ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-10 / 87. szám

sújtva, le és agyonszanáltan már csak költői fantáziával birunk el­képzelni oly helyzetet, amilyent Széchenyi István már 100 év előtt is elképzelt. — i—n. Me pocsékolják el búzájukat a gazdák! A földművelésügyi miniszter le­iratot intézett az ország törvény­hatóságaihoz, amelyben többek kö­zött a következőket mondja: — Az elemi csapások elbősorban a rozsda által az ország búzatermé­sében okozott nagymértékű káro­sodások — amint arról már több oldalról értesültem — sok helyen arra indították a közönséget, hogy az úgy mennyiségileg, mint főképen minőségileg gyenge búzatermést ta­karmányozási célokra használja föl. A búzatermés nemcsak nálunk, ha­nem az összes környező államok­ban is erősen alatta maradt a vá­rakozásnak és az utóbbi évek átla­gának. Ez a körülmény a magyar buza iránt való keresletet az európai piacokon jelentékenyen fokozni fogja, amint azt a külföldről most már jelentkező érdeklődések iga­zolják. Kétségtelen tehát, hogy a búzaexport kilátásai erősen megja­vulnak, miért is rendkívül fontos­sággal bir az, hogy a gazdaközön­ség a búzát el ne pocsékolja s ne használja fel nem helytálló cé­lokra. Különösen nyomatékkal fel­kérem, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel és alkalommal a fen­tiekről a gazdatársadalmat megfele­lően és késedelem nélkül oktassa ki és figyelmeztesse arra, hogy a gazda mind az ország, mind a saját érdekei ellen is vét, ha búzatermé­sének fölhasználása körül nem jár el a legnagyobb körültekintéssel, takarékossággal és a búzát, amely esetleg minőségileg nem gészen megfelelő, takarmányozás céljára fölhasználja. R 0 YÁS. Zöld sportújságot falnak fiaink kimeredt szemekkel és a lecketanulásnál soha nem látott szorgalommal bötűzik a világhíres­ségre vergődő négerek és egyebek neveit, melyeknek kimondása szinte rossz ízi hagy a szájban, annyira idegenek és különlegesek. Tessék egynéhány: Metcalfe, Depuchaffvay, Pihlajamecki, Sjödsted, Kusocinis­kin, Ladoumegue, Nishida, Mohizki, Cunningham, Loumanen, Beccsali stb. És egyre rosszabb hírek jönnek az éther hullámain. Ugyan az újabb sikerek még tán rácáfolnak arra, mintha bizony nem sok értelme-lett volna a rengeteg fáradságnak és a nyomorúságunkban erőnkön felül ho­zott nagy pénzáldozatnak. Erre azt mondják, hogy nagy nemzeti és nem­zetközi jelentősége van a birkózó és egyéb versenyeken való előtörésnek. Megvallom, hogy én nem látom ezt a nagy jelentőséget. Csak azt látom, hogy most ez a divat a világban. Valósággal új vallás lett a sport. És ez elég sajnos, mert az ember nem lesz tőle jobb, nemesebb, em­J berszeretőbb s örök célja felé be­igazítottabb. Amikor készséggel el­ismerjük és méltányoljuk az észszerű sport jellemnevelő és a testi erőket fejlesztő hatását, az emberiség tu­laj donképeni és igazi értékeinek szempontjából mélyen sajnáljuk a mai sportőrületet. Nemzetközi vo­natkozásban sem valósulnak meg a sporthoz fűzött remények. Akár­hányszor repüljenek is árbocra nemzeti színeink, a kelebiai és szobi szégyenhatárok egy méterrel sem tolódnak odébb. Ne azt mondjuk, hogy ne tegyünk meg mindent a sport terén is, hogy becsületet szerezzünk s életrevaló­ságunkat bizonyítsuk, csak nem sza­bad teljesen beleszédülnünk a sport bálványimádásába s azt gondolnunk, hogy — az újságok szerint örökké vigyorgó — néger Gordon, trikóján a csillagos amerikai címerrel, em­beri nemünk legnagyobb értéke, mert olyan hosszút tud ugrani, mint egy megriasztott — macska. * Egyébként a várt győzelmi hírek elmaradásánál is inkább gondolko­dóba esünk amiatt a tudósítás miatt, hogy „egyik-másik úszónk kiszökött az olympiai faluból és éjjeli tanul­mányútra indult Los-Angesbe, vagy Hollywoodba. Az egyiket be kel­lett