ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-07-31 / 83. szám

földdel megfelelő gazdasági szerződéseket kötni, hogy a felesleget el tudjuk adni. Ez a kiinduló pont. Amíg el nem tudjuk adni azt az 5 millió q búzafelesleget, azt a 3— 400.000 hízott marhát, 7—800.000 sertést, zöldséget és más efélét, — akárki akármit mond, addig ebben az országban nem lesz élet. — Ebben a tekintetben a Ker. Gazd. és Szoc. Párt — azzal a csekély hatalommal, amellyel a múltban rendelkezett és amellyel most, mint a kormányon kívül álló párt rendelkezik, megtesz mindent, hogy sikert tudjon elérni. Most voltunk kinn Ernszt Sándrral Ausztriában tárgyalni. — Mi azon az állásponton voltunk, hogy necsak 1—2 hónapra, de legalább 15 évre állapítsuk meg a két ország összműködésének feltételeit. Ők iparos ország. Lehetetlen, hogy amikor ők 40 pengőért vesztegetik a szakekét, nekünk 150 pengőt kell érte adnunk. De épp oly leheteilen, hogy amikor nálunk 12—15 pengő egy mázsa búza, ők azt 40 P-ért vásárolják. — Én a belső piac megszervezésének a szükségét is hirdetem — folytatta beszédét élénk helyeslés mellett dr. Czettler. — Ha nekem valaki ide adná Bécs kétmilliós lakosságát mint vevőt és fogyasztót, garantálom, hogy ebben az országban minden gazda megtalálná a boldogulását boletta, moratórium és minden más erőszakos intézkedés nélkül. — Hogy hiányzik most az öreg Ferenc Jóska, aki leültette a civakodó minisztereket az asztalhoz és kijelentette: addig innen ki nem mentek, amíg meg nem egyeztek! Most kellene valaki, aki megmondja az utódállamoknak : a saját népeteket ölitek meg, ha nem tudtok megállapodásra jutni. — De a hatalmunk megszűnik az ország határánál és nekünk addig kell dolgoznunk, ameddig a hatalmunk ér. És amikor a külföldi szerződéseket minden erővel sürgetjük, hog> piacot tudjunk találni a magyar búzának, a magyar sertésnek, bornak, gyümölcsnek és zöldségnek, ugyanakkor igyekeznünk keil idebent is megszervezni a piacot, mert lehetetlen állapot az, hogy amikor Budapesten 50 fillért fizetnek a barackért, itt Budapesttől 52 kin.-re, 20 fillér az ára. ft A közvetítés ma úgy van, hogy sem a gazda nem kap semmit, sem a fogyasztó, illetve ez nagyon is bőségesen kap — árat és a munka eredménye itt is, ott is elcsurrancseppen. Ennek kell véget vetni. ; — Sürgős kérdése a mai helyzetnek a gazdasági adósságok kérdése is. A moratórium csak ideiglenes megoldás. — Tessék a túlfizetett kamatokat is beszámítani a tőketörlesztésbe! — Főleg ott keresem és keresi a párt a megoldást: az eladósodott birtoknak egy részét vegyék úgy át bizonyos e célra szervezendő állami szervek, hogy a gazda adóssága ezzel az átvétellel be legyen tudva. Ez a WrtökréSZ 10 évig maradna nála. Ha ezalatt ilyen földutalványokkal ki tudja váltani magát az adósságból, a birtokrész az övé marad. — Egységes földbirtokpolitikára I s ne kelljen menekülni a földtől, van szükség. Nem az a cél, hogy I . , . , . . . egyszeribe egymillió kisgazdát te- ~ A telepítési pol tikát hirremtsünk ! aetl a part

' Egységes földbirtokpolitika az, ha folyamatossá teszem a kisgazda előbbrejutását és annak a mezőgazdasági munkásnak lehetővé teszem, hogy szorgalmával földet szerezzen magának; ha annak a gazdának, aki túrja a földet, olyanná teszem a sorsát, hogy már is kívánjon kisgazda lenni mint a munkanélküliség elleni orvosszert. Dr. Czettler Jenő ezután a felelősség hangsúlyozásával fejezte be nagyhatású beszédét. — Javaslatainkat mi lelkiismerettel tesszük meg és azok megvalósításáért felelősséget vállalunk. Ez a különbség köztünk és mások között. Felelősek vagyunk Isten és emberek előtt a