ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-06-24 / 68. szám
Reviziót! Párká ny nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak j ZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 80. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXWIL évfolyam, 68. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Péntek, 1932. június 24 ii mi 11 > ir»n r~i i »i ii in, *i nniwi/ryi —iii^f >i)"Vi> Ll iiMii'>.iir'i'i>»*>'W'1*'Nj'"^i) r> '>> l r*>nr^fT*u^ Revizió és lefegyverzés. Irta: Dr. LUKÁCS GYÖRGY v. b. t. t. nyug. miniszter. A békeszerződésnek és az azokkal kapcsolatos szerződéseknek azokat a határozmányait, amelyek ránk hátrányosak, nemcsak száz százalék erejéig alkalmazzák velünk szemben, hanem még ezen határokon túl is igyekeznek menni. Azt a háromnégy határozniányt azonban, amely a mi javunkra is tartalmaz egyes intézkedéseket, az érdekelt hatalmak következetesen mellőzik, nem tartják meg. Ilyenek a kisebbségi, a lefegyverzési, a nemzetközi döntőbíráskodásra vonatkozó határ ozmány ok. Konzekvencia gyanánt ebből konstatálom azt, hogy igenis azok az államok, amelyek nem tartják meg ezeket a szerződéseket, tehát éppen a mi szomszédaink, az utódállamok, maguk teszik jeltétlenül szükségessé a reviziót, alkalmazhatatlanokká a fennálló szerződéseket; nem mi, akik tűrjük ezeket és akik ezek szerint cselekszünk, hanem ők, akik azt, a mi jó nekik a szerződésben, száz percentig kiaknázzák, azokat a határozmányokat pedig, amelyekben kötelesség is mutatkozik velük szemben a mi javunkra, napról-napra mellőzik. A paktumnak az a feltétele, amely szerint az alkalmazhatatlan szerződéseket revideálni kell, fennforog, ez a feltétel beteljesedett. Fennforog azonban az a másik feltétel is, hogy olyan nemzetközi viszony keletkezett, amely veszélyezteti a béke fenntartását, mert az európai viszonyoknak olyan eszeveszett rendezése történt a békeszerződésekben, amely nem engedi megnyugodni a lelkeket, amely gazdaságilag tönkretette nemcsak a legyőzött, hanem a győztes államokat is. Azok a szerződések létesítették tehát ezeket a nemzetközi viszonyokat, amelyek a béke fenntartását veszélyeztetik. Nemcsak azért kell tehát revideálni a trianoni szerződést, mert ez alapjában hazug és igazságtalan, nemcsak azért, mert az két olyan feltételre van fektetve, amelynek mindketteje hazugság — ; az egyik az, hogy mi idéztük ; fel a háborút, a másik az, hogy elnyomtuk nemzetiségeinket, mindkettő történelmi ' hazugság és az ilyen hazug ! alapra épített épületnek romba kell dőlnie, — hanem azért is revideálni kell, mert magának a paktumnak értelmében és a békeszerződésben kodifikált 19. szakasz szerint, bekövetkezett a revíziónak mindkét feltétele. Az is, amely reviziót követel akkor, ha a fennálló nemzetközi viszonyok a békét veszélyeztetik. Már pedig Trianon, Versailles és a többiek olyan nemzetközi viszonyokat létesítettek, amelyek a béke fennnmaradását veszélyeztetik és a revíziónak fennforog az a másik feltétele is, hogy olyan nemzetközi szerződések vannak, amelyek alkalmazhatatlanoknak bizonyultak. Nem mi miattunk, hanem azok miatt, akik temérdek jogot kaptak ezekben a szerződésekben, míg azt a pár szakaszt, amely kötelességeket is ró reájuk, nem respektálják. Ebben a helyzetben, igenis, mindenekelőtt és minden időben öntudatosan kell követelnünk a szerződések revízióját és követelnünk kell minden internacionális fórumon azt, hogy minél előbb összejöjjön az az új világkonferencia, amely igazságos alapokon újból vizsgálja meg a helyzetet és újból rendezze Európa viszonyait, amelyeket olyan rosszul rendeztek. E rossz rendezés következtében minden állam napról-napra gazdaságilag, erkölcsileg és politikailag a tönkremenetel útján lépés lől-lépésre lefelé halad. A lefegyverzési konferencián minden erőnket latba kell vetni, abban a tekintetben, hogy az a törekvés, az az új