zárni szobájába, hogy ki ne szökjék. Meg kell állapítani, hogy a németek közt nagyobb a fegyelem". Ez is azt bizonyítja, hogy min­denek előtt és fölött lelki tréningre kell törekednünk — önmegtagadás­nak is mondják — mert ereikül a más'k sem sikerül. Sz. N. Magyar lisztből sütik a pápa kenyerét. Néhány hónap előtt a vatikáni gazdasági hivatal elhatá­rozta, hogy sütődét épített. Éppen a nemzetközi sütőkongresszus alkal­mára készült el ez a sütöde, amely­nek büszkesége a villannyal fűtött kemence és érdekessége az, hogy a pápa részére sütött kenyér magyar lisztből készül. Örömmel vesszük tudomásul, hogy | vármegyénk területén dolgozó pisz­kei fedőpalagyár a Nagybátony— Újlaki palagyárral történt meg­egyezés következtében ezentúl fo­kozottabb munkaerővel fog dol dozni. Köztudomású dolog, hogy várme­gyénkben erősen terjed a munka­nélküliség, melynek leküzdése szinte lehetetlen. Panaszt panasz ér és a közigazgatási hatóság csaknem te­hetetlenül áll a panaszokkal szem­ben. Legutóbb is 1200 emberen kel­lett nagy hirtelenséggel segiteni. Ámbár még nincs módunkban meg­állapítani a piszkei fedőpalagyár újabb munkaerő felvevő képességét, mégis örömmel adunk hirt róla, mert ha csak néhány családdal is, de mindenesetre apasztani fogja a munkanélküliek számát. A piszkei fedőpalagyár fokozot­tabb termeléséről a Magyar Köz gazdaság ezt irja: Magyarország palaszükségletének igen tekintélyes részét az osztrák Hatschek-család nyergesújfalusi vállalata látja el, amely igen nagy haszonnal dolgozik és éles versenyt folytat konkurrenseivel. Az Eternit­éi eddig a legnagyobb sikerrel a Miskolczi és Társa cég piszkei gyára' Éjjeli szolgálatot augusztus 6—12-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz cím­zett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. József kir. herceget üdvözli a vármegye. Komárom—Esztergom vármegye f. hó 9-én, kedden dél­előtt 9 órai kezdettel dr. Lingauer Sándor főispán elnöklete mellett kisgyűlést tartott. Elnöklő főispán javaslatára nagy lelkesedéssel ha­tározta el a kisgyűlés, hogy József főherceget 60. születési napja alkal­mából a vármegye táviratilag üd­vözli. Kitüntetés. A kormányzó a mi­niszterelnök előterjesztésére a szé­kesfőváros inségenyhitő munkájá­ban, a társadalmi, illetőleg feleke­zeti jótékonyság megszervezésében kifejtett eredményes és értékes te­vékenységért Fekete Jenő fővárosi elemi iskoi f i igazgatónak, városunk fiának, a Magyar Vörös Kereszt ér­demérmét adományozta. Halálozás. Zolaf Aladár Eszter­gom főegyházmegyei áldozópap, bu­dapest-külsőlágymányosi Szent Adal­bert-egyházközség lelkésze, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 2-án, kedden délután volt a farkasréti temető hal ^ttasházából. — Moyzsik Pá'né, dági tanítónő f. hó 3-án, 45 éves korában, házasságá­nak 29-ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 5-én volt Budapes f en, a X. ker. új köz­temetőben. A Szent István-Hét programmja Budapesten. A Szent István-Hét ünneprendező bizottsága dr. Ripka Ferenc főpolgármesterrel élén az idén is változatos programmot állí­tott össze a Szent István-Hét ünnep­ségeiből. Az idén is biztosította a szokásos félárú utazási kedvezést, továbbá az olcsó vízumot, amely a teljes árnak csak harmadrésze. Az események központjában az idén is az augusztus 20-i körmenet áll. Az­nap este nagyarányú tűzijáték lesz I vette fel a versenyt, amely alig há­'rom kilométernyire van Nyerges­! újfalutól, tehát nyilván ugyanazt az anyagot dolgozza fel, mint a Hatschek cég. A harmadik asztbeszpalát elő­állító vállalat a Nagybátony— Újlaki konszern most megálla­podást kötött a Miskolczi és Társa céggel. Elhatározták, hogy korlátolt felelős­ségű társaság formájában közös aszbesztpala eladási iro­dát nyitnak, amely