ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-07-13 / 75. szám

/. oszt. szkiff: 1. Hungária EE (Kauser dr.) Vidéki nyolcas bajnokság: 1. Győri TE, 2. Szegedi CsE, 3. Esz­tergomi HE. Jó start után megle­pően zárt a mezőny. 500-nál Esz­tergom lemarad, de Szeged remek szívóssággal ragad. Györ csak a második 1000-ben tud az élre áJlni s a célig a szerzett fél hosszabb előnyét biztosan tartja. * Este fél nyolc után ért véget a verseny, majd a versenydíjak szét­osztása következett. Értekezlet a gyümölcstermelés fellendítése érdekében. Gyömörey György Zala vm. fő­ispánjának kezdeményezésére a belügyminiszter.\ és földmivelésügyi miniszter előzetes tudtával és hozzá­járulásával budapesten a m. kir. belügyminisztérium tanácstermében a magyar gyümölcstermelés fellen­dítése érdekében országos értekez­let tartatott, melyen dr. Lingauer Sándor vármegyénk főispánja is résztvett. Az értekezleten az az egybehangzó kívánság hangzott el, hogy a kor­mány kertészeti és gyümölcsterme­lési programmjának gyakorlati kivi­tele érdekében egy olyan szervnek — legyen az országos egyesület, vagy szövetség — életrehivása szük­séges, amely hivatva volna közigaz­gatási támogatással a kertészetben, de főleg a gyümölcstermelésben rejlő gazdasági erőt a termelők és az ál­lam javára kifejleszteni és kiaknázni. Az értekezleten kialakult véle­mény szerint a magyarországi gyü­mölcskérdés három irányú beavat­kozást és szabályozást igényelne, még pedig maguknak a gyümölcs­termelőknek közbejöttével éspedig: 1. a termelés fejlesztése és raci­onalizálása, 2. a növényvédelem biztosabbá és olcsóbbátétele, 3. az értékesítés megszervezése, Eme hármas kitűzött cél elérésé­hez szükséges lenne a kormány gyümölcsfaültető akciója, amely a gyümölcskataszter megállapításai alapján az egész országban folyta­tandó és kiterjesztendő, főleg azo­kon a vidékeken, amelyeken olyan gyümölcs termelhető, amit — a kül­földi piacokat is figyelembe véve, — termelni célszerű. A termelésnek arra kellene törekedni, hogy egy­minőségű árú waggontételben le­gyen előállítható. A termelés elő­mozdítására államsegélyt kellene rendszeresíteni, a mult század nyolc­vanas éveinek szőlőfelújítási köl­csöne mintájára oly módon, hogy akinek gyümölcstermelésre alkalmas telke van, az öt éves hitelre kapja meg a hivatalos kataszter által.elő­írandó gyümölcsfákat és kapjon hozzájárulást a talaj első ala­pos megmunkálásához. Arra kel­lene törekedni, hogy ezen az ala­pon összefüggő gyümölcserdők léte­süljenek, ugyanannak a jól kivá­lasztott anyafának a leszármazottai­ból, amely anyafa gyümölcse az ér­tékesítési feltételeknek a legjobban megfelel. A növényvédelem biztonsága és olcsóbbátétele érdekében radikáli­san rendet kellene teremteni a nö­vényvédő szerek ügyében is. Eleve biztosítani kellene, hogy a gyümölcstermelők létesítendő szer­vei, gyártási és eladási jogot nyer­hessenek olcsó és megbízható nö­vényvédelmi szerek forgalomba­hozatalára. Az értékesítés megszervezése cél­jából állami támogatással a bor­közraktárak mintájára gyümölcs­közraktárak lennének létesitendök. Ennek ez volna a célja, hogy a pia­con való torlódást el lehessen ke­rülni és e fölösleg értékesítését ké­sőbbi időkre elosztani. Akciót kellene indítani azért, hogy a háztartások, de maguk a konzervgyárak is olcsóbb befőzési cukorhoz jussanak. Figyelem lenne fordítandó a gyümölcsszállitás lebonyolítására. A gyümölcstermelő városokban vá­sárcsarnok és feldolgozó telepek lennének létesítendők a vasúti állo­mások közelében, ahol osztályozni és csomagolni lehet az árút, hűvös­ben és pormentesen. Gondoskodni kellene, megfelelő hűtőwaggonokról is, hogy a gyümölcs eljuthasson pl. a magyar termés iránt érdeklődő távolabbi (párisi, stb.) piacokra. Végül gondoskodni kellene a zöld­hitel mintájára gyümölcstermelési előlegekről is, amelyeket altruista alapon, illetve a gyümölcstermelők szervezeteinek felügyeletével kel­'ene szétosztani. Az értekezlet egy szűkebbkörű