ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-07-27 / 81. szám

SZT RGOM Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Ára köznap 10 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 81. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Szerda, 1932. július 27 Újra zászló! bont a keresztény politika Esztergomban, ahol első zászlóbontása óta sok minden történt politikai és társadalmi téren. Noha a történtek között sok olyan is található, amely nem egyeztethető össze a keresztény elvekkel és gyakorlattal, erről a keresztény politika nem tehet, ez inkább a széthúzás és gyűlölködés, mint az összetartást sürgető kereszténypárt számlájára írandó, és ez mitsem változtathat azon a bizakodáson, jóakaraton és komoly segíteniakaráson, amellyel a Keresztény Szociális és Gazdasági Párt Esztergom közönségéhez fordul. Nem politikai kalandozásról van szó, nem jelszavakkal és csábító ígéretekkel jönnek Esztergomba a kereszténypárt régi, kipróbált vezérei. Az elvek és a programm nem változott, az idők és a körülmények azonban megváltoztak, és az élet annyira megnehezedett az utóbbi időben, hogy valóban sürgős a komoly összebeszélés, összetartás és végre a jóakaratú keresztény magyar embereknek józanul kitervezett egységes cselekvése, a keresztény politikának radikális fellépése. Esztergom szegény város. Esztergom a trianoni határszélen van. Esztergom a magyar katolicizmus központja, Magyarország bíboros-hercegprímásának székhelye. Mindezeknél fogva Esztergom nem engedheti meg magának azt a lukszust, hogy pártokra szakadozva, talán foglalkozási ágak, talán külön politikai érdekeltségek és egyesek vagy társaságok politikai érvényesülése szerint megoszolva keressen új politikai utakat. Egy táborban van Esztergom népének a helye, közönsége csakis egységes célkitűzéseket követhet, és ha segítséget kér és tetteket követel, ezt csakis olyan formában és helyen teheti, ahol soha komolytalanná nem válik. A környék bekapcsolódása az esztergomi Nagyboldogasszonyünnepbe. ITa megfelelő külső fényt és pompát, nagy látványosságokat mai szegénységünk miatt nem isj tudunk adni az esztergomi Nagyboldogasszonynapnak, annál inkább rajta kell lennünk, hogy az ünnep minél bensőségesebb legyen és minél gazdagabb lelkiekben. Arra gondolunk, hogy mindent kövessünk el abban a tekintetben, hogy a nagyboldogasszonynapi zarándoklás Esztergomba a tavalyinál nagyobb méretű legyen. A zarándoklás kellő előkészítéséről még nem késtünk el. A Katolikus Népszövetség által Esztergomba vezetendő zarándokseregen kívül szükség vati arra. is, hogy a vidék, a vármegye községei is vezessenek zarándokcsapatot. [Községeink katolikus életének vezetői, a plébánosok még megszervezhetik az esztergomi utat. A jövőre nézve természetesen nagyon helyes a legutóbbi idegenforgalmi gyűlésen felszólalóknak azon véleménye, hogy már hónapokkal előtte komolyan foglalkoznunk kell a nagyboldogasszonynapi esztergomi ünnepségek kifejlesztésével és megrendezésének előkészítésével. Arról a nagyboldogasszonynapi ünnepségről, illetve esztergomi Szt. István hétről, amelyről mi álmodo• zunk és amely Esztergomhoz valóiban illene, még csak egy szépen [kidolgozott tervet sem láttunk. I Talán jövőre ?! A bankráta leszállítása a vidék szempontjaiból. A bankráta 5%-ra való leszállítása mindenesetre örvendetes esemény, a vidéken azonban csak úgy fogja teljes egészében éreztetni hatásait, ha gondoskodás történik a visszleszámítolási keretek fenntartásáról is. Azzal még nincs segítve a vidéki intézeteken, ha papíroson egy százalékkal leszállítják a