ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-07-08 / 73. szám

ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 1111. M gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. 1 — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 73. szám. Olasz-magyar-osztrák vámszövetség. Irta : Dr. SCHANDL KÁROLY ny. földmivelésügyi államtitkár, orszgy. képviselő. Ha az egyszerű falusi né­pet megkérdezzük, hogy mi­képen lehetne a magyar kis­gazda és a magyar mezőgaz­daság sorsán segíteni, akkor azt mondja: Uram, nem kíván­juk mi azt, hogy a mezőgaz­dasági termények ára emel­kedjék, de az ipari cikkek ára is szálljon le annyira, mint a mezőgazdasági termények ára; ha ez lehetséges, akkor ter­mészetesen örömmel fogadjuk, ha pedig nem lehetséges, ak­kor elkerülhetetlen, hogy a mezőgazdasági árak emelked­jenek, úgy, hogy a mezőgaz­daságnak rezsijét a gazda be­hozza. Igen, de a mezőgazdasági cikkek árának javítása, ter­mészetes úton csak úgy lehet­séges, ha a piacot megnövel­jük, a nagyobb piacok meg­szerzésével. Ez az, ami nem tisztán tőlünk függ. Én vetettem fel körülbelül egy esztendeje azt a dondo­latot, hogy amennyiben a kül­földről érdeklődés nyilvánulna meg egy vámközösség iránt, amelyben egy vagy két ipari állam akarna Magyarország­gal együtt lenni: ennek az egész magyar kisgazda és földbirtokos társadalom mel­lette lenne. Kétségtelen, hogy az orszá­gok között, amelyek vámunió­ban kivannak gazdaságilag egyesülni, a politikai jóviszony­nak is meg kell lennie. Első­sorban tehát a politikai jó­viszonynak akadályait kell el­hárítani, s ha ez megtörtént, akkor lehet ezután vámunió­ról beszélni. Én úgy találom, hogy a magyar nép kiterjedt rétegeiben olyan vámpolitikai közösség terve van a szivek­ben, hogy Olaszország, Ma­gyarország és Ausztria egye­süljenek vámpolitikai szövet­ségben. Ennek megvolna min­den előfeltétele, megvan a po­litikai jóviszony is és elhárul az az akadály is, amely az osztrák mezőgazdaság részé­ről kétségtelenül fennáll, az tudniillik, hogy az osztrák gazdák féltik a maguk meg­élhetését, ha csupán egy osztrák—magyar vámközösség létesül. Mikor minden ország részé­ről a gazdasági elzárkózás nyi­latkozik meg, akkor a prefe­renciális gazdasági rendszer kétségtelen előnyt jelent. Még nagyobb előnyt jelent a regi­onális szerződések kötése. Ezt a közeledési formát már ré­gebben az osztrák kormány vetette fel Genfben, de, mint látjuk, akár preferenciális szerződésekéi, akár regionális szerződéseket kötünk, a ma­gyar gazda egyik hétről a má­sik hétre sem tudja, hogy mi­lyen értékesitési, milyen ki­viteli lehetőségek vannak, mert hétről-hétre változtatjuk a kon­tingenst, hétről-hétre támad­nak újabb és újabb korláto­zások. A Népszövetség vám­politikai elgondolásának a csődje ez, mert nemhogy a vámpolitikai korlátozások csökkentése, vagy legalább nem emelése következett volna bé, hanem ellenkezőleg, az összes országok, még a leg­gazdagabb Franciaország is, úgyszólván hétről-hétre fo­kozta a korlátozásokat, emelte a kinai falakat, hogy a kül­forgalomban egyik ország a másikkal ne érintkezhessek. Az államok között a külkeres­kedelmi forgalom egész Euró­pában megdöbbentően esik vissza és a Népszövetség itt áll tehetetlenül és nem tudja keresztülvinni azokat a meg­állapított igazságokat, hogy az egyes országok vámpolitikai korlátait le kell bontani, hogy Európa megélhessen. Termé­szetes az, hogy ezek a korlá­tozások csökkenjenek, nem tőlünk függ, és így más mód­szert kell keresnünk. Nagy megnyugvásomra szol­gál, hogy Bethlen István gróf, aki pedig nemcsak legalapo­sabb, hanem leghivatottabb ismerője is ezeknek a kérdé­seknek — ugyancsak Olasz­ország, Magyarország és Ausz­tria vámszövetségében jelölte meg követendő politikánkat. Az