bizottságot küldött ki Kállay M'klós volt főispán, ny. áilamtitkár elnök­lete alatt, mely hivatva lesz az or­szágos egyesület alakuló közgyűlé­lését előkészíteni és a további sür­gős tennivalókat megállapítani. A „fizető vendég" ak­ció és a nyaralás elő­mozdítása. Nemrégiben országos mozgalom indult abból a célból, hogy minden­kivel megértesse, hogy Magyar­országon is igen kellemesen el le­het tölteni a nyarat és nem okvet­lenül szükséges a magyar pénzt külföldre vinni. Ennek a mozgalom­nak előmozdítása érdekében az or­szág idegenforgalmi vállalatai és a sajtó fogtak össze. Ez az elgondo­lás hozta létre a „fizető vendég"­akciót. A „fizető vendég" fogalma csak Magyarországon új. Külföldön már régóta ismerik. A lényege az, hogy az egész éven át lázas mun­kában kimerü t ember elszakíthassa magát munkahelyétől és megszo kott környezetétől és a szabad leve gőn tölthesse el nyári szabadság­idejét és ez minél kevesebbe kerül­jön. Szállodai lakást és vendéglői ellátást a mai viszonyok között a legtöbb ember nem bir el. Lehetővé kell tehát tenni, hogy ki-ki társa­dalmi állásának és viszonyainak megfelelő környezetben olcsó pénzért nyaralhasson. Ez pedig csak úgy j lehetséges, ha a háztulajdonos, vagy i bérlői, kik egyébként nem foglal­ikoznak rendszeresen szobák bérbe­adásával, vendégeket fogadnak tel­•jes ellátásra fizetés ellenében. Egy­szóval a vendég fizet az ellátásért, de csak annyit, amennyi nem ter­heli meg túlságosan a költségelő­irányzatát, a vendéglátó pedig nem keres ugyan túlsókat, de megtalálja számítását. A fő az, hogy nem üzlet­szerű, hanem szívélyes viszony ala­kuljon ki, mely meghitté, sőt csalá­diassá teszi a vendég és a vendég­látó közötti viszonyt. Országszerte összeírták most azokat a háztulaj­donosokat, akik hajlandók fizető vendégeket a nyár folyamán ven­dégül látni és a címjegyzéket meg­küldik az összes idegenforgalmi szervezeteknek, hogy bocsássák azt a közönség rendelkezésére. A Máv. menet jegyirodákban tekinthető meg a címjegyzék, amely a legkülönfé­lébb igényeket is kielégiti. Földbir­tokosok, kereskedők, hivatalnokok, iparosok stb. adják ki házaikat az ország minden részében, különböző árak és feltételek mellett. Tizenöt évre emelték fel a tisztviselői házépítési kölcsön törlesztési idejét. A pénzügymi­niszter június 18-án kelt intézkedé­sével felhatalmazta a Pénzintézeti Központot, hogy az általa folyósított 10 éves tisztviselői családiház építési kölcsön időtartamát 15 évre fel­emelje és így az annuitások ennek megfelelőleg csökkeni fognak. Dugulás és aranyeres bántal­mak, gyomor- és bélzavarok, ináj­és lépduzzadás, hát- és derékfájás ellen a természetadta „Ferenc József" keserűvíz naponként több­ször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Az „Esztergom" tárcája. Látogatás a 14-es cserkészfiúknái. ii. A tisztikar tagjai szives vezetők még a Nagygerecse 633 m magas tetejére is. Öt óra tájban a látoga­tók fűre telepedett nagy csoport­ját gyönyörködtetik a labdarúgó cserkészek ügyes játékukkal a tá­bortól északkeleti irányban lépcső­zetesen lejtő gyepes térségen, ahon­nan pompás kilátás tárul a termé­szetbarát szeme elé a Csonkáshegy lába és oldala irányában, amely ré­gesrégen avar sáncgyűrű egyik ré­sze volt. A fürge cserkészfiúk még mindig edződnek a versengő játékűzésben, a tűző napkorong nehézkesen búj el a komor és haragoszöld erdő sű­rűjében, amikor megmozdulnak a szanaszét elterül ten alvók és uzson­názgatók, s a völgyekből áramló hűvösebb légkör elevenítő hatása alatt a cserkésztáborban verődnek össze újból szemügyre venni min­dent. Újság iugerével hat a földbeásott tűzhely a zsiráfnyakú kályhacsővel, a ponyvával fedett szabadkonyha, ahol vacsorára langyos borosteát mértek, nyári szalámit osztottak jó kora kenyérrel, amit szababan deszkákból összeütött asztalok mel­lett és mozdulatlnul földbeásott pa­dokon költöttek el a cserkészek. Itt mindjárt vidám humor fogadja a látogatót annak jeléül, hogy a