ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-01-24 / 9. szám

intézet órája rossz. Nem csenget és nem jár pontosan. Alig hisszük, hogy alapos megjavítása egy jó órással pár pengőnél többe kerülne. Az igazgató jelentésére azonban a város elküldötte az óra megjavítá­sára a — vízvezetéki szerelőjét, aki ugyan teljesítette kötelességét az •órával szemben, azonban nincs köszönet benne. Az intézet egyik osztályában el­romlott, illetve leszakadt a tábla. Igazgató a városi mérnöki hivatalt kérte a tábla megjavíttatására, mire ott azt a választ adták, hogy írhat még azon a táblán a tanító. Hát ír is rajta, ahogy tud, már jó pár hete. Apróságok ezek, de mindent ösz­szevéve meg kell állapítanunk, hogy az iskola és a város gyermekei­nek javát tekintve ezek az álla pőtök tarthatatlanok. FARSANG A „Hamburgi meny­asszony" a Katholikus Legényegyletben. Az esztergomi Kath. Legényegy­let hagyományos házi ünnepére, február 2-ára már nagyban folynak az előkészületek. Szinte családi naptárelőjegyzésbe vesszük évente, hogy a e gyertya­szentelő est farsangi hangulatát a Kath. Legényegylet tudja csak tö­kéletessé tenni s az egylet minden barátja őszinte örömmel készül is az estélyre. Szinte hagyományos, hogy az egylet sok sikert látott fehérterme felejthetetlen, kedves műsorral ve­zesse be az est táncoskedvű fiatal­ságának hangulatát. Az idei február 2-iki ünnepi bált a „Hamburgi menyasszony" c. bájos zenéjű operett nyitja meg. Nem akarunk előre meg nem ér­demelt dicséreteket osztani, hiszen még csak az előkészületeket láttuk, de előhírnöknek mégis meg kell említenünk, hogy az Egyesület ren­dezésében előadásra kerülő operett a multakhoz hasonlóan a farsangi emlékek legkedvesebbje lesz. Az Egylet sok sikert aratott, kipróbált műkedvelő gárdája a legbiztosabb igéret, hogy a farsangi mulatságaink között a Kath. Legényegyletét fog­juk legtovább emlegetni. Az operett meséje is biztos záloga a sikernek, mert a szép,; rokoko-világ andalgó ringató hangulata varázslik elénk s nekünk magyaroknak oly könny­fakasztó, lelketsimogató nóta száll a meseszövésben szárnyra: Szép va gy> gyönyörű vagy Magyarország. A Kath. Legényegylet farsangi báljára igy mindnyájan kedvvel, örömmel készülődhetünk. Szivet vidámító, hangulatteli műsor után hadd felejtsük el, hogy a robotos élet nehéz munkáját megkönnyíti az önfeledt esti vidámság, mert ez is az élet tartozéka. A farsangi est részleteire még visszatérünk. A viszontlátásra. „Karnevál házitudósitó jelenti." A fenti cimmel lapunk mult szom­bati számában részletes tudósítást közöltünk arról a nagyarányú és lázas fegyverkezésről, mellyel a „jókedv hadsereg" öregcserkész csapatai készülődnek az esztergomi farsang nagy eseményére, az évről­évre népszerűbbé és híresebbé váló Öregcserkészbálra. Érdeklődtünk a hadvezetőségnél az újabb fejlemények, csapatössze­Az „Esztergom" teája. Mélyszántás a cserkészetben* Irta: SIK SÁNDOR. Azt mondják, hogy ha hozzáértő ráveti szemét egy gabonaföldre, azonnal megmondja hogyan szántot­ták fel azt a földet. Mert kétféle­képen lehet szántani. Ott, ahol vagy a hozzávaló eszközök, vagy a kész­ség, vagy a hozzáértés hiányos, az eke alig néhány centiméternyire merül le a földbe. Ott, ahol gőz­ekével szántanak, ahol nagy oda­adás vagy nagy kötelességtudás végzi a munkát, az eke háromszor, négyszerte mélyebbre túrja fel a földet. Ez a mély-szántás. Szántás ez is, szántás amaz is, de az ered­ményt, a termést a két esetben ég és föld választja el. A cserkészet is szántás, földtúró munka, amely