mi politikánkért! Lelkes éljenzés közben emelkedett szólásra dr. Ernszt Sándor ny. miniszter. — Mindenekelőtt azért akarok felszólalni, hogy hálámat fejezzem ki Esztergommal szemben, amely nekünk mindig segítségünkre volt és mindent megtett mindig, hogy a mi befolyásunk az országban érvényesülni tudjon. Természetes, hogy nem mind történt meg, amit szerettünk volna, de hisz egy párt, amely nem olyan nagy, hogy sajátmaga intézhesse az ország sorsát, nem is lehet felelős mindenért, ami az országban történik. — Mi, mint párt, mindig arra törekedtünk, hogy nevünknek becsületet szerezzünk és a keresztény befolyást érvényesítsük. — Amikor olyan nehéz körülmények között élünk, mint most, természetesen nagyon nehéz a közönség előtt beszélni, mert mindenki le van hangolva és mindenki küzd a roppant súlyos körülményekkel. De nem mindenki tud tájékozódni és nem mindenki tudja, hogyan függnek össze az események. — Nagyon helytelenül cselekszik, aki ennek a szegény országnak és népének sorsát egymagában itéli meg, függetlenül a világ sorsától. Azelőtt sem volt lehetséges, hogy egy nemzet egymagában boldoguljon, ma meg pláne lehetetlen. És különösen lehetetlen nekünk ma, amikor az ország háromnegyedrészét ellenség veszi körül és csak egy egészen kis kapunk van amelyen át a külvilággal érintkezhetünk. És ezért a kis kapauért is mekkora áldozatokat kellett hoznunk ! Hogy mi lesz a jövőben és miképp fogunk megélni, ez elsősorban a magyar államférfiak és a magyar politikusok gondja. És akik a magyar politikát másképp Ítélik meg és azt nem kötik össze aszom szédos és az európai állapotokkal, azok hamis uton járnak. — A magyar sors ma sem idebent dől el, a krízis sem idebent van, hanem abban rejlik, hogy az ország nem tud kifelé gravitálni és nem tudja azokat az összeköttetéseket megteremteni, amelyek részint készülőbe voltak, de elromlottak. Ebből a helyzetből kiemelni Magyarországot nem lehet civakodással és nem lehet azzal, hogy egymásra tolunk dolgokat. — A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt kimondotta, hogy nem akar résztvenni a kormányban. Tette pedig ezt azért, hogy bebizonyítsa: önző érdekei nincsenek, egyedül a nemzet érdekeit kivánja szolgálni és ha így jobban tudja szolgálni, azt vállalja. Tudatában vagyunk a magunk Felelősségének és hivatá ának. Felelősek] vagyunk Isten és emberek előtt a\ mi politikánkért. Hiszem, hogy ez i a párt, amelyhez tartozom, sokáig! fog élni Magyarországon, a jövőben még nagy szerepet fog játszani és j bárhol is fog állni, mindig szeme előtt fogja tartani a nép sorsát és az Isten érdekeit a földön és az emberek között! —Hogyan lettek amaidolgok? Mint egy jégvihar, úgy közeledtek, lecsaptak és elhervasztottak mindent. Itt volt pl. a tavalyi május, a Bodenkreditanstalt nagy baja ... — Ami egyik legnagyobb bajunk, hogy Ausztria nem vevőképes. Mi száz és százmillióval álltunk Ausztriával szemben mint kivivők, mert ő nem tud megélni a saját terményeiből. Ott mintegy 400.000 q buza terem évente, míg Magyarországon 20 millió q az évi átlag. Ausztria nem tud megélni a saját terméséből, mert az Alpeseken búzát termelni nem lehet. Igy vagyunk Németországgal is. — Azt látjuk, hojy Né,netország, amely az utolsó lausannei tárgyalásokon roppant sokat ért el, a tárgyalások eredményét igen fagyosan, igen hidegen fogadta. Ha az előbbi tárg/alások eredményét az utolsókkal összehasonlítjuk, miért most ez a fagyos hagulat? Azért, mert a németországi állapotokon és viszonyokon is rendkívül nyomasztó légkör vastagodik, az ország félti jövőjét és aggodalommal nézi az európai súlyos körülményeket. Németországban