cser­készet nem gyászos begubózó tár­saságot kivan, hanem ápolja a jó­kedvet, derűt és kacajt. Az asztal fölé hajló árnyékot adó egyetlen cser törzsén a tábor egyetlen hu­moros lappéldánya lóg. Különös újítás, hogy bárki ingyen olvashatja a „Gerecséi Szajkó" t. Derűfakasztó tartalma a következő : „Kiadóhiva­tal és Szerkesztőség Tisztisátor 6. szalmazsák. Országgyűlési tudósítónk jelenti: Egyes őrsöKben a íazsapárt a munkakerülők és nem dolgozók pártjával egyesült. A katasztrófa el­kerülése a tisztisátor éberségének köszönhető. Tudósítónk jelenti: A parancsnokság alva találta a buzgó őrködéstől kimerült álomba beme­rült és sátorba menekült éjjeliőrsé­get. Sport. Reggeli tornán „Gyuri" rekordot állított a száz yardos hely­benfutásban. A parancsnokság őt küldi az olimpiász káposztataposás c. számára. Ismeretlen tulajdonos elvesztette munkakedvét. Jószívű megtaláló jelentkezzék a kiadóhiva­talban. Apróhirdetéseket felve­szünk !" Másutt is felcsillan a derű és hu­mor. Az élelmezési sátor felirata: „Tilos paradicsom". Bizony tilos le­het az éhes gyermeknek a beme­net, mert zsír, szalonna-félék, hús­féle, hüvelyesek és másféle orr­csiklandozó illatú élelmiszerek gyűl­helye ez. Ugyancsak a tábor déli részének közepén találjuk a fehér vöröskeresztes zászlóval jelölt „He tedik mennyország" sátort. Benne honol az iroda egy írógéppel, a se­gélyhely néhány üres szalmazsák­kal, sokatérő mennyei lakók a cserkésztisztek. Innen levelez dr Monsberger Ulrik gyermekszerető bencés cserkésztiszt, innen segít az élelmezést megoldani a bencésdiák ság örömére és a bencéstanárok nagy segítségére dr. Sebők Ferenc nélkülözhetetlenül tevékeny buz­gólkodása, mellyel annyi korgó gyomrú cserkészfiú éhségét csilla­pítja naponta. Itt talál otthont dr. Katona ,Gábor és Szölgyémy Pál cs'irkésztiszt is. Ennyi tiszt lelkesen képviseli a földi angyali kart. A harmadik sátor a parancsnoki sá­tor, ahol dr. Saly Arnulf buzgó ben­céscserkésztiszt lakása van. A tábor délnyugati mindenféle zajongástól távol eső sarkában természetes egy­szeiűségével kérges fatörzsből fa­ragott hatalmas kereszt áll a vallá­sos nevelés jelképeként, amelyben tényleg napról-napra részesülnek cserkészeink. Az élelmezési, tiszti és a parancsnoki sátraktól északi irányban 4—5 sátor sorakozik jobb és bal felől. Mindegyik sátor elke­rített, a cserkészsátrak díszkapusak és körülparkírozottak. A nyugati sá­torsorok egyike szertár. Benne ásó, kapa, lapát, kalapács, lámpák és miegyebek ragyogóan tiszták s el­rendezettek. A többi négy itt éppen úgy, mint a keleti oldalon, cser­készőrsátor, 7 az őrsök és 1 a vendégcserkészek részére. A keleti oldalon I. raj 2. őrse galambos zászlóval, 1. őrse fecskezászlóval, néhány iparostanonc-vendégcser­kész fülemüle zászlóval, 3. őrse f<­golyzászlóval nyer elhelyezést. A nyugati oldalon II. raj 4. őrse ba­golyzászlóval, 5 őrse zergezászló­val, 6. őrse mókúszászlóval foglal helyet. A sátrak kapuján felirat ad útmutatást, a földön parkírozott táb­lácskákon pálcikákkal kirakott szá­mokból és betűkből őrsi jelzés, va­lamint „légy résen", „jó munkát" cserkészköszöntés olvasható. A tá­bor északi főbejáratától jobbra és balra a magyar koronás címer és a bencéscímer egy-egy köralakú ágyacska dísze, amelyet szines kö­vekből rakott ki a sok szorgos cser­készkezecske. Aki mindent felületesen néz, az értékelni sem tudja, hogy mennyi természetrajongás, virágimádat és állatszeretet rejlik mindenfelé, meny­nyi szorgalmat, törekvést, fáradsá­got képvisel ez a tábor. Minden kő­darabot 3—4 km-ről majdnem egyenként hordták össze. Ahány szám, annyi helyről való talaj ölel­kezik csínnal, Ízléssel itt is, ott is a virágágyban. Hány kő fekszik a cö­löpök tövében! Milyen mélyen sulykolták le a kis cserkészek a tábor közepén az égnek nyúló póz­nát. A sok, a számtalan követ egye­sével, kettesével cipelgették táboruk építéséhez hangyaszorgalommal fi­aink. Mennyi kalapácsütés kellett

Next

/
Thumbnails
Contents