót a kisgyűlés a VI. fizetési osztályba leendő előléptetésre hozta javaslatba a törvényhatósági bizottságnak. A Credo-egylet tagjai felhivatnak, hogy a nagyboldogasszonyi körmenetben a Kat. Olvasókör zászlója alatt, lehetőleg teljes számban, résztvenni szíveskedjenek. Gyülekezés a belvárosi templomban. Az elnökség. Az italmérési fellebbezések bizottsága Komárom—Esztergom megyében. Az ital mérési engedély és szeszes forgalmi illetékek ellen benyújtandó fellebbezések elbírálására hivatott esztergomi felszólamlási bizottság elnökévé Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsost, helyettesévé pedig Mátéffy Viktor országgyűlési képviselőt, a komáromi bizottság elnökévé Ghyczy Elemér felsőházi tagot, helyettesévé pedig Löke Károly szomódi esperest jelölte ki a közigazgatási bizottság 1933—1935. évek tartamára. A fővárosiak zarándoklata az idei nagyboldogasszonyi diszfelvonulás legnépesebb csoportját fogja