egyformán adja el a Nagybátonyi- és a Miskolczi-féle palát. Racionizálási szempontból elhatá­rozták azt is, hogy a Nagybátonyi saját gyártelepén beszünteti az aszbesztpala előállítását és a jövő­ben Piszkén fogják gyártani ezt a tetőfedő anyagot is. A megállapodás folytán a piszkei gyár kapacitása jóformán teljes egé­szében ki lesz használva, ami lehe­tővé teszi, hogy a vásárlóknak kü­lönböző előnyöket nyújtson. Itt emiitjük meg, hogy a közös eladási iroda vezetője Schönstein Sándor igazga'ó lesz. a Gellérthegyen, amely szemkápráz­tató látványosságot igér. A Szent István-ünnepségek szórakoztató lát­ványosságai sorában újból felvonul Budapestre a népies zene- és tánc­művészet. Paulini Béla „Gyöngyös Bokrétájáénak uj változatát fogjuk viszontlátni még szebb, még bajo­sabb, még gazdagabb formában. Változatos tömegmozgással és hatás­sal fog lefolyni az augusztus 20.-Í evezősverseny a Dunán, a Római Fürdőtől Budafokig terjedő Duna­szakaszon. Ebben több ezer csónak vesz részt. Augusztus 19-én nemzet­közi motorkerékpár-verseny fog le­folyni. A kiállítások sorában az idén is a Mezőgazdasági Múzeum áll elő­térben, amelynek egyes oktató cso­portjai új elrendezéssel kerülnek a közönség elé. Augusztus 19-én nyí­lik meg az Országos Gyümölcskiál­litás a pomologiai bizottság rende­zésében. A Vigadóban pedig a Ke­reskedő Ifjak Társulata rendez pro­paganda árbe mutatót a magyar ipar népszerűsítésére. Négy iparművé­szeti kiállítás, továbbá egy egészség­ügyi propaganda-kiállítás is új anyag­gal várja a látogatókat. Vác beszünteti a házi gazdál­kodást. Mint a Váci Hírlap irja, Vác városa ősztől kezdve nem fog gaz­dálkodni és valószínűleg 1—2 hol­das bérleteket alakít eddig házi­lag kezelt földjeiből. A város sok­féle kötelezettségeinek teljesítésére alakult gazdálkodás felosztása nem oly egyszerű, mint azt sokan gon­dolják — irja az újság — azonban a likvidálás a közóhajnak megfele­lően meg fog történni. Az OSzTGE nagyboldogasszony­előesti Szt. István kultuszdélu­tánja. Augusztus 14-én d. u. 5 óra­kor tartja az Orsz. Szt. Gellért Egye­sület az itteni Szt. Gellért kápolnája előtt (Esztergom, Jókai-u. 1.) Szt. István kultuszdélutánját közéleti, irói és művészi kiválóságai közre­működésével, a székesfővárosi Szt. István kultuszórájával kapcsolatban (aug. 20. este 7. Szt. Gellért kegy­hely a Sziklatemplom mellett). Ez alkalommal mutatnak be részlete­ket Walter Béláné „Isten utján" c. színművéből. Jelentőségét emeli az irodalmi alkotásnak, hogy tárgyát Szt. István korából, — a pogányság és a „kereszténység csemetéi" küz­delme köréből meríti — és hogy ebből városunk szervező kiválóságai veszik ki részüket. Erős a remé­nyünk, hogy az Osztge Szt. István­heti munkája az országos ünnepsé­gekkel együttességében erősenhozzá­járul városunk társadalmi egységé­nek s a székesfővárossal kapcsola­tainak kiépítéséhez. Részletes ismer­tetést, műsort legközelebbi számunk­ban közlünk. A kereskedelmi testületek deb­receni országos értekezlete. Az OMKE felhívására a vidék keres­kedelmi testületei országos értekez­letre gyűlnek egybe Debrecenbe augusztus 14-én és 15-én. Az esztergomi leányokhoz! Nagy boldogasszony kor a díszfelvo­nulás legfestőibb csoportját mindig a magyar díszruhába öltözött asz­szonyok és nemzeti ruhás leányok képezték. Az idegenek sokasága gyönyörködik a látásukon. Az ő részvételüket az idén is kérjük, de már a saját ruhájukban. A csinál­tatáshoz elég idő van és az sokba sem kerül. Héregről harmadéve száz leány jött el a saját ruhájában. Ezt az esztergomiak is megtehetik. Elmaradásuk kínos feltűnést keltene. Helyük a Szent Korona szép cso­portjában lesz. Gyülekezés augusz­Fokozottabb munkaerővel fog ezentúl dolgozni a piszkei fedőpalagyár.

Next

/
Thumbnails
Contents