nekiállítja a maga ekéjét a fiúk lelkének és föl akarja túrni az alsó réteget, friss termő­talajt teremteni az új élet magvainak. Élet a célja, termő, gazdag, gyü­mölcsös élet, mint a szántásnál, ve­tésnél. És itt is kétféle szántás le­hetséges. És a szakértő itt is meg­látja az els') pillantásra, hol hogyan szántottak a szántók. Van itt is se­kélyszántás. Vannak cserkészek, ,0'rsök, rajok, egész csapatok, akik­kel csak egy pár szót kell váltani, akiknek körében csak egy fél órát kell tölteni és azonnal látja az em­ber, hogy a cserkészet lélekszántása, az a szent emberalakító munka, amely a cserkészetnek egyetlen lé­nyege, nagyon is a fölszinen moz­gott náluk, az eke nem szántott mélyre, azért termése is szánalmas, sápadt, vérszegény, voltaképen csak látszatra cserkészet. Miről lehet megismerni az ilyen cserkészt, az ilyen csapatot? Nézz szét, de inkább nézz önmadba, te cserkész, te cserkészcsapat és lásd velem, amit látni olyan nagyon szükséges, bár olyan nagyon nem felemelő. Ha ismersz cserkészt, aki­ben a cserkészet mint gőg, mint el­bizakodás, mint másoknak, nem­cserkészfiúknak lenézése jelentke­kezik, — ha ismersz csapatot, amely magát tartja a legkülönbnek, ame­lyik azt hiszi, hogy neki már nincs mit tanulnia másoktól, — ott már eleve tudhatod, hogy nem szántot­tak mélyre a cserkészetben. Ha is­mersz cserkészeket, akiknek csak a cserkészet elsősorban ürügy a kö­telességmulasztásra, akik azt hiszik, hogy mert valaki cserkész, azért el­hanyagolhatja iskolai, műhelybeli vagy akármilyen egyéb kötelessé­gét és nem tudja, hogy épen mert cserkész, mert fogadalma van, azért többre, nagyobb lendült tű munkára, odaadóbb kötelességteljesítésre vál­vonások és hadmozdulatok iránt, de a meginterjuolt vezérek álligbegom­bolkozó titokzatossággal csak annyit válaszoltak, hogy a magasabb stra­tégiai szempontok nem engedik az újabb előkészületek nyilvánosságra hozatalát, nehogy a gondfolyam­parti gyászhadak megneszeljenek valamit. „Körül vagyunk véve — mon­dotta a nagyezérkar egyik Napó­leonja — agyafúrt kémekkel és igy a legnagyobb óvatosssággal kell el­járnunk, hogy taktikai titkaink, meglepő hadicseleink és váratlanul harcbavetendő hadicseleink idő előtt nyilvánosságra ne kerüljenek. Aki kíváncsi ezekre a dolgokra, az nézze meg a Fruskát é3 táncolja végig az öregcserkészbált és meg­láthatja, hogy miképen lehet le­győzni a rosszkedvet, bút, szomorú­ságot és a többi életkeserítő Chimé­rát. Annyit azonban máris elárul­hatunk, hogy a hadszinteret lénye­gesen átalakítottuk, hogy Igy lehe tétlenné tegyük az ellenség tájéko­zódását." A városban pedig mindenki a legnagyobb izgalommal várja a Fruska előadását és az öregcser­készbált, ami nem is csoda, hiszen a darabot hirből rengetegen isme­rik, sőt sokan látták is már Buda­pesten, de természetesen ezen utób­biak is meg akarják nézni, hogy lássák, mennyire tudják megköze­líteni a kitűnő műkedvelők a Bel­városi Színház együttesét — s az Öregcserkészbál pedig már olyan hitűnő hirnek örvend a multbani tapasztalatok alapján, hogy a leány­álmok legrózsásabbja azon részt­vehetni. ; A mi részünkről reméljük, hogy mind az Öreg Hollók kitesznek magukért, mind pedig a város kö zönsége megértéssel támogatja a mmmwm wmmmw mmmmwmmmw mm mwmmwmmm lalkozott: az ilyennek nem szántot­tak mélyen. Ha vannak csapatok, amelyeknél a cserkészmunka na­gyobb fele és fontosabb fele ünne­pélyek rendezésében, felvonulások­ban, parádékban, egyáltalán „ren­dezésekben" merül ki: tudnod kell, hogy az ilyen csapat csak átvitt