esztergomi országos evezős­verseny előkészületei és programmja. A f. hó 9-én szombaton és 10-én vasárnap délután az Esztergomi Hajós Egylet negyedszázados jubi­leumára Esztergomban tartandó országos evezősverseny előkészüle­tei nagyban folynak. A verseny­rendezőség lázas tevékenységet fejt ki az ünnepélyes verseny sikere ér­dekében. A részletes programm szerint pén­teken délután fél 6 órakor lesz a kormányosok mázsálása, ugyanaz­nap este fél 7 órakor versenybizott­sági ülést tartanak. Szombaton, f. hó 9-én délelőtt 10 órakor előverseny lesz a Dunán. Az előverseny alapján állapítják meg azt, hogy mely csapatok vesz­nek részi a versenyen. Ugyancsak szombatra a vaskapui kirándulást és a strandfürdőzést vették tervbe. Szombaton délután fél 5 órai kezdettel lesz a verseny. Vasárnap, a verseny második napján reggel 9 órakor nagymisén vesznek részt a versenyzők a Bazilikában. Délelőtt 10 órakor előverseny, utána a kincstár, képtár, múzeum megtekintése, — majd utána fél 12 órakor díszközgyűlés lesz az EHE klubházában. Vasárnap délután fél 5 órakor kezdő­dik a verseny második része, amely után ünnepélyes díjkiosztás lesz az EHE csónakházában. A fővárosi és vidéki versenyzők pénteken érkeznek városunkba. Este 9 órakor Fürdő Szállóban. bankett lesz a Aki ismerni akarja Esztergomi nak páratlan szépségű környékét, vegye meg Vitái istván 50 filléres „Esztergom Környéke" című illuszt­rált füzetét. Kapható: Sajtóközpont, Hattyú drogéria, Hunnia nyomda, Buzárovits, Roszival Rudolf könyv­kereskedésében és az összes do­hányárudádákban. Péntek, 1932. Július 8 Virágos Esztergom — gazos, szemetes utcák. Az a néhány szál virág, amelyet kitettünk ablakainkba és utcáinkba, nagyban hozzájárult városunk meg­kedveléséhez. Nemcsak Budapesten, hanem az ország minden vidékén ismerik már a mi szép kis városun­kat s mind többen lesznek azok, akik pihenőjüket nálunk töltik. Nem szabad azonban azt gondolnunk, hogy ezen a téren most már meg­állhatunk, ellenkezőleg, a biztató j kezdet után erélyesen folytatnunk kell a csinosítást, ami nemcsak szemgyönyörködtető, hanem egyút­tal hasznos befektetés is. Ebben a munkában azonban nemcsak a hi­vatalos városra vár sok megoldandó feladat, hanem mindenkinek össze kell fognia. Az ablakok és erké­lyek virágosítása egy kissé meg­akadt ; nagyon sok virágdíszítésre alkalmas ablak és erkély csupasz, pedig egy-két faláda és pár szál vi­rág nem olyan költséges, hogy azt ne tudnánk még a mai viszonyok mellett is áldozni. A virágos abla­kok és erkélyek azt hirdetik, hogy ott finomlelkű, jó emberek laknak. Benéztünk a legelhanyagoltabb vá­rosrészünk — a Tabán — egyik­másik házába, elgyönyörködtetően szép, virágos udvarokat láttunk. Nem volna szabad a város terüle­tén — ahol annyi szép asszony és szép lány lakik — egyetlen egy háznak sem lennie, ahol valami vi­rágdísz ne lenne. Mindenütt lehet­séges valamit csinálni, tehát fel höl­gyeim a nemes versenyre. Azon­ban kertészeinktől, akik a legna­gyobb hasznát látják a virágkultusz­nak, egyebet várunk, mint gyűlése­zéseket a városi kertészet ellen. Eddig vajmi keveset kapcsolódtak be a nemes munkába és egy csep­pet sem jöttek a virágosító mozga­lom segítségére. Elvárhatjuk tőlük, hogy tettekkel fogják bebizonyítani, hogy a nagyközönséghez hasonlóan ők is áldozni fognak, már csak jól felfogott üzleti érzékből is, hiszen a virágkultusz mindig több munká­hoz és keresethez fogja őket jut­tatni. Egyik oldalon virág és tisztaság, a másikon gaz és szemét! Van egy városi szabályrendeletünk, amely imperative kötelezi a háztulajdonoso­kat a gyalogjárdák seperésére és a házak előtti gyom és gaz eltávolítá­sára. Ezen a téren is óriási már a í haladás, mindazonáltal még mindig

Next

/
Thumbnails
Contents