tervezet, amely az egyenlőtlenséget örökt e meg akarja állapítani, kiírtassék a konferencia munkálatából, mert mindaddig, amig ki nem írtatik abból, lehetetlen a béke, a megegyezés. Az államok szuverenitása és az igazság legelemibb követelményei sem engedik meg azt, hogy államok és államok között az az egyenlőtlenség, amelyet a békeszerződések átmenetileg létesítettek, örökkévalóvá tétessék. Gróf Zichy János vacjy Szíjj Bá gazdapárijakellA Független Kisgazda Párt komáromi gyűléséről négyhasábos lírai beszámolót olvasunk az Esztergom és Vidékében. Szinte megható részleteket kapunk Szíjj Bálint beszédéből és Tildy Zoltánéból, aki megakarja fordítani a magyarság sorsát. A nép szava Isten szava: mondta Kún Béla Kossuth után, — és „meleg szavakban emlékezett meg Serédi Jusztinián hercegprímásról, akinek a párthoz intézett levele szerint vallás és felekezet nélkül kell dolgoznunk és imádkoznunk az ország boldogulásáért." Nem is beszéd volt ott fi beszéd, — mondja a beszámoló, — hanem valóságos harangzúgás. A tendencia nyilvánvalóan az, hogy majd ha legközelebb Esztergomba is eljön gyűlésezni a párt, itt is harangzúgásnak vegyék a pártvezérek szavát, amelyMW««pr kereszténypártja független kise Esztergomnak? jnek hallatára mindenki mélán és szófógadóan lehajtja fejét. Az Esztergom és Vidéke tehát a Független Kisgazda Pártnak csinál propagandái Esztergomban. Noha mi így is méltányoljuk laptársunk politikai működését, mégis ez alkalomból le kell szögeznünk azt, hogy j a túlsó félről az *„Esztergom"-ot mindig kicsinyíteni akarták azzal, hogy „pártlap", pedig mi a keresztény nemzeti egyesülést képviseltük és még a párt elnevezésében sem tűrtük valamely osztály külön megjelölését. A velünk szembenállás jelszava akkor a „pártonfelüliség" volt. Az idők változnak. Az Esztergom és Vidéke átvette a komáromi harangozást és a jelek arra mutatnak, hogy pártlapnak készül. Ezzel a ténnyel számolnunk kell. Első kérdés az, hogy az Esztergom és Vidéke, amely újabban papi újságnak mutatkozik, amely a prímási aulát szolgálja ki a legnagyobb készséggel és amelynek főszerkesztője egy bencés pap, politikai téren inkább a református Szíjj Bálinték pártja mellé álljon, mint a katolikus Zichy Jánosék pártja mellé. Ne értsük félre a dolgokat, mi nem „felekezetieskedünk" a politikában, és a világért sem ezen az alapon mérjük az embereket, és reméljük, hogy a hercegprímás levelében foglaltakat is megszívlelik a független pártban, — de azt senki sem tagadhatja, hogy bizonyos katolikus érdekekért a politikában is harcolnunk kell, — és kik harcoljanak, ha nem a katolikus politikusok és a katolikus újságok. (A protestánsokra nem haragudhatunk azért, mert ők a saját részükre több előnyt, több iskolát stb. követelnek, — ők sem felekezeti alapon teszik ezt! — és hogy a katolikus alapok, vagyonok tekintetében mincsenek velünk egy véleményen!) Fel kell tételeznünk azt, hogy a hercegprímási udvar, a magyarországi katolicizmus legfőbb központi vezetősége nem nézheti helyesléssel azt, hogy egy esztergomi újság, — ha politikai egyesülésről van szó — nem a gróf Zichy János, Czettler Jenő, Túry Béla vezetése alatti kereszténypárt megerősítését segítené elő, hanem ezzel szemben a sok — különben derék — református vezetőemberrel rendelkező Független Kisgazda Pártnak csinál propagandát. A Független Kisgazda Párt esztergomi agitációja különben a politikai harcok feltámadását hozná, és nem a város polgárságának egyesítésére, hanem szétbontására vezetne. Kell-e többet termelni és általában lehet-e? ír. Azt akarjuk, hogy a mi mezei gazdlákodásunk, amely ma 2 / 3 részben meddő, többet — legalább kétszer annyit jövedelmezzen, mint eddig a háború előtti években is. Azt akarjuk, hogy az okszerű gazdálkodásból agrikultúrailag elmaradt kisbirtokosok rátérjenek olyan jövedelmező munkára, aminőt folytatnak a nyugati és északeurópai