a hét végén döntő választás lesz. E választás meg fogja mutatni Európának és Magyarországnak is sok tekintetben az utat arra, hogy mihez tartsuk magunkat és a választás után előttünk is sokkal világosabb lesz ez az út. De szidalmakkal és ráfogásokkal ezt az utat megtalálni nem lehet. Ma is úgy van, mint a háború után, amikor — bár tudták, kik a hibásak, — nem [azok ellen fordultak, hanem a hivatalnokok és katonaság ellen. Ez most másodszor történik meg Magyarországon. Ma is mindenféle bankárérdekek vannak, különböző dolgok, amelyekről a publikum nem olvas semmit. — Az usztriai tárgyalások alkalmával azt mondták az osztrák miniszterek, hogy Magyarországon a dolgok mind bizonyos központokon mennek keresztül és mindenfelé kivetetlen pénzek terhelik az árukat. Ezekről bezzeg nem beszél a sajtő! Nem beszél, mert a sajtó meg van zervezve és bizonyos értelemben ráveti magát ártatlan emberekre. — Elég szomorú, — mondotta Ernszt Sándor — hogy a magyar intelligencia, megint nem a keresztényeké ! — A mai fiatalság azt sürgeti, hogy bármiféle kis állásban is, csak ALKATRÉSZEI Citroen és amerikai autókhoz garanciával Autófelszerelési cikkek NAGY JÓZSEF Budapest Vi, Andrássy-út 34. szám. Telefon: Aut. 221-97. helyezzék el. De éppen az a baj, hogy az ország szekerére túlsokan kapaszkodtak fel és a fentülők még többre nógatják azokat a rétegeket, akik a szekeret húzzák. A gazdasági életben óriási területek vannak, ahol egyetlen keresztény képviselői sem látunk : ezeket a területeket meg kell hódítani. Ezekről a területekről, rétegekről és közvetítésekről, azokról az összekötőkapcsolatokról, amelyek ma szükségesek a külföldhöz, a sajtó semmit sem beszél. Azokról sem, aki ezeket a dolgokat bonyolítják. De mi folyton felemeljük a szavunkat. Egyelőre tűrjük, mert nem tudjuk megváltoztatni, hiszen mindenei csak arra vállalkozhat, amire hatalma van. Ha mindenki úgy tett volna Magyarországon, mint az esztergomiak, akik évek óta ugyanazon irányban haladtak, akkor sok minden jobb lenne ma az országban. — Itt van például az adósságok kérdése. Vannak, akik azt mondják : nem fogjuk megfizetni. Pedig ez nem megoldás. Hogy minden tíz évben spongy ával letöröljük az adósságokat, legfeljebb kétszer lehet megcsinálni, mert harmadszor már nem kapunk hitelt. Hitel nélkül pedig az országok egzisztálni nem tudnak és ha Széchenyi idejében nem tudtak, ma még kevésbé. A hitelkérdést nekünk is meg kell oldanunk, de úgy, hogy bennünket, magyarokat a nemzetközi társaságból azért ki ne rekesszenek, hogy a külfölddel az összeköttetésünk továbbra is megmaradjon, hogy megtartsuk a jövőnket és megtegyük azt, amit megtenni kötelességünk. Az igazság igazság marad és amikor hallgatjuk a különböző pártok programmjait, felszólalásit, azt, ami belőlük jó és igaz, amit kérészül lehet vinni, szívesen akceptáljuk rni is. Mi mindenütt ott vagyunk, mindenkitől függetlenül. De ha rájövünk, hogy valami csak gimplifogás, semmi egyéb, mint csalás, ámítás, izgatás, azt van bátorságunk el nem fogadni. Van bátorságunk, mert meg vagyunk győződve róla, hogy az igazság több mint a taktika. Ezután a külföldhöz való viszonyunkkal foglalkozott Ernsz Sándor dr. és hangsúlyozta, hogy nekünk együttműködésre kell megnyernünk Ausztriát, hogy megteremthessük a lehetséges életfeltételeket. — Lelkiismeretesen, becsülettel, az Úristentől kapott ész felhasználásával mindent el kell követni a nép boldogítása érdekében és bízni abban, hogy az Isten nem hagy el bennünket és továbbfejleszti Magyarországot ! Beszéde befejeztek or a Közönség lelkesen ünnepelte a kereszténypárt ősz, puritán vezérét.