visszleszámítolási kamatot, de a visszleszámítolási hitelkereteket korlátozzák. Szükséges tehát mindenekelőtt a jelenlegi visszleszámítolási keret fenntartása, szükséges azonban az is, hogy a Nemzeti Bank és a PK fokozottabban álljanak a független vidéki intézetek rendelkezésére. A legideálisabb állapot mindenesetre az volna, ha a vidéki intézetek betéteikből elégíthetnék ki ügyfeleik hiteligényeit, sajnos, egyenlőre azonban a betétvagyon számottevő gyarapodására nincs kilátás, ezért igen fontos a visszleszámítolás problémájának kielégítő rendezése. A Nemzeti Bank hir szerint augusztusban újból leszállítja a kamatlábat, ebben az esetben természe1US tesen a visszleszámítolási kamatokat is újból le kell szállítani. A vidéki intézetek körében különben nagy érdeklődéssel várják, hogy mikor fog megtörténni a már régóta kilátásba helyezett szavatossági bank megalakulása, ha ez meg lesz, úgy a betétképződés lehet hogy megjavul, mert egyetemes szavatosság mellett a félénk kistőke is szivesebben hajlandó betétei elhelyezésére, mint anélkül. A Szavatossági Bank megalakítása tehát sürgősen szükséges. Itt említjük meg, hogy a PK igazgatóságában röviddel a közgyűlés után két hely megürült Bleszl Ferenc és Meskó Elek elhalálozása folytán. Ezen helyeket természetesen csak a legközelebbi rendes évi közgyűlésen fogják betölteni. Bleszl Ferenc helyére a legkomolyabb jelölt Bleszl utóda Etter Ödön, aki eddigi működése terén is kiváló szervező erőről tett tanúságot. (Országos Kereskedelmi Közlöny.) A hitlerizmus törekvései. A hitlezmozgalom is telítve van világnézettel, mint minden mozgalom. Hitler ellene van a szociáldemokráciának, mert az nemzetközi, ő meg erősen, fanatikusan nemzeti. Hitler ellene van a katolikus centrumnak is, mert az katolikus világnézet alapján áll, Hitler pedig vallásos világnézeti alapot nem ismer. Ő e téren nem is liberális, talán nem is atheista, hanem egyszerűen a nemzeti élet számára nem tartja lényegesnek a vallásos világnézetet. Hitler maga ugyan katolikus, pártjának vezérkarában azonban feltűnően nagy számmal vannak képviselve a katolikusellenes protestáns elemek, így a hatalom szempontjából maga is katolikusellenes. No meg azért is katolikusellenes, mert a német püspöki kar erőteljesen fellépett Hitler katolikusellenes agitációjával és pogány felfogásával szemben. Hitler a régi császárságot szeretné feltámasztani. A katolikus bajorok és a centrum azonban nem szívesen látnák hatalmon ismét a Hochenzollernokat, kik évtizedek alatt számtalan jelét adták katolikusellenes felfogásuknak. A bajorok nem akarnak elszakadni ugyan Németországtól, de féltékenyen őrzik autonómiájukat a központosító, terrorisztikus császári hatalommal szemben. Ha Hitlerek uralomra jutnak, az a körülmény Németországban a katolikusok számára előrelátható jelek szerint kultúrharcot fog eredményezni. A német katolikusok megbirkóztak már egyszer a protestantizáló és katolikusüldöző Bismarkkal. Számukra a Hitlergyőzelem küzdelmet jelent. A hitlermozgalom jellemzésére az is érdekes, hogy Hitlert a latifundiumos földbirtokosok és a nagygazdák támogatják. Brüningnek a párthívei pedig a kesztény szocialista munkásokból és a földműves napszámosokból, szóval a kisemberekből tevődnek össze. Brüninget a földreform buktatta meg. ő ugyanis az eladósodott földbirtokot szét akarta parcelláztatni a földnélküliek számára. Ezért a földbirtok rendezési törekvéseiért meg kellett buknia. í-án d. UL fél 5 órakor Nagy gyermekelőadás a Korzó Színpadon ! Szinre kerül: „CSALAVÁRI-CSALAVÉR CSALAFINTASÁGAI". Mesejáték 4 képben.