ér­telemben viseli a cserkész nevet, a a mély-szántásig még nem jutott el. Ahol a hazafias érzés mindnyájunk szivének drága kincse, nem íud megnyilatkozni másban, mint a ha­záról szóló frázisok hangoztatásá­ban, irredenta versek szavalásában és a Magyar Hiszekegynek gépies, lélekben oda nem gondoló recitá­lásában, ahol a vallásosság a cser­kész legszentebb és legbensőbb kö­telessége, nem képes többet produ kálni, mint itt-ott egy-egy elhadart imádságot és az istentiszteleteken való külsőséges úgynevezett hivata­los megjelenést: ott minden cser­k^szjelvény és cserkészruha és cserkész-jelszavak mellett is : cser­készek még nincsenek, a mély-szán­tás még nem történt meg. Ahol cserkészekkel találkozol, akiknek legfőbb törekvésük a minél nagyobb teljesítmény: minél több megtett kilométer, minél több elvitt verseny­díj vagy felállított rekord, minél nagyobb száma a táborozási napok­nak, vagy akár a csapat létszámá­nak kimutatásában, egyáltalán ahol koraolyan hiszik, hogy ilyen külső­séggel mérhető eredmények igazán vidám hadjáratot és megtölti mind­két napon a Fürdő szálló színház­termét. Ne felejtse el tehát senki a két fontos dátomot. Február 1.: Fruska a Öregcser­készbálon, fél 8 órakor. Február 2.: Fruska délután 5 órakor a szinielőadáson. Kereskedőifjak táneestélye. Az Esztergomi Kereskedő Ifjak önkép­ző Egyesülete könyvtáralapja javára február 6-án (szombat) este fél 9 órakor a Fürdő. Szálló színházter­mében zártkörű műsoros táncestélyt rendez. A vigalmi bizottság nagy szorgalommal és kitartással készíti elő az estély sikerét. A fényesnek és kedélyesnek ígérkező báli éjsza­kára szóló meghívók kedden mennek szét. A közönség mindjobban meg­nyilvánuló érdeklődése arra enged következtetni, hogy a kereskedő ifjak bálja úgy látogatottságban, miet hangulatban felül fogja múlni az eddigieket. Tánchoz a zenét a ^ „Budapesti úrilányok jazz-zenekara" szolgáltatja, mig szupé alatt cigány­zene fogja szórakoztatni a közönsé­get. Az estély tiszta bevételének 25%-a az ínségakció javára fordít­tatik. Az általános távbeszélőforga­lom megindult Olaszországgal. A beszélgetési dijak a legtöbb vi­szonylatban az eddiginél jóval mér­sékeltebbek. Igy egy telefonálás Fiú­méba, vagy Abbáziába, Triesztbe, vagy Velencébe 6*40 P-be kerül, Ná- . polyba, Rómába 11*45 P-be, Firen­zébe, Bolognába, Genovába, Tori­noba 9.74 P-be, a Vatikánváros Ál­lam területébe 12'50 P a beszélge­tés dija. M. H. mutatják a cserkészmivolt fokát, ott voltaképen nem is cserkészeket, ha- * nem sportembereket, hivatalnoko­kat, statisztikusokat vagy akármit láthatsz magad előtt, csak cserké­szeket nem. A cserkészet ott kez­dődik, ahol a mélyszántás. Aki cserkész akar lenni, az min­denekelőtt mélyen merül alá saját lelkében, az önismeret mélységeibe. Összehasonlítja önmagát azzal, amit cserkészideálkép ismert, azzal, ami szeretne lenni, és ami tudja, hogy kellene lenni és könyörtelen őszin­teséggel megállapítja, hogy nagyon messze áll ettől az ideáltól. Meg­állapítja, de nem szomorúan, hanem friss lendülettel, vidám munkakedv­vel, mert ez a mély pillantás az ő számára ösztönzés, hogy megvál­tozzék, hogy kezdjen olyanná válni, amilyen lenni akar, hogy elkezdje dolgozni önmagát, elkezdje magá­ban kifaragni a különb embert és különb magyart. Megváltozni, különb emberré lenni, magunkon dolgozni frissen, gyakorlati módon, minden­nap : ez a cserkészet ábc-jében az | • a. Itt kezdődik a mély-szántás, itt kezdődik a cserkészet. (Folyt, köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents